Petőfi Népe, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-11 / 108. szám

1974. május 11. 6 PETŐFI NÉPE • S Ellátók gyakorlaton • Rádióforgalmi szolgálatot gyakorol Deák István és Kasza Imre. A BÚSULÓ KURUCHOZ VONULTAK A DIÁKOK Rákóczi-ünnepségek Kiskunhalason Az egyik munkásőr parancs­noktól hallottam ezt a megálla­pítást: „Parancsnokaink kissé le­becsülik a vezetést kiszolgáló munkát, pedig az ellátók össze­hangolt, olajozott tevékenysége nélkül képtelen bármelyik mun­kásőr egység megoldani feladatait.” Valóban igaz ez. mert a korszerű harc megköveteli a munkásőrök jó elhelyezését, pihentetését, egészségügyi ellátását, az anya­gok — élelmiszercikkek, ruházat, lőszer — tárolását, szállítását, ä csapatok után időben való eljut­tatását. Ezt a rendkívül bonyo­lult és szerteágazó munkát azon­ban csak jó szakértelemmel, gya­koroltatással lehet elvégezni. Ezért szervezte meg a munkás­őrség megyei parancsnoksága ezt az összevont felkészítést az egysé­gek ellátó részlegei számára, hogy a legbonyolúltabb helyzetben is hivatásuk magaslatán álljanak, biztositsák a vezetés részére az élethez elengedhetetlenül szüksé­ges feltételeket. Harchelyzetben a legkevesebb idő arra jut, hogy az ellátó rész­leg parancsnokával hosszadalma- san megbeszéljék, mikor hova kérjenek utánpótlást. Ezért leg­többször az a helyzet, hogy az ellátó parancsnok kezébe egy váz­latot nyomnak, keresse meg azt a tereppontot, ahol az egység, vagy alegység parancsnoka tele­pül ahová az étkezést! lőszerután­pótlást el kell juttatni. A vázla­tot egybe kell vetnie a parancs­noknak a tereppel, s tájoló segít­ségével a tájékozódási pontok alapján kell megtalálnia az adott helyet. Ezt gyakorolták Kunfe- hértó határában munkásőreink, Magyar Antal. Fábián József és Dobos László kiskunfélegyházi munkásőrök. az ellátó részleg be­osztottjai a tereptani foglalkozá­son. Tulajdonképpen tájoló és vázlat alapján jutottak el a meg­jelölt helyre. Szerencsére Fábián József rajparancsnok és elvtársai jól elsajátították a tájoló és a vázlat összevetésének alapjait, s a megadott időn belül értek a célhoz. — Hézagpótló!... Hézagpót­ló!... Itt Hegyező 12 ... Hogy hall?... Vétel. — ismételte im­már harmadszor a rejtjeles szö­veget Deák István kecskeméti munkásőr, a rádióállomás távirá- sza. Az állomások, amelyek a ve­zetést szolgálják, egymás után jelentkeztek be. s Kasza Imre kecskeméti munkásőr jelenthette parancsnokának: megteremtették az összeköttetést. Ehhez csupán annyit tennénk hozzá, hogy hiá­ba készült fel jól a munkásőr ■ alegység a harcra, a parancsnok a feladat végrehajtására, ha nincs híradás, mindez semmit sem szá­mít. A gomolygó felhőkből lassan, de kitartóan cseperegni, majd zu­hogni kezdett az eső. A vezetékes raj Marton József kecskeméti munkásőr vezetésével nem túlsá­gosan örült ennek az időjárásnak, hiszen azt a feladatot kapták, hogy teremtsenek vezetékes összekötte­tést az egyik egységgel. A raj számára ez megerőltető munkát jelentett, hiszen egy kilométer vezetéket átlagosan 6 perc alatt kellett kiépíteni. Hajnal Intván gombolyítós. aki a nehéz dobot cipelte, bizony alaposan megiz­zadt, éppen úgy. mint Maczó László feszítés és Turupuli Ist­ván emelővillás. Amikor a táv­beszélő készülékben felhangzott a központkezelő Márki Béla mun­kásőr hangja. Hajnal István megjegyezte: — Megizzadtunk, bőrig áztunk, de megérte, él a vonal... A vezetékesek számára ez va­lamifajta házivizsga is volt, hiszen először vettek részt ilyen gya­korlaton, januárban még előkép- zősök voltak. Az összevonás tapasztalatairól Kocsis Laios. a munkásőrség me­gyei parancsnokának helyettese nyilatkozott: — Az ellátásban, a híradásban a gondok akkor je­lentkeznek. ha nem pontosan mű­ködnek. késnek. Ez a gyakorlat elérte a céliát hiszen alparancs- nokaink nemcsak megértették, hanem sikeresen végre is hajtot­ták az előírt feladatokat. Ez pe­dig annyit jelent, hogy javult a vezetés kiszolgálását végző munky minősége. Gémes Gábor II. Rákóczi Ferenc születésének közelgő 300. évfordulójára or­szágszerte megkezdődött a felké­szülés. Kiskunhalason — ahol 1703 októberében elkeseredett küzdelmet vívtak a szegénylegé­nyek a császári csapatokkal — mezőgazdasági szakközépiskola viseli történelmünk egyik leghő­sibb szabadságharca vezetőjének a nevét. Kezdeményezésükre két­napos rendezvénysorozat zajlik most a városban, a ballagásokkal egyidőben. Az intézetben az év elejére fe­jeződött be a 6,5 millió forint értékű bővítési munka. Az új tornateremben az országból vala­mennyi II. Rákóczi Ferenc nevét viselő középiskola sportolói mér­ték össze ügyességüket a közel­múltban. Sok dolgozat futott be a hetekkel ezelőtt kiírt pályázat­ra is. Pénteken délután „Ki tud töb­bet Rákócziról és koráról” cím­mel a szakközépiskola KISZ- szervezete szellemi vetélkedőt rendezett, amelyen harmincöt fia­tal indult. Este, amikor beállt a szürkület, fáklyás felvonulásra sorakoztak fel a diákok. Az út­juk — a tanácsháza megkerülé­sével — a Búsuló kuruc elneve­zésű szoborhoz vezetett. Közben a különböző iskolákat képviseld csoportok csatlakoztak hozzájuk. A városháza tornyából a klari­nétnál valamivel nagyohb hang­szeren, a régi tárogatón megszó­laltatott kuruc dalok hangjai ki­sérték őket. A menet az ország­A következő napokban, hetek­ben jó néhány nagyszabású köz- művelődési rendezvényre kerül sor országszerte. Május 12-én Cetldömölkön rendezik meg a munkásénekkarok dunántúli ta­lálkozóját. Május I7-e és 19-e között lesz Debrecenben az OKISZ színjátszó együtteseinek fesztivál­ja. Május 18-án a siófoki szabad­téri színpadon a balatoni orszá­gos KISZOV dalos találkozó ad alkalmat a kórusirodalom re­mekeinek megszólaltatására. Kő­szegen ugyanekkor országos klub­közi táncversenyt tartanak. Május 19-e és 25-e között nyol­cadik alkalommal rendezik meg a debreceni színházi napokat. El­ső alkalommal a helybeliek lép­nek fel. Másnap a veszprémi Pe­tőfi Színház tart premiert Sarkadi ban elsőnek felállított kurucszo- bornál ért véget, amelyet dísz- kivilágítás vett körül. Előtte a kuruc vitézek, a 48-as honvédek, illetve az ifjúgiárdisták egyenru­hájába öltözött fiatalok álltak őr­séget. Korabeli ruhákban felvo­nult egy lovas bandérium is. A koszorúzás után az 1700-as évek elejének mozgósító, illetve búj- dosódalaiból összeállított válo­gatást adott elő a gimnázium hat­van tagú énekkara. Elhangzott a kiskunhalasi csata hiteles leírá­sának szövege is, amely szerint Imre: Kőmíves Kelemen című drámájából. Május 20-án a bal­mazújvárosi Veres Péter Műve­lődési Központban a 25. Színház játssza Vörös zsoltár című pro­dukcióját. Május 21-én Debrecen­ben a nézők a Thália Színház művészeinek tolmácsolásában Hubay Miklós: Tüzet viszek című művét tekinthetik meg. Május 23-án a budapesti József Attila Színház vendégjátékában Kertész Ákos Névnap című művét viszik színre. Ezután a Mikroszkóp Szín­pad politikai kabaréja, majd má­jus 25-én a Nemzeti Színház be­mutatója következik. Színes és ígéretes a kiállítási program is. Május 13-án Békés­csabán a megyei művelődési köz­pontban Takács Dezső grafikus művész kiállítását nyitják meg, s ugyanitt fogadja majd a látoga­tókat Láng Rudolf festőművész tárlata is. Pécsett a városi mű­234 kuruc harcos maradt holtan a közeli síkságon. Az ünnepség ma, szombaton emlékműsorral folytatódik, ame­lyen értékelik a befutott pálya- műveket és a mezőgazdasági szakközépiskola irodalmi színpada mutatja be műsorát. Majd bir­tokba veszik az intézet most el­készült új zászlóját, amelynek egyik oldalán „pro libertate” fel­irat és Rákóczi címere, a mási­kat pedig az iskola fogaskerekes, búzakalászos jelképe díszíti. H. F. velődési központban május 15-én chilei szolidaritási kiállítást tár­nak a közönség elé. Május 17-től 31-ig tart nyitva Oroszlányban a hódmezővásárhelyi művésztelep kiállítása. Bizonyára sokakat vonz majd az a hangszertörténeti be­mutató is. amelyet május 18-tól kereshetnek fel az érdeklődők Celldömölkön. Salgótarjánban Fábián Gyöngy­vér festőművész. Zalaegerszegen Csohány Kálmán grafikus mű­vész kiállítása gazdagítja a má­jusi közművelődési programot. Május 22-től tart nyitva a Vértes­vidék állat- és növényvilága című bemutató Oroszlányban. Kétség­kívül a hónap egyik legrangosabb képzőművészeti eseményének ígérkezik a szocialista városok nemzetközi gyermekrajz-kiállí fá­sának megnyitása, amelyre Ka­zincbarcikán kerül sor május 26-án (MTI) 0 II. Rákóczi Ferenc kiváltságlevele Halas város részére. (Városi Levéltár.) Kiemelkedő közművelődési rendezvények országszerte Dicső napok krónikája Boltnézőben Napszemüvegtől a citromdíjig (2.) További feladat: elfoglal­ni Szimferopolt és folytatni az előrenyomulást Bahcsiszeráj felé. Haditudósítónk. Bagrov gárdaőr­nagy így örökítette meg az ese­ményeket: „Az alakulat parancsnoka. Ar­hipov alezredes értékelte a hely­zetet és úgy döntött, hogy nem a műúton veszi fel a harcot a né­metekkel. Átvág a vasútvonalon és balról megkerülve a várost, indítja meg a támadást... A tankok ott értek a város alá, ahol az ellenség nem számított rá­juk. A külvárosból mégis tüzér­ségi tüzet kaptak. A katonák lát­ták a várost, s az ott pusztító tü­zeket. A páncélosok menetből sö­pörték el a német üteget. A gyors lefolyású harc után Geraszimen- ko alhadnagy, Artiroszjan és Nagomij hadnagyok tankjai el­sőként törtek be a városba — élükön az alegység parancsnoká­val, Pogrebnyuk kapitánnyal. A tankistáknak nincs idejük megpihenni. Átrobognak a főut­cán, integetnek annak a néhány lakosnak, akikkel találkoznak és rátérnek a szevasztopoli műútra. Nyomukban Potapenko tábor­nok lövészei lépnek a felszabadí­tott városba. Megsemmisítik a be- fészkelődött németeket, megtisz­títják az ellenségtől a városköz­pontot, s máris tovább robognak. Tudják, a páncélosok már Bahcsi- szerájt ostromolják.” Jóval Szimferopol felszabadítá­sa után' tudósítónk így számolt be a város életéről: „Aznap, hogy fellángoltak a harcok Szimfero- polért, a krími partizánok ‘ oszta­gai segítettek a Vörös Hadsereg­nek verni a németeket. A parti­zánok megszervezték a rendet a városban. Minden utcában talál­koztunk fegyveres csoportokkal. Búj káló németeket kerestek. Hajnalban a partizánok felhí­vásokat ragasztottak a városban. A szovjet hatalom feltámadtát hí­rül adó plakátokat még az er­dőben szedték és nyomtatták a partizán nyomdászok. E történel­mi dokumentum azon a reggelen látott napvilágot, amikor a né­met kommendáns parancsa sze­rint a „Krím megközelíthetetlen­ségéről” szóló rendeletet kellett volna kiragasztani. Mindez április 13-án, Szimfe­ropol felszabadításának napján történt. E napon hazánk fővárosa három tüzérségi díszsortűzzel köszöntötte Tolbuhin és Jeremen- ko hadseregtábornokok hős kato­náit Szimferopol, Jevpatorija és Feodoszija felszabadításáért. Ezek a csapatok másfél évvel előbb a 4. ukrán front állományában Sztálingrádot védték. Most Sze- vasztopcl felé közeledtek. Újsá­gunk „Megvédtük Sztálingrádot, felszabadítjuk Szevasztopolt” cím alatt újabb hőstettekre buzdította harcosainkat:, ,,... Hét napra volt szükségük frontunk hadseregeinek, hogy Pe- rekoptól kegyetlen harcok árán eljussanak a tengerig, Szevaszto- pol megszentelt romjaiig... Az ütközetekben halhatatlan dicső­séggel övezték nevüket a győz­tes harcosok.. Szevasztopol kapuinál az ellen­ség rövid időre feltartóztatta hadseregünket. A tengermelléki hadsereg keletről, az 51. hadse­reg északról, a gárdisták észak­nyugatról értek a város alá. Tu­datában voltunk: a Krím felsza­badításának ez az utolsó állo­mása. Bekapcsolódott a harcokbá a légierő és a fekete-tengeri flot­ta. A szárazföldi csapatok döntő rohamra készültek. A hadsereg­parancsnokok helyi jelentőségű harcokról számoltak be a front törzsének. Május 7-én végre eljött a dön­tő ütközet. Röviddel Szevaszto­pol felszabadítása után külön- tudósítónk így számolt be erről a napról: „Kilenc órakor a tüzérségi lö­vedékek és bombák kavarta vi­har dühöngött a Szapun hegy fö­lött. Ekkor indult rohamra a gya­logság. Hadrendbe fejlődtek a tüzérek Is. Közvetlen irányzék- kal lőtték szét az ellenség meg­maradt tüzelőállásait. A roham­csoportok kúszva közelítették meg a német erődítményeket, ké­zigránátokkal árasztva el azokat Az ütközet rövid volt, de rencT- kívül elkeseredett. Silov kapitány és katonái értek fel elsőként a csúcsra. Kitűzték a Szapun hegyre a vörös zászlót... Egyidejűleg kibontakozódtak a harcok a Mekkenzi-magaslatok- nál, a Cukor-süvegnél és a Fedju- ninkszi-magaslatoknál. Miközben Zaharov tábornok a Mekkenzi- állások frontális támadását imi­tálta, a szárnyakról megkerülték a magaslatokat. Mire a németek észbe kaptak, már körül voltak zárva. Kazarcev tábornok ezre­déi lendületesen rohamoztak és kijutottak az Északi-öbölhöz. Ott balra fordultak, és kiverték a né­meteket az egész partrészről. Az ellenség visszavonulási útja el volt vágva. Gárdistáink előtt az Eszaki-öböl, mely mögött lángolt a város. Újabb parancs: Átkelni az öböl vizén! És honnét merítettek erőt? Tény, hogy három óra múlva sebtében összeütött tutajokon gár­distáink megkezdték az átkelést. Az első század katonái már be is törtek Szevasztopolba, s a ro­mokon fellángolt a harc ... Május 9-én este Kazarcev tá­bornok parancsnoki állását a Puskin és a Lenin utcák sarkán, pincében rendezték be. Ezredéi­nek jelentéseit a tábornok kes­keny pádon ülve, gyertyavilágnál olvasta. Tömör jelentések voltak ezek: „A Lenin utcát megtisztí­tottuk. Megyünk tovább.” Éjfélre felszabadult a város. A romok között hirtelen felcsen­dült a „Katyjusa” dallama. A ka­tonák énekelték. Az ostrom kezdetétől a város felszabadításáig három nap telt el. Ennyi idő kellett és a Herszo- nesz-fokon felszámoltuk a hitle­rista csapatok maradványait. Ezt a hadműveletet Provalov tábor­nok harcosai hajtották végre. Íme, egy töredék a krími eposz legutolsó fejezetéből: „Május 12-én reggel Sztyefa- nyenko főhadnagy lövészei értek elsők között a Kamisovaja-öböl- höz. A fasiszták ellenállását már letörték. A lövészek a partot tisztították meg az utolsó néme­tektől. Klimov szakaszvezető, a szá­zad Komszomol-titkára berúgta az egyik fedezék ajtaját és be­kiáltott: „Kifelé!” Válaszul lövé­sek dörrentek a fedezékből. Kli­mov ekkor géppisztolyából soro­zatot lőtt az ajtónyílásba. Elhall­gattak a lövések. A fedezékből egymás után jöttek elő a tisztek, közöttük egy tábornok, az 5. had­test parancsnoka. Libasorban meneteltek a foglyok, a menetet Klimov zárta. A világ legboldo- dogabb katonája volt, hiszen ne­ki jutott osztályrészül e nagy csata befejezése. Azután megálltak a harcosok a tenger partján. Már nem volt előttük ellenség. Visszanéztek a még füstölgő csatamezőre és Ku­rakin szakaszvezető megszólalt: — Mint ma, így lesz a háború utolsó napján is: a németek tel­jes veresége és a ml dicsősé­günk ... — Ügy néz ki... — válaszolt Zorja harcos. A tenger pedig egykedvűen csapkodta a parti sziklákat, ki­vetve magából az utolsó német hullákat. Nem létezett többé Hit­ler krími hadserege. A szakadék szélén pihenve Zorja elgondolkodva megszólalt: — No, ezt elintéztük... Csei van. — Nem, barátom, még nem in­téztük el — válaszolt Kurakin. — Majd akkor mondom, hogy el­intéztük, ha Berlinben lógatom a lábam. Most inkább tisztítsuk meg a fegyvereinket. Ju. Kokorev, a 4. ukrán front újságjának volt szerkesztője, tartalékos ezredes Fordította: Sávolt Béla A tavasz csalhatatlan jele az OFOTÉRT-plakát, amelyen egy igéző hajadon minden esztendő­ben felhívja a járókelők figyel­mét arra, hogy napszemüveg a divat! (Tavaly azt állította, hogy a napszemüveg öltöztet!) A vá­laszték valóban bőséges. A mé­reteik pedig egyre nagyobbak. Egyik-másik kék-, zöld-, sárga-, barnaüvegű okuláré álarcnak is beillik, mögé lehet bújni. Mivel a napszemüvegnek az idén szín­ben harmonizálni illik a ruha szí­nével, a legbiztosabb tipp 3—4 szemüveget vásárolni. A nyár legnagyobb slágerének egyébként a kékfestő ígérkezik. A ropogós, fényes-kék anyagok meghódították már a fiatalok és a kevésbé fiatalok szívét. Így azután készül belőle kosztüm és miiniruha, babablúz és férfiing. A sok műanyag ruhanemű miatt már majdnem elfelejtettünk va­salni ... hát most majd újra kezdjük... Az új ruha mellé színes cipő dukál. Újabban a kecskeméti. Szabadság téri mintaboltban, a szőttesek és kerámiák között szí­nes, velúrból készült modem ci­pőket árusítanak. Hogy a láb­nál maradjunk: ki hitte volna néhány évvel ezelőtt, hogy törül­közőanyagként ismert frottírból milyen remek zokni készülhet! A bolyhos, puha harisnyák rend­kívül kényelmesek, jól moshatók és cseppet sem melegek. Ifjú lá­nyok is bátran viselhetik, de csak nadrághoz. Aki szoknyához veszi fel, arról bárki azt hiheti, mind­két lábán színes gipszet hord. Az élelmiszerboltokban a közel­múltban feltűnt holland gyárt­mányú banánpor szép sikert ara­tott. Valóban remekül oldható hi­deg vagy meleg tejben krémnek, fagylaltmasszában. Mire minden lehető változatát kipróbáljuk, éte­lünket, italunkat banánnnrral íze­sítünk, elfogy, és új öröm ér ben­nünket: a szép formájú, jól zá­ródó műanyag üveget a további­akban fűszertartóként hasznosít­hatjuk. Ízesített zsírt is kínálnak az élelmiszerboltok. A fokhagymás-, májas-, hagymászsír 10 dekás „ki­szerelésben”, pohárban kerül for­galomba. Másik újdonság a gulyásízű kockasajt. Kellemes nem túlfű­szerezett. A tejfeldolgozó üze­mek, vállalatok valóban mindig gondoskodnak valami újdonság­ról. Ennyi igyekezet láttán már illendőségből is több sajtfélesé­get kellene fogyasztanunk. Franciaországban szokás, hogy az újságok esetenként narancs- díjat ítélnek a legbarátságosabb sportolónak, színésznek, kereske­dőnek, — illetve oitromdíjat, a legzordabbnak. Az elmúlt hetekben szerzett ta­pasztalataim alapján a kereske­dőknek járó narancsdíjat Nagy Ilonának, az Alföld Áruház el­adójának ítélném. A számára is­meretlen — az áruházban először járt — vidéki asszonynak egyik délelőtt felajánlotta, hogy a ko­ra délutáni órákig raktárból, nagykereskedelmi vállalattól vagy valahonnan beszerzi a kért nagy­ságú és színű harisnyát. Dél­után az árut leblokkolta és mo­solyogva nyújtotta át a vevőnek, mintha ä mögötte levő polcról emelte volna le. A citromdijnak is találtam gazdát. Kecskeméten, a Hunya­divárosban, a Mátyás király kör­út és a Béke fasor kereszteződé­sében a MEZÖTERMÉK Vállalat ízléses zöldség-gyümölcs pavi­lont nyitott Aki ebbe a boltba betér, az eladó jóvoltából megis­meri a zöldségkereskedelem min­den kínját, nehézségét A hunya­divárosiak nagy örömére nyitott bolt vezetője azt is kilátásba he­lyezte, hogy hamarosan bezár. Ószintén reméljük, nem rajta múlik! Selmeci Katalin-■*■ «? mtr-t -sap 0 Magyar Antal, Fábián Jöuet és Dobos László munkásőrók Jól tájékozódnak a terepen.

Next

/
Thumbnails
Contents