Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-03 / 78. szám

A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa hazánk felszabadulasanak 29. évfordulója alkalmából ered­ményes munkájuk elismeréséül az állami, gazdasági munka kü­lönféle területein dolgozóknak, a fegyveres testületek több tagjá­nak kitüntetéseket adományozott. A kitüntetettek egy csoportjának Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke kedden délben az Ország­ház kupolacsarnokában nyújtot­ta át az érdemrendeket. A Mun­ka Érdemrend arany fokozatával 135, az ezüst fokozattal 682, bronz fokozatával 674 személyt tünte­tett ki, a fegyveres testületek 91 tagjának pedig Kiváló Szolgála­tért Érdemrendet adományozott az Elnöki Tanács. Az Országházban, tartott ün­nepség elnökségében helyet fog­lalt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla és Németh Károly, az MSZMP KB titkárai és Nyers Rezső, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, vala­mint Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. Jelen volt az át­adásnál Benkei András belügy­miniszter, dr. Horgos Gyula ko­hó- és gépipari miniszter, és Ke­serű Jánosné könnyűipari mi­niszter. Losonczi Pál a kitüntetések át­adásakor mondott beszédében hangsúlyozta, hogy április 4-ét méltán tekinthetjük történelmi sorsfordulónak, legnagyobb nem­zeti ünnepünknek. Ünnepi érzé­seink április 4-én is a számve­téssel párosulnak. Hazánk társa­dalmi. politikai, gazdasági és kulturális helyzetét, életét a fejlődés, az előrehaladás jellemzi. Pártunk következetes és töretlen politikáját a nép bizalma és al­kotó támogatása övezi. Felsz'aba­dulásunk, a szovjet nép testvéri segítsége és támogatása, népünk szorgalmas és önfeláldozó mun­kája együttesen érlelte meg gyü­mölcsét, azt, hogy eljuthattunk a szocializmus felépítésének szaka­szába — mondotta Losoriczi Pál, majd az MSZMP Központi Bi­zottságának, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának1 és a Minisz­tertanácsnak jókívánságait tol­mácsolta a kitüntetésben ré- szesülteknek. Az Elnöki Tanács által adomá­nyozott Bács-Kiskun megyei ki­tüntetések egy részét a megyei tanács pártbizottsága által teg­nap a tanács dísztermében ren­dezett megemlékezésen dr. Gaj- dócsi István, a megyei tanács elnöke nyújtotta át. Az ünnepség szónoka Tohai László, a megyei tanács elnökhelyettese volt. Az ünnepség keretében több minisz­teri kitüntetés átadására is sor került. A kitüntetettek nevében Sz.e- bellédi Mátyás mondott köszö­netét. A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést kapta: Ala- dics Mihály né, a nagybaracskai Haladás Tsz brigád vezető je, Bor­dós Lajoá, a kecskeméti ÜNIVER ÁFÉSZ igazgatósági elnöke, a MÉSZÖV elnökhélyettese, Farkas László, a MÁV Kiskunhalasi Vontatási Főnökségének moz­donyvezetője, Gulyás József, a 9-es számú Volán Vállalat gép­kocsivezetője, Krupa János, a ke­rekegyházi Dózsa Tsz elnöke. Molnár István, a Kalocsa és Vi­déke Sütőipari Vállalat igazga­tója, Németh István, a rémi Dó­zsa Tsz elnöke. Pető Sándor, a budapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti gyáregységének üzem­vezetője, Vass Lajos, a kiskun- IFnlutatás a 2. oldalon.) A kollégisták és a meghívott vendégek az ismétléseket együtt énekelték a pol-beat dalokat elő­adó Bocsa Ferenccel. Gitár és emberi szó tiltakozott az atom- v»óHrvn'ic fpnvüfíptMpk ellen. leendő mérnökök, főiskolai okta­tók, pártvezetők daloltak az em­beri élet szépségeiről, az értéke­ket teremtő munkáról. A Gép­ipari és Automatizáláséi Műszaki méltón emlékezett tegnap dél­után Ságvári Endrére. A bevezető, a hangulatot meg­alapozó éneklés után Molnár Já­nos, a kollégiumi KISZ-bizottság titkára köszöntötte a negyedszer rendezett Ságvári-napok résztve- vőit, a vendégeket, köztük Hor­váth Istvánt, a megyei pártbizott­ság első titkárát, Gera Sándor osztályvezetőt. Németh Ferenc, a megyei KISZ-bizottság első tit­kára, a főiskola volt hallgatója ünnepi beszédében a hétközna­pok forradalmiságáról szólt. „Forradalmi tett fellépni a mi közöm hozzá szemlélet, a tétlen­ség ellen. Mindenkinek, a fiata­loknak is köze -van mindahhoz, amiben társadalmi érdek fejező­dik ki” — hangoztatta többek között. Dr. Molnár Benedek főigazga­tó hat főiskolásnak adta át a Kiváló kollégista jelvényt és az ezzel járó jutalmat. A kollégium Ságvári-falánál rendezett jól sikerült megemlé­kezés után a megyei pártvezetők, az intézet és a kollégium igaz­gatói párt- és tömegszervezeti vezetői a klubban találkoztak a kiváló jelvénnyel kitüntetett fia­talokkal, majd megalakult a kol­légium baráti köre. « H. N. • Molnár Istvánnak, a Kalocsa és Vidéke Sütőipari Vállalat igazgatójának dr. Gajdőcsi István, a megyei tanács elnöke a megyei tanács székházéban rendezett ünnepségen nyújtotta át a kormány- kitüntetést. IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: változóan felhős, száraz idő. Mérsékelt, tőbbfelé élénk keleti, délkeleti szél. Felhősebb, »«őre halló Időjárásra legfeljebb a megye déli részén lehet számí­tani Az előző napokhoz * képest a hőmérséklet néhány fokkal alacsonyabb; - az éjszakai lehűlés 0, plusz 5 fok k®rjh i****K!ÍL? ,eg' magasabb nappali hőmérséklet ÍZ—16 fok között várható. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évf. 78. szám Ára: 90 fillér 1974. április 3. szerda MÉÉÉT-tagcsoport a Fémmunkásban Közel ötszázan jelentek meg tegnap délután a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának ebédlőjében, hogy megemlékez­zenek hazánk felszabadulásának 29. évfordulójáról, s köszöntsék a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság tagcsoportjának ünnepélyes megalakulását. A nagygyűlés el­nökségében a gyár gazdasági és társadalmi vezetőinek társaságá­ban helyet foglalt V. M. Kakulin ezred-», a hazánkban ideiglene­sen tartózkodó eevik szovjet ala­kú1 at narancsnokhelyettese is. Pintér Imrének, az MSZMP gyári csúcstitkárának köszöntő, üdvözlő szavai után Kovács Mar­óit. a gyár dolfozóia Garal Gá­bor Kamik nyíltak c. versét sza­vasa. Laczí István termelési fő­mérnök — az ünnepség szónoka — beszéde első részében á.önlis 4-ét méltatta, majd kitért az MSZBT-tagcsoport. alakulásá­nak jelentőségére. Ezt követően Horváth János igazgató, az MSZMP Kecskémét Városi Végrehajtó Bizottsága ne­vében átadta Vázsonyi Miklós­nak, az MSZBT facsoportja elnökének a megalakulást rögzí­tő díszes oklevelet. Az ünnepi aktus után V. M. Kakulin ezredes emelkedett szó­lásra. Nem beszédéből, hanem a tagcsoport albumának első olda­lára jegyzett soraiból idézünk: „A szovjet harcosok nevében — április 4-e és az MSZBT-tagcso- port megalakulása alkalmából — üdvözöljük a gyár dolgozóit.” * Felszabadulásunk 29. évforduló­ja alkalmából tegnap délután a Kecskeméti Konzervgyárban is ünnepi nagygyűlést tartottak, me­lyen részt vett Szabó Lajos, a városi pártbizottság első titkára. Kovács László vezérigazgató ünnepi beszéde után Hantos Jó­zsef, a kecskeméti gyár igazga­tója kitüntetéseket adott át. Kitüntetések április 4-e alkalmából Megkezdődtek a Bács-Kiskun megyei műszaki hetek Tegnap Kecskeméten a Műsza­ki és Természettudományi Egye­sületek Szövetsége . megyei szer­vezetének rendezésében megkez­dődtek a IX. Bács-Kiskun me­gyei műszaki hetek. A megyei tanács dísztermében került sor az ünnepélyes megnyitóra, ame­lyen részt vett Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára, To­kai László, a megyei tanács álta­lános elnökhelyettese és Kitti La­jos, a Gépipari Tudományos Egyesület főtitkára, a SZIM ve­zérigazgatója is. A megjelenteket dr. Maár András, a MTESZ me­gyei szervezetének elnöke kö­szöntötte. Megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a műszaki hetek keretében az egyesületek a megye fejlesztési célkitűzéseinek megvalósításáért kifejtett tevé­kenységükről adnak számot az elkövetkező hetekben. Megemlé­kezett arról, hogy a Gépipari Tu­dományos Egyesület most ünnepli fennállásának 25. éves jubileu­mát, kecskeméti szervezete pe­dig éppen tíz esztendővel ezelőtt alakult meg. A 300 tagú szervezet tagjainak 90 százaléka mérnök és technikus. A MTESZ megyei el­nöksége nevében további sikere­ket kívánt a tízéves kecskeméti szervezet munkájához. Ezután Erdélyi Ignác, Az ipar- fejlesztés hatása megyénkben a IV. ötéves terv időszakában cím­mel tartott előadást. Mint be­vezetőjében mondta, a megye ipara az országosnak mindössze 3 százalékát képviseli, egyes ter­mékeiből azonban ennél az aránynál jóval nagyobb a jelen­tősége. Bács-Kiskunban az ipar 1960 és 1970 között nagy mérték­ben fejlődött. Az akkori 37 ezer­ről tíz év alatt 70 ezerre nőve kedett az ipari foglalkoztatottak száma. Eközben , új iparágak, új szakmák honosodtak meg, a dön­tő politikai célkitűzés azonban a lakosság foglalkoztatásának meg­oldása volt. Am a nagyarányú fejlesztési ütem sem tudta biz­tosítani a lakosság stabilitását. 1960 és 1970 között 40 ezren vándoroltak el a megyéből mun­kaalkalom hiánya miatt Ma már a megye ipari üzemei a foglalkoztatottsági gondokat megoldották. Bács-Kiskunban ugyanis a kivándorlók és a be­áramlók száma kiegyenlíti egy­mást. — Iparosítási politikánkban — mondotta az előadó — olyan sza­kaszhoz érkeztünk, amikor a ter­melés intenzív fejlesztésére kell a legnagyobb gondot fordítani. Ez a folyamat már elindult eb­ben az ötéves tervben. Fő fel­adatunk az ipar szerkezetének átalakítása. Igen jelentős, az or­szágos átlagnál nagyobb élelmi­szeriparral* rendelkezik, ami a megye adottságainak szem előtt tartásával helyénvaló. Mégsem lehetünk elégedettek, hiszen a húsipar, az édesipar és a nö­vényolajipar nem képvisel meg­felelő arányt. Szólott az előadó arról is, hogy túlzottan elaprózódott a megye ipara, kevés a nagyüzem és sok az elavult állóeszközzel rendel­kező középüzem. Az elkövetkező évek tennivalói közé tartóik az ipar koncentrálása és műszáki színvonalának emelése. A fej­lesztési célkitűzésekhez az adott­ságok rendelkezésünkre állnak, annál is inkább, mert megfelelő munkaerő-tartalékokkal rendel­kezünk. A felmérések szerint ugyanis az elkövetkező tíz év­ben a megyében a mezőgazda­ságban dolgozók aránya 46 szá­zalékról 36 százalékra csökken. Az előadást követő szünet után Kuti Lajos, a Gépipari Tudo­mányos Egyesület Országos El­nökségének üdvözletét tolmá­csolta a kecskeméti szervezet tag­jainak, majd Záray Géza, a GTE kecskeméti szervezetének elnöke a ZIM kecskeméti gyáregységé­nek igazgatója tartott beszámolót a GTE tevékenységéről. Visszate­kintett a szervezet tízéves mun­kájára, s elmondta, hogy jelen­leg már a kiskunfélegyházi és a tiszakécskei üzemek műszaki értelmiségét is soraiba tömöríti. A kecskeméti GTE-szervezet igen szoros kapcsolatot tart a Kohó- és Gépipari Minisztériummal és az ágazati irányító szervekkel, s azok fejlesztési koncepcióit meg­vitatja. A szervezetet felkérte a megyei tanács ipari osztálya is az V. ötéves terv célkitűzéseinek véleményezésére. A szervezet együttműködési szerződést kötött" a Gépipari Automatizálási Mű­szaki főiskola KlSZ-bizottságá- val, s jelenleg már ott is van egy 30 hallgatóból álló GTE-csoport. Eredményeik közé tartozik még, hogy 10 éves fennállásunk alatt 40 tanfolyamot szerveztek. A rendezvény utolsó előadója Tohai László. A számítógép al­kalmazási lehetőségei a megye ipari üzemeiben címmel tartott előadást. Bevezetőjében áttekin­tette a számítástechnika eddigi fejlődését külföldi és hazai vi­szonylatban. Ezután rámutatott arra, hogy Bács-Kiskunban kevés az önálló nagyvállalat, az iparra inkább gyáregységi szervezeti forma a jellemző. Ez bizonyos szempontból meghatározza a szá­mítógépek alkalmazásának le­hetőségét. A megyei számítás­technikai bizottság felmérései alapján mégis az a tapasztalat, hogy egyre nagyobb az igény a számítógépek alkalmazására. Eredményes tárgyalások folytak a Számítástechnikai Ügyvitelszer­vező Vállalat vezetőivel, amely­nek nyomán már az idén meg­kezdik megyénkben a számítás- technikai központ létrehozásá­nak előkészületeit. Ennek 150 dolgozója lesz, valamennyi me­gyei szakember, akiknek kikép­zéséről a SZÜV gondoskodik. A megyei számítástechnikai köz­pont felszerelésének bázisát a szocialista országok egységes szá­mítógéprendszerének keretében gyártott, R-20-as számítógép ké­pezi majd. Remélhetően ilyen számítógép kerül majd a kecske­méti Gépipari Automatizálási Műszaki Főiskolára is. N. O Ünnepség a Ságvári Endre-emlékfalnái

Next

/
Thumbnails
Contents