Petőfi Népe, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-18 / 114. szám

# 1974. májas 18. • PETŐFI NÉPE • S Beszélgetés az érettségiről Tanácsok a célszerű felkészülésre Az érettségi és az egyetemi, főiskolai felvételi vizsga kény­szerű kettőssége mindmáig számos egyéni problémát és sú­lyos társadalmi feszültséget okozott. Érthető tehát, hogy a Központi Bizottság határozata, amely az állami oktatás fej­lesztésével foglalkozott, a korábbi érettségi vizsgarendszer tapasztalatait gondosan elemezte, és kimondta: közelíteni kell egymáshoz az érettségi és az egyetemi-főiskolai felvételi vizs­gák módszereit, tartalmát. Időközben az új érettségi vizsga- szabályzatok elkészültek, s ebben a tanévben először mintegy 50—52 ezer gimnazista, szakközépiskolás, valamint több ezer, munkája mellett tanuló felnőtt diák már az új vizsgaszabály­zat előírásai szerint ad számot felkészültségéről, tudásáróL Mi a jó felkészülés titka, milyen tanácsot érdemes megszíy- lelniök a maturáló diákoknak? Erről beszélgetett dr. Welker Ottóval, a Művelődésügyi Minisztérium osztályvezetőjével — aki maga is sok évtizede gyakorló érettségi elnök — az MTI munkatársa. Horgászok Kerékpárosok mindenütt a kora reggeli utcán. Egyenként, kette­sével, vagy éppen csoportosan sietnek a munkába. A gyárak műszakváltásra figyelmeztető szi­rénája már elijesztette a tavaszi .hajnalt Fölüvöltenek a motorke­rékpárok, csikorognak az autóbu­szok fékei, eldübörögnek- a Volán teherautói, az építőipari vállala­tok dömperei, nemsokára homok­kal. sóderral, cementtel megra- kottan billegnek az építkezések színhelyén. Megállók. Belehallgatok a vá­rosi reggelbe, az ébredésbe: mo­noton. alig észrevehetően halkuló és erősödő zúgás... Az autóbusz-pályaudvaron meg­pillantom régi ismerősöm. Gumi­csizma a lábán, viseltes bársony­nadrág, háromnegyedes műbőr­kabát, ujjait a hátizsák hevederé­be akasztva áll. Melléhez hor­gászbotok támaszkodnak, de azok is valamilyen , vállravethető sport- zsákf élében. — Szervusz Béla! — szólítom meg. Sűrű, barna szakálla vala­miféle bölcs nyugalmat, harmó­niát kölcsönöz arcának. — Hova? — kérdezem. — Még nem tudom i—' mondja. — Ma pecázok, de nem tudom hova menjek — Gyere a háromnegyedhatos -pesti busszal — mondom tréfál­kozva. — Jó, igazad van. Lajos mellett van egy tó, azt még talán nem döglesztették ki. — Nem is gondoltam rólad, hogy pecás vagy. Nem őrülsz meg egyedül a parton? Én bizony beledobnám a botokat a vízbe, ha nem lenne egy óráig kapás. — A nem érted te ezt. Nem a zsákmány a lényeg. A nyugalom, a csend, a várakozás... Az, öre­gem. Mindenfélével ugratom. Nevet ő is és velünk nevetnek a busz­ban a mellettünk ülők. A pecá- sokat lehet ugratni. Mosolyognak és általában jobb ugratásokat tudnak. Amikor leszállt Lalosmizsén és tovább rohant velem Budapest felé a busz. akkor jutottak eszem, be elejtett kijelentései: „Talán még nem döglesztették ki.” „Nem a zsákmány a lényeg. A nyuga­lom, a csend: a várakozás...” Végiggondolom az előttem álló napot: „ beosztva óráról órára. Eszembe, jut az; elmúlt hét feszí­tett ritmusa. Talán egyszer ne­kem is el kellene töltenem egy napot, amikor nem a „zsákmány” a lényeg, hanem a' nyugalom, a csend, a várakozás...(?!) • — Talán tízéves lehettem, ami­kor egyik hajnalban odajön apám az ágyamhoz, és megráz. Kelj fel fiam. Fölkeltem, nem szólt sem­mit. Mentünk pecázni az érre. Nem volt kapás, de nem tudtuk abbahagyni. Lassan beeesteledett. Indulunk hazafelé. A halastóhoz érve messziről látom, hogy anyám ott áll a parton és csónakból csáklyázzák a vizet. Apám nem szólt egy szót sem. Anyám \ hoz­zám rohant, lekevert két nagy Immár évek óta nem megfele­lő körülmények között dolgozik Kecskeméten a Bács-Kiskun me­gyei Vendéglátó Vállalat cuk­rászműhelye. A közegészség­ügyi szervek véleménye szerint is többféle szempontból elavult, korszerűtlen maga az épület, és számos kívánnivalót hagy a ter­melés céljait szolgáló helyiségek elhelyezése is. — A meglehetősen kevés he­lyiség rendkívül zsúfolt — tá­jékoztatott dr. Tempfli Ágnes, a KÖJÁL közegészségügyi felügye­lője. — Nincs külön-, iroda, a megrendelések felvétele az üzemtérben történik. Hiányoá- nak, illetve nem megfelelőek a szociális helyiségek, s ezzel együtt rosszak a tisztálkodási le­hetőségek is. Nagy gond a helyi­ségek rendben tartása: a gyakori munkaerőcserék következtében ugyanis az a fonák helyzet állt elő, hogy maguk az üzemben dolgozók — egyúttal takarítanak' is (!). c . A KÖJÁL rendszeres ellenőr­ző vizsgálatai alkalmával több, ízben felhívta a BW vézetői- nek figyelmét a hiányosságokra, közegészségügyi szempontból azonban eddig a termékek, a cukrászáruk kifogás alá nem estek. A legutóbb áprilisban elvég­zett, ellenőrzéssel egybekötött mintavétel során viszont a jegy­zőkönyv egyebek közt azt rögzí­tette, hogy a „késztermék-min­táknak több, mint a fele emberi fogyasztásra alkalmatlan, sú­lyos egészségkárosodást okozó... Bizonyítható a kórokozók széles skálájának jelenléte.” Természe­tesen riyómban intézkedtek az. üzem termelésének leállítása iránt. A zárlatot követőd fertőtlenítő pofont és fölemelt, magához ölelt. Ezután én sírtam. Az emberek pedig abbahagyták a tófenék csáklyázását mert előkerültem. Barátom nagyon régen mesélte el ezt a történetet. Legutóbb, ami­kor nála jártam, hogy megkésve névnapot köszöntsek: megint elő­került a horgásztéma. Barátom és egy fiatal szobrász ismerőse egy újság fölé hajolva beszélget­tek; türelmemet kérték, hogy azon­nal befejezik. „Kapásjelző”, „bil­lenő”, ..nem tudom mikor forgal­mazzák’ stb.. stb. A horgászok szaknyelvéből oly keveset értet­tem. hogy idegesített; miről be­szélgethetnek ilyen szenvedélye­sen? Megkérdeztem. Már csak azért is. mert nem tartották be ígéretüket, hogy azonnal befeje­zik. * — Billenő kapás jelző — mond­ja a barátom és elém tolja a Horgász szaklapban közölt rajzot. — Ilyenfajta rafinált eszközök­kel raboljátok a természetet? Nem elég, hogy az ipar kipusztít­ja a vizek élővilágát? Még ti is? Es a másik í Te is sokkal haszno­sabban töltenéd az időd, ha mondjuk írnál — nem pedig el­üldögéled a napot Lakiteleken, vagy mit tudom én. hogy hol!? Fölháborodtak. A fiatal szob­rász szikrázó tekintettel mért vé­gig és kikérte magának. — Idefigyelj. Én annyi adót fi­zetek az államnak, hogy abból tízszer annyi halat telepíthetnek a vizekbe, mint amennyit én egy évben kifogok! És minden igazi horgász ilyen! Ne nekünk szöve­gelj ilyent? Én' nem viszem haza eladni az ötdekás halat! Azokat nagytakarítás után, alig néhány nap múltán újból mintát vettek a KÖJÁL munkatársai, s ennek eredményeként hozzájárultak ah­hoz, hogy a cukrászműhelyben ismét megindulhasson a terme­lés. Időközben a vendéglátó válla­lat vezetősége jegyzőkönyvben is elismerte a hiányosságokat, s egyúttal azokat több pontba fog­lalva ígéretet 'tett a kifogásolt tényezők mielőbbi megszünteté­sére. így az üzem mosogató he­lyiségét áthelyezik, Csempéik, mosható padlóval látják el. Ja­vítanak a WC és a szociális helyiségek erősen kifogásolha­tó ’állapotán. Külön iroda- helyiségeiket alakítanak ki; kor­szerű gáz-, vagy villanyboylert szerelnek be, s a teljes cukrász- műhelyt tatarozzák, felújítják. A KÖJÁL ellenőrző vizsgálata és az azt követő megelőző intéz­kedés a legutolsó pillanatban — de szerencsére idejekorán — történt. Mert elképzelni is rossz, mi származhatott volna abból, ha az egészségre ártalmas, fer­tőzött áru kikerül a cukrászdák­ba, . a vendégek tányérjára! Tisztában vagyunk azzal, hogy a műhelyt üzemben tartó BVV jegyzőkönyvi ígéretei, a most már mindenképp elodázhatatlan tennivalók nem valósulhatnak meg máról holnapra. De a leg­szükségesebb közegészségügyi in­tézkedések magtétele . nem tűr Halasztást Épp ezért várjuk ér­deklődéssel a jövő hónap első napjaiban esedékes újabb ellen­őrző vizsgálatot, amely majd azt lesz hivatva megállapítani: a vállalat „időarányosan” eleget tett-e azoknak a tennivalóknak, amelyek a lakosság, a fogyasztók szempontjából elengedhetetle­nek. J. T. a horgászokat nézd meg, akik varsával, hálóval neki a víznek, és kirabolják! Más már nem ta­lál semmit.... A másik veszi át a szót: — Nézd én huszonöt éve hor­gászom. de nem eszem meg a ha­lat. Ha fogok néhányat odaadom a szomszédomnak. Más ebben a lényeg. Kell az embernek bizo­nyos időszakonként olyan környe­zet. ahol idegileg, érzelmileg, gondolatilag, felenged egy telje-; sen másfajta koncentrálásban; ráadásul levegőn van. víz mellett, természetes környezetben. A peca eszköz a nyugalom eszköze és ha valakik védik a természetet, a vi­zeket. akkor azok az igazi pecá- 8ok. akik nem piacra pusztítják a' halakat. Ennyit mondott és elmesélte ne­kem - megint az első horgászás történetét. — A pecázáshoz egy kicsit min­dig az anyám is kapcsolódik, meg apámnak, a ki nem mondott sza­va, hogy felnőttél. * Kora reggel van. Kinyitom a hetedik emeleti ablakunkat, hall­gatom a város monoton moraját. Az órára pillantok Három perc múlva csörögni fog. Az autóbusz háromnegyed hatkor indul. Az egész napom óráról órára betáb­lázott: szeretném, ha eredményes lenne. Egyszer el kellene men­nem egy vízpartra és eltölteni egy napot, amikor nem a „zsák­mány” a lényeg, hanem a nyu­galom, a csend a várakozás. Talán eredményesebbek lenné­nek napjaink. Csató Károly Dallal-tánccal Félegyházán és Kalocsán A Kiskunfélegyházi Batthyány La­jos Általános Iskola ének-zene tago­zatos tanulói holnap délután négy órakor rendezik meg hagyományos tavaszi hangversenyüket a Móra Fe­renc Művelődési Központban. A mű­sorban szinte minden évfolyam be­mutatkozik. Elhangzanak többek kö­zött Mozart, Schubert, Smetana, Bar­tók, Kodály, Bárdos-kórusművek, len­gyel és magyar népdalok, néger spi­rituálék. A második osztályosok kalocsai keszkenős táncot mutatnak be, s sze­repel a programban palóc leányjá­ték, galgamenti csárdás és üveges tánc is. Az iskola volt növendékei Rábai Miklós: Háromugrósát adják elő. A Kalocsai Ének-Zenei Általános Iskola az I. István Gimnázium dísz­termében rendezi meg a tanulók mű­sorát május 20-án, hétfőn délután hatkor. A szülők és az érdeklődők bizonyára nagy figyelemmel hallgat­ják majd az első és második osztályo­sok ének- és furulyaszámait, a kül­földi és magyar szerzők kórusművelt. Kalocsán sem hiányzik a tánc a be­mutató műsorából. Somogyi kanász- tánc, ürögl leánytánc és két táncjá­ték szerepel a programban. BOZSÓ JÁNOS KIÁLLÍTÁSA KISKUNHALASON A kiskunmajsai Ifjú gárda Művelődési Ház nagytermében állítják ki a Kecskeméten élő Bozsó János festőművész olaj­képeit. A népszerű művész alko­tásait május 20. és június 1. kö­zött naponta 10—19 óra között lehet megtekinteni. A tárlatot hétfőn este 18 órakor Sümegi György művészettörténész nyit­ja meg. A megnyitó után a helyszínen ír^—olvasó találkozóra kerül sor; ez alkalommal Simái Mihály költő látogat el Majsára, hogy találkozzon a versbarátokkal. — Flaubert ifjú kora óta szen­vedélyes dühvei gyűjtötte a köz­helyeket, amelyekben az emberi butaság jellegzetes megnyilvánu­lását látta. Ebben a gyűjtemény­ben, a közhelyek szótárában az érettségi címszó is szerepel: érett­ségi — szidni szokták. Ami azt is mutatja, hogy már száz évvel ez­előtt is divat volt szidni az érett­ségit. Én viszont, bevallom, szük­ségesnek tartom az érettségit, mert — gondolom — nélküle kö­zépiskoláink élete szürkébb len­ne, s jelentősen veszítene ha’té- konyságából. — Először. Is azt tanácsolnám minden fiatalnak: legyetek tuda­tában annak, hogy életetek első önálló szellemi erőpróbája előtt álltok. A teljesítmények termé­szetesen különbözni fognak. Nem különbözhet azonban az. a min­denki számára adott lehetőség hogy a belőle fakadó legtöbbet nyújtsa. A módosítások is éppen azt szolgálják, hogy kinek-kinek valóságos értékei határozottabban érvényesülhessenek a vizsgák fo­lyamán : az osztályzatok meg­szüntetése, a nagyfokú választási lehetőségek, a felvételi vizsgák­A pénzügyminiszter, valamint az építésügyi és városfejlesztési miniszter 11/1974 számú együttes rendeletével újonnan szabályoz­ta az állampolgárok tulajdonában álló. állami támogatással létesí­A támogatás visszafizetést; A rendeletet az állampolgárok tulajdonában álló szövetkezeti, illetőleg tanácsi értékesítésű (a továbbiakban együtt: tanácsi ér­tékesítésül lakások és az állami vállalatoknál dolgozó munkások lakásépítésének támogatása ke­retében épült, vagy vásárolt la­kások (a továbbiakban: mun­káslakások) elidegenítése esetén kell alkalmazni. A lakással kapcsolatos állami támogatás visszafizetési kötele­zettség esetei. Ha a tulajdonos a tanácsi értékesítésű, illetőleg a munkáslakást (a továbbiakban együtt: lakás) építés esetén a használatbavételi engedély meg­adását, vásárlás esetén pedig a tanácsi vagy az OTP általi érté­kesítést követő 15 éven belül első ízben adásvételi, ajándékozási vagy életjáradéki szerződéssel idegeníti el, a lakással kapcsola­tos állami támogatást vissza kell Mely esetekben nem kell az ál­lami támogatást visszafizetni? Ha a tulajdonos a tanácsi értékesíté­sű lakást a rendelet szerint újra­elosztásra a lakásügyi hatóság rendelkezésére bocsátja; a mun­káslakást a rendelet szerint az OTP útján az állam javára ide­geníti el. Továbbá a lakást az egyeneságbeli rokona, illetőleg az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermeke, vagy az örökbe fogadó, a mostoha- és a neve­lőszülője javára idegeníti el; a lakást a házasság megszűnése esetén a vagyonközösség meg­szüntetése érdekében, illetőleg hatósági, vagy bírósági határozat alapján idegeníti el. Ezen felül a tanácsi értékesíté­sű lakást a megváltozott jövedel­mi. vagyoni és szociális helyze­te miatt tanácsi bérlakás kiuta­lása ellenében a lakásügyi ható­ságnak újraelosztásra felajánlja, de az az igényét a felajánlástól számított egy éven belül nem tudja kielégíteni, s emiatt a tu­lajdonos a lakást a szabad for­galomban másik lakás bérleti jo­gának megszerzése ellenében ide­geníti el. Ha a tulajdonos a lakást a sza­bad forgalomban adásvételi szer­ződéssel idegeníti el és a lakás­tól való elhatárolás — mind-mind feltételezik, hogy a fiatalok a korábbinál merészebben és hatá­rozottabban érvényesítik eré­nyeiket. — Tervszerű időbeosztás, pon­tosan körvonalazott tervek — ez a második tanácsom a vizsga- időszakra. Nagyjából minden fia­tal tisztában van’ önmaga hiá­nyosságaival, nyilvánvalóan en­nek ellensúlyozásához több idő kell. De nem lehet cél a közép- szerűség. a biztonságot nyújtó „mindenből egy keveset’’ elv, kel­lő energiát kell /fordítani azokra a témákra, amelyekből a legjobb­ra képesek. — Néhány gyakorlati tanács. Az írásbeli érettségiken az első néhány perc szerepe és fontossá­ga igen hangsúlyozott. Ezek azok a pillanatok, amikor nincs he­lye kapkodásnak, de igenis he­lye van alapos koncentrációnak. Az ajánlott témák közül való vá­lasztáskor, egy-egy téma gondo­lati felépítésekor szükséges a leg­intenzívebb koncentráció. A pél­dák nehézségi fokának felismeré­se, annak elhatározása, hogy me­lyik feladat megoldásával érde­mes kezdeni a munkát hasonló­képpen idegfeszítő munka, tehát alaposan igénybe veszi a szerve­zetet. Olyan állapotban, olyan kondícióban kell érkezni a vizs­gára. hogy erre képesek legye­nek a fiatalok. — A szóbeli vizsgákon min­denki számára marad idő egy- egy feladat alapos átgondolására. Ezt az időt arra is fel kell hasz­nálni, hogy a válaszadások mi­nél kevésbé legyenek „iskolások’* tétel-ízűek. Ne féljünk saját meg­állapításainktól sem. Egyrészt vál­lalnunk kell véleményünket, másrészt esetleges tévedéseinket is. — A tizenévesek, de gyakran az idősebbek is egy-egy ilyen időszakban idegességről panasz­kodnak. Ennek oka nem más, mint az úgynevezett vizsgaláz, amely természetes és amelytől nem kell félni. A magyarázati akár az írásbeli feladatok meg­oldása, akár a néhányperces szó­beli felelet1 az érettségin nagy idegfeszültséggel járhat, és ez erősen igénybe veszi a szerve­zetet. Azoknál, akik tudatosan készültek vizsgájukra, kevésbé tapasztalható ez a különös ideg­állapot. A vizsgát megelőző na­pokra ne az éjszakába nyúló, úgy­nevezett rohamtanulás legyen a jellemző, hanem ez az időszak lehetőleg a nyugodt felkészülés jegyében teljen el. Rendkívül fontos, hogy naponta egy-két órát töltsön szabad levegőn a vizsgá­ra készülő fiatal. Igen lényeges továbbá a nyugodt légkör, ami­nek megteremtéséhez elsősorban a környezet, a család nyújthat segítséget. Nagyon fontos tudni­való: a vizsga előtti napon nem ajánlatos új anyagot tanulni, in­kább az ismétlésre, egy-egy téma gondolati felépítésére kell több időt fordítani. Ezzel a módszerrel — ami szinte főpróbának tekint­hető — vizsgabiztonságukat nö­velhetik a diákok. (MTr nyilatkozik, vagy a lakást nem veszi újraelosztásra vissza, a tu­lajdonos a lakást a szabad forga­lomban idegenítheti el. A lakás­ügyi hatóság köteles a lakást új­raelosztásra visszavenni, ha a tu­lajdonos lakásigényét — kérésé­re — tanácsi bérlakás kiutalásá­val, vagy másik tanácsi értéke­sítésű lakás juttatásával ki tudja elégíteni, illetőleg a tulajdonos másik lakásra nem tart igényt. Ha a lakásügyi hatóság a la­kást újraelosztásra visszaveszi, az az állam tulajdonába kerül visz- sza. A tulajdonosnak a lakást be­költözhetően, tisztán, továbbá rendeltetésszerű használatra al­kalmas állapotban a lakásügyi hatóság rendelkezésére kell bo­csátania. A lakásügyi hatóságnak a lakásért a tulajdonos által fi­zetett előtörlesztés és a már ki­egyenlített kölcsöntartozás, továb­bá az általa végzett fűtéskorsze­rűsítés költségének együttes ösz- szegét kell — az eredeti ár ala­pulvételével számított évenkénti 1 százalékos értékcsökkenés levo­násával — kifizetnie. Eredeti el­adási árként a tulajdonosnak adott szociálpolitikai kedvez­ménnyel nem csökkentett össze­gű eladási árat kell figyelembe venni. Nem kell az elidegenítési szán­dékot a lakásügyi hatósághoz be­jelenteni, ha a tulajdonos a la­kást 15 éven bélül első ízben másik lakás tulajdonjogának megszerzése ellenében csereszer­ződéssel idegeníti el. Akkor sem, ha a lakást az egyeneságbeli ro­kona, illetőleg az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermeke, vagy az örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülője javára idegení­ti el; vagy a lakást a házasság megszűnése esetén a vagyonkö­zösség megszüntetése érdekében, illetőleg hatósági vagy bírósági határozat alapján idegeníti el. To­vábbá akkor, ha a tulajdonos a lakást életjáradéki szerződéssel idegeníti el. A tulajdonos a lakást a szabad forgalomban forgalmi áron érté­kesítheti, ha a lakásügyi hatóság a lakást újraelosztásra nem veszi vissza, vagy szándékáról határ­időben nem nyilatkozik, továbbá, ha a tanácsi értékesítéstől számí­tott 5 év élteit. Ha a tulajdonos a lakást a szabad forgalomban idegeníti el, az állami támogatás visszafizetése címén a lakás — évenkénti 1 százalékos értékcsök­kenés összegévél csökkentett — eredeti eladási árának 40 száza­lékát kell megfizetni. Dr. Kerék Lajos csoportvezető ügyész AZ ÚJ JOGSZABÁLYOKRÓL I. Tanácsi és szövetkezeti lakások Mely esetekben nem kell visszafizetni ? tett lakások elidegenítésének egyes kérdéseit. Az állampolgá­rok széles körét érintő rendeletet, amely 1974. július 1. napján lép hatályba, részletesen ismertetjük. fizetni. A visszafizetés adásvételi szerződés esetében az eladót, élet- járadéki szerződés esetében pedig a tartásra kötelezettet terheli. Az ajándékozási szerződés esetében a visszafizetésre a megajándé­kozott a köteles. Ha a tulajdonos a lakást 15 éven belül első ízben másik lakás tulajdonjogának megszerzése el­lenében csereszerződéssel idege­níti el, az állami támogatást csak akkor köteles visszafizetni, ha a megszerzett másik lakást öt éven belül adásvételi, ajándékozási vagy életjáradéki szerződéssel el­idegeníti. A rendelet alkalma­zása szempontjából állami támo­gatás a tanácsi értékesítésű la­kásokkal kapcsolatos állami ked­vezmény, illetőleg ártámogatás, a munkáslakások építéséhez, vá­sárlásához nyújtott állami támo­gatás és az állami költségvetés terhére elengedett előtörlesztés. igényét magánlakás-építés, -vá­sárlás útján elégíti ki, az állami támogatás visszafizetésével kap­csolatos kötelezettségét lakásépí­tési szándék esetében három, vá­sárlási szándék esetében pedig egy évig fel kell függeszteni. Ha a tulajdonos e határidőben az újabb lakás megszerzését igazol­ja, az állami támogatás visszafi­zetésének kötelezettsége alól men­tesíteni kell. Ellenben a tulajdo­nos, ha az OTP-től kölcsönt igé­nyel a lakásépítéshez, vagy -vá­sárláshoz, az elidegenített laká­sért kapott ellenértéket köteles előtörlesztésként befizetni. A tanácsi értékesítésű lakások Ha a tulajdonos a tanácsi ér­tékesítésű lakást a szerződés megkötésétől számított öt éven belül kívánja első ízbén elidege­níteni, e szándékát köteles a la­kás fekvése szerint illetékes első­fokú lakásügyi hatóságnak beje­lenteni. A lakásügyi hatóság kö­teles — a bejelentéstől számított harminc napon belül — a lakás újraelosztásra történő visszavé­teléről írásban nyilatkozni. Ha la­kásügyi hatóság határidőben nem Az egészség védelmében Intézkedett a KÖJÁL — Ismét dolgozik a cukrászüzem

Next

/
Thumbnails
Contents