Petőfi Népe, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-23 / 118. szám
9 A régi, korszerűtlennek bizonyult útmesterségek helyett a növekvő követelményeket kielégítő üzemmérnökségek épüllek. > A közlekedőket, a gépjármu- vezétőket elsősorban az érdekli, hogy milyen minőségű utak állnak rendelkezésre. Az utaknak viszont Ugyanúgy meg? van a maguk történetük, mint annak az intézménynek, amely rendelkezik fölöttük, vagy azoknak, akiknek épültek. Kiskőrösön, a régi útmesteri telep át- alakíttatásával épp most teremtenek otthont a közúti emlékek gyűjteményének, amely az egykori „szolgálati” ruliáktól kezdve a szükséges felszereléseken, bemérő' műszereken át a jelzőtáblákig bezáróan dokumentálja a végbement fejlődési folyamatot. 1 A KPM Kecskeméti Közúti Igazgatóságához összesen 2225 kilométer hosszúságú állami úthálózat tartozik. Ezek karbantartásával. szélesítésével, bővítésével és a fenntartási teendők el-, végzésével talán úgy tekinthetők, mint a közlekedési vérkeringés orvosai. Fokozatosan eltűntek például a vizes makadám burkolatok, ami nagy előrelépést jelentett a te- ,, rület fejlesztésében. Megfigyelhető, hogy egyre javul az arány a portalan burkolatok javára. Lépést tartva a forgalommal A Kecskeméti- Közúti Igazgatóság több, mint másfél évtizede. 1958-ban alakult meg a jelenlegi formájában — folytatva és kiteljesítve a jogelődök munkáját. Fő feladatukat az állami utak saját erővel és eszközökkel való fenntartása, illetve az építtetői tevékenység alkotja. Ezt szolgálja az üzemmérnökségek és a még meglevő útmesterségek mellett a központi géptelep és az igazgató- sági központ is. Folytatják a főúthálózat fenntartási munkáit, aszfaltszőnyegezését, hogy az E— 5-ös megfelelhessen a növekvő forgalmi igényeknek. Szélesítik, erősítik a fontosabb összekötő utak burkolatát. Az egyéb, alsóbbrendű utakat pedig fenntartják a forgalmi követelményeknek megfelelően. Korábban igen sok volt az úgynevezett vizes makadámút. Ezeket először portalanították, majd elindították a mozgalmat, hogy minden járási központot 6 méter széles pálya kössön össze a megyei székhellyel.. Ezt követte a sorban hogy ugyanilyen - széles utakkal összekapcsolták a járási székhelyeket. Helyenként most is látható, hogy hatméteresre szélesítik a fontosabb ösz- szekötő utakat. 1960-ban indult el az utak portalanításé, amit öt év alatt befejeztek, majd 1965-től kezdve főleg szélesítési, korszerűsítési munkákat végeztek. Az idén nem kevesebb, mint 110 ezer négyzetméternyi útszélesítést szeretnének elkészíteni. Az elmúlt esztendőtől kezdve nagy mértékben rátértek az aszfalszőnyegek terítésére, az utak felületének felújítására. Űj rendszerben Kezdetben 13 szakasztechnikusi körzet működött. Ebből alakult ki hét útmesterség. 1974. január 1-től pedig, a belső átszervezés eredményeképpen. már négy üzemmérnökség dolgozik, amelyeknek a székhelyei Kecskeméten, Kiskőrösön, Kiskunhalason, valamint Baján találhatóak. A jövő év végére kialakul az ötödik üzemmérnökségi központ is Solton. A változásokra a növekvő igények késztették az igazgatóságot. A kis szakasztechnikusi ‘körzetek nem tudtak megfelelni a fokozódó követelményeknek, szétforgácsolod tak az erők, a munkagépek. így tértek át a brigádokon alapuló — fejlődés következő lépcsőfokát jelentő — rendszerre. Létrejöttek az útmesterségek, amelyek már, szervezettségi fokuk emelkedésével, az önállóság irányába haladhattak. A túlzottnak bizonyult, kecskeméti iközpontosítottság azonban csak úgy oldódhatott fel. hogy kialakult a továbbfejlesztett változat: az üzemmérnökségek hálózata. Összevonták mind a dolgozó embereket, mind a munkagépeket, illetve a szállítóeszközöket egy-egy telephelyre, ahonnan a feladatok teljesítését irányítják. A cél az volt, hogy létrejöjjenek a nagyobb önállóság, mozgékonyság és rugalmasság feltételei, amit megkövetel az élet. Az intézkedések gyorsasága ugyanis alapvetően hozzátartozik az igazgatóság tevékenységéhez. Míg az útmesterségek élén általában technikumot végzett vezetők álltak, az új telephelyeket szakképzett mérnökök irányítják, akik nagyobb intézkedési jogkörrel is rendelkeznek. A fegyelmi, kártérítési és egyéb ügyek például azóta már nem a központba futnak be. Az üzem- mérnökség vezetője felelős a felhasználható bértömeg legösztön- zőbb elosztásáért, célprémiumokat tűzhet ki az egyes feladatokra, a minőségi teljesítésre, a sürgős határidők betartására. Az új decentralizált rendszer bevált. Bevezetése óta csökkent egyebek között a fegyelmi és kártérítési ügyek, valamint a balesetek száma. Az országban a harmadik legnagyobb Miskolc és Budapest után Kecskeméten dolgozik az ország harmadik legnagyobb közúti igazgatósága. Ez összefügg azzal, hogy — bár területét nézve 'Bács-Kiskun számít az ország legnagyobb megyéjének ■— az állami utak hosszát tekintve megyénk a harmadik helyen áll hazánkban... Az átszervezések nem kerülték el az igazgatósági központot sem. A másik három mellé az országban elsőnek’* hozták létre a forgalomtechnikai osztályt, amely valamennyi útügyi problémával foglalkozik, kicseréli, karbantart, ja, felújítja a jelzéseket, ugyanakkor szoros kapcsolatot tart. fenn a közlekedésrendészettel. Különösen a biztonságos közlekedés teszi indokolttá és szükségessé ennek az osztálynak a létét, tevékenységét. Hozzájuk tartozik egyebek között a túlsúlyos jármüvek úton vaió közlekedésének engedélyezése, a kü-. lönféle engedélyek kiadása, illetve hatósági felülbírálása. Ellátják a közlekedésrendészettel, a közúti üzemeltetéssel és a biztonságos közlekedéssel kapcsolatos feladatokat. A kitüntető cím birtokosai Az utóbbi években szemmel láthatóan javult a munka színvonala. Ezt nemcsak olyan tényék bizonyítják, mint például az, hogy a versenymozgalomban az értékelési sorrend kiemelt helyére került az útesztétikai elbírálás, ösztönzőbb bérezési és jutalmazási formákat vezettek be, a rugalmasabb és gyorsabb alkalmazkodás érdekében szervezési intézkedéseket léptették életbe. A tevékenység javulását kifejezi egy hivatalos elismerés is. A tavaly elért eredmények alapján megkapták a minisztériumtól „A Kitüntetett Közúti Igazgatóság” címet. Ennek a nemes vetélkedésnek elindítása, a versenymozgalom kezdeményezése épp Kecskeméthez kötődik. S nem kellett sokat várni ahhoz, hogy az. eredmények felmutatásával a megérdemelt siker is osztályrészük legyen. A Közlekedéstudományi Egyesület keretén belül az országban elsőként megrendezett Bács-Kis- kun megyei útügyi napok záróülésén határozati javaslat hangzott el. A kecskeméti igazgatóság a versenymozgalom elindítását kezdeményezte azzal a céllal, hogy ez az olyannyira fontos közlekedési szakágazat se maradjon ki a szocialista munkaverseny egészéből. A tavalyi év tevékenysége alapján épp a kecskemétiek ünnepelhették először a „kitüntetett igazgatóság” cím megszerzését. A startnál nehéz helyzetből indultak, hiszen a megye 2225 kilométeres úthálózatának mindössze 42 százaléka éri el a 6 méteres pályaszélességet, s a fele sincs ellátva megfelelő burkolattal. Ugyanakkor mind a személy- mind pedig a teherszállítás zöme a közutakon zajlik le. Az egyre fokozódó forgalom és a gépkocsik számának ugrásszerű emelkedése szükségessé tette a fontosabb összekötő és bekötő utak szélesítését, ami évente 50 —60 kilométernyi útszakaszon hajtanak végre. Ezzel csökken a keskeny utak száma, s gyarapodnak a biztonságosabb közlekedést lehetővé tevő, hatméteres útpályák. A tervezettnél 20 ezer négyzet- méterrel több útalapot szélesítettek, a hengerlés, az aszfaltszőnyegezés és a felületi bevonás ugyancsak túlszárnyalta az év eleji elképzeléseket. Az 1973-as esztendő feladattervéi tehát túlteljesítettek, az önköltségi szintet ugyanakkor 88 százalékra szorították le. Nagy része van a sikerekben, hogy, a fenntartási munkákat idejekorán, már a téli hónapokban megkezdhették. Ez viszont nem utolsósorban a készletek beszerzését és a szervezett, séget dicséri. A munka termelékenységének emelése, a dolgozók anyagi érdekeltségének fokozása érdekében új és a korábbinál ösztönzőbb versenykiírást készítettek. Csupán érzékeltetésül, az új rendszer értékelési szempontjai a következők: útesztétika, terv- teljesítés, az önköltség csökkentésének tervszerűsége, üzemszervezés, a szakosított brigádok teljesítménye, balesetvédelem. Min. den egyes részterületet , pontoznak. Erre épül a területi egységek brigádjának értékelése, illetve az anyagi ösztönzés. A dolgozók már az év elején ismerik a feladatokat és az elérhető jutalmak, prémiumok összegét. Nem véletlen az sem, hogy az utóbbi években átlagosan hét százalékkal emelkedett a dolgozók bére Munkák a megyében Az idei legfontosabb teendő az E—5-ös főútvonal alsó szakaszának aszfaltszőnyegezése jelenti. Az eddigiek során Pest megye határától Kecskemétig haladták előre, ami összesen 35 kilométeres útszakasz 7 méterre történő szélesítését, illetve aszfaltszőnyeggel való leterítését eredményezte. Megkezdték a dunaföldvári út „szőnyegezését” is a Solti .elágazástól a dunaföldvári hídig. A befejezés június végére váhható. Ugyanakkor folytatják a munkát az 51-es számú úton Sükösd és Dusnok között. Az idei tervekben szerepel egyebek között, hogy még az év vége előtt megkezdik az 53-as út korszerűsítését Solttól a 9-es kilométerkőig. Ebben az esztendőben teljes egészében befejezik a Nagybaracs-. ka—Mohács közötti út korszerűsítését. Az igazgatóság a fenntartási keretéből házilagosan szélesíti a homokmégyi. illetve az 53-as számú utat Akasztó és Kiskőrös térségében, valamint a Kiskunhalas és Kisszállás közti szakaszt. Ugyancsak szélesítik Tiszakécske területén a révhez és az állomáshoz, Soltvadkerten pedig a Petőfi-tóhoz vezető utat. ami részben az üdülők igényeit szolgálja, illetve az árvédelmi biztonsághoz szükséges. A Szolnok—kiskunfélegyházi út korszerűsítését a megye határaitól Al- párig végezték el, és már csupán az utolsó mozzanatot jelentő felületkezelés maradt hátra. Mindez az' üdülőtelepek jobb megközelítését teszi lehetővé. Igen jelentős, hogy az idén befejeződik a vasúti felüljáró híd építése Kecskeméten, az E—5-ös átkelési szakaszán. Hidat építenek a kiskunhalas—keceli úton, illetve hozzáfognak a kivitelezéshez az 55-ös számú útón is, Kelebia térségében. Továbbra is folyamatban van a közös közúti—vasúti hidak karbantartása. Az igazgatóság jó kapcsolatot tart fenn a Közűtépítő Vállalattal, amely az előbb felsorolt jelentősebb kivitelezéseket végzi a megrendelések alapján. Az idén körülbelül 140 millió forint értéket hoznak így létre. Ehhez további 65 millió forinttal járul hozzá az igazgatóság a házilagos tevékenysége révén. Milliók a szociális körülmények javítására A közútépítést a nehéz fizikai munkák között tartják számon. Az igazgatóság nagy súlyt helyez a gépesítésre, s ma mára zúza- . lék terítéséhez sem föltétlenül szükséges kézi erő, ami észrevehető az útpályák javuló minőségében. A kezdetben munkába állított kisgépeket és egyéb berendezéseket szinte teljes egészében kicserélték.- A forgalom növekedése megkövetelte a fejlesztést. A gépparkot szinte újjávarázsolták. Mintegy 45—50 millió forint értékű gép segíti az embereket a feladatok teljesítésében. Viszonylag nagyon kevés fizikai munka, az anyagok le- és felrakása is billenő szerkezetekkel, illetve markológépekkel történik. Ezzel együtt javult a szociális ellátottság színvonala. Az üzemmérnökségi telephelyeken korszerű irodák, munkásszállások, pihenő- és étkezési helyiségek jöttek létre. Az új létesítmények hosszú távlatra betöltik a szerepüket. Az igazgatóság mégsem érzi befejezettnek a szociális körülmények javítását. Erre a célra évente 2,5—3 millió forintot fordítanak. Bár a KPM Közúti Igazgatósága a legtöbb esetben azokkal az utakkal találja magát szembe, amelyeket korszerűsíteni, szélesíteni, javítani kell — az elért eredmények azt mutatják, hogy jó úton járnak. (x) 9 A bal oldali képen: a kiskunhalasi gépesített asz- faltkcverő-telep. 9 Jobbra: az E—5-ös út aszfaltszőnyegezése. 9 Az alsó sorban balról jobbra: a felvételen megörökített szocialista brigád készíti a másik képen látható pihenőhelyeket, amelyek az E—5-ös főútvonalat szegélyezik. 9 A következő felvételen: az URH-szobából gyors összeköttetés teremthető bármelyik telephellyel. 9 Végül egy kép a jól felszerelt műhelyből, ahol a gépek, tehergépkocsik javítását és karbantartását végzik. £ V V ^.KÖZLEKEDÉSI VÉRKERINGÉS ORVOSAI lő úton jár a KPM # ; -V . í \ / ;v » # Kecskeméti Közúti Igazgatósága Fő szempont a közúti közlekedés biztonságának javítása
