Petőfi Népe, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-25 / 120. szám

Magnókazetták Lakitelekről • Kádár János fogadta Aldo Mpro olasz külügyminisztert. (MTI foto — Szebellédy Géza felv. — KS.) A tompái Kossuth Termelőszövetkezet az utóbbi esztendőkben rohamosan fejlődött. Az elmúlt évi eredményeinek elismeréseként elnyerte a Kiváló szövetkezet címet. A közös gazdaság a zöldségtermesztés fontos bázisa. Az eddigi termelési eredmények, valamii.t a szövetkezetben kialakult jövedelmezőségi ará­nyok arra ösztönözték a gazdaság vezetőit és a tagságot, hogy évről évre fokozzák a termőterületet, fejlesszék a technológiát. Az országos átlagnál ma­gasabb terméseket értek el étkezési paprikából, paradicsomból,. fűszerpaprikából és más fontos zöldségfélékből. A termelőszövetkezet bekapcsoló­dott a kormány által meghirdetett, s a zöldségter­mesztés fejlesztését szolgáló programba. A gazda­ság szocialista brigádjai versenyt kezdeményeztek a párt XI. kongresszusára, és hazánk felszaba­dulásának 30. évfordulójára. A gazdasági fejlődést számos adat bizonyítja. A halmozott termelési érték tavaly már megha­ladta a 100 millió forintot. Az egy dolgozó tagra jutó évi jövedelem átlaga az elmúlt esztendőben több, mint 36 ezer forint volt. A kiváló cím elnyerésével kapcsolatos ünnepi közgyűlést tegnap tartották a termelőszövetkezet­ben. A kitüntetést Erdélyi Ignác, a megyei párt- bizottság titkára adta át a szövetkezet elnökének. Fazekas Bálintnak. A közgyűlést megelőzően a megyei pártbizottság titkára megtekintette a ker­tészetet. Ugyancsak tegnap tartották az ünnepi közgyűlést Baján az Augusztus 20. Termelő- szövetkezetben. Ez a közös gazdaság három termelőszövetkezet egyesüléséből jött létre az idén. A kitüntető címet az egyik jogelőd, a bajai Micsurin Termelőszö­vetkezet nyerte el. Ez a gazdaság, éppen úgy, mint a tompái Kossuth Termelőszövetkezet, kertészeté­vel tűnt ki. Segítette a város ellátását és most, az egyesülés után még, nagyobb lehetőség van a zöldségtermesztés fejlesztésére. A volt Micsurin az utóbbi két esztendőben 5300 négyzetméterrel nö­velte az üveggel és a fóliával fedett területet, ösz- szesen 15 ezer négyzetméteren hajtatnak zöldség­félét. A kertészetben főként fiatalok, asszonyok, lányok jutnak álandó keresethez. Tavaly a ver­seny is hozzájárult az eredményekhez. A szocia­lista brigádok 800 ezer forinttal növelték az elő­állott értéket. Az egy dolgozó tagra jutó részese­dés az előző évekhez viszonyítva csaknem 2 ezer forinttal emelkedett. Az ünnepi közgyűlésen dr. Glied Károly, a me­gyei tanács elnökhelyettese adta át a kitüntetést ,Lusztíg Ottónak, a volt Micsurin Termelőszövet­kezet elnökének, aki a megnagyobbodott közös gaz­daságnak is elnöke. Az ünnepi közgyűlést meg­előzően a. megyei tanács elnökhelyettese üzem- látogatáson vett részt. A Bojári Sertéstenyésztő és Hizlaló Kö­zös Vállalkozásnál ugyancsak tegnap rendez­ték meg azt az ünnepséget, amelyen átvették a Kiváló közös vállalkozás kitüntetést. Csordás Mihály igazgató ismertette az elmúlt évi eredményeket. Elmondotta, hogy tavaly 1348 koca 11900 malacot ellett. A szaporulatot 75 na­pos korban kezdték hizlalni. Egy kilogramm malac­hús előállításához 1,52 kilogramm takarmányt használtak fel. Egy év alatt 8680 mázsa húst termeltek, a felvásárlóknak 8160 hízót adtak át, egyenként 94 kilogrammos súlyban. A hús ki­lónkénti önköltsége 20 forint volt. A sertéstenyésztő kombinát árbevétele 23 millió 630 ezer forint, nyeresége 444 ezer forint lett. Az egy dolgozóra jutó termelési érték 430 ezer forint, s ez mintegy 8—10-szerese a térmelőszövetkeze- tekben elértnek. A két esztendeje megépült telepen dinamikus a fejlődés, ezt bizonyítják az eredmények mellett az idei tervek is. A tavalyinál mintegy 5 ezer darab­bal több hízó értékesítésével számolnak, csaknem 1 forinttal csökkentik a hús kilogrammonkénti ön­költségét. Ha mindez valóra válik, az év végi nyereség eléri a 4 millió forintot. Az eredmények javítása érdekében a meglevő férőhelyeket bő­vítik olyképpen, hogy a fiaztató épületekben ba- tériás rácsot szerelnek feL A vállalatnál hat szocialista brigád alakult, a mozgalomban a dolgozók 70 százaléka vessz részt. A Kiváló közös vállalkozás kitüntetést az elmúlt esztendei munka ismertetése után Krinizs Károlyné, a MÉM főosztályvezetője adta át a társulás igaz­gatójának. • A műanyag 'kazettafalakat összeszerelés előtt le kell tisztogatni. Egy dolgozó naponta 30 magnókazettát állít össze. Az iparosodás, üzemalapítás szempontjából Lakitelek nem a legkedvezőbb helyen fekszik. Minden kezdeményezés megvaló­sításánál számolni kell 'az ipar meghonosításában jóval előbb já­ró, közeli Tiszakécske és még in­kább Kecskemét elszívó hatásá­val. A községben munkahelyet kereső asszonyok, lányok számá­ra mégis sikerült elfogadható megoldást találni. Egy-két éve hozta létre a he­lyi tanács költségvetési üzeme azt a műhelyt, amelyben a BRG kecskeméti gyárától bérmunká­ban vállalt, nőknek való, könnyű munka folyik. Ez év január 1-vel a Tiszakécskei Vegyes- és Épí­tőipari Szövetkezethez került át a jelenleg négyven betanított dol­gozót foglalkoztató részleg. Ez­zel a távlatokat tekintve bizta­tóbb alapra helyeződött a vál­lalkozás. A szövetkezet 1975-ben új üzemépületet létesít a község leendő ipartelepe számára fenn­tartott területen. A 3,4 millió fo- / rintos beruházásból az idén csu­pán a földmunkákat végzik el, a többi a jövő esztendő első felére marad. A mostani műhelyhez — bár a munkavégzés körülményei kielégítőek — semmiféle szociá- lis létesítmény nem tartozik. Az ÚJ,-' 34(T' négyzetméter termelési területtel épülő üzem valamennyi szociális helyiséggel el leSz majd látva. A beruházás összegéből erre 1,3 millió forintot fordíta­nak. A tervekben szerepel 3 ezer négyzetméter alapterületű kultu­lékkal emelni akarják a teljesít­ményt. Égy "dolgozó naponta 30 magnókazettát tud kézi erővel összeszerelni. Az elképzelések szerint 1980-ig 20Ö-ra növelik majd a létszámot, s két műsza- - kot vezetnek be. A. T. S. 9 Az egyik asztalnál lemezjátszóhoz való csatlakozókábelek szere­lését végzik a lakiteleki asszonyok és lányok. rált, parkosított környezet kiala­kítása is. 1973-ban megközelítőleg 2 mil­lió forint értékű bérmunkát vég­zett el a magnókazettákat és csatlakozókábeleket szerelő nő- kcllektíva. Az idén 8—10 száza­9 Vörös Erzsébet a japán sza­lagtárcsáról szalagot tekercsel át a kazettába kerülő kis tárcsákra. f (Tóth Sándor felvételei.) VILÁG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK! 1 Kádár János, Losonczi Pál és Fock Jenő fogadta Aldo Morót AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Aldo Moro, az Olasz Köztár­saság külügyminisztere és kísé­rete pénteken délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar. Hősök Emlékművét. Pénteken délelőtt a Külügymi­nisztériumban megkezdődtek a hivatalos magyar—olasz tárgya­lások. A magyar tárgyalóküldöttséget Púja Frigyes külügyminiszter, az olasz tárgyalódelegációt Aldo Moro külügyminiszter' vezeti. A megbeszélésen többek között részt vesz Nagy János külügy­miniszter-helyettes és dr. Bényi József, a Magyar Népköztársa­ság római -.nagykövete, illetve Roberto Gaja, az olasz külügy­minisztérium főtitkára és Mario Franzi, az Olasz Köztársaság bu­dapesti nagykövete. Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára péjite­ken a Központi Bizottság szék­hazában fogadta Aldo Morót. Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke 'és Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke szintén fogadta az olasz külügyminisztert az Országh'áz- ban. A találkozón Jelen volt Púja Frigyes, dr. Bényi József, vala­mint Roberto Gaja, Mario Franxá és dr. Sereno Freato, az olasz külügyminiszter kabinetjének ve­zetője. (MTI) Hasznos tanácskozás a szamócatermesztésről A szamóca az egyik legkedveltebb tavaszi gyümölcsünk. Termesztése az egész világon rohamosan terjed. A legtöbb földiepret — több, mint 210 ezer tonnát évente — az Egye­sült Államokban termelik. Ezután következik Lengyelország, ahol 20 év alatt 2 ezerről 33 ezer hektárra növelték a ter­mőterületet. Az évi termelés az utóbbi esztendőkben elérte a 140 ezer tonnát. A Közös Piac országaiban a szamóca az egyetlen gyümölcs, amelynek termesztését az elmúlt évek­ben folyamatosan növelték. Ugyanakkor hazánkban csök­kent a termőterület. Ennek számos oka volt. Hiányoztak az igényeknek megfelelő fajták, korszerűtlenné vált a ter­mesztés. A jelenlegi helyzetről, s a to­vábbi tennivalókról tanácskoz­tak tegnap a megye legnagyobb szamócatermesztő mezőgazdasági nagyüzemében, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Ter­melőszövetkezet központjában. A megbeszélésre, eljöttek az ország minden részéből a szakemberek. Jelen, voltak a kutatóintézet, va­lamint a kereskedelem képvise­lői. A vendégeket Kása Antal,' a termelőszövetkezet elnöke üd­vözölte, majd dr. Kellner József, a Zöldség és Gyümölcs Kereske­delmi - Egyesülés osztályvezetője 1 tekintette át a szamócatermesztés és -értékesítés jelenlegi helyzetét. Elmondta, hogy 1966 és 1970 kö­zött átlag 20 ezer tonna földi- epret termeltek hazánkban. 1972- ben már csak'12 ezer-.tonnát. A termelés tavaly egy kicsit fel­lendült, és elérte a 14 400 tonnát. Azért is szembetűnő a nálunk tapasztalt csökkenés, mert ugyan­ebben az időszakban más szocia­lista országokban erőteljesen fo­kozták a termelést. Ugyanez a helyzet a fejlettebb tőkés álla­mokban is. A növekvő termelés ellenére a világipiacon keresik a földiep­ret. A Német^Szövetségi Köztár­saság például 1960-ban 18 400, 1972-ben pedig 64 900 tonna sza­mócát importált. Ahhoz, hogy a lakosság igé­nyét friss és hűtött áruból ki­elégíthessük, az exportlehetősé­geket kiaknázzuk, lényegesen többet kell termelni. Tavaly az egész felvásárlás 4 ezer tonna volt. Ebből a Zöldség és Gyü­mölcs Kereskedelmi Egyesülés tagvállalatai 12700 tonnával ré­szesedték. Az idén valamivel több lesz a felvásárlás. Az előirányzatok szerint a jö­vőben az árutermő üzemi terü­letet 3300 hektárra kell növelni. Ehhez az ültetvények kíbregedé- sét is figyelembe véve 'évente 1200—1400 hektár szamóca tele­pítéséről kell gondoskodni. ­A földíeper-termesztés korsze­rű módszereit dr. Szilágyi Kál­mán, a Kertészeti Kutató Inté­zet fertődi állomásának igazga­tója ismertette. Dr. Laczkó Ti­bor, a megyei MEZÖTERMÉK igazgatója pedig arról szólt, mi­ként segítenek a termelés szer­vezésében a' mezőgazdasági nagy­üzemeknek. 1972-ben\és 1973-ban mintegy 60 hektár új ültetvény telepítéséhez adtak - .anyagi se- gíitséget, több mint félmillió fő- 1 lantot. Az idén" a MEZÖTER­MÉK mintegy 100 tonnával töb­bet vásárol fel a mezőgazdasági nagyüzemektől és a háztáji ter­melőktől, mint tavaly. Az előadásokat vita követte, majd az értekezlet résztvevői megtekintették a Magyar—Szov­jet Barátság Termelőszövetkezet ültetvényeit. A közös gazdaság húsz hektáron termeszt földiep­ret. A megbeszélés résztvevői egy­öntetűen azt a tanulságot von­ták le az előadásokból, a vitá­ból és a látottakból, hogy kor- SZéXÍL.fajtáktkal, modern teéKfiö- lógiával a szamócatermesztés az~ egyik legjövedelmezőbb. kerté­szeti ágazat. Kétségtelen, hogy szedése sok munkáskezet igényel, tehát elsősorban olyan gazdasá­gokban termeszthető, ahol a sza­mócaszüret idejére elegendő ta­got, vagy külső munkaerőt tud­nak mozgósítani. A külföldről behozott új fajták már megfelel­nek mind a hazai, mind az ex- portigényekhelk. Az állam támo­gatást ad a telepítésekhez. Kü­lönösen a városkörnyéki mező- gazdasági nagyüzemekben érde­mes fejleszteni ezt a kertészeti ágazatot. ' K. S. \ Sertéstenyésztők versenye Elsők a Kiskőrösi Állami Gazdaság szakmunkásai A húsprogram megvalósítása érdekében a KISZ KB Mező- gazdasági Ifjúsági Tanácsa fel­hívta az iparszerű termelési rend­szerek gesztorgazdaságaiban te­vékenykedő ifjúsági szervezete­ket, hogy vállaljanak védnöksé­get az üzemekben folyőr munka felett. Segítsék a hatékony tar­tási, tenyésztési technológiák ki­dolgozását, elterjesztését, járul­janak hozzá az élelmiszer-gazdá­sági szakmák népszerűsítéséhez. Ösztönözzék a fiatalokat szak­mai és politikai ismereteik gya­rapítására és gondoskodjanak ar­ról, hogy a kiváló munkát vég­zők megkapják a megfelelő er­kölcsi és anyagi elismerést. Az említett célkitűzéseket fi­gyelembe véve az Agárdi Állami Gazdaság AGROKOMPLEX el­nevezésű, iparszerű sertéstenyész­tési rendszerének gazdasági és KISZ-vezetősége szakmai ver­senyt indított az év elején. Cél­juk az volt, hogy az AGRO­KOMPLEX rendszerű telepeken dolgozó betanított és szakmun­kások tehetségüket, rátermettsé­güket ily módon is bizonyíthas­sák. A munkahelyi és területi ver­senyek befejezése után került sor a körzeti döntők megrendelésére Küngösön, Szentgáton, majd tegnap Kiskőrösön. A fegyveres erők ■ klubjában az Agárdi, Tör­teti, Szegedi és Kiskőrösi Álla­mi Gazdaság csapata verseny­zett. Az öt fordulóból álló közép­döntőben négy szakmai és egy politikai kérdésre kellett választ adnia a technikus- és szakmun­kásfiatalokból álló kollektívák­nak. A négy állami gazdaság képviselőiből alakított zsűri bí­rálta el a csapatok felkészült­ségét. Legjobbnak a Kiskőrösi Állami Gazdaság fiataljai bizo­nyultak: Czirják István, Kancsár Imre, Boldóczki Sándor szerezte meg az első helyet. Á második helyet a Szegedi Állami Gazda­ság sertéstenyésztő ifjúmunkásai szerezték meg. A két csapat tag­jai vesznek majd részt a június 15-én, Agárdon rendezendő dön­tőben. D. É. 1 XXIX. évi. 120. szám Ára: 90fillér 1974. május 26. szómba • • I T • 1 •• goT* r ' i • m ímepiikozgy iilesek

Next

/
Thumbnails
Contents