Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-11 / 84. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évf. 84. szám Ára? 90 fillér 1974. április 11. csütörtök Magyar párt- és Csehszlovákiában kormányküldöttség Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának meg­hívására szerdán hivatalos, baráti látogatásra Csehszlovákiá­ba utazott a Magyar Népköztársaság párt- és kormánykül­döttsége. A küldöttséget Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára vezeti. A dele­gáció tagjai: Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Katona István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osz­tályvezetője, Marjai József külügyminisztériumi államtitkár, dr. Hetényi István, országos tervhivatali államtitkár. A küldöttség búcsúztatására a ferihegyi repülőtéren megjelen­tek: Benke Valéria, Biszku Bé­la, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Pullai Árpád, a Központi Bizott­ság titkára, Huszár István, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Benkei András belügyminiszter, Bondor József építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter, dr. Csa­nádi György közlekedés- és pos­taügyi miniszter, dr. Szekér Gyu­la nehézipari miniszter, Gyenes András, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Hollai Im­re és Roska István külügymi­niszter-helyettesek. Jelen volt a búcsúztatásnál dr. Zoltán Rabay, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság budapesti nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője is. (Folytatás a 2. oldalon.) C Kádár János és Gustáv Husák a repülőtéren. 'MTI foto — Vigovszki Ferenc felv. — KS.) Szovjet vendégek fogadása a megyei pártbizottságon • A krimi delegáció részére Katanics Sándor, a tartott tájékoztatót. A szocialista építő munka eredményeiről, Bács-Kiskun megye iparo­sodásáról, me­zőgazdaságúnk fejlődéséről, az oktatás, a köz­művelődés és az ideológiai munka sike­reiről. • tovább­fejlesztésének terveiről, a ma­gyar—szovjet barátság elmé­lyítéséről szólt Katanics Sán­dor, a megyei pártbizottság titkára tájé­koztatójában, amely a me­gyénkben tar­tózkodó krími delegáció fo­gadásán hang­zott el. A Krím-terület élelmiszer-feldolgozó • üzemeinek vezetői, borászok, mezőgazdasá­gi szakemberek és munkások — mint lapunkban hírül adtuk — a nemzetközi kulturális és ba­ráti kapcsolatok ukrán bizottsá­ga krími tagozatánál? szervezé­sében a Szovjet—Magyar Bará­ti Társaság tagcsoportjainak kép­viselőiként érkeztek megyénkbe. megyei pártbizottság titkára (Pásztor Zoltán felvétele.) A vendégek tegnap a megyei pártbizottság székházában tartott fogadás után a délutáni órákban Lajosmizsére látogattak, majd Budapestre utaztak. A jobb gyermekcipő-ellátásért az Alföldi Cipőgyár A Bács-Kiskun megyei mű­szaki hetek keretében tegnap a Bőripari Tudományos Egyesület Alföldi Cipőgyárban működő csoportja rendezett ankétot, melynek szervezői a gyermek- lábbeli-ellátás választékának, minőségének és forgalmazásá­nak felülvizsgálatát tűzték napi­rendre. A vitaindító előadást Pék Miklós, a Szombathelyi Cipő­gyár főosztályvezetője tartotta a választék és a minőség problé­máiról. Balázs János, az Alföldi Cipőgyár fejlesztési csoportveze­tője a gyermeklábbeli gyárt­mányfejlesztésének jelenlegi helyzetét elemezte. Dr. Perjés Kornél, a szombathelyi kórház adjunktusa hozzászólásában olyan modellek tervezését java­solta, amelyek a láb egészséges fejlődését elősegítik. György La­jos, a Belkereskedelmi Minisz­térium munkatársa a forgalma­zás problémáit ismertette. Végül Szabó Ferenc, a Kecskeméti Ci­pész Ktsz elnöke a Híröske bé­bicipő gyártásáról és értékesíté­séről tájékoztatta a résztvevő­ket. Űjabb munkafelajánlások a XI. pártkongresszus tiszteletére Szerdán úiabb vállalatoknál tartottak munkásgyűlést, ahol a dolgozók a XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. év­fordulója tiszteletére a helyi adottságok fokozott feltárását és kihasználását, az ötéves terv si­keres befejezését vállalták. Az Egyesült Izzó munkásgyű­lésén a Tungsram márka jó hí­rének védelméről, erősítéséről esett a legtöbb szó. e cél jegyé­ben fogalmazták meg munkafel­ajánlásaikat is. Mindenekelőtt a szervezettséget kívánják javítani. Ehhez 1975. március 31-ig nagy teljesítményű számítógépet he­lyeznek üzembe, amelynek segít­ségével az anyagrendelési és utal­ványozási rendszertől egészen a vákuumtechnikai gépgyártás ter­melésirányítási és tervezési rend­szeréig a munka zavartalan me­netének fontos feltételeit korsze­rűsítik. A szervezettség javításá­val már az idén is teljesen ki­elégítik termékeikből a hazai igé­nyeket, exportra pedig négymil­lió fényforrást, egymillió félveze­tőt. félmillió elektroncsövet, 25 millió forint értékű vákuumtech­nikai gépet és gyárberendezést szállítanak terven felül. Felaján­lásaik 1975-re is kiterjednek: a jövő év október l-ig* teljesítik öt­éves árbevételi tervüket, s a terv­időszakot 1.2 milliárd forintos többlettermeléssel zárják. Ez egy­ben azt is jelenti, hogy a terve­zettnél jóval nagyobb mértékben növekszik exportjuk s több mil­lió dollár többletbevételhez jut­tatják az országot. A győri Magyar Vagon- és Gép­gyár munkásgyűlésén egész sor szocialistabrigád-vezető kiemelte, hogy kollektívájuk a munkásha­talom iránti felelősségét kívánja kifejezni felajánlása teljesítésé­vel. Ezért akarják a jövőben még nagyobb gonddal megóvni az ér­tékes gépeket, az eltűrt mértéknél is alacsonyabbra csökkenteni a selejtet. s részt vállalni városuk szépítésének munkájából. A vál­lalat csaknem 20 ezer dolgozója az idén kétmilliárd forinttal na­gyobb teljesítményt akar elérni a tavalyinál, s a többi között a futóműgyártó részleg már ebben az évben eléri az 1975-re terve­zett termelési szintet. A Rába- Man Diesel-motorgyár kapacitá­sát ugyancsak a tervezett szint fölé emelik, s úgy jelentős többlet­rendeléseknek tehetnek eleget. Fokozott segítséget ajánlottak fel a vállalat budapesti Vörös Csil­lag Gépgyárának, s így számolni lehet azzal, hogy a sok éven át veszteséges gyár az idén már nye­reségesen dolgozik. A tatabányai bányászok bri­gádjai szintén egymás segítését, s közös munkával az eddiginél is értékesebb eredmények elérését ajánlották feL A központi műhely 44 szocialista brigádja például az alkatrészgyártást úgy szervezi meg, hogy a javításra szoruló gé­pek helyett a lehetőség szerint cseregépeket helyezhetnek üzem­be, hogy a munkában átmeneti­leg se legyenek zavarok. Veszpré­mi István KISZ-frontbrigádja a munka jobb megszervezésével kapcsolatos elképzeléseiről tájé­koztatta a munkásgyűlést, hang­súlyozva, hogy szervezési hibák a jövőben nem akadályozzák a munkájukat. Sok más hasonló felajánlás teljesítése is elősegíti majd, hogy a tatabányai szénbá­nyák néhány százalékkal már az idén túlteljesíthetik három millió tonnás tervüket,- s mintegy tíz százalékkal nő a jó minőségű darabos szén mennyisége. A szén­osztályozók is vállalták ugyanis, hogy a vájárokkal együttműköd­ve a jövőben kevesebb meddőt, vagyis tüzelésre alkalmatlan anyagot küldenek felszínre. A 11500 hektárnyi területen gazdálkodó Pankotai Állami Gaz­daságban Juhász István, a Május­1. szocialista brigád vezetője ösz- szegezte e jelentős mezőgazdasági nagyüzem dolgozóinak felajánlá­sait. Mint mondotta, az átlagot meghaladó eredményeket akarnak a jövőben is elérni, annak elle­nére, hogy gazdaságuk adottságai csupán közepesek. Legfontosabb üzemágukból, az állattenyésztés­ből a férőhelyek jobb kihaszná­lásával az idén 5 ezer, jövőre pedig 6 ezer mázsával több hízó­állatot adnak az országnak, mint tavaly. Tenyészállatból is jóval többet bocsátanak a társgazda­ságok rendelkezésére, mint az el­múlt évben.’ A népgazdasági programnak megfelelően még na­gyobb gonddal ügyelnek a szarvasmarha-tenyésztésre. Ez év őszén megkezdik, s két év alatt befejezik új, korszerű 600 férő­helyes szakosított telepük épí­tését. A takarmány megóvására 200 vagon befogadóképességű ter­ménytárolót építenek. E tervhez kapcsolódva Gábor János az épí­tőbrigád nevében felajánlotta, hogy az új épületeket kifogásta­lan minőségben adják át. A Fejér megyei Állami Épí­tőipari Vállalat 129 szocialista brigádjának vezetője főként a lakásépítkezések gyorsításáról ha­tározott. Balogh István, Gugolya János, Kecskés József és Bencsik József lakásszerelő brigádvezetők kollektívái például vállalták, hogy az 1971—75 közötti időszak­ra tervezett 5600, úgynevezett célcsoportos lakáson kívül to­vábbi 900 lakást is felépítenek Székesfehérvárott. Sok egyéb fel­ajánlás is elhangzott, egész sor többleteredményt vállaltak lét­számbővítés nélkül. Mindenek­előtt a munka hatékonyságát és minőségét kívánják javítani. Mindezt elősegítiüaz- a 100' millió forint értékű gép, amit az ötéves terv folyamán a munka köny- nyítéséhez a vállalat beszerez. fásítási ankét Kiskunfélegyházán, a Petőfi filmszínházban rendezték meg tegnap délelőtt a megyei fásí­tást ankétot Dr. Dobot Ferenc, a városi tanács elnöke köszön­tötte a szövetkezetek, állami gazdaságok, erdészeti és fafel­dolgozó vállalatok szakembe­reit, valamint az ülésen részt vevő párt- és tanácsi vezetőket, köztük dr. Glied Károlyt, «me­gyei tanács elnökhelyettesét; Dr. Keresztesi Béla, a mező- gazdasági tudományok doktora, az Erdészeti Tudományos In­tézet főigazgatója foglalkozott az erdők társadalmi jelentőségével. Diavetítéssel egybekötött előadást tartott arról, hogyan alakítják ki a parkerdőket Európában és az Egyesült Államokban. Dr. Tóth Károly, a Szegedi Erdőrendezőség kecskeméti er­dőfelügyelőségének vezetője el­mondotta. hogy Báas-Kiskunban a racionális földhasznosítással összhangban folytatják az erdők telepítését. Az ezredfordulóig 80—85 ezer hektáron lesz erdő- és cellulóznyár, s így a megye össz­területének 23 százalékát borítja majd erdő. Szántó Andor, a Kiskunfél­egyházi Városi Tanács termelés- és ellátásfelügyeleti osztályának vezetője az Alföld fásításáról szólt, majd a kiskunfélegyházi és környékbeli zöldterületek ki­alakításáról. Félegyházán 1982 májusában 202 hektár erdő volt, tavaly pedig már 1210 hektár. Tudván, hogy ez még mindig nem elegendő, az anyagi erő elő­teremtése mellett társadalmi munkát is végeztek a város la­kói, eddig 8 ezer órát szántak a parkok kialakítására. Gócst József, a kiskunfélegyházi Egye­sült Lenin Termelőszövetkezet erdésze felhívta a figyelmet ar­ra, hogy az eddigi munkálato­kat — a talajelőkészítést, tele­pítést, ápolást — a gazdaság más ágazataiban használatos gé­pekkel is el tudták végezni. A fa kitermelésére, szállítására vi­szont speciális gépek kellenek, 4 ezért szükség lenne az összefo­gásra, társulat létrehozására. Dr. Szodfridt István, az ÉRTI kecs­keméti állomásának vezetője hangsúlyozta, hogy nem szabad­na elhagyni a telepítéseknél az olyan őshonos fafajokat, mint a kocsányos tölgy, a fehér- és szürkenyár, vagy a magyar kő­ris. Az előadás és a hozzászólások után Tóth László, a Szegedi Er­dőrendezőség igazgatója nyújtot­ta át :a MÉM által adományo­zott fásítási emlékplaketteket, jelvényeket a munkát eredmé­nyesen végző intézményeknek, szakembereknek. A kora délutáni órákban fel­avatták a 30 hektáros parkerdőt. A fenyő, juhar, nyár, tölgy, nyír. égerfák közötti tisztásakon fából ácsolt garnitúrák, ülőpa­dok, sportpálya, homokozd a gyermekeknek, szalonnasütésrn tűzrakóhely, menedékház várja a látogatókat A parkerdőből száműzték a járműveket, az autókat motorokat az "E—5-ös út menti parkírozóhelyen kell hagyni. D. É. • A Kiskunsági Erdőgazdaság bugaci kerülete dolgozóinak kese- munkája a pihenő, a homokozd. (Pásztor Zoltán felvételei.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents