Petőfi Népe, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-26 / 121. szám

1974. május 26. • PETŐFI NÉPE • 3

(1.) Tisza-parti üdülőkörzetünk fejlesztéséről március 24-én megjelent írásában K. A. joggal kifogásolta a szövetkezeteket hátránnyal sújtó P. M. intézkedéseket. Véleményem szerint azonban a szövetkezetek maguk sem használják ki eléggé a Tőserdő közelében kialakult üdülőtelepek nyújtotta lehetőségeket.

Ezt az egyedülállóan érdekes ártéri erdőmaradvá'nyt és a mellette húzódó holt Tisza-ágat a vasútvonalak elkészülte — a századvég — óta Csongrád, Kiskunfélegyháza, Kecskemét, Nagykőrös, Szentes és . Szolnok szinte valamennyi diákja felkereste iskolai kirándulás során. Már régóta széles körben ismertek a tájegység kiváló horgászási, csó- nakázási, korcsolyázási lehetőségei ; a természetvédelmi terület üdítő, pihentető hangulata, légköre. (Légzőszervi betegeknek az orvosok a harmincas évek óta gyógymódként ajánlják a páradús tőserdei' levegőn töltött üdülést!) A melegvizű források feltárása után ezek a természeti adottságok a minden korosztály számára alkalmas strandolás lehetőségével társultak. Így itt zömmel olyan üdülőházakat építettek fel, ahol az együttes családi nyaralásokon kívül a nagy- és dédszülők a tavaszi, őszi erdőjárás, a tizenévesek pedig a korcsolyázással, szánkózással töltött téli vakáció örömét is megtalálják.

Ilyen üdülőtelepek élelmiszer- ellátásához állandóan működő, és az igen változékony kereslethez rugalmasan igazodni tudó kiskereskedelmi, vendéglátóipari hálózatra van szükség. Ezt az utóbbi feltételt tudnák a tájegység szövetkezetei úgy biztosítani, hogy azzal saját tagjaik is jelentős jövedelemtöbblethez jutnának.

Az áfészeknek vannak télen— nyáron nyitva tartó vegyesboltjai a körzetben. Ám ezeknek a legtöbbször egyszemélyes árudáknak a jégszekrényeiben nyáron lehetetlen annyi tejet, tejterméket, felvágottat tárolni, ameny- nyire feltétlenül szükség lenne az állandóan kint lakó, huzamosan üdülő és alkalmi kirándulásra érkező családok csecsemő-, gyermek- és idős korú tagjainak egészséges táplálkozásához. A ki- ..rándujók számát az aznap reg-: geli időjárás határozza meg. Számukra tehát' nem is lehet tartalékkészletet rendelni azokból a gyorsan romló élelmiszerekből, amelyeknél a nem megfelelő tárolás és a visszáruzás minőség- romlás, egésiségrontás kockázatával járna.

Az országutak, vasútállomások

közelében működő vegyesboltokat a kirándulók útjukban találják. Így egy-egy szép nyári napon addigra már fel is vásárolják a készleteket, mire a nyaralás alatt nagyokat aludni is szerető, tartósan üdülők elérnének az árudába. Az elmúlt nyarakon ezért kényszerültek aztán az egész idényt üdülőben töltő kismamák, édesanyák, nagymamák tejért a faluba gyalogolni, vagy vajért Tőserdőből Alpárra, Tiszakécskére vonatozni, karjukon cipelve vagy magukkal vonszolva a kicsiket.

Mind az üdülőknek, mind a kirándulóknak feltétlenül szüksége volna áz alföldi ember nyá- íi étrendjéhez hozzá tartozó, friss zöldségekből készült levesekre, főzelékekre. Különösén a huzamosan üdülő gyerekeknek, időskorúnknak, betegeknek. A vendéglők azonban arra a — sajnos, már természetesnek vélt — étkezési rendre készülnek fel, ami kizárólag húsétel és ital fogyasztásából áll. Főzeléket nem is készítenek és a leveseket is csak halászlé, bogrács- vagy babgulyás, esetleg húsleves képviseli az étlapjukon. Az első három nem. illeszthető bele sem a kisgyermekek, sem az általában rosz- szabb fogazató és érzékenyebb gyomrú idősebbek étrendjébe. Mindennap fogyasztva viszont utálatossá válhat még a legfinomabb bouillon is.

Ez az egyoldalú szemlélet idézte elő, hogy az üdülőtelepeken az otthoni főzésre kellett berendezkedniük azoknak a családoknak is, amelyek — a viszonylag olcsó vendéglői étkezés igénybe-«

vételével — a nyaralás alatt valódi pihenéshez kívánták juttatni az egész éven át házimunkát végző édesanyákat, nagymamákat is. A házi főzéshez szükséges zöldségféléket árulják is a Mezőtermék Vállalatnak a fürdőknél működő árudáiban, de az igen ingadozó, bizonytalanul változó kereslet kielégítésére ez a kereskedelmi forma nem alkalmas. Az áruda „profiljába” tartozik azoknak a gyümölcsöknek, cukorkáknak, üdítő és szeszes italoknak az árusítása is, amelyekért a fürdő felőli ablaknál a k’rándulók reggeltől estig sorban állnak. A gyümölcsöknek és egyes italféléknek hűtött állapotban való árusítását a kereskedelmi szokáson kívül néha maga a gyártó cég vagy a licence is megkívánja. Az egyszemélyes kis árudákban emiatt is kevés hely jút a nagy teret elfoglaló zöldségfélék szakszerű raktározására. Ezek szabadtéri tárolása viszont a minőségromláson túl még a. súlyapadás kockázatát is jelentené, így azt az árudavezetők meg sem kísérlik. Ezért fordult elő gyakran az elmúlt években az a visszás helyzet, hogy a huzamosan üdülő családoknak a háziasszonyok — a híres alpári „sziget”, illetve az öntözéses kécskei kertészetek tőszomszédságában! — nyár közepén kon- zervből vagy a városból kihozott zöldségből főzték meg az igen megáhított borsó-, bablevest, sárgarépa- vagy tökfőzeléket, de sokszor még a lecsót is.

Dr. Szarvas András (Folytatása következik.)

Kecskeméti termék csehszlovákiai bemutatója

A Kecskeméti Fémipari Szövetkezet vezetősége kedves meghívót kapott a múlt héten. A csehszlovákiai, szőgyéni Barátság Termelőszövetkezet vezetői küldték a levelet, s kérték, a kecskemétieket: vegyenek részt azon a bemutatón, amelyen a környék szakembereivel megismertetik a fólia alatti zöldség- termesztést.

Sándor Józseffel, a szövetkezet elnökével beszélgettünk a hazaérkezésük utáni napon.

Ügy érzem — mondotta az elnök — nagyon hasznos volt ez a „kirándulás”, amelynek eredményei majd később jelentkeznek. A bemutatót a Szlovák Földművelés és Élelmezésipari Minisztérium, valamint a Szabad Földműves, és a Rolnicke Noviny mezőgazdásági újságok védnökségével rendezték. A két lap főszerkesztője üdvözölte a mintegy hetven mezőgazdasági szakembert majd Németh Jenő miniszterhelyettes tartott előadást. Részletesen elemezte a fólia alatti zöldségtermesztés előnyeit s elmondotta, hogy egyre nagyobb 'gondot fordítanak meghonosítására. Elismerően nyilatkozott a szövetkezetünk által gyártott alumíniumfólia-vázszerkezetről s azt is elmondta, hogy a jövő évben szeretnék legalább 500 hektáron megvalósítani ezt a fajta zöldségtermesztést.

A miniszterhelyettes előadása után Vér Róbert, a Kecskeméti Zöldségtermesztési' Kutató Intézet munkatársa tartott nagy figyelemmel kísért előadást majd én ismertettem a Vázszerkezet gyártásának múltját és jelenét. Ezt követően a termelőszövetkezet kertészeti főagronómusa adott tájékoztatót az egy hektáros fólia alatti zöldségtermesztés eddigi tapasztalatairól Kovács Ferenc tsz-elnök vezetésével ezután a bemutató résztvevői megtekintették a szépen fejlődő palántákat, s elismerően szemlélték a gyönyörű paprikákat, amelynek szedése most kezdődik.

Ezután a szakemberek részletesen megtárgyalták a bemutató tapasztalatait s többen elmondták, hogy 1 saját gazdaságukban hamarosan megvalósítják ezt a módszert. Nem egy szövetkezet képviselője érdeklődött a váz- szerkezetek szállítási lehetőségei iránt — mondotta befejezésül Sándor József, a Fémipari Szövetkezet elnöke.

Opauszky László

A hét könyvei

SZÉPIRODALOM Jókai Mór: A Kráó, Tégy jót.

— Lowry, Malcolm: Át a Panamán. — Rimbaud, Arthur: Osz- szes költői művei. — Zola, Emile: Tisztes úriház. — Csehov: A szirén. — Lafitte, Jean: A megszállás egy éjszakája. — Béres Attila: Holnap van már. Versek. — Fekete Gyula: Egy korty tenger. — Galambosa László: Az irgalom ágai. Versek, — Babits Mihály összegyűjtött versei. — Hallama Erzsébet: Odaát Arizonában.

TUDOMÁNYOS ÉS ISMERETTERJESZÖ MŰVEK Műszaki lexikon. 1. kötet. A—

F. — Erdei Ferenc: Emberül élni. — Ginki Károly: Az én világom. Fotoalbum. — Wander, Fred: Pillantás Hollandiára. — Sportszociológia — Sáray Tamás : A házi élelmiszertárolás ábécéje. — Túrán György: Balesetelhárítás a , villamosiparban.

— A lakosság jövedelme és fogyasztása I960—1972. Stat kiadvány. — Stephanides Éva: England, past and present. — Pernye András: Előadóművészet és zenei köznyelv.

IFJÜSÁGI ÉS GYERMEKKÖNYVEK Elek István — Boór Vera: Háziállatok. —- Bechlerowa, Helena: Ablakocska, nyílj ki! — Kraeger, Johanna, Hessler Ilse: Kökörcsin, barka, gesztenye. — Swift, Jonathan: Gulliver utazása Liliputban.

Előadás a népzenéről

Érdeklődésre számottartó előadásra kerül sor Kecskeméten a TIT székházában május 28-án, kedden délután 5 órakor. Dr. Kálmán Lajos népzenekutató, a Kecskeméti Óvónőképző Intézet tanára A Kecskemét környéki és kiskunsági népzene helye a magyar népzene egészében — címmel tart beszámolót. Közreműködnek a nyárlőrinci népi együttes énekesei, citerásai Rácz Atfci- láné vezetésével valamint Tán- czos Péter mátkái, népi énekes.

0 A Kecskeméten készülő vázszerkezetek.

Részleges termelői árrendezés: 1975. január 1.

Interjú dr. Csikós Nagy Béla államtitkárral, az Országos Anyag- és Árhivatal Elnökével

KÉRDÉS: — Magyarország gazdasága annyira külkereskede- lem-érzékeny, hogy joggal állíthatjuk: nálunk a nemzetközi versenyképesség méri a különböző ágazatok hatékonyságát. Vagyis, végső soron a világpiac ítélete dönti el. melyek azok a termékeinek, amelyek valóban •térik a kívánt színvonalat. Ennek az „ítéletnek” pedig az árak a közvetítői: rajtuk keresztül értesülnek a vállalatok termékeik kedvező, vagy kedvezőtlen fogadtatásáról. Ügy tűnik, elsősorban ez a tény teszi szükségessé, hogy meghatározott körben nálunk is sor kerüljön á termelői árrendezésre.

VÁLASZ: — Valóban, itt .asQál van szó, hogy amióta napirendre tűztük a magyar gazdaság struktúrájának hatékonyságot szem előtt tartó átalakítását, azóta árrendszerünknek is. egyre torzításmentesebben kell ellátnia ezt a közvetítő feladatot. Ez pedig sok esetben azt jelenti, hogy belföldi termelői árainknak nem szabad túlzottan elszakadniuk a külkereskedelmi áraktól, különben a jelzőrendszer hamis és helytelenül orientálja a vállalatokat döntéseik meghozatalában.

KÉRDÉS: — Mennyiben tér el a most elhatározott termelői árrendezés a korábbiaktól?

VÁLASZ: — Elsősorban abban látom a különbséget, hogy ezúttal nem „nagytakarítást” hajtunk végre, vagyis nem általános, minden ágazatra kiterjedő rendezésről van szó. Ezúttal kifejezetten az a célunk, hogy a tőkés importból származó nyersanyagok kalkulációját reálisabbá tegyük a vállalatok számára s ennek alapján az exporttermékekről készített árkalkuláció is megalapozottá, igazzá váljon. Ez feltétlenül szükséges, hiszen köztudott, milyen hatalmas mérvű áremelkedés következett be az utóbbi néhány évben a világpiacon. Az olajról már felesleges szót ejteni, ez annyira közismert. De talán kevesebben tudják, hogy a fémek, vegyi alapanyagok, s a textilipari, bőripari alapanyagok esetében is „árrobbanás” következett be: egykét év alatt megkétszereződtek, megháromszorozódtak az árak. Ennek terheit költségvetésünk nvilvánvalóan nem tudná időtlen időkig átvállalni — ahogyan ezt eddig tettük. De ez nem is lenne célszerű, pontosan az árak jelző- rendszerszerepe miatt. Erről a szerepről nem szabad lemondanunk. hiszen a vállalatok csakis reál -: alapanyagárak mellett tudnak reális késztermékárakat kialakítani és így mérhető egyértelműen. mely ágazatok, vállalatok munkája minősül hatékonynak. Ilyen értelemben beszélhetünk arról. hogy az áraknak fontos köz- gazdasági szerep jut a gazdasági struktúra hatékony formálásában.-— Itt azonban szeretném azonnal hozzátenni, hogy továbbra sem célunk a tőkés árarányok teljes, maradéktalan tükrözése, hiszen legfontosabb piacunk a KGST ahol köztudottan nem kell tartanunk a tőkés országokéhoz hasonló inflációs, spekulációs jelenségektől. Az 1975-ös árrendezésnél pontosan abból indultunk ki, hogy mérlegeltük a tőkés orszagokból importált nyersanyagoknak a belföldi felhasználásban játszott súlyát. Tehát csakis azokban az esetekben döntöttünk az árrendezés mellett, ha valamilyen alapanyagot ezekből az országokból importálunk.

KÉRDÉS: — A Minisztertanács határozata szerint az ipari termelői árszint emelkedésének részbeni ellensúlyozása érdekében csökkenteni keli az eszközlekötési járulékot. Vajon nem jár ez azzal a veszéllyel, hogy néhány vállalat indokolatlanul nagyobb nyereségre tesz majd szert?

VÁLASZ: — Mindent megteszünk annak érdekében, hogy termelői árszintűnk ne növekedjék a tervezettnél jobban. Éppen ezért nagyon szigorúan kijelöljük azoknak a vállalatoknak a körét, ahol a nyersanyagár-emelkedés to- vábbgyűrűztethetö. Ez mindenekelőtt a ruházati ipart a vegyipart valamint a szállítóipart érinti. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy az 1975. évi árrendezésbe bevont anyagárak emelése valamennyi termelési ágban emeli a termelési költségeket mégis, arra a következtetésre jutottunk, hogy az árszínvonal stabilitásának érdekében ez említett három ágazaton kívül, csak kivételes esetekben kapcsoljuk össze .az anyagárak emelését az árrendezéssel. Miről is van tehát szó? Egy három fázisból álló intézkedés- sorozatról. Az első fázisban meghatározzuk az új anyagárakat. A második fázisban mérjük fel az anyagárváltozásoknak a feldolgozóipari termékek költségére gyakorolt hatását, s az említett három ágazatban megállapítjuk a továbbgyűrűztetések mértékét. Végül, a harmadik fázisban elszámoljuk az iparági eredményeket: adókat, szubvenciókat, dotációkat rendezünk azokban az ipar. ágakban, ahol — mivel nem engedélyeztük számukra a tovább- gyűrűztetést — az anyagár emelkedése hátrányos helyzetet teremtett.

KÉRDÉS: — A fogyasztói árakat mennyiben érinti' az 1975. évi árrendezés?

VÁLASZ: — Mint köztudott, nálunk a termelői árak és a fogyasztói árak két eltérő árrendszert alkotnak, mivel más-más mérlegelések alapján alakítjuk őket. Ä fogyasztói árakat a párt

életszínvonal-politikája határozza meg, míg a termelői áraknál azok a megfontolások érvényesülnek, amelyekről már . szóltam. Ezzel összhangban az 1975. évi termelői árrendezésnél is figyelmen kívül hagytuk azokat a termékeket, amelyeket lakossági fogyasztásra hozunk be külföldről, noha ezek — például a cukor — ipari nyersanyagként is hasznosulnák. Tehát például a cukrot az élelmiszeripar továbbra is kedvezményes áron kapja és eszerint kalkulálhatja termékeinek árát is.

KÉRDÉS: — Sokan úgy ítélik meg a .tőkés világpiacon végbement példátlan mérvű áremelkedést. mint átmeneti jelenséget, amely hamarosan normalizálódik. s az árak ismét az eredeti színvonalra süllyednek, ön szerint várható ez a normalizálódás?

VÁLASZ: — Nehéz kérdés. Ez az „átmeneti jelenség” ugyanis már évek óta tart. Ennek ellenére én úgy ítélem meg, hogy előbb-utóbb valóban „megnyugszanak” az árak. Arra azonban nem lehet számítani, hogy az eredeti színvonalra téritek vissza. A jelenlegi.. helyzet létrejöttében nagy szerepe volt a spekulációnak isi tehát nem minden termék áralakulása tükröz valódi értelemben vett gazdasági szükségszerűséget. Azonban azt is világosan kell látnunk, hogy a tőkés világpiacon nemcsak spekulatív inflációról. általános árszínvonal-emelkedésről van szó

— Az általános áremelkedés közepette strukturális okokból végbemegy az árarányok átrendeződése is: elsősorban az anyagok drágulnak a késztermékekkel szemben és a különböző anyagok egymáshoz viszonyított értéke is megváltozik. A fejlődő országok iparosodása és a számukra igazságtalan eddigi cserearány megváltoztatására irányuló törekvésük tartós hatást gyakorol az árviszonyokra. Ez pedig nyilvánvalóan megnehezíti a gazdasági növekedést azokban az iparilag fejlett országokban. amtlVgk. erősen ráutaltak az importált anyagokra— Ezeknek az országoknak az esetében az egyedüli megoldás az, hogy fokozniuk kell termékeik minőségét és versenvképességét, mert csakis ezen a módon ellensúlyozhatják azt a veszteséget, amit az importanyagok drágulása jelent számukra. Hazánk ezen országok közé tartozik Eddigi gazdaságpolitikánk — és különösen külkereskedelem-politikánk — jelentős sikereként könyvelhetjük el azt a tényt, hogy mind ez ideig sikerrel oldottuk meg ezt a feladatot. Külkereskedelmi cserearányunk 1968 óta mintegy 10 százalékkal javult. Azonban a jövőben is elsőrendű követelmény számunkra, hogy fokozzuk a munka termelékenységét, javítsuk a termékek minőségét és verseny- képességét. mert ez a záloga annak, hogy ez a sikeres politika továbbfolytatódjék. Jó minőségű, bárhol értékesíthető exportárualap bővítésével a következő években is vissza tudjuk hárítani a tőkés piacokra azt a hátrányt, amit számunkra az import drágulása jelent.

F. K.

Befejeződött az írásbeli érettségi vizsga

Május 28—29.: közös érettségi-felvételi írásbeli vizsgák matematikából és fizikából

Szőke Sándor, az MTI munkatársa jelenti:

Szombaton országszerte befejeződtek az idei írásbeli érettségi vizsgák a középiskolák napnapi tagozatain. Első erőpróbaként 530 középiskolában több, mint 52 000 gimnazista, illetve szakközépiskolás diák írta meg dolgozatát magyar nyelv- és irodalomból, majd ezt követően — a választási lehetőségeknek megfelelően — a többi tantárgyból.

Az ország 295 gimnáziumának 867 végzős osztályából együttvéve 26 484-en jelentkeztek önkéntességi alapon érettségire. Mindössze 125-en éltek azzal a jogukkal, hogy kérik a középiskolai végbizonyítvány kiállítását.

Mint ismeretes, az érettségiző gimnazistáknak magyarból és matematikából kell vizsgázniuk, emellett másik hét tantárgyból további kettőt kell választaniuk. A választhatóan kötelező tantárgyak sorában legnépszerűbb a történelem: ebből az érettségizőknek 45 százaléka szándékozik vizsgázni. Matematikából az idén érettségizők három módon tehetnek vizsgát a gimnáziumokban: szóbelire 25 százalékuk jelentkezett, az iskolákban 48 százalékuk irta meg érettségi dolgozatát, és a fennmaradó 27 százalék részt vesz a közös érettségi-felvételi írásbeli vizsgákon.

Az idén matematikából és fizikából közös érettségi-felvételi írásbeli vizsgát szerveznek a felsőoktatási intézményekben. A közös írásbeli vizsgán' részt kell vennie mindenkinek, aki olyan felsőoktatási intézménybe pályázik, ahol matematikából vagy fizikából, illetve mindkettőből írásbeli felvételi vizsgát kell tenni. Akik ebben az évben fejezték be középiskolai tanulmányaikat — nappali, esti vagy levelező tagozaton — azoknak sikeres dolgozata egyben az érettségi vizsga teljesítését is jelenti: ezekből a tárgyakból a korábban érettségizetteknek is ezen a vizsgán kell részt venniök, ha felsőoktatási intézménybe jelentkeznek. A közös írásbeli időpontja: május 28—29. (28-án délelőtt matematikából, délután fizikából; 29-én délelőtt fizikából, délután matematikából lesz a vizsga.)

A közös vizsgák matematika— fizika feladatsorait középiskolai szaktanárokból és egyetemi, főiskolai oktatókból álló bizottságok állították össze. A feladatsorokban szereplő példák száma — a tudományos társulatok javaslatait is figyelembe véve —- matematikából 8, fizikából 6 lesz.

A feladatok tartalmi követelményszintjét a jelenleg oktatott középiskolai tananyag szabta meg. A vizsgák időtartama valamennyi tantárgyból egységesen 180 perc lesz.

A felvételi vizsgák szóbeli részén — amelyre július első két hetében kerül sor — szintén érvényes, hogy a követelmények igazodnak a középiskolai tananyag törzsanyagához.

Közös érettségi-felvételi vizsgát szerveznek a szakközépiskolák és egyes főiskolák. Ennek a vizsgaeljárásnak az a célja, -hogy a szákközépiskolai diákok szakirányú továbbtanulását segítse elő. Az előzetes jelentkezés.alapján több mint 2000 diák közös vizsgáztatására kell felkészülni.

Mindkét iskolatípus — a gimnáziumok és szakközépiskolák — szóbeli érettségi vizsgáját a június 10—26. közötti munkanapod kon kell megtartani. (MTI)

Tőserdő jobb ellátásáért

Gondtalan nyaralást a háziasszonyoknak is