Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-09 / 82. szám

• Többféle munkadarab készül a forgácsolóüzemben. 0 A tébéccmentes tehénállomány egy része ezer négyzetméternyi területen hajtattak. Tavaly értékesítettek' 11 vagon fejeskáposztát, 23 va­gon zöldpaprikát és 3 vagon fó­lia alatt hajtatott fejessalátát. 29 hektáron termesztettek burgo­nyát. A gyümölcsfélék közül a szil­vát maguk dolgozták fel, a szőlőt hasonlóképpen. Ez utóbbi 82 hek­tár területet foglal el és a ter­mést kétszer fejtett bor formájá­ban értékesítik. A gyümölcster­mesztés fejlesztésével a lakosság jobb ellátását segítik elő. Külön említést érdemel az élelmiszeripari feldolgozás. A ter­melőszövetkezet tisztító telepe a Kecskeméti Konzervgyár részére készíti elő a termékeket; Ide sorolhatjuk a tésztaüzemet is, amely tavaly négy vagon le- vesbevalót adott a lakosságnak. A tormaüzem tubusos és poharas termékből 16 vagonnal értéke­sített. Az állattenyésztés fejlesztését fontos feladatnak tartják. A tö­rekvéseket néhány jellemző adat­tal bizonyítani lehet, ,1972-ben 78 vagon élő állatot értékesítettek, 1973-ban pedig 95 vagonnal. Ta­valy korszerűsítették a borjúne­velést. Továbbra is rendkívül je­lentős, és fokozatosan fejlődik a baromfitenyésztés. A környék ré­gi hagyományait ápolva fejlesz­tik a hízóliba-.' illetve a májliba- tenyésztést. Ez utóbbi ágazatban a teljes vertikumot megteremtet­ték. Saját törzsállományuk van, keltetőüzemükben tavaly 175,5 ezer napos jószág látta meg a napvilágot. Az elmúlt évben mintegy 38 vagon húscsirkét ér­tékesítettek. Egyik fontos célki­tűzés " a májlibahizlalás fejlesz­tése. Érdemes megemlíteni, hogy az elmúlt esztendőben 36 dkg át­lag májsúlyt értek el, a tavaly- előtti 33 dkg-mal szemben, 50 ez­res átlagban. A termelés fejlesztését nép­gazdaság igényeivel összhangban és a termelőszövetkezet adottsá­gainak megfelelően igyekeznek megvalósítani. A kormány szá­mos intézkedést hozott a növény­termesztés, a kertészet, az állat- tenyésztés támogatására, A prog­ramok szellemében és azok cél­kitűzéseinek megvalósításáért a közös gazdaság vezetősége a tag­sággal egyetértésben az idén is­mét előbbre' lép. 800 hektáron termesztik iparszerüen á kukori­cát, amelyhez egy gépsort kap­tak. A cukorrépa-területet há romszorosára növelik. A fólia alatti termesztést továbbfejlesz­tik, növényházat építenek a táv­lati elképzelések szerint. 25 hek­táron szőlőrekonstrukciót hajta­nak végre, majd további telepí­téseket valósítanak meg. Emlí­tésre méltó a meggytelepítési el­képzelés. A szarvasmarhaprogram kere­tében 380 férőhelyesre bővítik a tehénistállót. A belső technoló­giát korszerűsítik.- Többek között Alfa-Laval fejő-, hűtő- és trá­gyakihordó berendezést szerelnek be. Júniusra megérkezik az im­portból származó 200 Holstein- friz üsző. Ez alapozza meg az ál­lomány szakosítását. A termelő- szövetkezet tejtermelésre szako­sítja a j^adpSpiarha-tenyésztés egy rész^fST Az élsraSHraparban a piaci keresletűje^, pprcödnak. A termelőszövetkezet alaptevé- kenységériek. fóntos része a ház­táji üzemág;' , amelyet kiemelten kezelnek. Különös gondot fordí­tanak a termelés és az áruérté­kesítés megszervezésére. A ház­táji bizottság és ennek ágazatve­zetője állandó kapcsolatot tart a kisgazdaságokkal és segíti őket gondjaik megoldásában. Az ál­lattenyésztéshez takarmányról is gondoskodnak. Tavaly a háztáji­ból többek között 136 szarvas- marhát, 1615 sertést és 385 ezer liter tejet értékesítettek a közös közvetítésével. Csaknem 500 hek­tár legelőt qdtak, csekély térítés ellenében aA^árvasmarhatartók részére. Az mtpf a háztáji bizott­ság szakcsoportokat alakít. Létre­jött a libaa^vélő és -hizlaló szak­csoport. Hasonjókat szerveznek a szarvasmarha-* fisért éstartó szö­vetkezeti tatfüMajczött. Fontos fmjSIpUk tartják a la­kosság aipftmisjmr-ellátásának se~ gítését. 'AÍáf 'Mavaly létrejött a termelőszövetkezet kereskedelmi üzemága, flDsszésen 14 üzlethelyi­ségük van. Átvették a termelő- szövelkezet-közi kereskedelmi iroda által fenntartott 5 zöldség- és gyümölcsüzletet és létesítettek ké£ élelmiszerboltot. Ezenkívül egy vendéglőt és egy büfét tar­tanak fenn. Az áruellátást első­sorban saját termékeikből bizto­sítják. Másrészt különböző nagy­kereskedelmi vállalatoktól szer­zik be az árut. Kapcsolatot te­remtettek más termelőszövetke­zetekkel is az áruválaszték? bőví-. tése érdekében. Külön elismerést érdemel a termelőszövetkezet azért, hogy elsősorban Kiskunfél­egyháza lakosságának ellátását igyekszik segíteni, más városban, vagy • községben nincs elárusító­helyük. A tavalyi kiskereskedel­mi forgalom meghaladta a 7 mil­lió -forintot. Az idei* terv csak­nem 13 millió forint. A termelőszövetkezet vezetősé­gét és tagságát a kezdeményező­készség jellemzi. Ezt bizonyítja az a sokféle együttműködés, ame­lyet az utóbbi időben létrehoz?- tak, illetve azok a vállalkozá­sok. amelyekben részt vesznek. Hosszan tartana felsorolni min­dezeket; néhányat azonban érde­mes megemlíteni. Jelentős a, vá­rosföldi sertéskombinátban való részvétel. Ezt a modem telepet a Városföldi Állami Gazdasággal és 3 környező termelőszövetke­zettel összefogva alakították ki, A kiskunfélegyházi Egyesült Le­nin Termelőszövetkezettel ba­romfitenyésztő telepet tartanak fenn. Tagjai a MEZÖTERMÉK Szövetkezeti Közös Vállalatnak. Ez évben tejfeldolgozó közös vál­lalkozást szándékoznak létrehoz­ni a városi termelőszövetkezetek­kel összefogva. Mindent összevetve, több mint tíz jelentősebb közös vállalko­zásban vesz részt a termelőszö­vetkezet. Az eredményeket számottevően serkenti a szocialista munkaver­seny, amelynek már több éves hagyományai vannak. A munka­helyek túlnyomó többségében ta­lálkozunk a nemes vetélkedés különböző formáival. A brigádo­kon belül és az egyéni vállalás formájában kialakult versenyben több mint ötszázan vesznek részt. A brigádok minden évben konkrét vállalásokat tesznek, amelyek elsősorban a gazdasági eredmények fokozására, a tervek túlteljesítésére, a költségek csök­kentésére, a jobb társadalmi és közéleti tevékenység kialakításá­ra irányulnak. Az elmúlt évben a kitűzött feladatokat teljesítet­ték, jó munkájukkal elősegítet­ték a gazdaság eredményeinek növelését. A növénytermesztés­ben két brigád, a kertészetben hét, az állattenyésztésben ugyan­ennyi, az ipari részlegben nyolc, a segédüzemágaknál öt, az épí­tőknél négy, a szállításban két. az irodákban három brigád vesz részt a szocialista munkaver­senyben. Eddig hét brigád nyerte el a megtisztelő címet. A dolgozó tagoknak és alkalmazottaknak csaknem 60 százaléka' vesz részt a mozgalomban. A gazdaság ve­zetősége megteremti a munka- verseny anyagi-műszaki, szerve­zési és személyi feltételeit. A legjobb eredményt elérőket ju­talmazzák. Tavaly csaknem 300 ezer forintot fizettek ki a ver­senyben élenjáróknak. A szerve­zéssel minden ágazat és üzemág foglalkozik, a brigádnaplókat el­lenőrzik és értékelik. Tavaly a munkaverseny további bővítése, segítése érdekében függetlenített versenyfelelőst jelöltek ki. A vezetés nagy gondot fordít a munkahelyi körülmények állan­dó javítására, törődik az idős ta­gokkal, segíti a fiatalokat, köny- nyíti a nők második műszakját. A. szociális bizottság rendsze­resen meglátogatja az idős és be­teg tagokat, segíti gondjaik meg­oldását. Évenként javaslatot tesz a nyugdíjak, illetve a járadékok kiegészítésére. Ennek alapján ta­valy 134 járadékos részére havi 100—140 forini kiegészítést ad­tak, 194 ezer forint összegben. Az elmúlt évi nyereségből alapot képeztek 86 személy ezer forin­ton aluli nyugdíjának ezer fo­rintra való kiegészítésére. A nőpolitikái határozat végre­hajtására számos intézkedést tet­tek. Az elmúlt esztendőben az asszonyok, lányok részére bizto­sították a kéthetenkénti szabad szombatot. Üzemi konyhát léte­sítettek, és ahol szükséges, az ebé­det kiszállítják. A munkahelyek­re két autóbusszal viszik ki a dolgozókat. A tagság részére tavaly több mint 11 ezer munkanapra fizet­tek 770 ezer forint táppénzt. Je­lentős összeget tett ki a szülési és az anyasági segély. Több mint hétezer munkanap szabadságot fizettek ki a tagok részére. Á fiatalok házassági segélyt kap­nak, az elhunyt tagok hozzátar­tozói temetkezési segélyt. Az el­múlt esztendőben tovább növe­kedett a társadalmi rendezvé­nyek száma. A névadó ünnep­ségek, házasságkötések és egyéb események költségeiből jelentős részt vállalt a termelőszövetke­zet A fiatalok részére lakásépítési kölcsönt folyósítanak, az erre a célra létesített alapból. A kultu­rális célú rendezvények és szer­vezések száma egyre növekszik. A kirándulások, színházlátogatá­sok és az országjárások rendsze­resek. A kulturális alapból az el­múlt évben mintegy 50 ezer fo­rint összeggel támogatták a sportkört. A gazdasági eredmények nyo­mán a dolgozók jövedelme is év­ről évre emelkedik. Az elmúlt esztendőben a tagaknál a 10 órás munkanapra jutó jövedelem 117 forint volt Az évi összkereset megközelítőleg háromezer forint­tal növekedett 1971 és 1973 kö­zött. A további elképzelések, — mint az eddigiekből is kitűnt —, a gyorsabb ütemű fejlődést cé­lozzák. A gazdaságirányítás- szín­vonalát évről évre növelik. Je­lenleg a vezetők közül 26-an ren­delkeznek egyetemi, illetve főis­kolai végzettséggel, 83-an közép­iskolai képesítéssel. A termelőszövetkezet területe a Homokhátságon van. A talajok nagyobb része gyenge termőké­pességű. A közgazdasági viszo­nyok rosszabbak az országos át­lagnál. A vezetőségnek ezért nagy gondot okoz, hogy a tagságot ál­landóan foglalkoztassa, ezért van szükség a? alaptevékenységet kie­gészítő ipari, élelmiszeripari, va­lamint kereskedelmi üzemágra. Ezek jól illeszkednek az alapte­vékenységhez, , kiegészítik azt, egyenletessé teszik a munkaerő foglalkoztatottságát Az eddigi erőfeszítések jól bi­zonyítják, hogy szakszerű veze­téssel, a tagsággal való szoros együttműködéssel le lehet küz­deni a közgazdasági viszonyokból származó hátrányokat (X) h Gyorsan korszerűsödő mezőgazdasági nagyiízein a homokon

Next

/
Thumbnails
Contents