Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-02 / 77. szám
1974. április 2. • PETŐFI NÉPE • 3 Kiváló és érdemes művészek Irodalmi és művészeti díjak A Minisztertanács elismeréséül a szocialista kultúra terén elért eredményeik JÓZSEF ATTILA-DÍJ „magyar népköztársaság kiváló m€ vésze” címmel tűnteti ki Egri Istvánt, a Nemzeti Színház színész-rendezgjét, a Magyar Népköztársaság Érdemes művészét rendezéseiért és kiemelkedő színvonalú művészi alakításaiért; Faragó Andrást, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas magánénekesét. a Magyar Nép- köztársaság Érdemes művészét a klasszikus operák főszerepeiben nyújtott kiemelkedő művészi teljesítményeiért; ...1 ® I Mag i Ilosvay Varga István festőművészt, a Magyar Népköztársaság Érdemes művészét több évtizedes alkotói munkásságáért : Lukács Margitot. a Nemzeti Színház Kossuth-díjas t és Já- szai-dí jas színművészét, a Magyar Népköztársaság Érdemes művészét kiváló művészi alakításaiért: Márk Tivadart, az Állami Operaház Kossuth-díjas vezető jelmeztervezőjét, a Magyar Népköztársaság Érdemes művészét több évtizedes magas színvonalú jelmeztervezői munkásságáért; Mihály András Erkel-díjas zeneszerzőt, Liszt-díjas karnagyot, a Zeneművészeti Főiskola Kos- sutli-díjas tanárát, a Magyar Népköztársaság Érdemes művészét zeneszerzői tevékenységéért és az új magyar zeneművek nagysikerű hazai és külföldi bemutatásáért; Sinkovits Imrét, a Nemzeti Színház Kossuth-díjas. és Jászai- díjas színművészét, a Magyar Népköztársaság Érdemes művészét kiemelkedő alakításaiért, sokoldalú színművészi tevékenységéért. I. fokozat Karinthy Ferenc író: Képes Géza költő, műfordító: Szobotka Tibor író: Török Sándor író; Zelk Zoltán költő. II. fokozat Elbert János kritikus, műfordító; Jovanovics Miklós kritikus, szerkesztő; Rákosy Gergely író; Simonyí Imre .költő; Tóth Eszter költő, műfordító. III. fokozat Lázár Ervin író; Simonffy András író; Ördögh Szilveszter író. „A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG- ÉRDEMES MŰVÉSZE’ c mmei tűnteti ki Bokor Péter Balázs Béla-díjas filmrendezői történelmi dokumentumfilmjeiért : Chiovini Ferenc Munkácsy-díjas festőművészt eredményes művészi alkotómunkásságáért; Dr. Cserés Miklóst, a Magyar Rádió Jászai-díjas rendezőjét három évtizedes „ rádiórendezői tevékenységéért; Csohány Kálmán Munkácsy-díjas grafikusművészt magas színvonalú grafikusművészi alkotótevékenységéért ; Dózsa Imrét, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas szólótáncosát a balettművészetben nyújtott kiváló teljesítményéért . Forray Gábort, a Magyar Állami Operaház Erkel-díjas vezető díszlettervezőjét magas színvonalú díszlettervezői tevékenységéért ; Galsay Ervint, a Magyar Állami Operaház ^nyugdíjas magánénekesét több évtizedes kiemelkedő cperaénekesi munkásságáért ; Z. Gács György Munkácsy-díjas festőművészt, az Iparművészeti Főiskola tanárát kiemelkedő művészi alkotótevékenységéért és művészetpedagógiai tevékenységéért: Gink Károly Balázs Béla-díjas íotóművészl kiemelkedő művészeti tevékenységéért és nagysikerű fotóalbumaiért; Giricz Mátyást, a Szegedi Nemzeti Színház Jászai-díjas igazgatóját magas, színvonalú rendezői tevékenységéért: Görgei Györgyöt, a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese Liszt-díjas művészeti vezetőjét eredményes zenekarvezetői tevékenységéért; Gráber Margit festőművészt több évtizedes kiemelkedő színvonalú alkotómunkásságáért; Keres Emil Kossuth-díjas és Já- szai-dijas színművészt, az Irodalmi Színpad igazgatóját kiemelkedő előadóművészi és színészi, valamint színházvezetői tevékenységéért; Kézdy Lórántot, a Magyar Televízió Balázs Béla-díjas fődíszlettervezőjét magas színvonalú díszlettervezői tevékenységéért; Kishegyi Árpádot, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas magánénekesét több évtizedes magas színvonalú operaénekesi munkásságáért; Kohut Magdát, a Nemzeti Színház Jászai-díjas színművészét klasszikus és modern drámákban nyújtott alakításaiért; Lukács Ervint, a Magyar Állaipi Operaház Liszt-díjas karmesterét magas színvonalú karmesteri tevékenységéért; Marczis Demetert, a Pécsi Nemzeti Színház Liszt-díjas^ magánénekesét az opera és az oratórium műfajban kifejtett eredményes művészi tevékenységéért ; Márkus Lászlót, a Madách Színház Jászai-díjas színművészét magas színvonalú és sokoldalú színészi alakításaiért; Moldován Stefániát, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas magánénekesét a klasszikus operák főszerepeiben elért művészi sikereiért; • Nepp Józsefet, a Pannónia Filmstúdió Balázs Béla-díjas rajzfilmrendezőjét kiemelkedő rendezői tevékenységéért; Palcsó Sándort, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas magánénekesét magas színvonalú operaénekesi tevékenységéért: Petress Zsuzsát, a Fővárosi Operettszínház Jászai-díjas színművészét az operett és zenés műfajban nyújtott kiváló alakításaiért; Pécsi Sebestyén Liszt-díjas or- gonaművészl, a Zeneművészeti Főiskola tanárát magas színvonalú orgonaművészi tevékenységéért ; Pongrácz Péter L'iszt-díjas oboaművészt, a Magyar Állami Operaház zenekari művészét kiváló előadóművészi tevékenységéért; Rajkai Györgyöt, a Thália Színház díszlettervezőjét kiemelkedő díszlettervezői tevékenységéért: Sára Sándor Balázs Béla-díjas fílmoperatőrt nagy hatású, kiemelkedő filmoperatőri és művészi tevékenységéért: Szabó Vladimir Munkácsy-díjas festő- és grafikusművészt kiemelkedő művészi alkotótevékenységéért; Szőllósy András Erkel-díjas zeneszerzőt, a Zeneművészeti Főiskola tanárát kiemelkedő zeneszerzői tevékenységéért; Tarjáni Ferenc Liszt-díjas kürtművészt, a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara tagját kimagasló előadó- művészi tevékenységéért; Vancsa Lajos Balázs Béla-díjas filmoperatőrt több évtizedes kiemelkedő filmoperatőri tevékenységéért ; Varga Magdát, a Debreceni Csokonai Színház magánénekesét magas színvonalú operaénekesi tevékenységéért. (MTI) JÁSZAI MARI-DÍJ I. fokozat B. Kiss István, az Állami Bábszínház művésze; Lehoczky Zsuzsa, a Fővárosi Operettszinház színművésze; Marton Frigyes, a Magyar Rádió rendezője; Sztankay István, a Nemzeti Színház színművésze: Tahi Tóth László, a Vígszínház színművésze; Zolnai Zsuzsa, a Nemzeti Színház színművésze: II. fokozat Göndör Klára, a Veszprémi Petőfi Színház színművésze: Győri Emil, a Pécsi “emzeti Színház színművésze; Káló Flórián, a József Attila Színház színművésze; Székely Gábor, a Szolnoki Szigligeti Színház igazgatója; Zsámbéki Gábor, a Kaposvári Csiky Gergely Színház főrendezője. III. fokozat Csgla Zsuzsa, a Vidám Színpad színművésze: Esztergályos Cecília, a Thália Színház színművésze Solymosi Ottó, a Magyar Rádió rendezője: Schütz Ila. a Madách Színház színművésze: Szabó Kálmán, a Kaposvári Csiky Gergely Színhez színművésze: Várnagy Katalin, az_ Állami ■ Déryné Színház színművésze: Faludy-ugrócsoport. BALÁZS BÉLA-DlJ Mátray Mihály operatőr, MRT; Széplaki Gyula filmoperatőr; Vayer Tamás díszlettervező. LISZT FERENC-DlJ I. fokozat Gregor József, a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese; Kasza Katalin, az Állami Operaház magánénekese; Sudlik Mária, az Állami Operaház magánénekese: Szendrei Karper László gitár- ■ művész, az Országos Filharmónia szólistája. II. fokozat Gaál Éva, az Állami Operaház magántáncosa; Lehotka Gábor orgonaművész, az Országos Filharmónia szólistája; Lubik Hedvig hárfaművész; Pál Tamás, az Állami Opera- ház karmestere; Sebestyén János csembalóművész, az MRT zenei főosztályáénak munkatársa. III. fokozat Csapó Károly énekművész, az Állami Népi Együttes tagja; Réti Csaba, a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese; Metzger Márta, az Állami Operaház magántáncosa. ERKEL FERENC-DÍJ I. fokozat Dr. Demény János zenetudós; Székely Endre zeneszerző. II. fokozat Novák Ferenc, a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének és a HVDSZ Bihari János Táncegyüttesének koreográfusa; Soproni József zeneszerző, tanár. . III. fokozat Daróczi Bárdos Tamás zeneszerző, az Állami Népi Együttes zenekari vezetője: Gonda János zenetudós, előadóművész. Komédia egy postarablásról A Szép maszkok befejező, ötödik része szatirikus groteszknek minősíthető, vagy bohózatnak? Eredeti ötletekből; formálódott vagy régi vígjátéki sablonokból tákoltatott össze? Mit lis akart mondani a Z utcai postarablás hiteles története? A gyorsan sorakozó kérdések is sejtetik, hogy Müller Péter sorozatának hangvétele, stílusa, szándéka eltér a szokottól. Jól kezdődött a szombaton este bemutatott história. Az író, a rendező pillanatok alatt felvázolta a tényállást, behozta a találóan, a szatírához szükséges túlzásokkal jellemzett szereplőket. Kíváncsian llestük, hogy „a szép maszk” miként találja föl magát a sajátos fimgyári környezetben. A minden hájjal megkent Dancsó József azonnal vette a lapot, felismerte a játékszabályokat, a boldogulás kiskapuit. Rájött, hogy az álmaiba szédült Barabás Gusztáv rendező a „hájjá kend”, és azt mondta, amit az ifjú művész valóság ürügyén hallani akart. A két szemlélet különleges feszültséget adott párbeszédeiknek. Jól aknázta ki a rendező a betörő, a nagystílű szélhámos helyzetének kettősségét is. Az egyik pillanatban mindenkinek alázatosan engedelmeskedő rab, a másikban dédelgetett sikerember: főszereplő. Mind a két világban Jani akar lenni! Szigorú logikával, körültekintően építi föl a meggazdagodás, az ismételt postarablás terveit. Csak azzal nem számolt, hogy a stúdiókban szinte semmit se lehet előre kitalálni: annyiféle érdek jelentkezik, hat. Sajnos, a stáb munkájának fonákságait már olcsó eszközökkel figurázták ki A Z utcai postarablás története című tévékomédia alkotói. Avítt skatulyákból vették elő a „jellegzetes” fdlmgyári figurákat. Megint az volt a baj, mint a Szép maszkok korábbi részeiben. Kevés volt az író. a rendező szuflája a szellemes ötlet kibontásához, a műsoridő kitöltéséhez. Az elvont, finoman ironikus stílus következetes érvényesítéséhez. Az eredeti leleményt töltelékanyaggal pótolták. Egyre több „kellókpénz” került a valódiak közé, pedig a filmből is kiderült, hogy az „átéléshez” ez nem elég. így szelídült végül is — helyenkénti vontatottságai ellenére — jóízű, vidám játékká a szatírának indult vállalkozás. A kitűnő színészeknek is köszönhető hogy ritkán vettük észre a jó ötleteket összetartó fércelést. Külön is kiemeljük Garas Dezsőt, a rendezőt alakító Dégi Istvánt és a villanásnyi jelenetében is remeklő Dencze Ferencet. H. N. T öbb Ikarus-busz I. fokozat rendező. Esztergályos Károly MRT; Jankovich Marcell rajzfilmrendező; Szinetár MRT. II. fokozat Miklós főrendező. Fejér Tamás filmrendező; Kocsis Sándor operatőr, MRT; Kónya Kálmán fotóművész; Ragályi Elemér filmoperatőr. III. fokozat Glosz Róbert filmrendező; Halász Mihály operatőr, MRT; MUNKÁCSY MIHÁLY-DtJ I. fokozat Kiss Sándor szobrászművész; Mikó Sándor iparművész, belsőépítész; Szandai Sándor szobrászművész. II. fokozat Bér Rudolf íestőművész; Miskolczy László festőművész; Solti Gizella textiltervező iparművész; Vasvári Anna grafikusművész. III. fokozat Asszonyi Tamás szobrászművész, Bognár Árpád grafikusművész; Csikszentmihályi Róbert szob- rászművész; Gácsi Mihály grafikusművész; Szenes Zsuzsa textiltervező iparművész. (MTI) • Az IKARUS Járműgyár Karosszéria es székesfehérvári gyáregysége az idén tovább növeli a korszerű panorámás autóbuszok gyártását. A 255-ös és 266-os típusokból 3700-at szerelnek össze, s szállítanak a Szovjetunióba, az NDK-ba, Irakba és a hazai megrendelőknek. (MTI-foto. Jászai Csaba — KS> „ÉS SZÍNÉSZ BENNE MINDEN FÉRFI ÉS NŐ” Kalandozás kétezer év színpadán Zenei elemzések pályázata Felszabadulásunk 30. évfordulójának tiszteletére a Zeneműkiadó Vállalat pályázatot hirdet az utolsó három évtized magyar zenei termését feldolgozó, is(mei'te tő, alemző, összefoglaló monograf jkus munka, illetve részlettanulmány írására. A pályamunka terjedelmét, műfaját csak a választott téma szabja meg, amely egy-egy mű elemzésétől, egy műfaj, vagy stílus- irányzat monografikus feldolgozásán keresztül a magyar zenei fejlődés egészének felméréséiig terjedhet. A pályamunkák olyanok legyenek, hogy azok a zenekedvelő közönség érdeklődésére is számíthassanak. A téma adta terjedelemtől függően összefoglaló monografikus mű esetén az első díj 25 000 'forint, a második 15 000, és a harmadik 10 000 forint, részlettanuil- mány esetében 10 000, 8000, illetve 5000 forint a díjak nagysága, a kiadásra érdemes kéziratokat a zeneműkiadó szerződéssel leköti, megjelenteti és a pályadíjon kívül a szokásos honoráriummal díjazza. A pályázatra való jelentkezésnek — vagyis e pályázó nevének és a pályázat témakörének, esetleg címének — beküldési határideje 1974. május 31, helye a Zeneműkiadó Vállalat irodalmi szerkesztősége: 1320, Budapest, postafiók 322. A kézirat benyújtásának határideje 1975. VI. 30. Kezdődik a balatoni előszezon A szinte nyárias időjárás és a közedgő ünnepek arra késztette a, Balaton déli partja vendéglő^ tóit, hogy lehetőséget adjanak az előszezon kezdetére. A balaton- földvári Express ezer személyes tábor április elsején, hétfőn már fogadta első vendégeit, munkás- fiatalokat. A Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat a hármas ünnepekre megnyitja a siófoki Vénusz szállót- és eszpresszót, valamint a motelt. Húsvétra megnyitják a balatonszéplaki Piros- ka-csárdát, s a zamárdi Touring hotelt is. A mai este Csehové, a tv drámaműfaj-történeti so-ozatában. Ismerkedjünk meg vele,_ mielőtt a műveit tolmácsoló kitűnő színészekre felfigyelnénk. A nagy orosz novellista és drámaíró Taganrog- ban. az Azovi-tenger partján fekvő kikötővároskában született. Nagyapja felszabadított jobbágy, apja mű vészhaj lamokkal megvert vidéki szatócs, aki anyagi gondok és álmodozás közt tengette életét. Gyermekeit kemény kézzel nevelte* vallásosan,^ takarékosan, ő viszont hitelezői elől 1876-ban Moszkvába szökött. Csehov Taganrogban maradt, saját erejéből elvégezte a gimnáziumot, majd szüleit követve Moszkvába ment és elvégezte az egyetem orvosi karát. 1884-től orvosként dolgozott és ekkor kezdett írni, először élclapokba. álnéven, humoreszkeket. Később felhagyott az orvosi praxissal, egy konzervatív lap belső munkatársa lett. Korán elérte a tüdőbaj, s ez fokozta érzékenységét. Művei atmoszférája egyre nyomasztóbb, bennük van az ember kiszolgáltatottsága, a század végi orosz mozdulatlanság, a fásult, nyárspolgárias élet, ferdeséjek és bűnök, a középosztály kicsinyessége, pénz- és rangkórsága, szolgalelkűsége — a kormány despotizmusa és terrorja. Hite a jövőben menti meg a kétségbeeséstől, de rájött, Öiogy nem a jövőben, hanem a jelenben kell boldognak lenni. 1892-ben kis birtokot vett Moszkva közelében, itt élt szüleivel és testvéreivel, itt fogott hozzá nagy drámáinak megírásához. Színrehozta a szürke és aggasztó valóságot, a finom bánatot és el vágyakozást, megteremtette a cselekmény nélküli drámát, a lírával kevert tragédiát. A Sirályképp mert új volt, a pétervári bemutatón megbukott, de Sztanyiszlavazkij színre hozta a moszkvai Művész Színházban, s itt 1896-ban akkora sikert arat, hogy a színház címerében ma is egy sirály szerepel. Többi darabja is itt került színre és 44. születésnapján részt vett még a Cseresznyéskert bemutatóján, mely egyben 25 éves írói jubileuma is volt De 1904 elején már meghalni utazott Badenweiler német fürdővároskába. Moszkvában temették el. A felvétel Gyenge Árpádot és Bessenyei Ferencet ábrázolja a Hattyúdalban. (Foto: Nádaski Her min.) Fokozódó érdeklődés a Szovjetunióban a magyar kukoricahibridek iránt A hazánkban nemesített hibridkukoricák iránt fokozódó érdeklődés mutatkozik a Szovjetunióban. Huszonegy magyar ne- mesítésü hibridet próbáltak ki tavaly tizenegy szovjet gazdaságban és kutató intézetben. Ezek közül tizennégy volt mar- tonvásári nemesítésű. A magyar kukoricahibridek jól vizsgáztak a szovjet kísérletekben. Az idén folytatják a kísérleteket, sőt számottevő területen üzemileg is termesztik a magyar hibrideket! Ez évben ezerötszáz tonna hibridkukorica-vetőmagot exportált Magyarország a Szovjetunióba, jövő évi szállításra pedig ötezer tonna kukoricahibrid-vetőmagot vásárol a Szovjetunió. Az ötezer tonna túlnyomó része martonvá- sári nemesítésű kukoricahibrid. (MTI) Táncra, muzsikára Két év után vasárnap tartotta első bemutatóját Táncra, muzsikára címmel az Erkel Színházban az Állami Népi Együttes, amely ezúttal 12. alkalommal állt új műsorral a közönség elé. A 14 számból álló előadást április 14-én és 28-án délután 3 órakor mgeismétlik Budapesten, az Erkel Színházban, majd előreláthatólag augusztus második felében Szegeden vendégszerepeinek vele. vele.