Petőfi Népe, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-29 / 123. szám

1974. május 29. • PETŐFI NÉPE * 3 Meghalt Komócsin Zoltán Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy nagy türelemmel viselt, hosszan tartó, súlyos betegség után, má­jus 28-án elhunyt Komócsin Zoltán elvtárs, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának, Politikai Bizott­ságának tagja, a Közpönti Bizottság titkára, a Népszabadság szerkesztő bizottságának vezetője, országgyűlési képviselő, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, pártunk és a magyar forradalmi munkásmozgalom régi, kiemelkedő har­cosa, a nemzetközi kommunista mozgalom, ismert személyi­sége. Komócsin Zoltán elvtárs temetésé június 1-én, szombaton 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Az elhunyt harcostársai, munkatársai, elvtársai és tiszte­lői 13 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Budapest, 1974. május 28. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Népszabadság szerkesztő bizottsága A Magyar Népköztársaság országgyűlése Komócsin Zoltán elvtárs életrajza 1923. április 18-án, Felsógallán született, munkáscsaládbol. Éle­tének nagy részét Szegeden töl­tötte, ott végezte iskoláit, tanult szakmát és kapcsolódott be a munkásmozgalomba. 1944-ig mezőgazdasági napszá­mos, alkalmi munkás, inas, végül kereskedelmi alkalmazott volt. A felszabadulástól halála napjáig különböző pártfunkciókat töl­tött be. 1938 óta volt tagja a pártnak; ugyanettől az évtől vett részt a munkásmozgalom ban. 1944—1948 között Szegeden tevékenykedett, mint párt funkcionárius. Kiemel­kedő szerepet játszott a kommu­nista ifjúsági mozgalom szerve­zésében. Szegeden már az illega­litás éveiben az ifjúsági moz­galomban tevékenykedett. Egyik alapítója volt Szegeden a Kommu­nista Ifjúmunkás Szövetségnek, majd a MADISZ-nak. 1948-ban rövid ideig a párt Központi Ve­zetősége titkárságának munka­társa volt, majd 1948—1949 kö­zött a Vas megyei pártbizottság titkáraként tevékenykedett. 1949 és 1950 között ismét a Központi, Vezetőség apparátusában dolgo­zott, mint az agitációs osztály helyettes vezetője. Közben a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága mellett mű­ködő, főiskola hallgatója lett, új­ságírói képesítést szerzett; majd 1953-tól 1956 februárjáig ismét a Központi Vezetőségben dolgozott, előbb az agitációs és propagan­daosztály helyettes vezetőjeként, majd vezetőjeként. 1956 február­jától 1957 márciusáig a Hajdú- Bihar megyei pártbizottság első titkára volt. 1957 áprilisától a KISZ Országos Szervező Bizott­ságának vezetője, majd Közpon­ti Bizottságának első titkára volt. Ugyanebben az évben beválasz­tották a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Éizottságá­EREMKIALLITAS Teles Ede és tanítványai Június végéig tekinthető meg a bajai múzeum emeleti helyiségében az a kitűnő ki­állítás, amely Teles Ede és tanítványai címmel nyílt meg vasárnap, s a város szü­löttének és számos követő­jének éremművészetét mu­tatja be. Teles Edének a magyar érem­művészet újjáteremtésében betöl­tött szerepéi dr. Csengeryné Nagy Zsuzsa művészettörténész méltat­ta tömöl', tanulmánynak is beillő megnyitójában. Beszélt a szülő­föld, a családi hagyományok sors- és művészetformáló szere­péről, az eddig inkább csak szob­rászként méltányolt .mester éle­tében. A Magyar Nemzeti Galéria munkatársai — a kiállítás anya­gának összegyűjtése kapcsán — igyekeztek tisztázni a tanítvá­nyok névsorát is. Egyre világo­sabbá vált, hogy Teles Ede kivá­ló pedagógus volt, akihez a fia­talok gyakran fordultak segítsé­gért. A megnyitó hangsúlyozta a mester nagyszerű emberi voná­sait, segitőkészségét, önzetlensé­get, amelynek eredményeképpen mintegy szellemi erőközponttá válván indította meg a magyar éremművészet reneszánszát. A hazai éremművészet történetében Teles és a körülötte kialakult kör teremtett iskolát.. A tanítványok ragaszkodását példázza hogy számos külföldön dolgozó, nagy hírű művész élete végéig a távolból is kapcsolatban maradt a mesterrel. T. P. Z. EMLÉKEZET Háromnegyed évszázaddal korábban Háromnegyed évszázaddal előbb, a tavasz időszakában zajlott le a Magyarországi Szociáldemokra- > ta Párt egyik kongresszusa Bu­dapesten, a VIII. kerületi Vígh utca 16. szám alatt, Küffner ven­déglőjében. A kongresszusra azért érdemes és szükséges em­lékeznünk, mert a századfor­dulón a megyében is megélén­kült a munkásmozgalom, amely­nek jelei a kongresszus mindkét napján észrevehetők voltak. Nyomban a kongresszust kez­dő indítványok között is találko­zunk a megyét is .közvetlen érin­tő problémával. Rosenthal Jakab a következőket terjesztette elő: „Tekintettel arra, hogy pártunk eddig a cselédekkel semmit sem foglalkozott, indítványozom, hogy utasítsa a kongresszus az új párt­vezetőséget, hogy hasson oda, mi­szerint úgy a férfi-, mint a nő­cselédek számára szakegyesület létesíttessék, ingyenes munkaköz­vetítéssel.” A kongresszus igazolta a vi­déki küldötteket, s közülük Bács- Kiskunból a következő nevekkel találkozunk: Fazekas Gábor (Ha­las), Sztraka Ferenc (Bács-Mély- kút), B. Tóth Sándor (Szabad- szállás), Marxéi Antal, Racsmány Ferenc (Baja), Keserű Gábor, Vígh István, Mishás János (Izsák), Virágh Pál (Apostag) és a nevek említése nélkül Hárfá­ról hárman vettek részt. \ A pártvezetőség jelentése, amely két év munkájáról ad szá­mot, többek között ezt tartal­mazza: „A csendőrpuskák műkö­dése elkezdődik és Sári, Zenta, Nádudvar, Elemér és Alpáron a földművelő munkások kiömlő vére tesz bizonyságot arról, mi­lyen brutális a hatalom akkor, ha ba, s a páit Politikai Bizottságár nak póttagja lett. 1961—1965 kö­zött a Népszabadság főszerkesz­tőjeként tevékenykedett. 1962- töl a Politikai Bizottság tagja, 1965-től a Központi Bizottság tit­kára volt. A Központi Bizottság 1974. március 19—20-i ülésén bíz­ta meg a Népszabadság szerkesz­tő bizottságának vezetésével. Több alkalommal választották meg országgyűlési képviselőnek. 1949-ben Vas megyében, 1953- ban Szabolcs megyében, 1958 és 1967 között három alkalommal Csongrád megyében választották képviselőnek, 1971-ben Borsod megye 5. sz. választókörzetében lett országgyűlési képviselő. 1958- tól az országgyűlés honvédelmi bizottságának tagja* 1967-től pe­dig külügyi bizottságának elnö­ke volt. Kitüntetései: Magyar Népköz- társaság Érdemrend V. fokozat (1950): Munka Érdemrend (1962); Szocialista Hazáért Érdemrend (1967); Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970); l.enin Emlék­érem (1970). (MTI) Üj ideggondozó Baján A Krimszkaja Pravda írja A Krím terület televíziós köz­pontja 1959-ben sugározta első adását. Azóta a reléállomások és adók behálózzák az egész félszi­getet, melyek segítségével egyfor­mán jól foghatja a 400 ezer tv- előfizető a moszkvai, a kijevi és a szimferopoli adást. A televízió fejlesztése mellétt nem hanyagol­ják el a rádiót sem, melynek hangja a legeldugottabb helysé­gekbe is eljut a területen működő 830 ezer vevőkészüléken keresz­tül. A szimferopoli televíziós köz- po.nt adásait egyre gyakrabban veszi át a kijevi televízió. Az el­múlt évben a televízió munkatár­sai hat dokumentumfilmet készí­tettek, melyeket a szocialista álla­mok is átvettek. * Jalta, a festői, déli partvidék központja, ez évben másfél millió belföldi turista és üdülő fogadá­sára készül. Az új „Miszkor” pan­ziót és az „Aj-Danil” szanatóriu­mot már birtokába vette a sze­mélyzet, készülnek az első beutal­tak fogadására. A szanatórium tizenötödik emeletén levő kilátó­ról gyönyörű kilátás nyílik a ten­gerre. Az egyéni turisták részére a távolsági trolibuszállomáson la­kásközvetítő irodát létesítettek. Bővítették a városban a trolibusz- és autóbuszhálózatot, így az újon­nan épült lakónegyedek is köny- nyen és gyorsan elérhetővé vál­tak. Jalta és Livádia között sé­tányt építették, ezzel a két hely­ség között az egész pratszakasz strandolásra alkalmassá vált. A vendéglátó tröszt is felkészült a nyári szezonra; egyszerre 18 ezer embert tudnak asztalhoz ültetni, bár a tapasztalatok szerint csúcs­szezonban még így sem tudják ki­elégíteni az igényeket. A jaltai posta telefonautomatáin, 15 ko­pek ellenében, a Szovjetunió 50 városának telefonelőfize'tői hívha­tók közvetlenül. S. B. Egy hónapja adták át rendelte­tésének Baián a kórház területén az 1 millió forintért létesített új, korszerű ideggondozót. Az emlí­tett összegben egyébként csak az építés költségei foglaltatnak, ame­lyeket a megyei és a városi ta­nács. valamint, a kórház anyagi alapjaiból együttesen teremtettek elő. Ezen felül még jó néhány százezer forintot tesz ki a meg­előző tereprendezés, a berende­zés és felszerelés, és a sok-sok lel­kes társadalmi munkaóra értéke. A gondozóintézet három részből áll: a felnőtt, a gyermek ideggon­dozóból és az alkoholelvonó ren­delőből. A legtöbb tennivalót a felnőttkorú idegbetegek gondozá­sa. szakmai ; ellátása igényli (egyebek közt az igazságügyi el­meszakértői munka is ennek az orvosaira hárul.) Édd ezért itt két főfoglalkozású orvos tevékenyke­dik. míg a másik két részlegben mellékállású orvosok látják el a feladatokat.7 A helyiségekben a korábbi meg­lehetős zsúfoltságot, ezzel együtt pedig a szakrendelők szétszórtsá­gát váltottla fel néhány hete a példás i rend. a higiénia, a napfé­nyes. s a réginél jóval alkalma­sabb termek sora. Az eddigi egy- kettővel szemben most összesen 12 vizsgáló- és váróhelyiség, to­vábbá megfelelő szociális létesít­mények szolgálják az egészség­„ÉS SZÍNÉSZ BENNE MINDEN FÉRFI ÉS NŐ” Kalandozás kétezer év színpadán Madách színházával, Az ember tragédiájával ér véget a tévé, tíz részre bontott drámaműfaj-törté­neti sorozata. A méltatásra ezúttal alig hiszem, hogy szükség volna, hiszen majd mindenki tudja nálunk: Madách, nemzeti drámánk egyik megte­remtője. A szomorúságra hajló és zárkózott lelkű költő régi. neves és gazdag földbirtokos családból származott, i Pesten végzett jogot és bölcsészetet, ügyvédi vizsgát tett, majd megyéjében tisztelet­beli aljegyzőként bekapcsolódott a politikai és tár­sadalmi életbe. Fiatalon házasodott, ue családi boldogságban nem volt része. Szívbaja megakadályozta, hogy a szabadságharcban részt 'vegyen, 1852-ben mégis börtönbe került, mert egy bujdosónak menédéket adott. Az egyévi fogság alatt felesége zavartala­nul folytatta vidám, gondtalan életét, s mikor a költő kiszabadult', végleg szakítottak. Madách anyja kastélyába vonult, és a költészetben keresett vi­gasztalást. A Tragédia kéziratát barátja tanácsára mutatta be Arany Jánosnak, aki a nem hibátlan forma mögött felismerte a remekművet és felka­rolta. Madách ünnepelt költő lett. de a dicsőséget nem sokáig élvezhette, a szívbaj fiatalon végzett vele. Művei közül csak a Tragédia remekmű. Ez a költői-filozofikus-drámai remekmű volt és marad a magyar drámairodalom egyik — a világ leg­nagyobb drámáihoz mérhető csúcsa. Madách szín­házában —a Tragédia mellett ugyanis a Férfi és nő, valamint a Mózes c.. drámájából is láthatunk részleteket, — Marton Endre rendező kalauzolja ma este a nézőket. Képünkön egy jelenhet a Fér­fi és nő — c. darabból. A szereplők: Kohut Mag­da, Konrád Antal és (Szerencsi Éva. Fotó: Nádaski Hermln arról van szó, hogy egy földmű­velő munkás 40 kr helyett egy pár krajcárral, annyival, ameny- nyi megélhetéséhez feltétlenül szükséges, többet mer követelni.” Ugyanebben az időben ülése­zett a földmíves munkások és kisgazdák kongresszusa is. Ezen a kongresszuson küldöttekkel képviseltette magát Baja, Mély­kút, Katymár, Kiskunhalas, Izsák, Szabadszállás, Apostag, Kis-Harta és Félegyháza. A szó­nok előadását követő vitában Fa­zekas Gábor, Halas, küldötte je­lenti, hogy „a Kiskunságból azon helyről jött, amelyet Petőfi meg­énekelt, s ahol most a nép nyo­morog. Munkájuk van ugyan, de sok a munkás és drágák az élel­mi- és lakásviszonyok.” Cserép András félegyházi küldött el­mondja, hogy „vidéken 12— 13-adon aratnak és hogy szintén nagy a nyomorúság”. Dobor István Dunapatajról két­szer is szót kapott. Először „az­zal vádolja a kormányt, hogy csak a munkaadókról gondosko­dik, a munkásokról pedig nem”. Másodjára hosszabban beszél, s „az ellen a vád ellen szólal fel, hogy hazátlan. Amikor szociál­demokratává lett, gondolkodóba esett, s arról győződött meg, hogy azelőtt volt hazafiatlan, most lett valóban hazafias. S miért? Azért, mert amikor az összességért, s azért küzdenek, hogy jobb és szebb jövőt vívjanak ki, valóban hazafiasságról tesznek tanúságot. A munkás véd törvényeket, ille­tőleg azt hangsúlyozta, hogy a lovagiasság is követeli, hogy az erősebb segítse a gyengébbet. Az általános választói jogot il- létőleg azt mondja, hogy a mai ügyi ellátás • minél kedvezőbb körülményeit, feltételeit. Különösképpen dekoratív és mutatós a gyermek-ideggondozó, falain tarka ábrákkal, mókás ál­latfigurákkal. Az egészségügyi szakemberek a vonzó, derűs kör­nyezet megteremtésével a kis pá­ciensekben netán keletkező stresszhatás leküzdésére töreksze­nek. v A felnőtt ideggondozóban két­ezer. kezelésre szoruló személyt tartanak nilván. akik részben ma­guk keresik fel a rendelőt, rész­ben pedig a gondozónők látogat­ják meg otthonukban a betege­ket. — Az, hogy a megelőzőnél jóval több helyiségünk van. nemcsak az orvos munkáiét' könnyíti, s nyújt lehetőséget a fokozott tu­dományos búvárkodásra is. Jóval több hasznot jelent, hogy a beteg- ellátás ígv folyamatosabbá, gyor­sabbá válik: párhuzamosan négy orvos dolgozhat — tájékoztatnak a kórház és a gondozó vezetői. — A rendelőintézet igyekszik a kor­szerű járóbeteg-ellátás igényeit mind hatékonyabban kielégíteni. Távolabbi szándékaink közt he­lyet kapott az epileptikusok gon­dozásának kiterjesztése már a gyermekkortól kezdődően, vala­mint az alkoholistákkal való még alaposabb, behatóbb foglalkozás. —a —r választási rendszer szégyen a parlamentális életre, s Magyar- ország alkotmányos életére. (Ügy van!) A legutóbbi választásokon oly elkeserítő dolgokat láttam, hogy ha tovább is így lesz, a kép­viselői minőség nem tisztesség; hanem szégyen lesz. Egy esetet említ fel, mikor választás alkal­mával az anyakönyvi hivatalt kortestanyává változtatták át. Ezen esetnek bővebb fejtegetésé­be akar bocsátkozni (szónokát a hatósági biztos elnök útján fi­gyelmeztette arra, hogy általános kérdésekről lévén szó, ahelyett; hogy részletes eseményekkel fog­lalkozzék, a tárgynál maradjon). Végül ajánlja, hogy teljes erővel küzdjenek mindaddig, míg a ha­tározati javaslatban foglaltak törvénnyé nem válnak.” S ha már a választásokról szó esett, akkor hadd említsük meg, hogy 75 évvel korábban Bács-Mélykú­ton 7, Bács-Madarason 8 szo­ciáldemokratát választottak be a képviselői testületekbe. Mindez azt jelzi, hogy az agrár szocia­lista mozgalom már a múlt szá­zad végén is nagy hatással volt a megye elnyomott közvélemé­nyére. Az olvasóban felmerülhet a kérdés, vajon miért foglalkozik a lap a régmúlttal, olyan korral, amelyet élőként manapság már kevesen képviselnek. A válasz az, -hogy talán éppen ezért! Az utódok ismerjék meg a megye munkásmozgalom-történeti múlt­ját, azokat az elődöket, akiknek harca, kínlódása, bajvívása előbbre vitte az ügyet, s akiknek tulajdonképpen azt is köszönhet­jük, hogy a közeljövőben az or­szág felszabadulásának három év­tizedes fordulóját ünnepeljük. Sikeres premier A nagymúltú pesti vásár premierjét hozta ez az eszten­dő: több mint 100 iév után, újra — első kapunyitás. Oj a terület, újak a csarnokok, új a rendezési elv, tehát egy év­század ide vagy oda — premier volt ez a javából. A tavaszi BNV megközelítően már olyan volt, amilyennek el­képzelhetünk egy igazi vásárt — a tudományos- és technikai for­radalom idején. A szakosítással a felvonultatott nemzetközi élenjá­ró technika áttekintését és érté­kelését semmi sem zavarta. Sem egy szép kosztüm, sem egy új vonalú topánka nem vonta el a figyelmünket. Homogén lett a tartalom. Megszűnt a Budapesti Nemzetközi Vásár vegyesbolt jel­lege és ezáltal alighanem na­gyobb lett a rangja is.' Az összehasonlításra most ked­vezőbb volt a lehetőség. Száz és száz méter hosszan sétálhattunk például a műszerek, gyári beren­dezések sorfala, vagy a szerszám­gépek serege előtt és a fejlett ipari világ produktumainak szín­vonalát értékelhettük egy-egy terméksort végigjárva. Teljesít­ményben, formában, helyszükség­letben, árban, kezelési techniká­ban a teljes választékkal megis­merkedhetett a kereskedő, az ér­deklődő va»« a. tanulni vágyó konstruktőr. A hazai ipar gyártmányait min­denütt ott találtuk a kor színvo­nalán álló legjobb külföldi gyárt­mányok közt. Állták az össze­hasonlítást Így nemcsak áz új vásár vizsgázott jól — hanem a hazai ipar is. Kiállítási anyagán lemérhető volt, hogy a IV. ötéves terv programja mennyire helyes utat jelölt meg a magyar ipar számára a gyártmányok és a technológia korszerűsítésének fel­adataiban. A kereskedelem nem egyirányú utca — mondják a kereskedők arra gondolva, hogy aki eladni akar, az vegyen is-. Vegyen*— ha van mit — mondják a külföldi üzletemberek. Nos, a magyar ipar szép kínálatot mutatott be: segít­ve a vásár rendezőit, hogy az új BNV necsak iiiportvásár legyen, hanem a hazai termékek export­bemutatója is.. Valóban óriási és tartalmas katalógusnak bizonyult az idei BNV. Azt külön jóleső érzéssel vehették tudomásul a látogatók, hogy ennek a katalógusnak min­den lapján és valamennyi fejeze­tében ott szerepeltek a negyed- százados jubileumát ünneplő KGST-tagországok iparának gyártmányai. Impozáns választé­kot hoztak a KGST-ország* to volt mit bemutatniok egymásnak és a világnak a közös fejlődés és fejlesztés 25 esztendős évforduló­ján. Valamennyi baráti ország gyártmánya a maga kategóriájá­ban állta a „gép-gép elleni” ver­senyt — a nemzetközi mezőny­ben. Egyszóval: tetszett az új BNV — kivül-belül. Sikerült a pre­mier: mert jó alkalmat teremtett ahhoz, hogy bárki képet alkot­hasson magának arról, hol tart a világban a technika és a tu­domány, s hogy magunkat is — barátainkat is, a KGST-partnere- ket — hozzámérhessük az álta­lános színvonalhoz. A vásár premierje ősszel lesz teljes, a második felvonással, a fogyasztási cikkek nemzetközi bemutatójával. A második fel­vonás természetesen népszerűbb­nek ígérkezik — ez viszont: szak­szerűbb volt, s ez sem akármi­lyen haszon a népgazdaság szá­mára. G. F.

Next

/
Thumbnails
Contents