Petőfi Népe, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-28 / 122. szám

1974. május 28. • PETŐFI NÉPE • 3 Tőserdő jobb ellátásáért Gondtalan nyaralást a háziasszonyoknak is BESZÉDES SZÁMOK Statisztika a beruházásokról (II.) A cikkem előző részében taglalt — és huzamosabb időn át saját tapasztalataimból merített — helyzetkép megváltoztatásá­ban elsőrendűen közreműködhet­nének & körzet termelőszövetke­zetei. A bajokon könnyen segít­hetnének a telepeken — esetleg közösen — működtetett áru­dáikkal. Nekik módjukban áll úgy tárolni készleteiket, hogy sem a minőségromlás, sem a súlyapadás kockázatát nem kel­lene vállal niok. A tsz-tagok igen sok olyan zöldségfélét, tejet, tejterméket ál­lítanak elő a háztájiban, ame­lyet nagyüzemi felárral, a közös terményeivel együtt a felvásárló szerveknek adnak át, vagy a vá­rosi piacon értékesítenek. Köz­vetlen kiskereskedelmi tevékeny­ség folytatására joguk van a szövetkezeteknek is. A telepeken felállított árudákban — szállí­tási költség nélkül — lehetne el­érni a városlakó üdülők áfái megszokott piaci árakat, a tar­talékkészlettel járó kockázat nél­kül. Az árudában délutánig el nem kelt készletet ugyanis még aznap át lehetne adni — minő­ségromlás és súlyapadás nélkül — annak a nagykereskedelmi vállalatnak, amely a közösben megtermelt hasonló árukat álta­lában úgy is csak estefelé, a mun­kaidő lejárta után veszi át. Ez a minimális fuvardíjtöbblet is megtakarítható lenne azonban akkor, ha a szövetkezetek beren­dezkednének az árudákban meg­maradt készletek vendéglátóipari úton való forgalmazására. A vízvezetékkel mindenképpen ellátandó árudákat kis költséggel fel lehet szerelni egy mosoga­tóval és egy olyan gáz- vagy vil­lanytűzhellyel, amelyen el lehet készíteni néhány liter tejeskávét, kakaót, pár adag főtt tojást, rántottát, tükörtojást. Ilyerf-szol- gáltatás esetében a kirándulók sokkal kevesebbet vásárolnának a helybeliek és a tartósan üdü­lők számára szükséges élelmisze­rekből, sőt örömmel fizetnék ki a kissé magasabb árat. Otthonról korán indulván ugyanis, ilyenkor már szívesen ennének meleg ételt is, de sokan részint röstel- lik, részint nem is akarják a ven­déglők kizárólagos délelőtti vá­lasztékát képező virslit, kolbászt, sült halat úgy elfogyasztani, shogy| ahhoz nem fogyasztanak alkoholos italt — éppen a gyere­kek jVagy a gépjárművezetés miatt. Az árudákban ezt a munkát, az üzemi konyhákon dolgozókhoz hasonló munkaegység-elszámolás mellett, szívesen elvégeznék olyan idős tagok, akik korábban a táj­egységben igen nagy számban működött vendéglők, csárdák, „beszállók” valamelyikében ven­déglátóipari gyakorlatot is sze­reztek. Ugyanezek a személyek a kiskereskedelmi forgalomban el nem kelt tartalékkészlet zöld­ségfélék felhasználásával úgy szüntethetnék meg, illetve csök­kenthetnék a gyermekek, bete­gek, idős korúak étkezésében meglevő nehézségeket, hogy az­zal a gazdaságok ismét jövede­lemtöbbletre tehetnének szert: saját termékeik vendéglátóipari haszonkulcs mellett történő ér­tékesítése révén. Előbb már érintettem, hogy a tartósan üdülő családok azért kényszerülnek időnként otthoni főzésre, mert a húsételek fehér-' jéiben bőségesen fogyasztott kalóriák mellett kívánják a szer­vezetük által megszokott és könnyen feldolgozható ételekben meglevő, szintén szükséges többi tápanyagot is. Ha a tsz-árudák- ban délben elkészítenek néhány fazék levest, főzeléket, sajtos, túrós, káposztás tésztát, tejbe- rizst stb., akkor a megszokott, de kalóriadús napi étrendet köny- nyen össze lehet állítani otthoni főzés nélkül is. ' S most vegyük mindehhez hozzá az' üdülők és a különböző szolgáltatásokat nyújtó helybe­liek között már kialakult segítő­kész, barátian bensőséges vi­szonyt. A magánkisiparos ha­marabb ki szokta javítani a köz­művek elektromos hibáit a tele­pen, mielőtt a körzeti szerelőt értesíthetnék. Az egyik vendéglős naponta hord ki tejet a faluból a nála ebédelő család reggelijéhez. Ilyen családias légkörben nyil­vánvalóan természetesnek ven­nék az „utcán át” történő étel­hordást a vendéglői dolgozók is, ami viszont igen könnyen bele­illik a tartósan üdülő családok nyaralás alatti kötetlen életrend­jébe. A délelőtti órákban strandolás, sétálás közben meg lehet érdek­lődni a vendéglőkben aznap ké­szülő húsételeket, s hogy milyen levest, főzeléket, tésztát főznek a tsz-árudában. Ezek ismeretében a háziasszony a megszokott ét­rendnek megfelelően hozathat innen is, onnan is ételt, italt egy- egy családtaggal. Ily módon az ő fáradozása, megterhelése nél­kül idejében, frissen tálalnák a családnak ízlő ebédet. Ezért az üdülők bizonyára szívesen meg­fizetnék ugyanazt az árat, amit felszolgálással kérnének tőlük, hiszen ez tenné igazán kényel­messé, fesztelenné, pihenéssé a nyaralást. Tőserdőt édesapám, nagybá­tyáim a század eleje óta, de ma­gam is több mint 40 éve olyan kiránduló- és üdülőhelynek is­merjük, amelynek legfőbb ér­téke az, hogy a természet szép­ségeit, szórakozási alkalmait a városi gondoktól megszabadulva lehet élvezni. Az utóbbi évtized­ben a korábbinak sokszorosára nőtt meg a gondtalan ..termé­szetélvezésre” vágyók száma, így igen jelentős számú város­lakó réteg igényli, hogy minél simábban, bosszúságok nélkül jusson tápláló, egyben egészsé­ges élelmezéshez. A téeszek köz­vetlen kiskereskedelmi és ven­déglátóipari tevékenységének jo­gi szabályozása ennek az igény­nek a minél jobb kielégítését kí­vánja előmozdítani. Ezért javas­lom, hogy üdülőkörzetünk téeszei ennek a lehetőségnek a kihasz­nálásával is igyékezzenek kiven­ni részüket az üdülőkörzet fej­lesztéséből — nem „ingyen”, hi­szen ez számukra jövedelem- többlettel jár. Dr. Szarvas András Nemrégiben a Központi Statisz­tikái Hivatal Bács-Kiskun megyei Igazgatósága gondozásában meg­jelent „Ipari, beruházási, építő­ipari adattár 1950—1971” összeál­lításból idéztük azokat az adato­kat. amelyek az iparra vonatkoz­nak. A másik két témával, neve­zetesen a beruházási és építőipari adatokkal még adósak vagyunk. Éppen ezért ezúttal a beruházás főbb számadataival foglalkozunk, s egyben próbáliuk érthetővé ten­ni azt a jelentős fejlődést, ame­lyet ezen a területen is elértünk. Az adatok között tallózva nagy fejlődésről adhatunk számot. A szocialista szektor beruházása 1956-ban mindössze 216 millió fo­rint volt 1971-ben viszont már 3 és fél milliárdra növekedett. Na­gyon érdekes 'mutató az is, hogy a beruházott milliók miként osz­lanak meg. Addig, amíg 1956-ban az állami beruházás összege 193 millió forint, ez a szám 1971-ben két és fél milliárdra növekedett. (A szövetkezetlek vonalán 23 mil­lióról valamivel több mint egy- milliárdra emelkedett.) Nagyon érdekes egvéb adatokat is összevetni. 1964-ben a megye nehéziparába 125 millió forintot. 1971-ben már 313 millió forintot ruháztunk be. Ugyanebben az idő­szakban az élelmiszeripari beru­házás forintösszege különösebben nem változott hiszen csupán egy­millióval növekedett. A mezőgaz­daság, erdő- és vízgazdálkodás vonalán az 1956. évi 110 millió forinttal szemben 1971-ben már csaknem kétmillárdot költöttünk el. ami természetesen nyilvánvaló oka a mezőgazdaság gyors fejlő­désének. De vessünk egy pillan­tást a kommunális ágazatok be­ruházásának erőteljes fejlődésére is. 1956-ban 47 milliót fordítot­tunk erre a célra. 1971-ben már 650 milliót. Ha a szocialista szektor beru­házásait anyagi-műszaki összeté­tel szerint vizsgáljuk, akkor meg­állapíthatjuk. hogy legtöbbet az építés kötött le (2097 millió fo­rint) utána következik a gép (1114 millió), majd az egyéb címszó alatt szereplő beruházások (3B3 millió forint). Ha ezt összehason­lítjuk az 1956-os évyel. akkor je­lentős különbségnek lehetünk ta­núi. (Építés: 105 millió forint; gép: 73 millió forint: egyéb: 38 millió forint.) A szocialista szektor beruházó­Művészeti díjas a Kecskemét Vonósnégyes A kaposvári Liszt Ferenc Álla­mi Zeneiskola rendezésében má­jus 22-től 26-ig tartott a zene­iskolai tanárok Hl. országos ka­marazenei találkozója, amelyre az ország különböző városaiból érkeztek a kamarazenei együtte­sek. A zsűri a találkozó művészeti díjával jutalmazta többek között a Kecskemét Vonósnégyest is. Az együttes a többi tizenegy díjat nyert kamarazenei csoporttal együtt fellépett szombaton este a nagyszabású díszhangversenyen. A közönség lelkesen ünnepelte a kecskeméti együttest, mely a zenei szaktekintélyekből álló zsű­ri kérésére Haydn: D-dúr Quar- tettjének két tételét játszotta. A kitüntető művészeti dijakat is ezen a hangversenyen adták át. A részletes értékelés szerint a vonósnégyes az utóbbi időben so­kat fejlődött; elsősorban az egy­séges, szép hangzás és a belső szólamok kifejező mozgása tekin­tetében. Palotás József (első he­gedű), Róbert Gábor (másodhe­gedű), Lakó Sándor (mélyhegedű) és Seöbő Ildikó (gordonka) ala­pos, átgondolt munkával érte el ezt a szép eredményt. Különösen elismerésre méltó Seöbő Ildikó teljesítménye, aki csak három hét óta tagja a vonósnégyesnek. E rövid idő alatt megtanulta a műveket, és jól illeszkedik az együttesbe. Ä Kecskemét Vonósnégyes leg­közelebb június 30-án Baján sze­repel, a „Bajai nyár 1974" ren­dezvénysorozatán, ahol többek között Manfred Weissnek. a Né­met Demokratikus Köztársaság fiatal zeneszerzőjének vonósné­gyesét is előadják. Eszperantisták találkozója „A TEJ ÉLET, ERŐ. EGÉSZSÉG” 1974, május 28, NEMZETKÖZI TEJNAP A nemzetközi tejnap alkalmából a KECSKÉMÉI TEJÜZEM AZ ISKOLATEJET ÉS KAKAÓT DÍJMENTESEN BIZTOSÍTJA A GYERMEKEK RÉSZÉRE. 2503 Táncsics­szobor Izsákon A gyermeknapi kisdobos- és út­törőavatással egybekötve vasár­nap délelőtt avatták fel az álta­lános iskola előcsarnokában 1848 nagy alakjának, Táncsics Mi­hálynak a mellszobrát. A népes közönség előtt, s az alkotó, Páli Lajos jelenlétében Bártfai Attila, a nagyközségi tanács elnöke mon­dott beszédet. Idézte a szobor talapzatán olvasható vallomást, mely így szól: „Azóta nem vol­tam oly helyzetben, hogy több okom lett volna az életnek in­kább örülni, mint itt két év alatt.” Ilyen szép szavakkal beszélt ké­sőbb izsáki két esztendejéről Tán­csics Mihály. Az úttörő- és kisdobosavatás, valamint a szobor ünnepélyes felavatása után a színvonalas sportműsorral kedveskedtek a vendégeknek. Vasárnap a Kecskeméti 607. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet épületében rendezték meg a Ma­gyar Eszperantó Szövetség terü­leti bizottsága tagjainak egész napos találkozóját. Mintegy het­ven eszperantista jelenlétében Bálint István szervezőtitkár nyi­totta meg az erre az alkalomra rendezett kiállítást az iskola klubtermében. Folyóiratok, nyelvkönyvek, fordítások és pro­pagandakiadványok segítik a mozgalom népszerűsítését. Az ülést megelőző műsorban a kecskeméti Hosszú utcai Álta­lános Iskola kisdobos- és úttft- rőeszperantistái szerepeltek, majd az idősebb tagok diavetítéssel kísért élménybeszámolókat tar­tottak. A Hazafias Népfront Kecske­mét, III. kerületi Bizottsága szervezésében békegyűlést tar­tottak tegnap a máriavárosi ál­talános iskolában. A gyűlést — melynek szónoka Köpöczi Lajos volt — az iskola növendékeinek és a MEZÖTERMEK Vállalat Berkes Ferenc szocialista brigád­A területi bizottság ülésén az időszerű szervezési feladatok mellett megvitattak a sajtóter­jesztéssel kapcsolatos feladato- .kat. Megalakult a húsztagú if­júsági eszperantó csoport is. El­határozták a területi bizottság tagjai, hogy a nyár folyamán ti- zenketten részt vesznek a szol­noki országos kongresszuson, s hatan a siófoki nemzetközi tá­borban. A Szlanka Tamás titkár veze­tésével ülésező bizottság tagjai közösen megkoszorúzták az Esz­perantó utcában kilenc éyvel ez­előtt elhelyezett emléktáblát. A találkozón több szegedi és bu­dapesti eszperantista is részt vett. ja tagjainak műsora vezette be. Itt enüítjük meg, hogy Kecske­métnek ezt az egyik legrégibb is­koláját a MEZOTERMÉK Válla­lat dolgozói patronálják nagy ügyszeretettel. Legutóbb a festők szépítették meg az iskola öreg falait. Békegyűlés a máriavárosi iskolában Bábfesztivál és színjátszó verseny Kitűnő szórakozásban, szép él­ményben volt részük azoknak az óvodásoknak, iskolásoknak, szü­lőknek, akik a gyermeknap dél­előttjén ellátogattak a kiskunha­lasi fegyveres erők klubjába. Itt rendezték meg a Bács-Kiskun megyei bábcsoportok tizedik ta­lálkozóját. Balotaszállás, Bácsalmás, Bács- bokod, Dusnok, Gara, Kaskan- tyú, Kecskemét, Kiskunhalas és Tiszakécske bábozői jöttek el a találkozóra. Az együttesék kö­zött voltak olyanok amelyek nem­rég alakultak meg, s voltak ru­tinos, hagyományokkal rendelke­ző csoportok is, mint például az országszerte ismert tiszakécskei Szitakötő bábegyüttes. A bemu­tatott darabok a gyermekekhez szóltak, szerepelt a műsorszámok között mesefelddlgozás, ballada, úttörő-életkép. A‘kiskunhalasi bábfesztivál jól szemléltette a bábozás fejlődését, s 'kitűnő szereplési alkalom volt az együtteseknek. Több kiemel­kedő produkciónak lehettek ta­núi a nézők, különösen a három kiskunhalasi csoport remekelt, az úttörőház, a művelőlési központ és a fegyveres erők klubjának bábegyüttese egyaránt kiérdemel­te a zsűri elismerését. Igen szép, színvonalas előadás­sal mutatkoztak be a tiszakécs­kei gyerekek, dr. Tóth Géza ve­zetésével. Teljesítményüket a me­gyei tanács hétezer forintos ní­vódíjjal jutalmazta. A kaskantyúi bábozók (vezetőjük Csengődi De­zsőnél műsora is kitűnő volt, az ő jutalmuk háromezer forint, s ez az együttes is képviseli Bács-Kis­kun megyét a jövő hónap vé­gén megrendezendő békéscsabai nemzetközi bábfesztiválon. • Szombaton délután rendezték meg Kecskeméten a hallássérül­tek XI. országos színjátszó ver­senyének területi elődöntőjét. Az eseményre az ország minden ré­széből érkeztek érdeklődők, a Si­ketek és Nagyothallók Országos Szövetségének tagjai. A versenyen miskolci, buda­pesti, nyíregyházi, debreceni, sze­gedi és kecskeméti színjátszó csoportok, szavalok szerepeltek. Az együttesek jól felkészültek a bemutatóra, szórakoztató, élveze­tes volt a műsor a nézők számá­ra. Az elődöntőn kiváló teljesít­ményt nyújtott a kecskeméti együttes, s bejutott a verseny döntőjébe. K. Gy. sainak területi adatait megyei vo­natkozásban vizsgálva, nincs szé­gyenkezni valónk. A községeket együttvéve 1967-ben 1630 millió forint volt a teljesítés, ez a szám 1971-ben kétmilliárd fölé növe­kedett. Ugyanebben az időszak­ban legnagyobb mértékű volt az előbbre jutás Kalocsán. (56 mil­lióról 111 millióra), maid Kecs­keméten (421 millióról 719 millió­ra). azután Kiskunhalason (147 millióról 202 millióra) Kiskunfél­egyházán (135 millióról 180 mil­lióra) és Baján (180 millióról 223 millióra). Tehát a városok fejlő­dése a jelzett időszakban félmil­liárdnyit tett ki, a megye egészé­nek fejlődése Dedig meghaladja az egvmilliárdot. Sok részadatról lehetne még be­számolni, de úgy gondoljuk, eny- nyi is elég ahhoz, hogy megért­sük és világosan lássuk a megye fejlődésének normális ütemét. Ez egyáltalán nem zárja ki azt. hogy ne számoljunk gondokkal, ne ké­szítsünk terveket és ne szorgos­kodjunk azok megvalósításán. A népgazdaság egyetlen napon sem ismétli meg önmagát, min­dig újat és többet akar. Ennek vagyunk mi tanúi és végrehajtói. KÉPERNYŐ Vampilov és Feydeau Megmosolyogják, aki el akarja dönteni, hogy az alma vagy a körte finomabb gyümölcs. Mivel a mérlegelés velünk született tu­lajdonság: mégis sokan megte­szik. Némileg hasonlóan cselek­szem, amikor összevetem a szom­baton és a vasárnap este látott vígjátékokat. Ami feltétlenül közös bennük: egyik sem tartozik a remekmű­vek közé. Hadd tegyem le a ga­rast! Az elsőszülött című kedves, vidám játék nekem sokkal job­ban tetszett. A választás könnyű volt, noha Vámos László rendező találékonyan, ötletesen igyeke­zett feltupírozni a Mit járkálsz meztelenül? keszeg ötleteit. A sablonos, fonnyadt szerepekbe remek színészek próbáltak dicsé­retes buzgalommal és talentum­mal, ficánkoló jókedvvel életet lehelni. Hiába a legjobb szakács és kuktahad; bőséges és finom alap­anyagok nélkül nem megy a tor­takészítés. Amikor a bohózat kez­detén az író konyhájába pillan­tunk, még a várható jó mulat­ság, a fergeteges kacagás jó ízei bizsergetnek. A figurák ugyan visszaköszönnek más művekből és a szituáció sem túlságosan eredetű Feydeau, a rutinos sza­kács gyakorlott mozdulatokkal keveri-kavarja a házaSpári né­zeteltérés bonyodalmait. Harsá­nyakat kacagunk némely fordu­laton, egy darabig. Élvezzük a karrierista férj és a butácska fe­leség szócsatáit, mosolygunk a kukucskáló, élveteg öregúr kí­váncsiságán. (Ki ne ügyelne ilyen szomszédasszony elbűvölő vona­laira?) Egy darabig, mondom, mert a mindenáron való nevet- tetés érdekében az író olyan magatartásra készteti a képvise­lőnél, hogy a fiatalasszony csele­kedetei ' eltüntetik a minimális vígjátéki hitelt is. Az apró butaságokon szívből kacagunk, de ilyen tömény os­tobaság még a bohózatban is valószínűtlen. Ennél a nőnél még Lujza is értelmesebb! Hála a két főszereplő mókázásainak. Körmendi László, Székhelyi Jó­zsef jó alakításainak, túlságosan azért nem sajnáltuk a képernyő előtt töltött 65 percet. Remélem. így vélekednek az olvasók is és segítségemre siet­nek egy rejtélyes ügy kibogozá­sához. Miért vetítette a tévé az okkal, vagy ok nélkül 16 éven felülieknek ajánlott filmet va­sárnap este nyolc órakor? Ko­molyan gondolták a tilalmat? Ogy járt a tévé az ifjúsággal, mint az álszent papa pufók fiacs­kájával? Még annyit: az előbb ismerte­tett talány helyes megfejtői szá­mára lehetővé tesszük, hogy új­ra megtekinthessék a tévé el­múlt heti műsorának egyik „csúcsteljesítményét”, a Móricz Virág forgatókönyvéből készült Gúnyos mosoly című tévéfilmet. Az író az előzetesben felteszi a kérdést: a közönség nem fogad­ja gúnyos mosollyal a művet?... Igazán, nem tudom. Az elsőszülött írója kicsit szentimentálisán, őszinte derűvel, szívjósággal mutat be két fiatal­embert és az életben balszeren­csés flótást, akarom mondani, klarinétos öregurat és családját Jól szórakoztunk és egy picit el­gondolkoztunk. Az egész ügy va­lahogyan közelebb áll hozzánk, mint a köntös körüli bonyoda­lom. Heltai Nándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents