Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-11 / 84. szám
1974. április 1L* • PETŐFI NÉPE • S „Népek , nagyvilág...” (Pásztor Zoltán felvételei.) ARCOK EGY GIMNÁZIUMBÓL Gyönyörködni és cselekedni Naponta találkozom fiatalokkal: vidámakkal és szomorúságra hajlamosakkal, határozott fellépésetekkel és félénkekkel, alaposakkal és hányaveti fegyelmezetlenekkel, közömbösökkel és ábrándozókkal, s akikben mindez együtt van. A halasi Szilády Áron Gimnáziumban megismerhettem egy beszélgetés során három tizenévest. Hármat a félezer közül, akik az öreg iskola falai között az életre készülnek. Déri Klára Negyedikes, kitűnő tanuló. Izgul. de nem fél az- érettségitől. A tanárai elégedettek vele. Sokáig KlSZ-titkár volt; megszokta a másokért való munkálkodást. Egyszerű, szerény. Ügy ismerik, mint irodalombarátot. — Kicsi koromtól kezdve sokat olvastam. Először novellákat, kisregényeket. Solohov: Emberi sors, Hemingway: Az öreg halász és a tenger, E. Triolet: Sohanapján, Virginia Wolf: Világítótorony — ezekre a művekre sokat visszagondolok. Az egyes képek, alakok, események olyankor élővé lesznek bennem. A Gruppe ’47 című kötetből a haladó német irodalom javát ismerhettem meg. Nagyon jó belelátni más népek, idegen tájakor! élő emberek életébe. — S a versek? — Meg kellett harcolni értük. Ebben a magyar tanárnőm, Szabó Miklósné sokat segített. Hálás vagyok érte. — Van saját könyve? — A szüleimmel együtt gyűjtjük a könyveket. Nekem külön is van,vagy kétszáz kötet. Például a Világirodalom remekei sorozat. — Szívesen hallgat zenét? — Igen; és főleg gyakran. Bach, Vivaldi a kedvenceim. Tagja vagyok a zenei érdeklődésűek körének. Ott sokat tanulok a muzsikáról. — Azt beszélik, hogy a festészet is érdekli. — Főleg a modern képzőművészet. Az absztraktot is szívesen megnézem. Úgy vagyok vele: ha nem is értem, érezni azért tudom. — Jár moziba? — Ritkán. A Bergman-filme- kért rajongok. Felejthetetlen például az Érintés. A zenés filmeket nem nézem meg. — Nem szeret talán szórakozni? — De igen. Am csakis olyasmin tudok nevetni, ami el is gondolkoztat ugyanakkor. Például a Chaplin-filmek. — Énekel is? — Szeretek. Tavaly Gyulán ezüstérmet kapott a kamarakórusunk. — Nyelveket tanul? — Az iskolában oroszt és németet. És különórákon angolt. Kétszer voltam az NDK-ban, ez sokat segített a német gyakorlásában. Boor Géza Az iskola KISZ-titkára. A tanulás miatt neki se fáj a feje. Harmadikos, de már tervszerűen készül a közgazdasági egyetemre. Szenvedélyesen érdekli a történelem, s 'ő is jár a zenei érdeklődésűek körében. Ezt mondja erről: — Édesapám szimfonikus zenekarban játszott sokáig, talán ez is magyarázza, hogy ragaszkodom a komolyzenéhez. Főként a romantikus muzsika hat rám. Csajkovszkijt mindig elhallgatnám. Imádom Debussy műveit. — Van más szenvedélye is? — Az olvasás. Mivel a történelem nagyon érdekel, a könyveket is úgy választom meg, hogy ilyen irányú műveltségem erősödjön. Mostanában a római korról, a francia forradalomról olvastam. _Mit csinál még szabad idejében? — Rádiót hallgatok. Azt szeretem. — S a tévéi? _Kevésbé. Nagyon megválogatom hogy mit érdemes megnézni.' Sok a híg, felszínes műsor. _De azért talál magának m egfelelőt időnként? _A Hét tetszik. Á politika n agyon érdekel. S láttam még két emlékezetes sorozatot — a2 Iszlámot és a Leonardót —, amit érdemes volt megnézni. — Igaz, hogy külföldre levelez? _A Szovjetunióba. Tavaly elutaztam a partneremhez, Moszkvába. Nagy élmény volt. — Járt már másutt is külföldön? — Igen, édesapámmal együtt Franciaországbán, Olaszországban. Ausztriában, Csehszlovákiában! Nagyon jó utazni, világot látni. — Mit tart a kulturálódásról, a művelődésről? — Nehéz pontosan megfogalmazni. Az életnek igazi tartalmat ad. Ha zenével, képzőművészettel, irodalommal foglalkozom, gazdagabb leszek, úgy érzem. És ez nagyon jó. Mező Ágota Másodikos tanuló. Messze még az érettségi, de ő már a továbbtanuláson töri a fejét. Nem szeret beszélni róla, de azért megtudom: orvos szeretne lenni. Gyorsan hozzáteszi: — Ha elérem egyszer a célomat, s orvos lehetek, a művészetet akkor is szeretni fogom. Csakis úgy lehet egész ember valaki, ha az érdeklődése sokoldalú. Ha sokféleképpen tud gyönyörködni. Cselekedni is akkor képes jobban, szebben. — Melyik művészeti ághoz kötődik leginkább? — A zenéhez. Talán, mert nyolc év óta tanulok 'zongorázni a zeneiskolában. — Mit adhat a muzsika az embernek? — Ha fáj valami, enyhülést Ha meghittségre, örömre vágyik akkor azt. — Vannak kedvenc zeneszerzői? — Paganini és Liszt Ferenc. — A társai mondták, hogy szép lemezgyűjteménye van. — Igen. Vagy százat gyűjtöttem össze eddig. Negyedik. általános iskolás koromban kaptam egy lemezjátszót, akkor kezdődött. — Visszaemlékszik az első igazán nagy, maradandó zenei élményre? — Bach h-moll szvitje volt az; soha nem felejtem el. Csodálatos világ tárult ki előttem. — Olvasni szeret? — Leginkább a muzsikusokról. Schubert, Haydn, Beethoven élete elgondolkoztatott, ma- gávalragadott. — Van-e más hobbyja, szenvedélye? — A természet. Tavasszal példáid az erdő. a határ, az ég, a felhők csodálatosak. Imádom a színeket kiránduláskor. — Ha élményt adnak a színek, akkor a festészet sem lehet idegen. így van? — Szeretek kiállításokra járni. Egy-egy művet sokáig elnézek. Rajzolni, festeni ugyan nem tudok, de nézni, az gyönyörűség. Különösen, ha egy kép belső világába sikerül behatolni. i — Említette, hogy szeret kirándulni. Volt már emlékezetes utazása? — Az olaszországi utat nem lehet elfelejteni. Az ókori Róma emlékeit. Nagyon érdekel a történelem; a távoli múlt különösen. — De a jelen is? — Természetesen; mai fiatal vagyok. Varga Mihály • Természetesen Adyval kell kezdeni ezt a rövid eszmefut- tatást arról, hogy mit jelentett és , mit jelent a magyar költő számára az emberiség, az emberi közösségben otthon lenni, azaz internacionalistaként élni. Tehát nem a nemietek fölött, s nem is közöttük, vagy alattuk létezni, hanem a nemzetek mellett, velük együtt, öntudatos magyarként cselekedni. 1 Adyval kell kezdeni, aki az első világháború vérgőzös uszító programja helyett azt a követelményt állította fel. hogy maradjunk meg „embernek az embertelenségben’. Az az Ady a példaképünk, aki 1915. november 7-én ezt írta: „Mindenki tudhatja, hogy magyar vagyok és magyarul“ és emberül a legbecsületesebb internacionalista.” Advnak volt joga, hogy 1915. január 24-én a nagy román költőnek. Octavian Gogá- nak megüzenje: a nacionalizmus nem lehet orvosság a népek bajaira. hanem előbb-utóbb a nemzet szégyene lesz. amiért a történelmi fizetség sem maradhat eL Adynak volt joga erre. hiszen, amikor a magvar hatóságok 1912- ben bebörtönözték Gogát gáládul és jogtalanul — ő tiltakozott ez ellen. Tehát fel kellett emelnie tiltó szavát akkor is. amikor Go- ga tévedt meg, amikor a román poéta szennyezte be magát az ember és a nemzetgyűlölet vétkével Ez a tisza emberi hang nem maradt, nem maradhatott visszhang nélkül. A szlovák nép nagy költője, Pavel Országh Hviezdos- lav „virradó idők heroldjának” nevezte Adyt; a nagyváradi ismerős. a szerb poéta, Todor Ma- nojlovic pedig Apollinaire-hez hasonlította: „Guillaume! Endre! — röviddel azelőtt, hogy földördültek az ágyúk (Ti a legforróbb nászdalt zengtétek el a világnak!”: és a kolozsvári román poéta. Emil- Isac is ezt írta Adynak — az internacionalizmus^ nevében: „Áldja meg a Természet önt. Ady Endre, amiért himnuszba szedte égy új kor álmát — amiért latrok és kalmárok ezrei ellen pálmát nyújt az én szegény havasi népemnek...” És Ady hangja nem lehetett előzmények, nélkül. • Hiszen Kölcsey, a Himnusz szerzője nem véletlenül szöve- gezte meg, hogy „szeretni az emberiséget: ez minden nemes szívnek elengedhetetlen előfeltétele”. Kölcsey, ez a felvilágosult szellem tudta, hogy amennyiben a haza és a haladás ügyét mindörökre összekötve kívánja látni — s márpedig nem volt hőbb óhaja ennél —. akkor a haladás nemzetközi frontját fc’flj&ijgk mel kell kísérnie. Tehát például szövetséget kell vállalnia a francia forradalommal — a magyar táblabírák a maradi nemesség zsíros butasága ellenében. Ugyanúgy, ahogyan Batsányi cselekedett. aki nemcsak megírta, „vigyázó szemetek Párizsra vessétek”, hanem például a polgári haladás szellemében megfogalmazta Napóleon kiáltványát a magyarsághoz. Tudta, hogy nem a győri csata az igazi hazafiság jelképe — ahol mellesleg a fölkészületlen és handabamdázó nemesi bandériumok megfutottak — hanem az a cselekvő patrió- tizmus. amelv nemzetközi síkon érzékeli hazája érdekeit. A Kortárs idei márciusi szamában Pándi Pál részletesen bizonyítja. a világszabadság költőjének. Petőfinek a cselekvő és felelős nemzetköziségét. Felelős volt ez a nemzetköziség, mert Petőfi a jelenért és a jövőért felelős magyarnak érezte magát. Petőfi lelkesen üdvözölte az olaszországi szabadságmozgalmat, a Habsburgokat következetesen a népek” elnyomójaként emlegeti és Pándi filológiailag is bizonyit- ia, hogy Petőfi számára a népek nem elvont fogalom volt, hanem földrajzilag is meghatározó nemzeteket jelentett. És Ady hangja nem maradhatott folytatás nélkül sem. • József Attila már marxista tudatossággal vállalta a magyarság és az internacionalizmus szerves kapcsolatát. „Rendezni vegre közös dolgainkat, ez a mi munkánk ...” — vallotta>. Ö volt az oly gazdag magyar műfordításirodalomban az első. aki figyelmét a szomszéd népek költészetének szentelte. Mert rendezni kívánta „közös dolgainkat”, s tudatni kellett, hogy ennek egyik első feltétele: jobban, mélyebben, őszintébben kell megismernünk egymást. Megismerni, közösseget vallatni természetesen nemcsak szomszédainkkal szükséges, hanem a Kelet-Éurópában való otthonosság erkölcsi parancsa abból is következik, hogy a haladás^ világfrontján helytállunk. József Attillánál ez úgy is kifejeződik, hogy cseh. román .és-.szovjet kohv„ tők fordítása közben a polgárháborús Spanyolországról írt verset. Radnóti Miklós a francia népfront hősi pillanatait örökíti meg verseiben. Federico Garcia Lorcát, a Franco-banditák által megölt spanyol költőt gyászolja el. 9 Van Illyés Gyulának egy verse, A faj védői a címe. amely e rövid jegyzet befejezéséül kínálkozik: Ady dúlt örmény-arca, Babits és Zrínyi horvát koponyája, Petőfi szlovákos fekete s Péterffy és Tömörkény németes kék szeme s a bulyba-tárász Móricz s a Cyrano nagy orrát hordó Vitéz Mihály (s Mátyás király) s a hajdú vagyis — hajjaj! — balkáni Arany János, Veres Péter s a Don Quijote Krúdy, a lengyeles Lőrinc, a mongol Áron s Gyuri, a hindu ajkú; s a janicsár Szabó Pál, a szép-finn Kosztolányi (a szép-olasz Széchenyi és a szép-kurd királyfi: nagy Rákóczi Ferenc!) s a fél-kun, fél-román Attila (meg Erdélyi) s én, a fél-besenyő — — Belül épp ettől oly más s pompás a gytiromány) mit kelt örök kovászod, páratlan Tekenő! Illyés a fajelméletet tagadja meg: arra figyelmeztet, hogy egy nemzet sokféle hatást szív fel magába, sok tapasztalatot gyűjt össze, hogy lényege kifejeződhessék. • A nemzetnek otthon kell lennie a nemzetek családjában. A költőnek tehát — mint nemzete hű fiának — otthon kell lennie. nemcsak a nemzet, hanem a nagyvilág érzéseiben, gondolati áramkörében is. A magyar költő tehát attól is magyar, hogy sohasem maigára zárva az ajtókat, sohasem provinciális gőggel, hanem a világra való teljes kitárulkozással tudott internacionalista lenni. A magyar költő úgy fejezte ki a magyar nép érdekeit, hogy a népekért, a népek nagy családjáért is felelősséget érzett. E. Fehér Pál AZ ELŐREHALADÁS FELTÉTELE 9 Negyedszázados jubileumát ünnepli a véradás. Képünk: az Országos Hacmatnióglal és Vértrnnszfűzlós Intézetben egy Önkéntes véradótól vért vesznek.. (MTI foto — Balaton József felv. — KS.) A mezőgazdaságban tapasztalható gyors fejlődés nemcsak ismeretfelújítást követel, hanem új ismeretanyagot is, ami azt jelenti, hogy szükséges a vezetők állandó továbbképzése. A mező- gazdasági szövetkezetekben tevékenykedő vezetők jelenlegi továbbtanulási rendszere az 1960-as évek végén a gazdaságirányítás fokozott követelményeire épülően formálódott és fejlődött tovább. A Homokhátsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének szövetkezetpolitikai bizottsága nemrég összefoglalta a körzetben levő gazdaságok vezetőinek továbbképzésével kapcsolatos tapasztalatokat. A tájékoztatót a szövetség elnöksége is megyitatta. A szövetség körzetében 1970— 71-ben tervezték meg az első továbbiképzési évet A Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézetének irányításával folynak a kurzusok, amelyek megközelítően átfogják az élelmiszer-gazdaság szinte valameny- nyi területét Ezenkívül szerveznek tanfolyamaikat a különböző iparszerű termelési rendszereik irányítói, valamint a szövetség. A szövetség körzetében - működő szövetkezetek vezetői az idei esztendőre 38 különböző képzési formára adták be jelentkezéseiket Eddig több, mint ötszázan. akarnak továbbtanulni. A bizottság jelentése úgy ítélte meg, hogy ez a szám alacsony, mert az összes vezetőnek csupán 40 százalékát teszi ki. Általánossá kellene tenni az olyan példákat, mint amilyent a lászlófalvi Új Tavasz, a lajosmizsei Kossuth, a tiszakécskei Bäte és TSsza- gyöngye, a kunszállási Alkotmány szolgáltatott, ahol a szövetkezeti vezetők csaknem teljes létszámmal bekapcsolódnak a továbbképzésbe. Az elmúlt három esztendő alatt egyébként sokat fiatalodott a szövetkezeti vezetés és következésképpen javult az iskolai végzettség aránya is. 1971-ben az egyetemet, főiskolát végzettek száma a körzetben alig haladta meg a háromszázat, most már kereken 430. A középiskolát végzettek száma 640-ről 780-ra emelkedett. A területi szövetség igyekszik minden segítséget megadni a vezetők továbbképzéséhez, amit az eredmények is bizonyítanak. Az ösztönzésre szükség van, mert még sok a tennivaló. Húsz körül van azoknak a szövetkezeteknek a száma, ahonnan még egyetlen első számú vezető sem vett részt továbbképzésben. K. S. Körkép a költészet napjára Az áprilisra megjelent irodalmi folyóiratok szerkesztésén látható a törekvés, hogy valami nemes többletet tegyenek le az asztalra József Attila születésnapja, a költészet napja alkalmából. Az tJj Írás körképet ad a legjelesebb alkatók nemrég megjelent köteteiről. A kritikák Illyés Gyula, Juhász Ferenc, Nagy László, Garai Gábor és Kassák Lajos könyveit elemzik. A debreceni Alföld a fiattal költők, írók és kritikusok számát jelentette meg, amelyben helyet kapott az utóbbi évek során antológiákban feltűnt és mar önálló kiadványokkal is jelentkező költő és prózatro xaj _a közvetlenebb hangü tésű Utassy Józseftől az elvontabban fogalmazó Oravecz Imréig. A tanulmányok pedig a pálya Kezdetén álló alkotók hülyét jelölik ki az irodalom sodrában. A Borsod-Abauj-Zemplen megyei Napjaink a belső oldalakat szánja a fiatalok műveinek és helyet ad azoknak az dolgozatoknak, amelyekben a saját helyzetüket igyekeznek tudatosan és önkritikusan felmérni a Fiatal írók ° zsef Attila Körének tagja.i, akik a névadó példakép örökségéhez kapcsolódnak. Ugyanez a lap közli a Kalocsán élő Raffai Sarolta Fénylő csendben és Megadózni az elmúlásnak című verseit. A költeményeknek és a szerzőnek viszont Papp Lajos adózik egy szép jegyzettel. A költészet napján az utódok jelképes tisztelgésre sorakoztatják fel műveiket József Attila, a forradalmi líra világszinten kiemelkedő alakja előtt. A nagy élőd művészetének megértéséhez több friss keletű tanulmány is hozzásegít. A Tiszatáj Szabolcsi _ Miklós, neves irodalomtörténész ké- "SZittö monográfiájának egy részletét adja közre, amely a kevésbé elemzett, jóságra „agitáló” Tanítások ciklust veszi nagyítóüveg ala. A kecskeméti Forrásban pedig Bata Imre fejti meg eredeti módon a H évvel később, 1934-ben született Eszmélet fokozatosan felépített kompozícióját. A Báes-Kiskun megyei folyóirat hat költőtől válogatta össze a verseket, akik Kecskeméten élnek, illetve művészi eszmélkedésük a Duna—Tisza közi tájhoz és változásaikhoz kötődik. {A hetedik alkotó, a fiatalok barátjává vált Sántha György szerepeltetése — sajnos — szomorú nekrológnak sikerült.) Közülük a legismertebb Buda Ferenc. Most — mint az utóbbi időben többször — ismét a műfordításaival jelentkezik. Természetes ráhangolódással ülteti át magyarra a kis udmurt nép Méhhi- vogató dalának, vagy az Ut mentén virágzó Jtárs című versnek az elbűvölő konkrétságát, fokozásait, gondolatritmusait, az ember és természet egységének kifejezését. Gál Farkas a lehetetlenné vált szerelmi kapcsolatot írja meg letisztult hangon, a befejezésben ritka tömörségű képet alkotva: „Rajta vér és rajta sár van / baltáfényu holdvilágban.” Goót Imre, aki az azóta mérföldkővé vált Tűz-tánc antológiában jelentkezett, most tárgyilagosan értékel és hangulati elemekkel jeleníti meg az idegenség, illetve a remény ellentétét A természeti megfigyeléseket és « modern élet jelenségeit bt• vözi viliódzó egysegbe Hatvani Dániel. Kiss Benedek a játékos és hirtelen mély értelembe átcsapó, vagy az olvasóban továbblépő képeiből ad ízelítőt. A legifjabb Provaznik Géza pedig a csupaszságig leegyszerűsített formákkal próbálkozik. Átértett ellentétek} néhol súlyos látomások, másutt üde, friss hangütés; leszámolás az elromlott kapcsolatokkal és fohász az új lehetőségéért; a puszta táj és az új lakónegyedek képei; szabadvers és régies tagoló ritmus; tiszta beszéd és kísérlet — eléggé sokszínű ábra ahhoz, hogy ne legyünk szegények. Halász Ferenc
