Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-17 / 88. szám

1974. április 17. • PETŐFI NÉPE • 3

iiiiliigM

Helyesírási Tanácsadó Szótár

Ez év elején jelent meg a Helyesírási Tanácsadó Szótáf 1961. óta ötödik, változatlan kiadása. Hasznos, jól’ használható helyesírási szótár, ez indokolja újabb és újabb» kiadását.

■ Ez a mostani a boritó fülén ■ így ajánlja önmagát: „Ajánljuk a Helyesírásit Tanácsadó Szótár 5. kiadását mindazoknak, akiknek az írás — és így a helyesírás is — mindennapi munkájukhoz tartozik, és jól használhatnak egy olyan kéziszótárt, amely jóval nagyobb anyagot tartalmaz, mint A magyar helyesírás szabályai, s amelyhez, kétségeik esetén állandóan fordulhatnak útbaigazításért, tanácsért.”

A magyar helyesírás szabályai tizedik Kiadása éppen 20 évvel ezelőtt,. 1954-ben jelent meg, tehát 20 év óta törvénykönyvünk helyesírási kérdésekben. Ez az említett szabályozás sokkal alaposabb és átfogóbb volt, mint az előzők: sok eddig még meg nem fogalmazott vagy teljesen megváltoztatott szabály van benne. A hozzá csatolt helyesírási szótár nagy -anyagot tartalmaz, kb. 22 ezer szó helyesírására találunk itt útmutatást.

De mivel a magyar helyesírás főképpen a külön- és egybeírás kérdésedben nagyon szövevényes, és a szabályzat több kérdést csak általánosságban tárgyalhatott, szükség volt egy külön ■’ftelyesírá- si szótár szerkesztésére, amely a helyesírási szabályzat szóanyagánál sokkal nagyobb anyagot tartalmaz, és a szerkesztők megállapítása szerint „teljesen az akadémiai szabályzat rendelkezéseihez, vagy ilyenek híján ennek szelleméhez alkalmazkodik.”

A tanácsadó szótár valójában új' szempontokat is felvetett, megváltozatta helyesírási szabályzatnak a külön- ,és egybe- írásra vonatkozó szabályait. A két egyszerű szóból álló összetételeket mindig egybeírjuk, akárhány szó- iagúak is (pl. kandeláberkovácsoló) . A 3. elemből álló összetételeket 6 szótagon túl kötőjelezzük (pl. gabonneiport-szerződés). A 4 vagy ennél több elemű összetételeket 5 szótagon túl választjuk él kötőjellel (pl. pénzügyőr- laktanya). Az egyszótagú igekö- tők nem számítanak külön elemnek. Az egybeírásra kényszerítő okokét0* áttekinthetőbben, tömörebben' foglaljá össze, mint a he_ lyesirási szábályzat.

A szótár kb. 60 ezer adata mintegy 80 ezer szó helyesírásában igazítja el a szótár használóit. A helyesírási szabályzatból átvett szóalakok csillaggal vannak megjelölve, .így a szabályzat szóanyaga akkor is régi alakjában szerepel, ha az összetételek új szabályozása másként rendelkezik. Ezért áll szemben egymással a háromelemű, hatszó- tagú, kötőjeles, (csillagos) labdarúgócsapat, és az ugyanolyan szótagszámú egybeírt labdarúgópálya: A szótár szerkesztői’ megfelelő értelmezéssel oldották fel a szabályzati szójegyzék hidegvérű — meleg vérű látszólagos ellentétét. De. ilyen a teljesítő képesség is (egyrészt mint a munkát, teljesítő képesség, másrészt mint a teljesítőképesség a „nagy teljesítőképességű” szó- kapcsolatban). A szótárt lapozgatták sok helyesírási érdekességét találhatnak a Bevezetőben és ,a szótár anyagában.

A szerkesztők alapos munkát végeztek. Látszólag csak összefoglalnak, a szabályokat alkalmazzák, valójában azonban már egy nem is - a messze jövőben megvalósítandó helyesírási reform körvonalait bontakoztatják ki,

Kiss István

Gondolatok a

Gondolatról

A szobroktól azt kívánom, hogy tanítsanak meg a formák, az arányok költészetére. A festményektől, hogy kápráztassanak el a színeikkel. Tanítsanak meg látni. A zenétől, hogy tisztára mosson, felemeljen, megtanítson az újjászületés csodájára. -A könyvtől, hogy tanítson meg mindenre. Látni, hallani, érezni, tudni, gondolkodni. .A könyv nélkülözhetetlen társa az embernek a dolgok megismeréséhez és megértéséhez vezető úton.

Baráti kapcsolatok az olvasókkal

Könyvesboltjaink, könyvtáraink roskadnak a különböző célokat szolgáló, tartalmas, jó olvasmányoktól. Nincs olvan olvasó, aki ma ne találna magának bőséges anyagot.’ bármilyen témakörből. Sokszor éppen a kiadványok bősége nehezíti meg a választást. Azok pedig, akik nemcsak kikapcsolódást keresnek a könyvekben,: hanem a természettudományok, a^ művészetek a történelem, vagy a filozófia ismeretanyagában szeretnének jobban elmélyülni, sokszor nem is tudják, hol, merre keresgéljenek. Rajtuk segít a Gondolat Könyvkiadó, amely jogelődeit is beszámítva, csaknem negyedszázada foglalkozik alap-, közép- és felső fokú ismeretterjesztő művek megjelentetésével, átfogva a társadalomtudományok, a természettudományok, a. művészetek minden ágát. A kiadó évi 120—125 új kiadványa összesen több mint egymillió példányban jelenik meg.

A Gondolat Könyvkiadó példamutató kezdeményezése, hogy szorosabbra fűzze kapcsolatait az olvasókkal. Ennek érdekében alakult meg 1961-ben a Gondolat Könyvkiadó Baráti Köre. Tagja' lehet mindenki, aki részletes tá^ jékoztatást igényel a megjelenő könyvekről. Tagdíjat fizetni nem kell, csak azt kérik a baráti kör tagjaitól, hogy közöljék véleményüket, igényüket, kívánságaikat a kézhez kapott tervekkel kapcsolatban. írják meg esetleges észrevételeiket m elolvasott könyvekről. A baráti kör jelenleg 14 ezer tagot számlál, többségük értelmiségi,.munkakörökben- dolgozik. de van közöttük munkás, mer zögazdasági dolgozó, diák, háziasszony. nyugdíjas. Véleményük dönti el. egyebek között azt is, hogy milyen újdonságokkal kívánunk foglalkozni.

Űj sorozatok

A tavalyi véleménykutatás legfontosabb részét képezték például a tervezett népszerű sorozatról szóló válaszok.

Ennek alapján az idén a következő új sorozatokkal bővül a választék. Az ..etika klasszikusai” zárt sorozat: 15 kötetben gyűjti össze az etikai irodalom legfontosabb műveit. Arisztotelésztől a 20. századig, s ezzel a magyar filozófiai könyvkiadás egyik régi hiányát pótolja. A tervben számos olyan mű szerepel, amelyet eddig még sohasem fordítottak le magyarra. Elsősorban klasszikus „alapműveket” kívánnak közreadni. de néhány’ korszakot, vagy filozófiai irányzatot külön antológia képvisel majd.

A külföldön és hazánkban egyaránt sikeres írói életrajzsorozatok mintájára elindítják a „Szemtől szemben” elnevezésű dokumentumkötetek sorát. Képzőművészek. zeneszerzők, színházi — és filmrendezők, nagy színészek pályaképeinek összeállítására vállalkoznak a kötetek szerzői, a művészek saját írásainak, naplófeljegyzéseinek. levelezésének fel- használásával. Az idén — a tervek szerint — Andrzej Wajdát, Auguste Rodint, Louis Jouvet-t, Fellinit. Mestrovicot. mutatják be az olvasóknak.

A kiadó új ismeretterjesztő könyvtípus kialakításának gondolatával is foglalkozik. Az idén megindítja a „Gondolat Zsebkönyvek” — c. új sorozatát. Ez az átfogó és tematikailag sokoldalú népszerűsítő ismeretterjesztő zsebkönvvsorozat a lipcsei Uránia Kiadóval közös vállalkozás lesz és nemzetközi együttműködéssel készül. Kötetei elsősorban természettudományi és műszaki témákkal foglalkoznak. Figyelemre méltó, hogy a sorozatot ismeretterjesztő tömegkiadványnak szániák. s ennek megfelelőén népiszerű tárgyalásmódra törekednek. Vagyis azok is megérthetik, akiknek nincs középiskolai, vagy magasabb iskolai végzettségük.

„Figyelem, robotok!”

A sorozat ebben az évben megjelenő kötetei közül már most felhívjuk a figyelmet Peter Kirchberg: Régi autók c. kötetére. amely történeti áttekintést ad az autó megszületéséről, fejlődéséről. ismerteti az első autók technikai megoldásait, végül bemutatja, hogyan vált az autógyártás nagyiparrá, miként alakult ki az autóipari munkásság. Áron Jefi- rhovics Korbinszkii: n Figyelem, robotok! c. mű ve; is: rendkívül \ér- * dekes. A neves szovjet szerző, a moszkvai információfeldolgozási kutatóintézet munkatársa a robotok feladatairól, építési módjairól, teljesítményeikről ad népszerű. általános áttekintést. A sorozatban két figyelemre méltó csillagászati mű is hélyet kapott. Johannes Dorschner: Egyedül vagyunk a világegyetemben? c. munkája azt fejtegeti: mi a valószínűsége annak, hogy valahol egy olyan bolygó legyen, ahol megvannak a feltételek az élet kialakulásához. Klaus Lindner: A csillag ég c. könyvének első részében a csillagokkal, bolygókkal. üstökösökkel, meteorokkal foglalkozik. A második részben a Földön álló megfigyelő szemével pillant fel az égre. Leírja, hogyan vetülnek az égbolton a Föld mozgásai. n

A Gondolat Könyvkiadó, nevéhez és eddigi munkásságához híven továbbra is arra törekszik, hogy színesen, változatosan, az olvasói igényeknek megfelelően egészen magas szintű, vagy közérthető formában a tudás, a nagy gondolatok áramkörébe vonja be az embereket. Gondolatokat adjon és gondolkodtatásra késztessen. Ezért is érdemes megkülönböztetett figyelemmel nyomon követni, kézbe venni és fellapozni a köteteit. V. ís.

• Énekel a kórus a Kiskunfélegyháza 200. éves jubileumára rendezett ünnepségen.

Szól az ének jóidőben-rosszidőben

Sétálok fel-alá Félegyházán, a Kossuth utca erdős, ligetes részén, a gépipari technikum — volt Petőfi Sándor Gimnázium, volt tanítóképző intézet — épületének közelében. Mintha csak ettől a környezettől várnék valami ihletet. Eddig csak annyit értek a dolgomból, hogy nehéz, és hogy bánom is a vállalt feladatot, meg örülök is neki. S persze mindemellett elfogult vagyok.

Vasárnap van, a kórus próbál, kihallatszik az utcára. Az énekkar huszonöt éves. éppen ennyi ideje tartja próbáit ebben az épületben is, negyedszázada, hogy munkájával szüntelenül nyomot hagy ennék a városnak az életében, s mondazokéban, akik itt eltöltenek hosszabb-rövidebb időt. Én pedig tagadhatatlanul közéjük tartozom, és ez az oka elfogultságomnak.

— Ha nem te állnál a kórus élén, már régen nem is létezne — mondta Kapus Béla karnagynak egyik barátja,,talán arra,$ondoj7, ya. hpgy. ahi^j mág- kísérlet .Jfe irodalmi színpad, neptaiiccsopórt

— kezdődött és ért véget eredménytelenül a városban az elmúlt huszonöt év alatt, míg a kórus dolgozott, énekelt, jóidőben-rosszidőben.

Mert voltak sikeres és sikertelen évek egyaránt, volt „hősi- korszak”, és az is előfordult, hogy a meg nem értés, a mellőzés sokszor a kórus létét tette kérdésessé. „Miért mostoha gyerekek?”

— kérdi az újságíró a Bács megyei Népújságban 1958. márciusában, az akkori gond ugyanis az volt, hogy egyetlen művelődési intézmény sem vállalta magáénak az énekkart. Nem volt jobb a helyzet az 1963—64-es esztendőben sem, amikor ismét megszüntették a kórus anyagi támogatását. 1964—65: sehová sem tartoznak.

— Mit tegyünk? — állt a kórus elé Kapus Béla. — Feloszlassuk az énekkart, vagy ne is vegyünk tudomást a történtekről?

A válasz egyértelmű és határozott:

— Ne törődjünk semmivel, majd mi megvásároljuk a kottákat, s ha anyagi gondok merülnek fel, vállaljuk.

Ez írva áll a kórus húszesztendős jubileumára kiadott, Kapus Béla tanár úr által írt történeti füzetben, de emlékezhetem magam is, hiszen akkoriban közöttük énekeltem. És folytattuk a munkát.

Azóta eltelt tíz év. Kapus Béla karnaggyal beszélgetek. Azt hiszem, jól ismerem. Tanár úrnak szólítom — így szoktam meg. A kórus születéséről érdeklődöm.

— 1948 júniusában fejezteip be tanulmányaimat a tanítóképzőben — mondja —, nem kaptam rögtön állást. Később, 1949 áprilisától nevelőtanár lettem a népi kollégiumban, májusban már a Pé- teri-tci iskolában tanítottam. Azután következett a Petőfi Általános Iskola, majd a tanítóképző. Fiatalon, húszévesen. Mikor Szabadi Károly tanár úr elment Győrbe, az adigi óraadások helyett véglegesen a tanítóképző intézet tanára lettem. Még ezt megelőzően, 1949. október 24-én alakult meg a kórus. Emlékezetes nap. Igazgatónk, Mezősi Károly névnapjára készültünk, és akkor született az ötlet: szervezzünk énekkart, tanuljunk meg néhány

^ kórusművet ja szeretett igazgató Í JSköszöntéséréj» Az iötle£ meg^aló-k sult, és az ünneplésből — ki tudta előre? — kettős ünnep lett: a kórus születésnapja is erre az időre tehető.

— Huszonöt év egy ember és egy kórus életében is nagy idő. Ezalatt töretlenül és csüggedés nélkül végezni a munkát: nagy hivatásérzet kell hozzá. Ha egyáltalán szét iehet választani a hivatást és a magánéletet: mit jelent tanár úr életében a kórus?

— Tényleg nem tudom a kettőt szétválasztani: otthon is mindent ennek rendelünk alá. Feleségemet a kórusban ismertem meg az 50-es évek második felében, ő azután elvégezte a tanárképző főiskolán a magyar— ének szakot, s most itt a városban általános iskolai énektanár. Bírálataival, javaslataival segíti a kórus munkáját, két gyermekünkkel együtt részt vesz programjainkban és változatlanul lelkesedik az énekkarért. Huszonöt éve minden vasárnap tartunk próbákat, de össze tudom hívni a kórustagokat a nyári szünetben is — minden munkát szívesen vállalnak.

(Tanúsíthatom. Énekeltünk városi ünnepélyen, nemzeti ünnepeken, névadókon, esküvőn, adtunk szerenádot, részt vettünk temetéseken — persze amellett, hogy eljutottunk Gyulára és aranyérmet szereztünk az Erkel Diákünnepeken; készített velünk felvételt a rádió, s ki tudja még felsorolni a sok eseményt, élményt, amiben részünk volt négy év alatt. A „hullámvölgy” ellenére is.)

— Kik lehetnék a kórus tagjai? — folytatjuk a beszélgetést.

— Erről még 1957-ben, írtam, a Félegyházi Közlönyben. Így hangzik: Az énekkar tagja lehet olyan középiskolás fiú vagy leány, akinek magatartása ellen semmi kifogás nem merül fel, tanulmányi eredménye legalább közepes, vagy ennél jobb, aki szeret és tud énekelni.

, — Kórustagnak lenni: nagy követelmény, erkölcsi siker — folytatja. Én a vegyeskar tagjaiért minden felelősséget vállalni merek, huszonöt év alatt egyszer sem hagytak cserben. Néha úgy tűhik, sokat’ követelek tőlük, de ha így is vanraz ember attól követéi'’legtöbbet, akit igazán becsül 'és szeret. Én att hiszem, ezt a gyerekek is feltétlenül megérzik.

A krónikában olvasható:

* „Mi-a ♦jelerrtpséafr ennek a kórusnak? Elsősorban^ áz, hogy ősz-" szefogja a város énekelni vágyó fiataljait, s a közösségi élet magasabb fokú erkölcsét alakítja ki bennük. Közös kirándulásainkon ez igen jól megmutatkozik. Minden énnekari próbát vagy összejövetelt ünnepélyes alkalomnak tartanak, s a tanulás után a legfontosabbnak tekintik. A kórus jó ösztönző a tanulásra, a jobb eredmény elérésére.”

Most jubileumra készülnek. A huszonöt éves kórus júniusra hívta meg volt tagjait — az alapítókat és a töbibeket. Légutóbb, a húszéves ünnepen 700-an gyűltek össze és énekeltek együtt. Az állandó, mindenkori kórus létszáma kilencven körül van. Sorra érkeznek a válaszok a mostani meghívóra is, van, aki külföldről küldi üdvözletét és ígéri hogy megpróbál eljönni.

Bent a próbateremben ismerős műveket énekelnek — huszonöt év közösen ismert dalait, készülnek az együttes találkozóra. A jubileumra egyenruhában állnak fel: az idén százezer forintot kapott erre az énekkar, s ez kétszeres öröm, mert jele annak, hogy végre segítséggél is megbecsülik munkájukat, s nem utolsósorban : szépek lesznek a negyedszázados találkozón.

Lakatos Attila

FELICE CHIIÍANTI

HÁROM ZÁÍZLÓT ALVATORE , 7

GIULIANONAK

(11) Odáig is elmentek, hogy egy (ábornokriak felajánlották: ha netán á köztársaság győz, II. Umberto király a Két Szicília bour- boni koronájával települjön Pa- lermóba.

Ezeket a fantisztikus terveket rendiőrségi besúgók pontos jelentései és az állami levéltárban heverő dokumentumok őrizték meg a történelem számára.

. Ekkor a szeparatista arisztokrácia súlyos hibát követett el: csakugyan nekiláttak, hogy — elsősorban a maffia segítségével — fölszámolják a bandit izmust. A tábornokoknak azt mondták, hogy magát Giulianót is elintézik.

Giuliano órákon belül értesült a dologról, és megtorló hadjáratot indított.

Azzal kezdte, hogy kemény példát akart statuálni: Palermo kellős közepén, családi palotája kapujából elraboltatta az egyik legtekintélyesebb szicíliai arisztokratát. G. hercegnőt, akit rokoni szálak íűztele azokhoz a hercegekhez és bárókhoz, akik a tábornokoknak megígérték Giuliano fölszámolását.

A hercegnő eltűnése nagy riadalmat keltett az előkelő társaságban. Amikor pedig Giuliano személyesen telefonált egy hercegnek, hogy a hölgy az ő foglya, sokan valóban megijedtek. Néhány nyugat-szicíliai nagyúr el is hagyta a szigetet, és hosszú külföldi utazásra indult.

G. hercegnő kifizette a váltságdíjat, és kiszabadult. Haja szála se görbült meg. Giuliano fitogtatni akarta az erejét, „resz- ketésben akarta tartani ezeket a kisebb-nagyobb uracsokat”, ezért újabb látványos emberrablásokat rendezett a várps kellős közepén: elraboltatta például a leggazdagabb palermói kereskedőt, A. bárót, akinek ötvenmilliót kellett fizetnie, hogy elengedje. A „nagy fogások” ideje volt: gazdag gyárosok, magánzók kerültek Giuliano fogságába, összesen tizenkét élvonalbeli személyiség, akiknek hatalmas összegeket kellett fizetniük.

De hát hogyan bánt ezekkel az elrablottakkal? Egy herceg — óriási corleonei birtokok gazdája — ebben az időben került a baQr dita fogságába. Giuliano azért rabolta el, mert a .herceg a hagyományos stílusban tevékenykedő maffia védelme alatt állt. Giuliano „udvariatlankodni” akart védnökeivel, a maffiásokkal, meg akarta mutatni, hogy ő az erősebb.

Amikor kiszabadult, a herceg elmesélte, hogy elrablása után bekötötték a szemét, és először autón, majd öszvéren utaztak vele egész éjszaka.

A kendőt csak reggel vették le róla egy rendes, szép kis szobában, ahol tiszta ágy, asztal és nagy tálca friss gyümölcs várta.

Azt követelték, hogy írjon levelet a hozzátartozóinak meg az intézőjének: a váltságdíj kifizetésének módját kellett tudatnia. Engedelmeskedett, aztán magára hagyták. Az ablakokat, meg az ajtókat rázárták. A banditák minden oldalról őrizték az épületet; hallotta hangjukat. Amikor

eljött az étkezés ideje, rangját tisztelve szólították:

— Herceg uram. mit szeretne enni?

Csúfot akart űzni belőlük, ezért azt felelte: J”

— Előételnek osztrigát, aztán egy kevés vajas spagettit, utána frissen fogott halat rántva.

Nemsokára ugyanaz a hang megkérdezte kívülről:

— A bort vagy a sört szereti jobban?

— A halhoz száraz fehér bor való. hidegen — válaszolta élesen a nemesúr.

Telt-múlt az idő, a herceg nagyon éhes lett, már azon volt, hogy kér egy kis sajtot és kenyeret, vagy valami mást az Őröktől, amikor meghallotta az ismerős hangot:

— Herceg uram, álljon arccal a falhoz.

Engedelmeskedett, homlokát a falnak támasztotta; valaki belépett. rövid ideig maradt, aztán az ajtó becsukódott. A herceg megfordult: az asztalon némi változtatással az állt, amit kívánt

— csak az osztriga helyett kapott másfaja ízletes kagylókat.

Néhány nap telt el idegesítő várakozásban. Kiújultak régi betegségei, a herceg orvost ként.

Alig telt el egy óránál több, amikor új hangot hallott kívülről, művelt ember beszédje volt:

— Mit érez? Fájdalmakat? Milyen fájdalmakat? Étvágytalan? Nyomja meg erősen a bordái alatt, jobboldalt. A mája? Fáj? Erősen nyomja meg.

És a láthatatlan doktor elkészítette a diagnózist, előírta a gyógymódot.

A herceg később eimesäte, hogy az orvosságok csakugyan használtak.

15.

Kemény dió volt a monteleprei fiú. A hercegek és a bárók visz- szalopóztak Palermóba, megint összegyűltek, és sietve megbízták a tekintélyes öreg partánicói maffiavezért, Santo bátyámat, hogy tárgyaljon GiulianóvaL A megbeszélés nehéznek ígérkezett.

(Folytatása következik.)