Petőfi Népe, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-21 / 116. szám

1974. május 21. 0 PETŐFI NEPE • l KÉPERNYŐ Utóhang Hat nappal a karmesterverseny döntője után Izsákon két közép­korú hölgy szállt föl a kecskemé­ti autóbuszra. A végállomásig tár­gyalták Kobavashi Ken-Ichiro győzelmét. A hirtelen támadt népszerűség mindig gyanús. Füleltem hát, hogy utitársaim miként véleked­nek a fiatal japánról. Aggódtam, hogy külsőségek nyerték meg tet­szésüket, a szenzáció lelkesítette őket. az egzotikum, az attrakció kötötte le érdeklődésüket. Kellemesen csalódtam. Az el­hangzott muzsikáról, a karmester és a művek kapcsolatáról cse­rélték ki tapasztalataikat „Ken” — keresztnevén emlegették —, varázslatos egyéniségét, fölényes tudását, a szokottnál kifejezőb­ben.-lelkesebben muzsikáló zene­kart dicsérték. A röviden idézett, akaratlanul ellesett diskurzus a televízió mű- sorpölitikájának nagy elismerése. A ió szándék kitűnő szakemberek hozzáértésével párosult! A rende­ző. az operatőr szinte észrevétle­nül irányították figyelmünket a lényegesre. Hányszor éreztük ko­rábban, hogy nagyobb gond for- díttatik a ..keretre”, a tálalásra, mint a tartalomra. A felszín csil­logása azonban csak ideig-óráig pótolta a mű hiányzó fényeit, su­gárzását. Most minden az alkotási folya- .nat kettős jellegének a tükrözé­sét szolgálta. Követhettük a kéz és az agy munkáját, megsejthet­tük a művészi többletet. Akinek szeme-füle van, láthatta, hallhat­ta, hogy miként érvényesültek az előttünk kibontakozó zenei épít­ményben a mesterség szabályai, ámulhatott az elképzeléseket pon­tosan követő gesztusjelrendszer hatékonyságán. Megcsodálhatta ugyanakkor, hogy a legjobbak új színeket fedeztek fel a gyakran hallott kompozíciókban és szug- gesztívan szólaltatták meg az új műveket. A szabályokba nem szo­rítható művészet ünnepének, a teremtés szép pillanatainak vál­hattunk részeseivé, tanúivá; örü­lünk, hogy még egyszer írhattunk rólá. Élőszó Irigylem azokat, akik még nem olvasták Wladyslaw Stanislaw Reymont Parasztok című remek­művét. A televízió jóvoltából vi­lágirodalmi színvonalú alkotással ismerkedhetnek. Abban is biztos vagyok, hogy nagy érdeklődéssel várják a 13 részes folytatásban „közölt” művet, azok is. akiknek ez a Nobel-díjas regény kivételes olvasmányélményeik közé tarto­zik Az 1868-ban született lengyel író a huszadik század első évtize­dében örökítette meg egy kis falu lakóinak az életét. A négy évszak változásaiba sűrítette az emberi élet teljességét, a múlandó és az öröknek tűnő dolgokat. „A falu közepén az ezüstös fo­nálként kanyargó folyó nagy, hosszúkás tóvá duzzadt, azután pedig észak felé sietett, dombok közé vájt mély medrében. A völgykatlan mélyén, a tó körül úgy terült el a falu, gyümölcsö­seinek őszi színeivel játszadozva a napfényben, mint egy barna la­pulevélen összekunkorodott vörö­sessárga hernyó." Ez a falu a színhelye az ötven esztendeje No. bel-díjjal kitüntetett regénynek. Itt él Boryna. a kissé idealizált gazda és fiatal felesége,- Jagna. Itt ütköznek érdekek és szenve­délyek. Az író ragaszkodik a va­lósághoz, regénye éppen ezáltal válik a kelet-európai parasztság hiteles dokumentumává. Az író, „a lélek mérnöke” tértől és időtől független törvényszerűségeket is felfedi, ábrázolja, ezért lett a Pa­rasztok sok tekintetben egyetemes érvényű remeklés. Heltal Nándor Értesítjük a Tisztelt ügy­feleinket, hogy 1974. június 1-től az ügyfélfogadási idő: hétfő, kedd, csütörtök, péntek. 8—13 óráig. Szerdán 8—15 óráig. S AUTÓKÖZLEKEDÉSI “ TANINTÉZET BAJAI ISKOLÁJA. Partizántalálkozó Baján AZ ŰJ JOGSZABÁLYOKRÓL JL A munkáslakások elidegenítése Több paint százan gyűltek ösz- sze szombaton a fegyveres erők bajai klubjában azok közül, akik a második világháború alatt par­tizánként harcoltak Jugoszláviá­ban a fasizmus leveréséért. A ta­lálkozón részt vett dr. Posváncz László, az MSZMP Bács megyei bizottságának osztályvezetője. A megjelenteket Erdélyi László alezredes üdvözölte, majd Markó Imre ezredes, a Partizánszövetség titkára szólt a volt partizánok­hoz. i— Nem célom részleteiben ismertetni a második világhábo­rú idején a jugoszláv partizánok között harcoló magyarok törté­netét — mondotta bevezetőként — hisz önök ennek részesei vol­tak, s így jobban ismerik, mint én. Másrészt jelen van közöttünk és egyben szeretettel köszöntőm ismert történészünket, Godó i Ág­nes honvéd alezredes elvtársnőt, aki nagy hozzáértéssel feldolgoz­ta ezt a témát, mely könyvalak­ban is megjelent. Csak emlékezte- tésként utalok arra, hogy mint­egy kétezer magyar, köztük kommunisták, antifasisztáik, tisz­tek, katonák, munkaszolgálato­sok, volt budapesti ifik vettek részt a partizánharcokban külön­böző jugoszláv vagy Jugoszláviá­ban szervezett harcoló alakula­tokban. A múlt kötelez valamennyiün­ket a mai helytállásra. Vala­mennyien dolgozunk, a többség még aktív munkavállalóként, másik része nyugdíjasként. A továbbiakban utalt Mankó Imre azokra a kötelezettségekre, melyeket a párt feladatként bí­zott a volt partizánokra, hogy a ma fiataljait hazafias, interna­cionalista szellemben neveljék, adják át harcos tapasztalataikat, ismertessék történelmi Hagyomá­nyaikat. Az ünnepi köszöntő után Tol­nai Klári kétszeres Kossuth-díjas színművésznő és Mátyás Mária nagysikerű műsorában gyönyör­ködhettek a résztvevők. Ezután a késő esti órákba nyúló baráti beszélgetésre került sor, ahol fel­elevenedtek a második világhá­ború sok kockázatot jelentő par­tizánakciók. Szabó Ferenc Az Angara hat lépcsője Két eseményre került sor nemrég az Angara folyón, s mindkettő az uszty-ilimszki vízierőmű építésével függ össze. Leningrádból megérkezett a megnövelt hatásfokú turbina járókereke. A transz-szibéria vasúti fővonal Hrebtovaja állo­másától kiindulva pedig lefektették az Uszty-Ilimszkig ter­jedő 214 kilométeres vaspályát. Első pillantásra ebben a két hírben nincs semmi különös. Hi­szen a Szovjetunióban naponta helyeznek üzembe egy-egy nagy iparvállalatot. Ám az Angaránál lejátszódó eseményeket más is jellemzi. Az uszty-ilimszki vízierőmű tur­binájának hajtókerekét például a leningrádi kohászati üzemben készítették. Gyártanak itt bonyo­lultabb és nagyobb teljesítményű aggregátorokat is erőművek szá-' mára. Leningrad azonban a Bal­tikumban fekszik, a járókereket pedig — méghozzá összeszerelve — Kelet-Szibériába, több ezer kilométernyire kell átszállítani. Vasúton ez — a rakomány mére­tei miatt — lehetetlen. Az agg­regátort hajón indították útnak az Angarára, méghozzá öt ten­geren — a Balti-, az Északi-, a Norvég-, a Barens- és a Kara- tengeren — keresztül. A folyami hajósok a Jeniszej veszélyes zú­góin keresztül továbbították a szállítmányt. Az út 28 napig tar­tott, a rakomány 7135 kilométert tett meg! ■ A jövő évi hajózási idényben az északi vízi útvonalon további öi ilyen járókereket szállítanak az' uszty-iUmszki vízierőmű számára. A vizierőmű két első gépegységét 1974-ben, hat tur­binát pedig 1975-ben szándékoz­nak üzembe helyezni az építők. S hogy mit jelent Kelet-Szi- bériában a 214 kilométernyi új acélpálya? Nyikolaj Kazmin ta­pasztalt építő, aki az Uraiban és Szibériában hosszú évek óta ve­zeti a vasútvonalak építését, a következőket mondja: — Hrebtova és Uszt-Ilimszk között az örök fagy honában, a tógában, mocsaras vidéken fele­tettünk le, helyenként a sziklába vájtuk a főútvonalat. Még most is, amikor az útvonalon már te- herszerelvények és személyszál­lító vonatok robognak, nekünk magunknak is szinte csodának tűnik, hogyan tudtuk leküzdeni mindezeket az akadályokat. Az embereknek régóta tudo­másuk .ült az Angara párját rit­kító energiakészleteiről. Ha a Volgát, a Kámát. a Dont és a Dnyepert, ezt a négy nagy euró­pai folyót egy mederbe terelnék, akkor is elmaradnának az Anga­ra mögött. A Jenyiszejnek ez a csaknem egy kilométer széles, legnagyobb mellékfolyója több mint 70 milliárd kilowattóra vil­lamos energiát képes évente ter­melni. A tajgán. végighaladó, gyors iramú folyam fölött szik­lás partok meredeznek. A vadá­szok apró falvait több tíz, sőt száz kilométernyi távolságok vá­lasztják el egymástól. S ezen az istenhátamögötti vi­déken. az Angara mentén irá­nyozták elő az erőműlépcsőzet megépítését. Az első lépcsőfok az irkutszki (660 000 kilowatt) lett. Az irkutsZki vízierőmű tel­jes üzembe helyezése után három esztendővel, 1961-ben áramot szolgáltatott a másik, a Nagy Október 50. évfordulójáról elne­vezett bratszki vízierőmű első turbinája. Amikor az építkezés befejeződött a bratszki vízierő­mű — a világ egyik legnagyobb vízierőműve — kapacitása meg- , haladta a 4 millió kilowattot. További két turbina beállítása után az erőmű teljesítőképessége . eléri a 4,6 millió kilowattot. A Tolsztoj-foknál — így neve­zik azt a helyet, amely kissé lej­jebb fekszik annál a pontnál, ahol az Ilim. folyó az Angarába ömlik — születik meg a lépcső- ’ zet harmadik foka, az uszty- ilimszki erőmű. Ennek a lép­csőnek a tervezett kapacitása 4,3 millió kilowatt. Ha majd befejeződik az uszty- ilimszki és a bogucsáni erő­művek építése, teljesítőképessé­gük a bratsakival együtt nagyobb lesz annál, mint amellyel a má­sodik világháború előtt a Szov­jetunió rendelkezett Pedig az angarai erőműlépcsőzet ötödik és hatodik‘fokának — a szuhovi és a telminsaki erőműnek az épí­tésére csak ezután kerül sor! Az Angara 'hatalmas erejére támaszkodva, a tajtékzó folyó két partján a helyi természeti kincsek feldolgozására nagy ipa­ri központokat létesítenek; érc­dúsító kombinátot, faipari komp­lexumot, a világ egyik legna­gyobb alumínium-művét építik itt fel. Jurij Ripkin (APN—KS) 0 Épül az uszty-ilimszki vízierőmű. 9 A bratszki vízierőmű. (APN fotók.) A tulajdonos a munkáslakást — választása szerint — az OTP útján az állam javára, vagy sza­bad forgalomban idegenítheti éL Ha a tulajdonos a lakást az ál­lam javára idegeníti el, azt be­költözhetően, tisztán, továbbá rendeltetésszerű használatra al­kalmas állapotban kell az OTP rendelkezésére bocsátania. Az ilyen lakást az OTP köteles az állam javára, továbbá értékesí­tésre megvásárolni. Az OTP-nek az általa koráb­ban értékesített lakás visszavá­sárlása esetén vételárként a tu­lajdonos által fizetett előtörlesz­tés és a már kiegyenlített köl­csöntartozás, valamint a már ki­egyenlített vállalati kölcsöntá- mogatás együttes összegét kell — az eredeti eladási ár alapulvéte­lével számított évenkénti 1 szá­zalékos értékcsökkenés levoná­sával — kifizetnie. Eredeti el­adási árként a szociálpolitikai kedvezménnyel és az állami tá­mogatással nem csökkentett ösz- szegű eladási árat kell figyelem­be venni. Ha az OTP építési kölcsönnel épült lakást vásárol meg, vétel­árként a tulajdonos által fizetett előtörlesztés és a már kiegyen­lített kölcsöntartozás, továbbá a tulajdonosnak a kölcsön feltéte­lei szempontjából épitési költ­ségnek minősülő igazolt költ­ségei, valamint a már kiegyen­lített vállalati kölcsöntámogatás együttes összegét — az építési költség alapulvételével számított évenkénti 1 százalékos értékcsök­kenés levonásával — kell kifi­zetni. Ha a lakással kapcsolatos előtörlesztést a tulajdonos he­lyett — a lakásépítési alapjából, vissza nem térítendő támogatás­ként — részben vagy egészben az állami vállalat fizette meg, az így megfizetett összeg csak akkor fizethető ki a tulajdonos­nak, ha a vállalat nyilatkozatá­val igazolja, hogy a vállalatot visszakövetelési jog nem illeti meg, illetőleg ezzel nem éL Azt az állami vállalatot, amely a volt tulajdonos részére vállalati köl- csöntámogatást nyújtott, az új vevő kiválasztásának joga illeti meg. A tulajdonos a lakást a sza­bad forgalomban forgalmi áron idegenítheti el; ‘ilyen esetben ' részére ugyanabban a városban (községben) újabb vállalati köl­csöntámogatás nem nyújtható. Ha tulajdonos a lakást a szabad forgalomban idegeníti el, a la­kásépítéshez (-vásárláshoz) ka­pott állami támogatás teljes ösz- szegét kell visszafizetnie. Ha a tulajdonos a lakást — szociális, vagy más indokai alap­ján — vállalati, illetőleg taná­csi bérlakás juttatása ellenében ajánlja fel és lakásigényét ki­elégítik, a részére járó összeget a bérlakás után fizetendő lakás­használatbavételi díj összegével csökkentve kell megállapítani és kifizetni. Ha a tulajdonos a la­kást tanácsi értékesítésű lakás juttatása ellenében ajánlja fel és ezen igényét kielégítik, a részé­re járó összeget a tanácsi érté­kesítésű lakás eladási árának tör­lesztésére kell elszámolni. Az együttes rendelet részletes szabályozást tartalmaz több egyéb kérdés tekintetében. Így előírja, hogy a lakás elidegení­tésére vonatkozó szerződés meg­kötését követően 30 napon belül vissza kell fizetni az állami tá­mogatás összegét az illetékes ta­nács pénzügyi hatóságánák. A pénzügyi hatóság a megajándé­kozott, illetőleg a tartásra köte­lezett kérelmére részletfizetési kedvezményt, illetőleg halasztást adhat. A visszafizetendő állami támogatás köztartozásnak minő­sül, beszedésére a lakosságra vo­natkozó adóigazgatási eljárás ál­talános szabályait kell alkalmaz­ni azzal, hogy azt elengedni vagy mérsékelni nem lehet. A határidőben be nem fizetett ösz- szeg után az esedékességet kő­vető hónap első napjától szá­mítva évi 6 százalék késedelmi kamatot kell fizetni. A lakás elidegenítése esetén az eladó, megajándékozott, tar­tásra kötelezett írásban köteles nyilatkozni arról, hogy a szer­ződés a rendelet hatálya alá tartozó lakás elidegenítésére vo­natkozik-e. Továbbá arról, hogy 15 éven belüli első ízbeni cseré­nél 5 éven belüli elidegenítés esete áll-e fenn, valamint a ta­nácsi értékesítésű lakásnál a bejelentést megtette-e és arra milyen nyilatkozatot kapott. Ál­lami támogatás visszafizetésének kötelezettsége esetén a szerző­déshez csatolni kell a lakás fek­vése szerint illetékes pénzügyi hatóság igazolását arról, hogy az állami támogatás összegét visszafizették-e, vagy azt fel­függesztették, illetőleg a tarto­zást kötelezett terhére előírták. A szerződést az ingatlan va­gyonátruházási illeték kiszabása végett elfogadni és a tulajdon­jognak az ingatlannyilvántartás­ba (telekkönyvbe) történő be­jegyzésére irányuló kérelmet tel­jesíteni csak akkor szabad, ha az eladó,, a megajándékozott, tar­tásra kötelezett a fenti nyilatko­zatot megtette és az említett igazolást a szerződéshez csatolta. Ha a lakás lakásfenntartó szö­vetkezeti házban van, a tulaj­donos a szövetkezettel szemben fennálló fizetési kötelezettségé­nek rendezése céljából köteles a lakáselidegenítési szándékát a szövetkezet igazgatóságának a szerződés megkötése előtt írás­ban bejelenteni. A szerződő pe­dig köteles a szerződés megkö­tésekor a szövetkezet igazgató­sága részére adott írásbeli nyi­latkozatában vállalni, hogy a la­kással kapcsolatos fizetési köte­lezettségét előírás szerint teljesí­ti és énnek biztosítására az ese­dékes befizetéseknek az illetmé­nyeiből való levonásához hozzá­járul. A tanácsi értékesítésű lakások egymás közötti cseréje esetében a szerződő fél nem köteles a ta­nácsi ingatlanközvetítő szervtől az ingatlan forgalmi értékének becslését beszerezni. Az együttes rendelet kimond­ja, hogy- aki az egyes lakásépí­tési formák pénzügyi feltételéi­ről és a szociálpolitikai kedvez­ményekről szóló rendeletek alap­ján szociálpolitikai kedvezmény­ben már részesült, újabb lakás építéséhez,, vásárlásához kedvez­ményt csak akkor kaphat, ha tanácsi értékesítésű lakását a lakásügyi hatóságnak újraelosz­tásra visszaadja. Az együttes rendelet 1974. jú­lius hó 1. napján lép hatály­ba; rendelkezéseit a hatályba­lépést követően kötött — a la* kások elidegenítésére vonatkozó — szerződések tekintetében kell alkalmazni. A sokakat érintő kérdéseket szabályozó együttes rendelet a Magyar Közlöny 1974. évi 28. számában jelent meg. Dr. Kerék Lajos csoportvezető ügyész Űj Duna-híd Jugoszláviában Megnyílt a nyári tárlat a Türr István Múzeumban Nyárádi Róbert, az MTI tudó* sltója jelenti: Joszio Broz Tito államfő és Dzsemal Bijedics miniszterelnök jelenlétében vasárnap délelőtt több mint 60 ezer ember részvé­telével újabb Duna-hidat avattak Jugoszlávia Vajdaság tartomá­nyában. Bácskapalánkán. A híd jelentős magyar közreműködéssel épült a teljes acélszerkezetet a budapesti Ganz-MÁVAG készítet­te és szállította. Az avatás aUc mából Bácska­palánkán rendt. ti ünnepségen Tito elnök, mielőtt a hidat átad­ta rendeltetésének, rövi^d beszédet mondott Ebben elismeréssel szólt az építésben részt vett dolgozók­ról és köszönetét mondott nekik. Tito méltatta annak jelentőségét hogy a most felépült híd nemcsak két várost köt össze, hanem két köztársaságot is. hiszen a Vajda­ságban levő Bácskapalánka és a Horvátországhoz tartozó Ilok kö­zött épült meg. Az új létesítmény a Május 25-e nevet kapta (ez Tito születésnap­ja), hossza 720. szélessége 10,5, magassága pedig 19 méter. A híd­nak 10 pillére van építéséhez mintegy 2300 tonna acélt és 8000 tonna betont használtak fel. Épí­tése a bekötő utakkal együtt hoz­závetőleg 100 millió dinárba ke­rült. A híd használatáért minden áthaladónak fizetnie kell. A híd a turistaforgalom szem­pontjából is fontos; jelentősen rö­vidíti a Budapestről a jugoszláv tengerpart felé irányuló közúti forgalmat. (MTI) Ismét új színnel gazdagodott a Duna-parti város, Baja kultu­rális élete. A Magyar Képzőmű­vészek Szövetsége Közép-ma­gyarországi Területi Szervezete ez évben is megrendezte két al­földi megye — Bács-Kiskun és Szolnok — képzőművészeinek nyári tárlatát. A tárlat először Baján, a Türr István Múzeum földszinti kiállítóhelyiségében ad betekintést a terület képzőművé­szeinek alkotó munkájába, június 16-ig. Június második felében és júliusban pedig a szolnoki Damjanich János Múzeumban láthatja majd a nagyközönség ugyanezt az anyagot. Vasárnap délelőtt 11 órakor a megyei tanács és Baja Város Tanácsa képviselőinek jelenlété­ben, szép számú érdeklődő előtt dr. Bereczky Loránd művészet- történész nyitotta meg a kiállí­tást. Bevezetőjében méltatta az időszakonként megrendezett te­rületi tárlatok emelkedő rangját Ezek az alkalmak lehetőséget teremtenek az egymástól távol élő alföldi művészek kölcsönös ismerkedésére, mondanivalójuk nyilvánosság elé tárására. Szólt arról, hogy az állami művészet- politika egyre több fórumot nyújt a szocialista alkotóművé­szet bemutatkozására, a kultu­rális értékek táguló cseréjére. Hangsúlyozta, hogy a műalkotó tevékenység nálunk nem jelent­het öncélú formakísérlete A társadalommal való együttgon- dolkozás nem zárja ki — sőt. úgy hisszük segíti — a művészeti önállóság kiteljesedését. Társa­dalmi fejlődésünk jelen szaka­szában előtérbe került a tudat- formálás, a kulturális tevékeny­ség szerepe. A párt- és az állami vezetés határozatai mellett fo­kozódó támogatást jelent a meg- n-'..vánuló eszmei és anyagi se­gítség. Művészeink élnek is ezzel • lehetőséggel. A tárlaton huszon­hat alkotó mintegy hetven mű­vével szerepel Szolnokról, Kecs­kemétről, Bajáról. Néhány új név is felbukkan a kiállítók kö­zött A bajai nyári tárlat naponta 10—18 óra között tekinthető meg. T. P. Z.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents