Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-30 / 99. szám

1974. április 30. • PETŐFI NÉPE • S Búzatermesztés az állami gazdaságokban Ünnepség a kiváló halasi könyvtárban Az Állami Gazdaságok Központja ez évi első tájékoztató­jában értékelte az állami gazdaságok tavalyi búzatermesztő munkásságát. A nagyon igényes feldolgozás kitér a termés kialakulását befolyásoló tényezőkre, a táplálóanyag-felhasz­nálás mértékére, a terméseredmény és a fajták összefüggé­sére, a búza öntözésére és növényvédelmére, a betakarítás gépesítésére, a jövedelmezőségre és az önköltségre. Ezeknek részleteivel nem szükséges foglalkozni, de azzal már inkább, hogy az ország összes állami gazdasági közül a megyénk- beliek átlagtermés tekintetében milyen kategóriákba estek. Amikor az átlagtermésről be- / szélünk, egyetlen ismertetés ke­retében nem térhetünk ki a csa­padékmennyiség és a műtrágya­felhasználás, valamint a betaka­rítás időtartamának összefüggé­seire, inkább csak jelezni akar­juk. hogy megyénkben a terme­lő gazdaságok a búzatermesztés szempontjából az elmúlt eszten­dőben milyen minősítést vívtak ki maguknak. A 40—50 mázsa/ha átlag között helyezkedik el a 'bácsalmási (46,4), a hosszúhegyi (46,4) és a városföldi (45) gazdaság. A 40—45 mázsa/ha kategóriába esik a bajai (40,2), a kalocsai (41,9) és a kiskunhalasi (40,0) £3ZdäSa§ A. 35—40 mázsa/ha átlagtermést produkálta a Solti (35,2) és a hel- vécigi (38,4) gazdaság. A 30—35 mázsa/ha termésátla­Tapasztalati úton igyekeztem fölmérni a vasárnap délelőtt Kecskeméten, a Katona József Színházban bemutatott Csipke­rózsika című mesejáték fogadta­tását. A szünetekben — mi taga­dás — hallgatóztam a folyosón. Megtudtam, hogy a legilletéke­sebbeknek tetszik a Zrínyi Ilona Általános Iskola diákjainak tol­mácsolásában színre került Csip­kerózsika. És természetesen az előadás is. Dicsérték a látványos jelme­zeket, a leleményes udvari bo­londot. Volt akinek a szépséges királylány tetszett, másoknak a szitakötők, békák, pókok tarka serege. Kellő diplomáciai jár­tasság és iskolázottság híján az apróságok egy pillanatig sem tit­kolták, hogy kinek a pártján vannak. Amikor a boszorkányt meglátták, haragosan összevon­ták szemöldöküket. Az egyik ap­róság még rá is kiáltott: „Sicc, boszorkány!’’ A közös 'fáradozás tehát bősé­gesen gyümölcsözött. Elfogytak a jegyek á május 5-re ‘ hirdetett előadásokra is, úgy hallottam. Szükség van az óvodásoknak. Közismert tény, hogy a híres Eiffel-torony 321 méter magas, beleértve a rajta levő antennát is, de azt csak kevesen tudják, hogy a belsejében levő' lépcső­sornak 1789 foka van. Jean Eiffel got előállító gazdaságok közé tartozik az izsáki (34,4). A 20—25 mázsa/ha átlagot ter­mő gazdaságok között találjuk a kecskemét-szikrai (22,3) és a kiskőrösi (24,6) gazdaságot. A gazdaságok rendkívül eltérő csa­padékviszonyok között termeltek (X. 1.—VII. 31. között). Amíg a kiskunhalasi gazdaság 427 milli- métemyi esőt kapott, vagy a bácsalmási 394 millimétert, a bajai 483 millimétert, addig -a solti csupán 261 millimétert, a helvéciai 257 millimétert, az izsá­ki pedig 262 millimétert kapott a termés biztosításához. Ha az alföldi területen elhe­lyezkedő megyéket összehasonlít­juk, akkor megállapíthatjuk, hogy a búza termésátlaga Békés megyében áll az első helyen (37,7), a második helyen viszont Bács-Kiskunban (36,9). Ha a me­gyében összehasonlítjuk az álla­mi gazdaság & a termelőszövet­kezetek búzatermés-eredményét, akkor az előbbi hektáronként 40.3 mázsát, az utóbbi 36,9 má­zsát termelt. (Békés megyében ez a szám 42,8, illetve 36,9 mázsa.) Miként viszonylanak ezek a szá­mok az országos átlaghoz? Ma­gyarországon az átlagtermés 34,7 mázsa volt, amiből az állami gazdaságok terméseredménye 39 mázsa, a termelőszövetkezeteké 34.3 mázsa. Ez annyit jelent, hogy megyénk állami gazdaságai és ter­melőszövetkezetei az országos át­lag fölött termelnek. A kiadvány azt is szemügyre veszi, melyek azok a gazdaságok, azon belül milyen arányt foglal­nak el az 50 mázsa/ha átlagot meghaladó teAnőterületek. A me­gyében ilyen termőterületekkel rendelkezik a bajai, a bácsalmá­si, az izsáki. a kalocsai, a solti, a hosszúhegyi és a városföldi állami gazdaság, az üzemen be­lüli termőterület 0,1—37,8-ig ter­jedő arányában. Az ismertetett adatok nem kí­vánnak kommentárt. Legfeljebb annyit, hogy a nagyüzemi ter­mesztés és üzemszervezés, vala­mint a technológiai és természe­tesen a dolgozók ehhez csatla­kozó szorgos munkája mi min­denre képes. —r —1 A tenger belső hullámai Viktor Szmimov szovjet sark­kutató az Északi-sark térségében felfedezett olyan hullámokat, amelyek periódusukat tekintve hasonlóak a cunamihoz (tenger­rengés következtében keletkező hatalmas hullám), de mozgásuk sebessége mindössze egy század­része a cunami sebességének. Szmimov megállapította, hogy ezek az eddig ismeretlen hullá­mok a gyalogjáró sebességével időről időre végighaladnak az óceán jégpáncélja alatt. Az újonnan felfedezett hullá­mok megjelenését rögzítő szeiz- mogrammok (rengésfelvételek) elemzése alapján a szakértők haj­lanak arra a feltételezésre, hogy a vízfelszín hullámzását az óceá­nok úgynevezett belső hullámai idézik elő. Ezekkel függ össze egyebek között a „holtvíz" joga­lom. A „holtvíz” lefékezi a hajót még teljes, szélcsend idején is. (MTI) VOLÁN 9. SZ. VÄLLALAT hivatásos gépjármű­vezetői TANFOLYAMOD SZERVEZ A jelentkezési feltételek: kecskeméti lakás, katonaidő letöltése. Jelentkezés: KECSKEMÉT, CSÁKTORNYÁI U. 4—6. 1729 A kiskunhalasi városi-járási könyvtár — Bács-Ksikun megye egyik legszebb intézménye —'"két évvel ezelőtt megkapta a Kiváló könyvtár címet. Az intézmény kiemelkedő munkája jutalmául most másodszor is elnyerte ezt a kitüntető címet a Művelődésügyi Minisztériumtól. Az olvasók száma évek óta meghaladja a hatezret. Állo­mánygyarapításra, könyvbeszer­zésre egyre több pénzt fordíta­nak. Az 1972-es nyolcvanhárom- ezerrel szemben tavaly már két­százezer forint állt rendelkezé­sükre erre a célra. Tízezer kötetes kézikönyvtár, s százhuszonhárom féle lap. 'folyó­irat várja azokat, akik szabad idejüket vonzó, szép, kultúrált környezetben szeretik eltölteni. A könyvtár dolgozói évek óta nagy szeretettel — s figyelmet érdemlő eredményekkel — igye­keznek megszerettetni a munká­sokkal az irodalmat, az olvasást. * 1 2 3 4 5 6 7 A Néprajzi Múzeum és az MTA Nyelvtudományi' Intézete ebben az évben -is meghirdeti az orszá­gos néprajzi és nyelvjárási gyűj­tőpályázatot. Az országos pályá­zatban feltüntetett gyűjtési tárgy­körök mellett a Bács-Kiskun me­gyei Tanács művelődésügyi osztá­lya a következő témák kidolgozá­sát javasolja á megyei pályázók­nak: 1. Hogyan változott meg egy- egy hagyományos település (falu, tanyacsoport) arculata a felszaba­dulás óta napjainkig. 2. Hogyan született meg me­gyénk tanyavilágában egy-egy új település a felszabadulás óta, mennyiben őriz ez hagyományos települési, építkezési vonásokat. 3. Egy-egy hagyományos pa- rasztház — beleértve a hozzátar­tozó valamennyi mellékhelyiséget és a ’kömyező építményeket — belső berendezése hogyan válto­zott meg a felszabadulás óta. 4. Egy kíspáraszt család törté­nete a felszabadulástól napjain­kig. különös tekintettel a változá­sokra és. annak vizsgálatára, hogy mit őriz a hagyományos népi pa­raszti kultúrából napjainkig. 5. Hogyan alakult a helységben . egy -népi kismesterséggel foglal­kozó kisiparos élete, munkája a f elszabadulástól napjainkig. 6. Mennyiben, hogyan mutatko­zik meg egy nagyüzemi munkás­vagy földművelő csoport életében, munkájában a hagyományos kö­zösségi munkák szelleme; milyen hatással van ez a csoport tágjai­nak társas érintkezésére. 7. Külön iá felhívjuk a Bács- Kiskun megyei pályázók figyel­mét az országos pályázati kiírás c) pontjára, a földrajzi nevek gyűjtésére. Az erre vállalkozó pá­lyázók részletes útmutatásért for­duljanak Kuczy Károly gimnáziu­mi tanárhoz (Kalocsa. I. István Gimnázium). A Bács-Kiskun megyei Tanács a legjpbb alkotásokat a követke-, ző díjakkal jutalmazza: egy első Ugyanígy a szakmunkástanulók­kal is; szocialista szerződésben vállalták, hogy a jövő szakmun­kásainak klubszerű életet terem­tenek intézményükben. Rendezvényeikre megyeszerte felfigyeltek. Irodalmi vetélkedők, ismeretterjesztő filmek vetítése, író—olvasó találkozók, előadások, s más műsorok bizonyítják, hogy a könyvtár hozzájárul a város kulturális életének gazdagításá­hoz. Tegnap délelőtt ünnepség ke­retében adták át a könyvtárban a kiváló cím elnyeréséről szóló oklevelet. Schwób János művelő­désügyi osztályvezető üdvözölte a vendégeket, majd a helybeli út­törők a népes közönségnek ének­számokkal kedveskedtek. Dr. Sza­bó Miklós, az MSZMP városi bi­zottságának titkára és Bodor Je­nő, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályvezetője méltatta a könyvtár munkáját. Hangsúlyoz­ták, hogy az intézmény fejlődése Pályázati felhívások! díj — 3000 forint; egy második díj — 2000 forint; egy harmadik díj — 1000 forint. A pályázatokat két példányban, a név. cím és a foglalkozás meg­jelölésével, két példányban kitöl­tött személyi lap mellékelésével a kiskunhalasi Thorma János Mú­zeum (Köztársaság tér 2.) címére kell elküldeni legkésőbb 1974. augusztus 31-ig A pályázattal kapcsolatban a múzeum igazgató­ja ad felvilágosítást. Ugyancsak a Thorma János Múzeumtól kell igényelni a személyi lapokat is. A Bács-Kiskun megyei Tanács, a Katona József Múzeum és a Népművelési Intézet a Képző- és Iparművészeti lektorátussal egyet­értésben országos folklór pályáza­tot hirdet: első ízben hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulója alkalmából, majd a Duna menti folklór fesztivál megrendezésének éveiben., A pályázatra beküldhető tnifí- den népi témájú képző- és ipar- művészeti alkotás, valamint olyan művek, amelvek felhasználják a népi művészet formakincsét, vagy megelevenítik a népköltészet vilá­gát. A beküldött művek száma nem korlátozott. A festmények méretmeghatározás nélkül, a szobrok életnagyságban, a plasz­tikák és a kerámiák 150 cm maxi­mális mérettel küldhetők be. A pályázaton a Magyar Képző­művészek Szövetségének és a Ma­gyar Népköztársaság Művészeti Alapjának tagjai vehetnek részt. Az alkotásokat 1974. december 31-ig kell beküldeni a Katona Jó­zsef Múzeum címére (6000.. Kecs­kemét Bethlenváros 75.) .A múzeum a pályázat anyagá­szembetűnő. s a könyvtár jól il­leszkedik a város kulturális éle­tébe. Tánczos Sándor, Kiskunhalas város tanácselnöke értékes jutal­makat adott át Martonosi Pál könyvtárigazgatónak és munka­társainak, valamint az intéz­ménynek. Többek között Kóka Ferenc és Diószegi Balázs festő­művészek alkotásait. A város üzemeinek ajándékait egy-egy vers. kíséretében nyújtották át. Az ünnepségnek két költő­vendége is volt: eljött Halasra er­re az alkalomra Baranyi Ferenc és Kiss Dénes. .Részt vett a ki­váló cím átadásán Sípos János, az MSZMP városi bizottságának első titkára. A délutáni órákban bonyolítot­ták le a könyvtárban a várod szavalóverseny idei döntőjét, amelyen Kiskunhalas húsz leg­jobb versmondója mérte össze tudását. —a —y ból 1975. április 4-i megnyitással kiállítást rendez, melyeit az V. Duna menti folklór fesztiválon augusztusban Baján és Kalocsán is bemutatnak. Pályadíjak: egy első díj — 20 000 forint; egy második díj — 15 000 forint; két harmadik díj 7- 10 000—10 000 forint. A Bács-Kiskun megyei Taná­csot és a felügyelete alá tartozó intézményeket, vállalatokat elővá­sárlási jog ‘illeti meg. A bekül­dött pályaművek elbírálását a Képző- és Iparművészeti Lektorá­tus által kijelölt zsűri végzi, amelyben a meghívott néprajzi szakemberek és a megye képvise­lői is részt vesznek. A Bács-Kiskun megyei Tanács művelődésügyi osztálya a Képző- és Iparművészeti Lektorátussal egyetértésben meghívja a megyé­ben élő és dolgozó képzőr és ipar­művészeket az 1974. évi X. Téli Tárlatra, és ez alkalommal a Bács-Kiskun megyei Tanács által kiírt pályázaton való részvételre. • A képzőművészet területén pá­lyázni lehet olyan művekkel, ame­lyek' kifejezik: — felszabadulás Utáni évek városkepének fejlődését, — az ipar és az iparosodó me­zőgazdaság fejlődését. — a művészetek kibontakozásá­nak lehetőségét. A pályázaton a művészek a megjelölt témakörben 5—10 alko­tásból álló sorozattal vehetnék részt. Pályadíjak: egy első díj — 6000 forint; egy második díj — 3000 forint, két második díj — 2000— 2000 forint. A beküldés határideje 1974. ok­tóber 15. A pályázattal egy idő­ben kell beadni a X. Téli Tárlat­ra szánt műveket is a Katona József Múzeum címére (6000 Kecs­kemét, Bethlenváros 75.) Sicc, boszorkány! Az Eiffel-torony lépcsőfokai kisiskolásoknak szánt művekre. Most is bebizonyosodott, hogy kellő időben megkezdett, ritmu- sos felkészüléssel, igényes, hoz­záértő rendező (Takács László) irányításával hasznos lehet az efféle vállalkozás. A felkészülés során bővülnek a résztvevők is­meretei, csiszolódnak képességei. A „sztárkultusz" veszélyeit csírá­jában elfojtották azzal, hogy csaknem száz gyerek kapott va­lamilyen feladatot. A játék mindvégig megőrizte hamvas me­seszerűségét és nem tévedt a felnőttutánzás ingoványaiba. A szívvel-lélekkel dolgozó pe­dagógusok közül külön is meg­említjük a díszleteket és jelme­zeket tervező Benkőváriné Mé­száros Mariannt, az elektromos zongorával szinte zenekart he­lyettesítő dr. Kolthay Sándornét, Zöldi Kovács János énektanárt. Nagy része van a sikerben Dunszt Ferencnének, dr. Szent­endrei Lászlónknak és Golovits Ilonának, valamint Vécsy György igazgató kezdeményező készsé­gének. A tiszta bevételt a nyári tá­borozás céljaira fordítják. H. N.t mérnök, a francia főváros e ne­vezetességének alkotója így örö­kítette meg a XVIII. század vé­gén lezajlott francia forradalom dátumát. Kecskemét-Monte Carlo-Párizs I. Monacói vicc Azért meséljük, el, mert jel­lemzőnek érezzük. Jellemző ar­ra a világra, ahol ha valaki nem is gazdag, akkor is igyekszik minden módon annak látszani. A görög milliárdos, Onasszisz, találkozik Monte Carlóban egy régi ismerősével, gyermekkori jó­barátjával. — Nagy szívességet kérek tőled, drága barátom! — így a barát. A milliárdos elzár­kózik minden kölcsönkérés elől. — Nem pénzről van szó. Nekem itt ma fontos üzleti tárgyalásom lesz. Találkozóin a három leg­fontosabb ügyfelemmel, a szál­ló halijában. Elég, ha te csak odaköszönsz nekem, akkor biz­tos a siker. Megtennéd? Onasszisz hajlandó a kért szí­vességre és mikor délután meg­pillantja honfitársát a szálló elő­csarnokában, udvariasan köszön­ti. — Nem látod öregem, hogy menyire elfoglalt vagyok! — in­ti ölt le kissé ingerülten az egy­kori ismerős. Monte Carlo: a táj A hosszan, egész Mentonig, a francia—olasz határig elnyúló francia Riviéra, a Cote d’Azur utolsó előtti öble Monaco herceg­ség : Monte Carlo város. Két hegyfok nagy U betű alakjához hasonlíthatóan közrefog egy szép öblöt. Az egyik hegyfokon a já­41 ; tékkászinó, a másikon a hercegi palota, az öböl mélyén felhőkar­colók, magasodnak, a vízen luxusjachtok, felszerelésiük a kor­szerű technika minden kényeL mét nyújtja. Monte Carlo: a panoptikum A híres francia panoptikum, a Grevin, Párizsban van. Viasz­figurái a múltat idézik, sokszor hátborzongatóan, olykor még visszataszító módon is, bár a nézők tudják, hogy mindez visz- szavonhatatlanul a múlté. Monte Carlo a dúsgazdagok, a pénzmágnások, meg azok talál­kozóhelye, akik nagy költségek árán is dúsgazdagnak igyekez­nek látszani. A luxusszálló előtt fiatalurak, hölgyek. Autócsodák: hatszázas Mercedes, két Rolls- Royce, az egyik ezüstös, a másik hagyományosan fekete. Jaguárok, olasz sportkocsik. Az egyik hölgy, aki a szálló legfelső lépcsőfokán áll, előveszi autójának indító­kulcsát.. Ezt megpillantva egy tengernagy egyenruhás portás, 6 Monte Carlo kikötője. idősecske, loholva közelít. Kissé bő nadrágja csak úgy rezeg utá­nit, még túlozza is az igyekeze­tét. Elkéri a hölgytől a slusszkul­csot, majd tovavágtat a sarki, oda vagy jó harminc méterre álló luxusautóhoz. Beül, bein­dítja a motort és odakormányoz­za a szálló lépcsősora alá a jár­művet. Itt kiugrik az autóból, felrántja az ajtót, majd éllenzős tányérsapkáját lekapva meghajol. A hölgy köszönetét biccent és elhajt. Másutt a parton a strandolok ernyők alatt, vékony habszivacs­csíkon, fekvőszéken, vagy a ho­mokon hevernek. Itt zord kő­sziklák vannak és minden für- dőző téglalap alakú, hosszúkás, sötétkék sátrat kap, amely ka- tafalkra emlékeztet, komor be­nyomást kelt. A légkondicionált luxusszálló legolcsóbb egyágyas szobája, ellátás nélkül, napi ki- lencszáz forint, az apartmanokért kétezer-ötszáz forintot fizetnek naponta. Monte Carlo: a kaszinó A kaszinó gépesítve van. Még ugyan pereg a golyó a rulett harminchat száma felett* és az asztalonként! négy krupié ügyes kis műanyaglapátkával behúzza a játékos zsetonjait, de a leg- nagyóbb tömeg a különböző be- dobós jáfékautomaták előtt áll. Felváltanak egy nagyobb papír­pénzt, a kapott egyfrankosokat egy műanyag pohárkába teszik és egyesiként — ahogy az auto­• A hírhedt Monte Carlo-i kaszinó. mata telefonkészülékbe szokás — bedobják az automatába. Ezután meghúznak ütközésig egy kart Korongok forognak sebesen, las­sulnak, leállnak. Egy szilva, egy narancs, egy dinnye: nem nyert Ha három narancs kerül egymás mellé: akkor kipotyog a gépből csilingelve tizennyolc frank. Ez azonban nem függ attól, hogy milyen gyorsan húzzák meg a játékosok a kart: ők nem tudják befolyásolni a gép sebességét, mozgását, . megállását Itt csak állni kell, bedobni sorba az egy- frankosokat és ha elfogytak, ak­kor újból váltani egy százast. Szellemes játék, nem? Mi bementünk, vettünk egy tízfrankos zsetont, odaadtuk a krupiénak és megkértük: helyez­ze a huszonhatosra. (Csak a ru­lettasztal mellett ülő játékos he­lyezheti el maga a tétjeit) A mi krupiénk, csinos, olajozott hajú fiatalember, egy könnyed mozdu­lattal dobta a műanyag lapocskát a tízes számmal a kért helyre. Egy kicsit megigazította, mert a két szám, á' huszonhat és a hu­szonhét közé esett Megköszöntük. Pereg a rulett:* kijött a huszon- hetes. Ha ott marad a zseton, ahová esett, úgy kapunk száz- nyolcvan frankot Így azonban hozzájárultunk az intézmény te­kintélyes hasznához és távoztunk. B. L (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents