Petőfi Népe, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-29 / 123. szám
1974. május 29. • PETŐFI NÉPE * 3 Meghalt Komócsin Zoltán Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy nagy türelemmel viselt, hosszan tartó, súlyos betegség után, május 28-án elhunyt Komócsin Zoltán elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, Politikai Bizottságának tagja, a Közpönti Bizottság titkára, a Népszabadság szerkesztő bizottságának vezetője, országgyűlési képviselő, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, pártunk és a magyar forradalmi munkásmozgalom régi, kiemelkedő harcosa, a nemzetközi kommunista mozgalom, ismert személyisége. Komócsin Zoltán elvtárs temetésé június 1-én, szombaton 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Az elhunyt harcostársai, munkatársai, elvtársai és tisztelői 13 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Budapest, 1974. május 28. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Népszabadság szerkesztő bizottsága A Magyar Népköztársaság országgyűlése Komócsin Zoltán elvtárs életrajza 1923. április 18-án, Felsógallán született, munkáscsaládbol. Életének nagy részét Szegeden töltötte, ott végezte iskoláit, tanult szakmát és kapcsolódott be a munkásmozgalomba. 1944-ig mezőgazdasági napszámos, alkalmi munkás, inas, végül kereskedelmi alkalmazott volt. A felszabadulástól halála napjáig különböző pártfunkciókat töltött be. 1938 óta volt tagja a pártnak; ugyanettől az évtől vett részt a munkásmozgalom ban. 1944—1948 között Szegeden tevékenykedett, mint párt funkcionárius. Kiemelkedő szerepet játszott a kommunista ifjúsági mozgalom szervezésében. Szegeden már az illegalitás éveiben az ifjúsági mozgalomban tevékenykedett. Egyik alapítója volt Szegeden a Kommunista Ifjúmunkás Szövetségnek, majd a MADISZ-nak. 1948-ban rövid ideig a párt Központi Vezetősége titkárságának munkatársa volt, majd 1948—1949 között a Vas megyei pártbizottság titkáraként tevékenykedett. 1949 és 1950 között ismét a Központi, Vezetőség apparátusában dolgozott, mint az agitációs osztály helyettes vezetője. Közben a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága mellett működő, főiskola hallgatója lett, újságírói képesítést szerzett; majd 1953-tól 1956 februárjáig ismét a Központi Vezetőségben dolgozott, előbb az agitációs és propagandaosztály helyettes vezetőjeként, majd vezetőjeként. 1956 februárjától 1957 márciusáig a Hajdú- Bihar megyei pártbizottság első titkára volt. 1957 áprilisától a KISZ Országos Szervező Bizottságának vezetője, majd Központi Bizottságának első titkára volt. Ugyanebben az évben beválasztották a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi ÉizottságáEREMKIALLITAS Teles Ede és tanítványai Június végéig tekinthető meg a bajai múzeum emeleti helyiségében az a kitűnő kiállítás, amely Teles Ede és tanítványai címmel nyílt meg vasárnap, s a város szülöttének és számos követőjének éremművészetét mutatja be. Teles Edének a magyar éremművészet újjáteremtésében betöltött szerepéi dr. Csengeryné Nagy Zsuzsa művészettörténész méltatta tömöl', tanulmánynak is beillő megnyitójában. Beszélt a szülőföld, a családi hagyományok sors- és művészetformáló szerepéről, az eddig inkább csak szobrászként méltányolt .mester életében. A Magyar Nemzeti Galéria munkatársai — a kiállítás anyagának összegyűjtése kapcsán — igyekeztek tisztázni a tanítványok névsorát is. Egyre világosabbá vált, hogy Teles Ede kiváló pedagógus volt, akihez a fiatalok gyakran fordultak segítségért. A megnyitó hangsúlyozta a mester nagyszerű emberi vonásait, segitőkészségét, önzetlenséget, amelynek eredményeképpen mintegy szellemi erőközponttá válván indította meg a magyar éremművészet reneszánszát. A hazai éremművészet történetében Teles és a körülötte kialakult kör teremtett iskolát.. A tanítványok ragaszkodását példázza hogy számos külföldön dolgozó, nagy hírű művész élete végéig a távolból is kapcsolatban maradt a mesterrel. T. P. Z. EMLÉKEZET Háromnegyed évszázaddal korábban Háromnegyed évszázaddal előbb, a tavasz időszakában zajlott le a Magyarországi Szociáldemokra- > ta Párt egyik kongresszusa Budapesten, a VIII. kerületi Vígh utca 16. szám alatt, Küffner vendéglőjében. A kongresszusra azért érdemes és szükséges emlékeznünk, mert a századfordulón a megyében is megélénkült a munkásmozgalom, amelynek jelei a kongresszus mindkét napján észrevehetők voltak. Nyomban a kongresszust kezdő indítványok között is találkozunk a megyét is .közvetlen érintő problémával. Rosenthal Jakab a következőket terjesztette elő: „Tekintettel arra, hogy pártunk eddig a cselédekkel semmit sem foglalkozott, indítványozom, hogy utasítsa a kongresszus az új pártvezetőséget, hogy hasson oda, miszerint úgy a férfi-, mint a nőcselédek számára szakegyesület létesíttessék, ingyenes munkaközvetítéssel.” A kongresszus igazolta a vidéki küldötteket, s közülük Bács- Kiskunból a következő nevekkel találkozunk: Fazekas Gábor (Halas), Sztraka Ferenc (Bács-Mély- kút), B. Tóth Sándor (Szabad- szállás), Marxéi Antal, Racsmány Ferenc (Baja), Keserű Gábor, Vígh István, Mishás János (Izsák), Virágh Pál (Apostag) és a nevek említése nélkül Hárfáról hárman vettek részt. \ A pártvezetőség jelentése, amely két év munkájáról ad számot, többek között ezt tartalmazza: „A csendőrpuskák működése elkezdődik és Sári, Zenta, Nádudvar, Elemér és Alpáron a földművelő munkások kiömlő vére tesz bizonyságot arról, milyen brutális a hatalom akkor, ha ba, s a páit Politikai Bizottságár nak póttagja lett. 1961—1965 között a Népszabadság főszerkesztőjeként tevékenykedett. 1962- töl a Politikai Bizottság tagja, 1965-től a Központi Bizottság titkára volt. A Központi Bizottság 1974. március 19—20-i ülésén bízta meg a Népszabadság szerkesztő bizottságának vezetésével. Több alkalommal választották meg országgyűlési képviselőnek. 1949-ben Vas megyében, 1953- ban Szabolcs megyében, 1958 és 1967 között három alkalommal Csongrád megyében választották képviselőnek, 1971-ben Borsod megye 5. sz. választókörzetében lett országgyűlési képviselő. 1958- tól az országgyűlés honvédelmi bizottságának tagja* 1967-től pedig külügyi bizottságának elnöke volt. Kitüntetései: Magyar Népköz- társaság Érdemrend V. fokozat (1950): Munka Érdemrend (1962); Szocialista Hazáért Érdemrend (1967); Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970); l.enin Emlékérem (1970). (MTI) Üj ideggondozó Baján A Krimszkaja Pravda írja A Krím terület televíziós központja 1959-ben sugározta első adását. Azóta a reléállomások és adók behálózzák az egész félszigetet, melyek segítségével egyformán jól foghatja a 400 ezer tv- előfizető a moszkvai, a kijevi és a szimferopoli adást. A televízió fejlesztése mellétt nem hanyagolják el a rádiót sem, melynek hangja a legeldugottabb helységekbe is eljut a területen működő 830 ezer vevőkészüléken keresztül. A szimferopoli televíziós köz- po.nt adásait egyre gyakrabban veszi át a kijevi televízió. Az elmúlt évben a televízió munkatársai hat dokumentumfilmet készítettek, melyeket a szocialista államok is átvettek. * Jalta, a festői, déli partvidék központja, ez évben másfél millió belföldi turista és üdülő fogadására készül. Az új „Miszkor” panziót és az „Aj-Danil” szanatóriumot már birtokába vette a személyzet, készülnek az első beutaltak fogadására. A szanatórium tizenötödik emeletén levő kilátóról gyönyörű kilátás nyílik a tengerre. Az egyéni turisták részére a távolsági trolibuszállomáson lakásközvetítő irodát létesítettek. Bővítették a városban a trolibusz- és autóbuszhálózatot, így az újonnan épült lakónegyedek is köny- nyen és gyorsan elérhetővé váltak. Jalta és Livádia között sétányt építették, ezzel a két helység között az egész pratszakasz strandolásra alkalmassá vált. A vendéglátó tröszt is felkészült a nyári szezonra; egyszerre 18 ezer embert tudnak asztalhoz ültetni, bár a tapasztalatok szerint csúcsszezonban még így sem tudják kielégíteni az igényeket. A jaltai posta telefonautomatáin, 15 kopek ellenében, a Szovjetunió 50 városának telefonelőfize'tői hívhatók közvetlenül. S. B. Egy hónapja adták át rendeltetésének Baián a kórház területén az 1 millió forintért létesített új, korszerű ideggondozót. Az említett összegben egyébként csak az építés költségei foglaltatnak, amelyeket a megyei és a városi tanács. valamint, a kórház anyagi alapjaiból együttesen teremtettek elő. Ezen felül még jó néhány százezer forintot tesz ki a megelőző tereprendezés, a berendezés és felszerelés, és a sok-sok lelkes társadalmi munkaóra értéke. A gondozóintézet három részből áll: a felnőtt, a gyermek ideggondozóból és az alkoholelvonó rendelőből. A legtöbb tennivalót a felnőttkorú idegbetegek gondozása. szakmai ; ellátása igényli (egyebek közt az igazságügyi elmeszakértői munka is ennek az orvosaira hárul.) Édd ezért itt két főfoglalkozású orvos tevékenykedik. míg a másik két részlegben mellékállású orvosok látják el a feladatokat.7 A helyiségekben a korábbi meglehetős zsúfoltságot, ezzel együtt pedig a szakrendelők szétszórtságát váltottla fel néhány hete a példás i rend. a higiénia, a napfényes. s a réginél jóval alkalmasabb termek sora. Az eddigi egy- kettővel szemben most összesen 12 vizsgáló- és váróhelyiség, továbbá megfelelő szociális létesítmények szolgálják az egészség„ÉS SZÍNÉSZ BENNE MINDEN FÉRFI ÉS NŐ” Kalandozás kétezer év színpadán Madách színházával, Az ember tragédiájával ér véget a tévé, tíz részre bontott drámaműfaj-történeti sorozata. A méltatásra ezúttal alig hiszem, hogy szükség volna, hiszen majd mindenki tudja nálunk: Madách, nemzeti drámánk egyik megteremtője. A szomorúságra hajló és zárkózott lelkű költő régi. neves és gazdag földbirtokos családból származott, i Pesten végzett jogot és bölcsészetet, ügyvédi vizsgát tett, majd megyéjében tiszteletbeli aljegyzőként bekapcsolódott a politikai és társadalmi életbe. Fiatalon házasodott, ue családi boldogságban nem volt része. Szívbaja megakadályozta, hogy a szabadságharcban részt 'vegyen, 1852-ben mégis börtönbe került, mert egy bujdosónak menédéket adott. Az egyévi fogság alatt felesége zavartalanul folytatta vidám, gondtalan életét, s mikor a költő kiszabadult', végleg szakítottak. Madách anyja kastélyába vonult, és a költészetben keresett vigasztalást. A Tragédia kéziratát barátja tanácsára mutatta be Arany Jánosnak, aki a nem hibátlan forma mögött felismerte a remekművet és felkarolta. Madách ünnepelt költő lett. de a dicsőséget nem sokáig élvezhette, a szívbaj fiatalon végzett vele. Művei közül csak a Tragédia remekmű. Ez a költői-filozofikus-drámai remekmű volt és marad a magyar drámairodalom egyik — a világ legnagyobb drámáihoz mérhető csúcsa. Madách színházában —a Tragédia mellett ugyanis a Férfi és nő, valamint a Mózes c.. drámájából is láthatunk részleteket, — Marton Endre rendező kalauzolja ma este a nézőket. Képünkön egy jelenhet a Férfi és nő — c. darabból. A szereplők: Kohut Magda, Konrád Antal és (Szerencsi Éva. Fotó: Nádaski Hermln arról van szó, hogy egy földművelő munkás 40 kr helyett egy pár krajcárral, annyival, ameny- nyi megélhetéséhez feltétlenül szükséges, többet mer követelni.” Ugyanebben az időben ülésezett a földmíves munkások és kisgazdák kongresszusa is. Ezen a kongresszuson küldöttekkel képviseltette magát Baja, Mélykút, Katymár, Kiskunhalas, Izsák, Szabadszállás, Apostag, Kis-Harta és Félegyháza. A szónok előadását követő vitában Fazekas Gábor, Halas, küldötte jelenti, hogy „a Kiskunságból azon helyről jött, amelyet Petőfi megénekelt, s ahol most a nép nyomorog. Munkájuk van ugyan, de sok a munkás és drágák az élelmi- és lakásviszonyok.” Cserép András félegyházi küldött elmondja, hogy „vidéken 12— 13-adon aratnak és hogy szintén nagy a nyomorúság”. Dobor István Dunapatajról kétszer is szót kapott. Először „azzal vádolja a kormányt, hogy csak a munkaadókról gondoskodik, a munkásokról pedig nem”. Másodjára hosszabban beszél, s „az ellen a vád ellen szólal fel, hogy hazátlan. Amikor szociáldemokratává lett, gondolkodóba esett, s arról győződött meg, hogy azelőtt volt hazafiatlan, most lett valóban hazafias. S miért? Azért, mert amikor az összességért, s azért küzdenek, hogy jobb és szebb jövőt vívjanak ki, valóban hazafiasságról tesznek tanúságot. A munkás véd törvényeket, illetőleg azt hangsúlyozta, hogy a lovagiasság is követeli, hogy az erősebb segítse a gyengébbet. Az általános választói jogot il- létőleg azt mondja, hogy a mai ügyi ellátás • minél kedvezőbb körülményeit, feltételeit. Különösképpen dekoratív és mutatós a gyermek-ideggondozó, falain tarka ábrákkal, mókás állatfigurákkal. Az egészségügyi szakemberek a vonzó, derűs környezet megteremtésével a kis páciensekben netán keletkező stresszhatás leküzdésére törekszenek. v A felnőtt ideggondozóban kétezer. kezelésre szoruló személyt tartanak nilván. akik részben maguk keresik fel a rendelőt, részben pedig a gondozónők látogatják meg otthonukban a betegeket. — Az, hogy a megelőzőnél jóval több helyiségünk van. nemcsak az orvos munkáiét' könnyíti, s nyújt lehetőséget a fokozott tudományos búvárkodásra is. Jóval több hasznot jelent, hogy a beteg- ellátás ígv folyamatosabbá, gyorsabbá válik: párhuzamosan négy orvos dolgozhat — tájékoztatnak a kórház és a gondozó vezetői. — A rendelőintézet igyekszik a korszerű járóbeteg-ellátás igényeit mind hatékonyabban kielégíteni. Távolabbi szándékaink közt helyet kapott az epileptikusok gondozásának kiterjesztése már a gyermekkortól kezdődően, valamint az alkoholistákkal való még alaposabb, behatóbb foglalkozás. —a —r választási rendszer szégyen a parlamentális életre, s Magyar- ország alkotmányos életére. (Ügy van!) A legutóbbi választásokon oly elkeserítő dolgokat láttam, hogy ha tovább is így lesz, a képviselői minőség nem tisztesség; hanem szégyen lesz. Egy esetet említ fel, mikor választás alkalmával az anyakönyvi hivatalt kortestanyává változtatták át. Ezen esetnek bővebb fejtegetésébe akar bocsátkozni (szónokát a hatósági biztos elnök útján figyelmeztette arra, hogy általános kérdésekről lévén szó, ahelyett; hogy részletes eseményekkel foglalkozzék, a tárgynál maradjon). Végül ajánlja, hogy teljes erővel küzdjenek mindaddig, míg a határozati javaslatban foglaltak törvénnyé nem válnak.” S ha már a választásokról szó esett, akkor hadd említsük meg, hogy 75 évvel korábban Bács-Mélykúton 7, Bács-Madarason 8 szociáldemokratát választottak be a képviselői testületekbe. Mindez azt jelzi, hogy az agrár szocialista mozgalom már a múlt század végén is nagy hatással volt a megye elnyomott közvéleményére. Az olvasóban felmerülhet a kérdés, vajon miért foglalkozik a lap a régmúlttal, olyan korral, amelyet élőként manapság már kevesen képviselnek. A válasz az, -hogy talán éppen ezért! Az utódok ismerjék meg a megye munkásmozgalom-történeti múltját, azokat az elődöket, akiknek harca, kínlódása, bajvívása előbbre vitte az ügyet, s akiknek tulajdonképpen azt is köszönhetjük, hogy a közeljövőben az ország felszabadulásának három évtizedes fordulóját ünnepeljük. Sikeres premier A nagymúltú pesti vásár premierjét hozta ez az esztendő: több mint 100 iév után, újra — első kapunyitás. Oj a terület, újak a csarnokok, új a rendezési elv, tehát egy évszázad ide vagy oda — premier volt ez a javából. A tavaszi BNV megközelítően már olyan volt, amilyennek elképzelhetünk egy igazi vásárt — a tudományos- és technikai forradalom idején. A szakosítással a felvonultatott nemzetközi élenjáró technika áttekintését és értékelését semmi sem zavarta. Sem egy szép kosztüm, sem egy új vonalú topánka nem vonta el a figyelmünket. Homogén lett a tartalom. Megszűnt a Budapesti Nemzetközi Vásár vegyesbolt jellege és ezáltal alighanem nagyobb lett a rangja is.' Az összehasonlításra most kedvezőbb volt a lehetőség. Száz és száz méter hosszan sétálhattunk például a műszerek, gyári berendezések sorfala, vagy a szerszámgépek serege előtt és a fejlett ipari világ produktumainak színvonalát értékelhettük egy-egy terméksort végigjárva. Teljesítményben, formában, helyszükségletben, árban, kezelési technikában a teljes választékkal megismerkedhetett a kereskedő, az érdeklődő va»« a. tanulni vágyó konstruktőr. A hazai ipar gyártmányait mindenütt ott találtuk a kor színvonalán álló legjobb külföldi gyártmányok közt. Állták az összehasonlítást Így nemcsak áz új vásár vizsgázott jól — hanem a hazai ipar is. Kiállítási anyagán lemérhető volt, hogy a IV. ötéves terv programja mennyire helyes utat jelölt meg a magyar ipar számára a gyártmányok és a technológia korszerűsítésének feladataiban. A kereskedelem nem egyirányú utca — mondják a kereskedők arra gondolva, hogy aki eladni akar, az vegyen is-. Vegyen*— ha van mit — mondják a külföldi üzletemberek. Nos, a magyar ipar szép kínálatot mutatott be: segítve a vásár rendezőit, hogy az új BNV necsak iiiportvásár legyen, hanem a hazai termékek exportbemutatója is.. Valóban óriási és tartalmas katalógusnak bizonyult az idei BNV. Azt külön jóleső érzéssel vehették tudomásul a látogatók, hogy ennek a katalógusnak minden lapján és valamennyi fejezetében ott szerepeltek a negyed- százados jubileumát ünneplő KGST-tagországok iparának gyártmányai. Impozáns választékot hoztak a KGST-ország* to volt mit bemutatniok egymásnak és a világnak a közös fejlődés és fejlesztés 25 esztendős évfordulóján. Valamennyi baráti ország gyártmánya a maga kategóriájában állta a „gép-gép elleni” versenyt — a nemzetközi mezőnyben. Egyszóval: tetszett az új BNV — kivül-belül. Sikerült a premier: mert jó alkalmat teremtett ahhoz, hogy bárki képet alkothasson magának arról, hol tart a világban a technika és a tudomány, s hogy magunkat is — barátainkat is, a KGST-partnere- ket — hozzámérhessük az általános színvonalhoz. A vásár premierje ősszel lesz teljes, a második felvonással, a fogyasztási cikkek nemzetközi bemutatójával. A második felvonás természetesen népszerűbbnek ígérkezik — ez viszont: szakszerűbb volt, s ez sem akármilyen haszon a népgazdaság számára. G. F.
