Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-27 / 97. szám
I Az ÉPFA kecskeméti gyára a lakosság szolgálatában 1 Egyszerű portáljával szerényen húzódik meg a Halasi úton az Épületasztalos- ipari és Faipari Vállalat kecskeméti parkettagyára. Csak ha beljebb kerülünk, akkor látjuk, mennyire jelentős üzem ez a maga évi több mint 200 millió forintos termelési értékével. S amit itt gyártanak, az .elsősorban a lakosság szempontjából fontos, hiszen az épülő lakásokhoz készítik a korszerű padlóanyagokat, a különböző típusú parkettát. Az üzemrészekben ezekben a hónapokban minden a változás állapotában van, ugyanis miközben folyik a termelés, 136 milliós rekonstrukciót hajtanak végre. S ha már erről esik szó, érdemes egy pillantást vetni a múltba is. Az iparosítás kezdetén Bács.-Kiskun megye iparosításának hőskora az ötvenes évek * végén, a hatvanas évek elején zajlott le. Az ipartelepítést szükségszerűvé tette az, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése folytán jelentős számú munkaerő szabadult fel. Munkaalkalmat kellett teremteni részükre, nehogy elvándoroljanak a megyéből az ország más részeibe. A megyei párt- és tanácsi szervek kezdetben helyi ipari Vállalatok létesítésére fordítottak nagy gondot, majd arra törekedték. hogy minél több tárcaipari üzem települjön Bács-Kiskunba. ■ így került sor többek között arra, hogy 19:59 harmadik negyedévében létrehozták Kecskeméten az ÉM Budapesti Parkettagyártó Vállalatának 3. számú telepét. Az üzem történetéhez tartozik, hogy korábban a telep helyén az Építőgép Karbantartó Vállalat egyik részlege működött néhány dolgozóval. Az akkor új üzem 19J9 utolsó negyedében 104 dolgozót foglalkoztatott. „Dóka”-rendszerü zsaluzótáblákat és mintegy ezer négyzetméter mozaikparkeitál gyártottak. Ez ugyan..,ne#}., volt számottevő, de indulásnak: megfelelt. A'hnál is inkább, "méri a következő évben már 8,8 millió forint értékű árut állítottak' elő. Állóeszközeik értéke akkor mindössze 9,6 millió forint volt. Újabb szakasz kezdődött az üzem életében 1964. július 1-én, amikor a telep önállóvá vált, a neve pedig Épületasztalosipari és Faiipari Vállalat Kecskeméti Gyára lett. 1969-től pedig több jelentős beruházást is végrehajtottak. Felépítették a kazánházat, a Hírős alágyújtósüzemet a hozzá tartozó olajfejtő állomással, a panelparketta-üze- met, több raktárai, ezenkívül gépsorokat, szárítóberendezéseket helyeztek üzembe; 1965-ben elérték a 80 millió forintos termelési értéket. Mozaikparkettából 322 ezer, panelparkettából • 63 ezer, normálparkettából 204 ezer, hajópadlóból 365 ezer négyzet- métert, Hírős alágyújtósból 7 millió rudat gyártottak. 1970-ben a gyár újabb műhelycsarnokot és két nagy teljesítményű faipari gyorsszárító berendezést állított üzembe. Dolgozóinak száma ötszáz fölé emelkedett, termelési értéke pedig elérte a 130 millió forintot. A kecskeméti gyár most újabb — minden eddiginél nagyobb arányú fejlesztés előtt áll. Százharminchatmillió forintos beruházással egy olyan korszerű gépsort állítanak- be, amellyel háromrétegű, lakkozott szalagparkettát gyártanak. Egyébként az üzem eddigi és jövőbeni termékei azt is jelzik, hogy hazánkban — s ezen belül megyénkben is — milyen gyorsan fejlődött a lakáskultúra. Ma már a falvakban, sőt a tanyákon is* alig találunk sárból, agyagból A szép parketta a lakás dísze f iHHNnpn A díszített mozaikparketta egyik változata. készített földpadlós lakást — talán még deszkából készített padló is kevfjs' van >—, viszont annál több szobát parkettáztak le. A gyár termelése mindig a piaci igényekhez ‘ igazodott. Bár közben forgalomba kerültek új padlóburkoló anyagok — mint a PVC, a szőnyegpadló. —, a parketta mégis a legkedveltebb, leg- időtállóbb burkolóanyag maradt. Igazolja ezt, hogy 1973-ban a kecskeméti gyár már 203,4 millió forint értékű árut gyártott: 700 ezer négyzetméter normál, 279 ezer négyzetméter mozaik es 55 ezer négyzetméter panelparkettát szállított megrendelőinek. S hogy külföldön is hasonló a helyzet, azt .mutatja az a tény, hogy a szalagparketta-gyártó gépisor szállítója — a nyugatnémet Hildebrand cég — nem pénzt kér a berendezésért, hanem természetbeni fizetési, vagyis szalagparkettát. Sőt, a megállapodás szerint az is valószínűnek látszik, hogy azután is vásárlója marad a Kecskeméten gyártott szalagparkettának. Javult a termelés szervezettsége, 367 840 forintról 400 120 forintra növekedett az egy főre jutó termelési érték. Ennek nyomán a termelés hatékonysága is kedvezően alakult, 26,3 - százalékkal volt jobb, mint 1972-ben. A gyár dolgozói átlagban 1595 fo- rimtal kerestek többet, mint az azelőtti évben, és 14 százalékkal csökkent az egy főre eső túlórák száma. Mindez kedvező hatással volt a munkahelyi légkörre, csaknem felére csökkent a munkahelyet változtatók száma. Növekszik a parketta iránti kereslet Az Épületasztalosipari és Faipari Vállalat Kecskeméti Gyárának igazgatója nemrég. kedvező eredményekről számolhatott be__az üzemi pártszervezet taggyűlésén. Elmondhatta többek között azt, hogy 1973-ban a termelés. mind az • éves tervhez, mind az 1972. évi tényhez viszonyítva mennyiségben és értékben egyaránt növekedett. A legnagyobb kereslet a normálparketta iránt mutatkozott, 26 millió forinttal volt magasabb az érékesítés ebből a ciikkféleségből/ mint egy évvel korábban. Ez tette lehetővé, hogy az 1972. évi 9 millió 913 ezer forinttal-szemben 1973-ban 14 millió 315 ezer forint nyereséget értek el. A dolgozók ily módon 63 százalékkal több nyereségrészesedést kaptak, mint a korábbi esztendőben. A gyár törzsgárdáját természetesen a szocialista brigádok tagja^ képezik, összesen 24 brigád' működik a különböző üzemekben, tagjaik száma 197. Az elmúlt évben 17 brigád nyerte el a szocialista címet. Lelkes, odaadó munkájuknak nagy része van abban, hogy az egy főre jutó termelés emelkedett az elmúlt esztendőben. Eddig kétszer nyerték al az élüzem címet. A gyár vezetősége egyébként a termelési beruházásokon túl arra törekszik, hogy még otthonosabbá, vonzóbbá • Üj műhelycsarnok épül a szalagparketta-gyártó gépsor fogadására. 9 A gyár kollektívája eddig kétszer nyerte el az Élüzem címet. tegye az üzemet. Üj öltöző, fürdő építését tervezik, s miután a dolgozók 52 százaléka asszony és leány, a női öltözőt hajszárító búrákkal is felszerelik. A kecskeméti parkettagyár legnagyobb megrendelője az építőipar, termékei 50,4 százalékát vásárolta meg 1973-ban. A többi árucikket — zömmel parkettát — a belkereskedelem a lakosság részére hozta forgalomba. Ebben az évben tovább növekszik a parkettagyártás részaránya. Nyolcszázezer négyzetméter normál-, 360 ezer négyzetméter mozaik-, 60 ezer négyzetméter panel- és 50 ezer négyzetméter szalágparketta gyártását tervezik. Hajópadlóból 200 ezer, zsaluzótáblából 100 ezer négyzetmétert készítenek. A rekonstrukció, befejezése után azonban profiltisztítást hajtanak végre, s lényegében a jövő év elejétől csak parkettát gyártanak. ,• Milyen parkettatípusok készülnek ? Miután a parkettagyártás elsősorban lakossági igényeket elégít ki, ismerkedjünk meg közelebbről az egyes parkettatípu- SÖkkal: Mint a lenti adatokból Is kitűnik, a normálparketta örvend a legnagyobb keresletnek. Előnye, hogy igen tartós és szép. Családi házak és hagyományos módszerrel épített lakások tulajdonosai vásárolják leginkább, ezért is fogy olyan nagy meny- nyiségben. Lerakása munkaigényes, emiatt a házgyári építkezéseknél az építőipar csak ritkán használja. Mint említettük, ettől függetlenül a lakosság egyre inkább keresi, ezért a gyár felkészült arra, hogy nagyobb mennyiségben és választékban állíthassa elő. Folyamatban vön az új normálparketta-üzem építése és >a gyártási technológia korszerűsítése. Felkészültek az idei piaci igények kielégítésére. A mozaikparketta előnye, hogy viszonylag olcsó. A gyár 1972- ben fejezte be a díszített — különböző színű faanyagból variált — mozaikparketta-család kifejlesztését. Házilag is lerakható, a technológiai utasításokat azonban szigorúan be kell tartani és a csiszolását nagy gonddal kell elvégezni. Jelenleg hazánkban a legkorszerűbb fapadlóburkoló anyag a hárqmrétegű mozaik—panelparketta. Tetszés szerinti hosszúságban gyártható, a padlózatra könnyen fektethető, igen szép, ezért a lakás egyik ékessége lehet. A gyár egy Siemens gépsor üzembe helyezésével 1966-ban kezdte el gyártását, majd egy évvel később korszerűsítette technológiáját. Azóta a gépsor három műszakban, teljes kapacitással termel. Fő vásárlója ennek a parkettatípusnak a 43. számú Állami Építőipari Vállalat, amely a házgyári lakásokba építi be. Még ebben az évben megkezdi a gyár, a nyugatnémet Hildebrand cégtől vásárolt" gépsoron a háromrétegű szalagparketta gyártását. A felső, úgynevezett koptatóréteg 4 milliméter tölgy-, bükk-, vagy akácfából készül. A középső és alsó réteghez bármilyen fafajta felhasználható. A parkettát csiszolva, kopásálló lakkréteggel ellátva szállítják. A hagyományos parkettaféleségekkel szemben rendkívül najgy előnye, nogy a padlózat készítése sokkal könnyebb, gyorsabb, kevesebb munkaerőt igénylő — vagyis jóval termelékenyebb. A fektetési hulladék minimális, ily diódon a kész, burkolat ára kevesebb, mintha normálparkettát raknának fel. Elsősorban a házgyárit- építkezésekhez ajánlható, de .bármilyen más lakásban, is könnyen fektethető. A szalagparketta 137 milliméter szélességben, 15 milliméter vastagságban, 3600 milliméter hosszúságban készül. Nagyobb megrendelés esetén ennél rövidebb méretben is előállítható. A gépsor két műszakban üzemel majd, és évente 5Ö0 ezer négyzetméter szalagparkettát gyát-t. Mint említettük, az Épületasz- .talosipari és Faipari Vállalat Kecskeméti Gyára az idén jelentős korszerűsítést hajt végre. Eddig állóeszközei értékének több mint 40 százalékát az épületek tették ki. A rekonstrukció befejezése után alig 40 millió lesz az épületek és megközelítőleg 150 millió forint a gépek, berendezések értéke. Mindez lehetővé teszi, hogy a jövőben még' korszerűbb, tetszetősebb és nagyobb áruválasztékkal álljon megrendelői, elsősorban a lakosság rendelkezésére. H 1 Jj -(X) # L“aŰhkésyzükmeIyben *“ Wén 8<W ®Zer négyzetméter normál par‘ • A gyárban a külső anyagmozgatás 90 százalékát már gépesítették. E • Ezen a gépsoron mozaik-panelparkcttál gyártanak. ® Ezekkel a gépekkel élesítik a fatnegmunkáló szerszámokat.
