Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-11 / 84. szám

1974. április 11- • PETŐFI NÉPE • 3 SZÉCHENYI MEGÁLMODTA - MI MEGVALÓSÍTJUK Az Alföldtől Angliáig? 1ÍI. Dégen Imre államtitkár a Duna-Tisza-csatornáról Ismét eljutottunk a csatorna gondolatához. Építését 250 éve javasolták először, a régi sürgető indokok egyrésze már el is avult. Beszéljünk inkább arról, hogy mi szól ma • Az egységes európai víziűthálózat1 , • Lenn: sok pénz. óriási erőfeszítés a vízlépcsők építése, — de megéri! mellette? — A csongrádi vízlépcső nem oldja meg véglegesen vízellátá­si gondjainkat, a további igények kielégítéséhez szükség lesz a Du­na vizének a Tiszába történő átvezetésére. ­— A csatorna, nemzetközi je­lentőségén túlmenően, hazánk gazdasági fejlődésének is fontos tényezője. A Duna, sok felhasz­nálható vízkészlettel rendelke­zik, főleg nyáron, amikor Tisza völgyében vízhiányban szenved­nek. A vízátvezetés Duna—Tisza közi hátság és a vízben szegény Dél-Alföld területfejlesztésének előfeltételét teremtheti meg. Ez a vízkészlet az ipari és egyéb vízigények kielégítésén túl, a mezőgazdaság intenzív fejlesz­tését is megalapozza. Az európai víziútrendszerhez való csatlako­zás pedig azzal, hogy fellen­díti a nagy mennyiségű nyers­anyag-' és késztermékszállítást, érezhetően kihat majd a pél-Al- föld és a Tisza menti körzetek nagyarányú iparosodására. A Duna—Tisza-csatornán a vízát­vezetés' mellett mindenkor jár­hatnak a nagy hajók. Éppen ezért a csatorna kulcsfontossá­gú helyet foglalhat el a Csap— Záhony körzetéből Magyaror­szágra. illetve a nyugat-európai országokba irányuló áruforga­lomban. A csatorna nyomvonalairól különböző elképzelések alakul­tak ki. Jelenleg, hol tartják leg­alkalmasabbnak a megépítését, és mikorra készül el? — Egyelőre az előkészítésnél tartunk. Tavaly nyáron már el­készült a Duna—Tisza-csatorna műszaki gazdaságossági vizsgá­lata, de hogy ez a csatorna pon­tosan hol halad majd. azt egy most megkezdett tervezés tárja fel. I A legcélravezetőbbnek a Taksony, Dabas. Kecskemét, Kis­kunfélegyháza, Alpár nyomvonal kiépítése látszik. A műszaki megoldás és a megvalósítás at­tól is függ, hogy# a helyi érde­kelték milyen megalapozott igé­nyekkel lépnek fél, mikor érnek meg helyben a gazdasági felté­telek á csatorna hasznosítására. A csatorna megvalósításával mindenesetre már most számolni kell. Valószínűleg a 80-as évek­ben meg is épül, de már ma hozzá kell igazítani az érintett területek holnapi fejlesztésének terveit. A csatorna ügye — közügy. Foglalkoznak vele a, kívülállók is, beszélnek róla, szeretnék tud­ni, visszatérül-e és mikor ez a hatalmas befektetés. Ä szakem­berek számításai a legmerészebb elképzeléseket is felülmúlják, íme néhány érv a csatorna gaz­daságossága mellett: kereken 180 ezer hektárnyi föld válik öntöz- hetővé, kialakulhatnak újabb nemzetközi ipari kooperációk, s a csatorna üzemelése után. 10— 15 éven belül, évente 6—10 mil­lió:: tonna forgalommal számol­hatunk A lényegesen olcsóbb vízi szállítás azért is kívánatos, mert csökkenti a vasút túlter- helésétiw7 Nagy'Sfervek megvalósulásának küszöbén állunk. Végső soron már nincs is túl messze az az idő, amikor a víz nem lesz bő­kezűen mért és véletlen aján­dék az egyik helyen, és hiány­cikk a másikon. Eljut minden­hová, megyénk legszomjasabb részeit is megöntözi, felvirágoz­tat ipart, mezőgazdaságot. Gaz­dagságot, örömöt, kultúrát, jövőt ad az embereknek. Megvalósulhat végre Széche­nyi álma: „Keblemet pedig semmi sem tágítaná annyira, mintha mindazon jó magyar né­pek, melyek a Duna—Tisza közt láthatók, egy új életet árasztó, derék vízcsatorna mellett leg­nagyobb kéjjel éldelhetnék száz­szorta javított vidékük minden előnvét. És akkor, ha majd To­kaj bul is, Marosújvárról is lát­nék érkezni Pestre hajót és Szol­nokra, Szegedre hajón indul­nánk. leiek kertek és csinos há­zak közt vinne át az út, hol a magyarságnak van legeredetibb bölcseje, mely azonban ma job­badán homokban és sárban fek­szik: akkor bizony kicsivel me­gint könnyülne rajtam az agyag súlya.” Hogy indulnak-e majd hajók Kecskemétről is Budapestre, Hamburgba, Londonba, ez most már nem valószínű. De a me­gyéből, esetleg a megye székhe­lyének szomszédságából egyszer, minden bizonnyal. A mostani gyerekek, az unokák talán meg­érik, hogy asebkendőjüket lobog­tatják a megyei kikötőből mesz- szi utakra induló, s talán éppen „Aranyhomok”, névre keresztelt, hajó után... Vadas Zsuzsa t Ilyen szép, bőséget adó folyó lesz a Tisza - mint az őt szimbolizáló szobor — mire felépülnek a vízlépcsői, (Foto: Kotroczó István.) KOMPLEX FELADATKÉNT: Több figyelmet a tisztaságra, a környezetvédelemre Ismeretes, hogy az utóbbi években Világszerte — így ha­zánkban is — egyre nagyobb hangsúlyai kerül előtérbe az egészséges környezet megterem­tésének, védelmének, a környe­zeti ártalmaknak, azok megelő­zésének és leküzdésének komp­lex feladata. Mind súlyosabb gondok A problémát súlyosbítja, hogy a tudományos-technikai forra­dalom előrehaladtával növekvő gondokkal kell megküzdeni. Egyrészt léteznek a régi. hagyo­mányos környezeti ártalmak is, akadályozzák az egészségi szín­vonal emelkedését. De a levegő­nek a gépkocsik, erőművek, fű­tőberendezések gázaitól, szeny- nyező anyagaitól történő meg­romlása is mind súlyosabban jelentkezik. Az elmúlt hónapok­ban többször adott hírt a sajtó a Hemád, a Bodrog, a Duna szennyeződéséről, a károsodás megakadályozására tett intézke­désekről. Az is köztudott, hogy a nyugati szakemberek a Rajnát „Nyugat-Európa szennyvízleve­zetőjének" mondják hosszú évek óta; élővilága szinte teljesen ki­pusztult. Ezek. s az ehhez ha­sonló környezeti ártalmak az ur­banizációval, az iparosodás elő­rehaladásával csak fokozódnak. A környezetvédelem komplex feladat. Nálunk is felismert or­szágos jelentőségére utal. hogy a nagy munka központi koordiná­lását, az összes érdekelt szerv tevékenységének egybehangolá­sát a Hazafias Népfront vállalta magára. A népfront környezet­védelmi munkabizottságában részt vesznek a Magyar Vörös- kereszt képviselői is. A Vörös- kereszt szervezetei elsősorban a lakosság, az üzemek, az intéz­mények dolgozói körében vég­zett széles körű egészségügyi fel- világosító, nevelő, jelző és moz­gósító munkával járulhatnak hozzá hatékonyan a környezet egészségügyi, valamint a mun­kahelyi ártalmak leküzdéséhez. A községpolitika szerves része Húsz évvel ezelőtt indította el a Vöröskereszt a Tiszta udvar — rendes ház mozgalmat; 1973 őszén a mozgalom elindulási he­lyén, a Hajdú-Bihar megyei Lé- tavértes községben két évtized nagyszerű eredményeiről készít­hettek számvetést.‘A mozgalom mind több helyen válik a köz­ség-, illetve várospolitika szerves részévé. Egyes megyékben már a távlati fejlesztési tervekbe be­építve találkozhatunk a tiszta­sági mozgalom számbavételével. A mozgalom továbbfejlesztése­ként — támogatva, illetve kez­deményezve a munkahely, a la­kóhely szépítését célzó akciókat — sokfelé szorgalmazzák virágos kertek létesítését, a természeti környezetek fásítással történő javítását. A mezőgazdasági nagyüzemek­ben is mihd sűrűbben alakulnak meg a vöröskeresztes szerveze­tek. Ezzel párhuzamosan bát­rabban lehet előrelépni egy má­sik. jelenleg még sok gondot, tragédiát okozó területen: a nö­vényvédő szerek ártalmai elleni védekezésben. Országszerte sok százezer kisgazdaságban, kert­ben, háztáji telken stb. alkal­mazzák a nagyüzemi keretek közt már megfelelő óvórendsza­bályokkal használt korszerű nö­vényvédő szereket; sok ezer és tízezer esetben úgy, hogy az adott vegyszer veszélyességével, ártalmaival a -felhasználók nin­csenek tisztában. A vöröskeresz­tes szervezetek ezért egyre több helyen mozgósítanak a lakosság tájékoztatását szolgáló, felvilágo­sító előadásokra; ezeket több­nyire körzeti orvosok, gyógysze­részek tartják. Sajnos, a mezőgazdasági nagy­üzemekben még mindig nem csökken, hanem emelkedő ten­denciát mutat a balesetek szá­ma. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy — a Vöröskereszt felkérésére — egyre sűrűbben oktatják a dolgozókat az állat­ról emberre terjedő betegségek elleni védelemre állatorvosok és állattenyésztési technikusok. Együtt az állami és társadalmi szervekkel tisztasági, a környezetvé­delmi mozgalom szélesebb körű elterjesztését, még eredménye­sebb kibontakozását szolgálja, hogy a Magyar Vöröskereszt szervezetei — a többi érdekelt állami és társadalmi szervvel közösen — fokozott gonddal foglalkoznak a tisztasági moz­galommal. Az is mind gyako­ribb, hogy a mozgalmat komp­lex módon, az adott területen levő lakóházak többségére, az ipari és mezőgazdasági üzemek­re, iskolákra, intézményekre, élelmiszer-elárusító helyekre stb. kiterejsztve szervezik. Egyre kö­rültekintőbben gondoskodnak ar­ról is. hogy a felvilágosító-ne- velő munkában részt vevő akti­visták ne „üres kézzel” végezzék munkájukat. Érvekkel, konkrét tapasztalatokkal történő felké­szítésükről a tanácsi, vezetők, a körzeti orvosok, szakemberek mind rendszeresebben gondos­kodnak. Az utóbbi esztendőkben — sajnos —, megszűnőben van az ételmérgezések idényjellege: míg korábban inkább a nyári hónapokban fordultak elő étel- mérgezések, újabban szinte min­den évszakban. Már nemcsak a kisiparos-hentesek, fagylaltáru­sok, cukrászok ellen kell ilyen ügyekben eljárást indítani, ha­nem termelőszövetkezeti, állami gazdasági vezetők ellen is. Mind­ez arra figyelmeztet, hogy az élelmiszer-termeléssel. -feldol­gozással és forgalomba hozással foglalkozó mezőg&zdasági mel­léküzemek és élelmiszer-elárusí­tó helyek közegészségügyi viszo­nyai nem mindenütt felelnek meg az előírásoknak. Ugyanak­kor az ott dolgozók egészség- ügyi felvilágosítását és nevelé­sét az eddiginél még hatéko­nyabbá kell tenni. A munkásfiatalok aktív részesei a munkahely közéletének Társadalomtudományi ifjúságkutatók felmérései Új tévéfilmeket készít a Pannónia rajzfilmstúdió Hazánkban csaknem egymillió ifjúmunkás dolgozik. Mennyire éFZik magukénak munkahelyük örömeit, gondjait, hogyan kapcso­lódnak be'az üzemi közéletbe? — ezt vizsgálva, számps figyelemre méltó tapasztalatokat szereztek a társadalomtudományi kutatók és a szakszervezetek elméleti ku­tatással foglalkozó szakemberei. A tapasztalatok szerint nap­jainkban a fiatal munkások mind aktívabban kapcsolódnak be a vállalat közéletébe. Többségük nemcsak a munkapad mellett végzi el kijelölt feladatát,' ha­nem cselekvő reszese a munka­hely társadalmi életének is. A tapasztalatok szerint ez az erényük nem mindenütt találko­zik osztatlan egyetértéssel. A munkahelyi Vezetők gyakran ,nem szívesen veszik a fiatalok őszin­te bírálatát: főként akkor, ha a munkaszervezés vagy a munka- körülmények hiányosságait teszik szóvá. Az ifjúmunkások a közéleti kérdésele közül mindenekelőtt a munkával, a bérezéssel, a beosz­tással. és a munkahelyi légkörrel összefüggő kérdéseket vetik fel Magatartásukra általában a bá­tor véleménynyilvánítás jellemző, de fellelhető körükben bizonyos fajta közömbösség is, amelynek felszámolása összefügg az üzemi demokrácia továbbfejlesztésével. Ebben jelentős feladataik van­nak a helyi párt- és társadalmi szerveknek is, _ A tudományos kutatókat élén­kén foglalkoztatja a munkásfia­talok kulturális helyzete: első­sorban azt elemzik, hogyan le­hetne jobban felkelteni a mun­kásifjúság művelődési, önművelé­si igényét. Az eddigi vizsgálódá­sok azt mutatják: a munkásfia­talok alapműveltsége általában magasabb, mint az idősebb mun­kásoké — ugyanakkor alacso­nyabb, mint az ifjúság bármely más rétegéé. Ók kerülnek ki vi­szonylag legkorábban és a legki­sebb „poggyásszal” az iskola ön­művelést alapozó és ösztönző ha­tásköréből. A művelődési ottho­nokra vár itt az egyik legnehe­zebb, s egyben a legfontosabb feladat: a kultúrcentrum szere­pét vállalva bontakoztassák ki a munkásfiatalok körében a folya­matos önművelés igényét, alakít­sák ki, terjesszék a tartalmas szabadidőszokásokat. (MTI) 1974. á televíziós filmek éve lesz a Pannónia rajzfilmstúdió­ban. Szabó Sípos Tamás immár negyedik Magy arázom-jának, a Magyarázom a magyarázatainkat című, oktatási, nevelési problé­mákat, valamint lehetőségéket feltérképező sorozatának eddig tíz filmje készült el. A napok­ban kezdődtek el a „Kispolgári- ság” című új tv-sorozat munká­latai. A 13 darab, egyenként öt­perces film írója Szabó Sípos Ta­más. Új rajzfilmíró mutatkozik be Komlós János személyében. Ko­vásznál György rendezi az „Ez volt a divat” című ismeretterjesz- perces, szatirikus ismeretterjesz­tő sorozatot a divatokról: a ruha, frizura, tánc, dal, autó, filmtí­pusok és irányzatok változásáról, illetőleg ennek tükrében a tár­sadalom .magatartásáról. Az ál­talános jogi állapotot igyekszik tükrözni, s az állampolgári jog, a törvényalkalmazás és törvény- alkotás, az eljárási rend fogal­mainak közérthetővé tételét. cé­lozza Szabó Sípos Tamás, „Ma­gyarázom a paragrafust” című, hatszor tízperces szerzői soro­zata. Erdőlakó állatok a főszereplői, valójában persze emberekről és az oly divatos pszichologizálás jelenségéről szól a Kérem a kö­vetkezőt című, ironikus hangvé­telű sorozat. Nepp József, Rom- hányi József és Temovszky Béla sorozata 12, egyenként tizenkét perces filmből áll majd. Dr. Bo- tond Bolics György írta, Bata Já­nos rendezte a Mikrobi, a koz­moszjáró című, 12 részből álló sorozatot, amelyben egy kis robot és pajtásainak vidám űrkaland­jaival ismerkedhetnék meg majd a nézők. A világon már számontartják a magyar animációs filmet. Most éppen egy spanyol céggel közö­sen elkészítendő televíziós rajz­filmsorozaton dolgoznak, amely­nek karikatúrafigurája . játékos, oktató módon mutatja be a gyer­mekközönségnek a világtörténe­lem híres egyéniségeinek élet­útját. Igen jó kapcsolat alakult ki a szovjet Szojuz Multfilm rajzfilmstúdióval. Először a Szov­jetunióban készül magyar témájú meserajzfilm, s ugyanúgy mi is készítünk szovjet témájú rajzfil­met. A moziműteremben legalább tíz olyan filmet gyártanak idén, amelyeket nagyfilm előtti kísé­rőműsorként vetítenének. A Co­rona Cinematografica céggel kop­rodukcióban részt veszünk az „Európai mesék” című sorozat elkészítésében. A sorozatban há­rom filmmel szereplünk: Cseh András „Szélkötő kalamona” cí­mű alkotása új technikával, úgy­nevezett papírkivágásos módszer­rel készül, Szoboszlay Péter „Több mese egy sorban” című al­kotását Heinzelmann Emmával közösen készíti népi ihletésű gra­fikák nyomán; Macskássy Kati naiv népi festők munkáiból ki­indulva készíti „Az már nem igazi” című filmjét (MTI) Ösztöndíjas középiskolások Bács-Kiskun megyében a tsz-ek is mind több segítséget nyújta­nak a fizikai dolgozók gyerme­keinek továbbtanulásához. Már a középiskolában anyagi támogatás­ban részesítik a fiatalokat Újab­ban Kiskunhalason a Kiskunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége alapított ösztöndíjat, amelyből azokat a tsz-gyermeke- ket segítik, akik az általános is­kola elvégzése után a kiskunha­lasi mezőgazdasági szakközépis­kolában tanulnak tovább. A tsz- szövetség elnökségének határoza­ta szerint ez év szeptemberétől kezdve — s a jövőben folyama­tosan — tanévenként négy arra érdeme» diák kan személyenként havi 400 forint tanulmányi ösz­töndíjat. Dalostalálkozó Szekszárdon Szekszárdon az idén május 19-én rendezik meg a már ha­gyományos Tolna megyei dalos­találkozót. Liszt Ferenc emléke­zetére. A megyei dalosnapon al­kalmat nyújtanak az énekkarok minősítésére is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents