Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-25 / 95. szám

fr VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NAPIRENDEN A CSALÁDJOGI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA Az országgyűlés tavaszi ülésszaka Szerdán délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés ta­vaszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő» a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Köz­ponti Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a Budapesten akkreditált diplomáciai képvi­seletek több vezetője foglalt helyet. Részt vett az ülésen az argentin szenátoroknak és parlamenti képviselőknek az a csoportja, amely a magyar országgyűlés meghívására néhány napot tölt hazánkban. AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évf. 95. szám Ára: 90 fillér um. április 25. osfitffrtSk Az ülést Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke nyitotta meg. Re- gyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta el­hunyt dr. Mészöly Gyula Kos- suth-díjas akadémikusról, Bács- Kiskun megye 5-ös számú vá­lasztókerületének országgyűlési képviselőjéről. A termékeny ku­Előkészületek a Kiskunsági Nemzeti Park kialakítására A megyei természetvédelmi bizottság ülése Bács-Kiskun megyében 1972. januárjában alakult meg a ter­mészetvédelmi bizottság, amely­nek eddigi munkájáról, s a to­vábbi tennivalókról tanácskoz­tak szerdán Kecskeméten. A megyei tanács székházában tartott megbeszélést dr. Glied Károly, a megyei tanács elnök- helyettese vezette. Dr. Sasköi La­jos, a mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztály csoportvezetője áttekintést nyújtott az eddigi munkáról. Viszonylag rövid idő alatt említésre méltó eredménye­ket ért el ez a kis közösség. Ja­vaslatainak, erőfeszítéseinek kö­szönhetően ma már 24 termé­szetvédelmi terület van a me­gyében. csaknem ezer hektáron, összehasonlításul érdemes meg­említeni, hogy a félszabadulás előtt csak a kunfehértói kocsá­nyos tölgy élvezett védelmet. Olyan értékes területek kerültek megóvásra, mint a bugaci ősbo­rókás, a Tőserdő, valamint sok más természeti ritkaság. a A védetté nyilvánítás azonban csak az első lépés. Gondoskodni kell arról, hogy természeti érté­keink meg is maradjanak, mert sok esetben a látogatók kárt tesz­nek a növényzetben, az állatvi­lágban. Tudatformálásra is szük­ség van tehát, s ebben sokat se­gíthetnek a társadalmi szervek, a tudományos intézmények, szer­vezetek. valamint a helyi taná­csok. Tervezik különböző kiadvá­nyok megjelentetését is, melyek közül egyik legfontosabb a me­gye természetvédelmi területei­nek. objektumainak bemutatása. Keszthelyi István, az Országos Természetvédelmi Hivatal főosz­tályvezetője elismeréssel nyilat­kozott a megye vezetőinek eddi­gi tevékenységéről, a bizottság munkájáról. Hangsúlyozta, hogy a Duna—Tisza közén olyan ter­mészeti értékek, ritkaságok van­nak, amelyek másutt nem talál­hatók, megóvásuk tehát nemzeti Felszólalásában fontos bejelen­tést tett Elmondta, hogy a me­gyei tanács, valamint a megyei természetvédelmi bizottság javas­latára a hivatal az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága elé ter­jesztette a Kiskunsági Nemzeti Park létrehozásának tervét A ja­vaslatot elfogadták, és megkez­dődték az előkészületek a kivi­telezésre. Erről részletesebben szólt a tegnapi tanácskozáson dr. Tóth Károly, a Kecskeméti erdŐlel- ügyelőség vezetője. Elmondta, hogy körülbelül két hónapja kezdték meg az előkészítő mun­kát, s a területek felmérése, fel- térképezése megtörtént Az or­szág második nemzeti parkja mintegy 30 ezer hektár területet ölel fel és hat tömbben helyez­kedik el. Nemcsak a bugaci pusztát, valamint az ősborókást, hanem a megye északi részén, a Kiskun pusztát, amely Kunszent- miklós mellett van, valamint az izsáki Kolontót, a Fülöpháza környékén levő buckákat, a Du­na—Tisza közi homokvonulato­kat a szikes tavakat, a Tisza menü Tőserdőt ezenkívül sok természeti ritkaságot foglal ma­gában. A vitában számos hasznos ja­vaslat hangzott el. amely főként a társadalmi összefogást szol­gálta. A nemzeti park kialakításának előkészületeivel egyidőben még az idén a megyében újabb terü­leteket helyeznek védelem alá. tatómunka mellett a neves ag­rártudós mindvégig széles körű közéleti tevékenységet is folyta­tott, 1953 óta volt országgyűlési képviselő, s hosszú éveken át a mezőgazdasági bizottság tagja — mondotta. Az országgyűlés néma felállással adózott dr. Mészöly Gyulának, s emlékét jegyző­könyvben is megörökítette.' Apró Antal ezután bej elén tette, hogy az országos válaí.itási el­nökség benyújtotta az időközi választásról szóló jelentést, ame­lyet dr. Pesta László jegyző is­mertetett Apró Antal ezt követően kö­zölte, hogy az Elnöki’Tanácsban — Darvas József elhunytéval — megüresedett hely betöltésére a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságától és a Ha­zafias Népfront Országos Taná­csának Elnökségétől javaslat ér­kezett az országgyűléshez. A ja­vaslatot dr. Pesta László ismer­tette. A javaslatnak megfelelően az országgyűlés Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművészt, országgyűlési képviselőt egyhan­gúlag az Elnöki Tanács tagjává megválasztotta. . Bejelentette az elnök, hogy dr. Korom Mihály igazságügy-minisz­ter a Minisztertanács megbízá­sából törvényjavaslatot nyújtott be a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról és egysé­ges szövegéről. A törvényjavas­latot — előzetes tárgyalásra — az illetékes állandó bizottságok­nak kiadták, s az országgyűlés tagjai között szétosztották. Az ülésszakra több képviselő nyúj­tott be interpellációt, ezeknek tárgyát szintén ismertették az or­szággyűléssel. Az országgyűlés ezután elfo­gadta az ülésszak tárgysorozatát A napirend a következő: 1. Törvényjavaslat a házasság­ról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi’ IV. törvény módo­sításáról és egységes szövegéről; 2. A külügyminiszter beszámo­lója a kormány külpolitikai te­vékenységéről és időszerű nem­zetközi kérdésekről; 3. Interpellációk. Ezután a napirend szerint meg­kezdődött a házasságról, a csa­ládról és a gyámságról szóló tör­vény módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter emelkedett szólásra. (Az expozét a 3. oldalon is­mertetjük.) Dr Korom Mihály beszéde után szünet következett, majd Varga Gáborné, az országgyűlés alelnö- ke vezetésével folytatódott az ülés. Felszólalt dr. Vámosi Er­zsébet, az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának tagja, Pest megyei képviseld, aki elmondotta, hogy a törvényter­vezetet nyilvános vitára bocsátot­ták a Népfront és a Nőtanács fó­rumain. Sok ezren mondták el vé­leményüket, s a paragrafusok végleges megfogalmazásánál ja­vaslataik, indítványaik nagy ré­szét figyelembe vették. Dr. Vá­mosi Erzsébet részletezte a kü­lönböző fórumokon elhangzott indítványokat, véleményeiket, majd bejelentette, hogy a szociá­lis és egészségügyi bizottság a törvényjavaslatokat — a módosí­tó javaslatokkal — elfogadta, és azt az országgyűlésnek is elfoga­dásra javasolta. Ezután Erdei Lászlóné, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsának elnöke, Szabolcs-Szatmár megyei képviselő, Retezi Károly buda­pesti és Kertész Sáridomé Csöng- rád megyei képviselő szólalt fel, majd ebédszünet következett. Az ebédszünet után Péter Já­nos elnökletével folytatta mun­káját az országgyűlés. Elsőnek dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter emelkedett szólásra. A minisztert követően felszólalt Bánáti Gézáné Pest megyei, Té­tényi Józsefné Borsod megyei, Sas Kálmán Heves megyei, La­kos Zoltánná Zala megyei, Sebe­st Lászlóné Békés megyei, dr. Be­ne Zoltán Szolnok megyei, Weist Antalné Veszprém megyei, Kar­lens Sándor Komárom megyei és Halasi Lajosné Baranya megyei képviselő és mondotta dl vélemé­nyét a törvényjavaslatról. Ezekkel a felszólalásokkal a szerdai ülés Véget ért. Az ország- gyűlés ülésszaka ma délelőtt 10 órai kezdettel folytatja munkáját. SZÁZHARMINCHATMILLIŐ FORINTOS BERUHÁZÁS EGY ÉV ALATT Korszerű szalagparkettat gyarti gépsort állítanak üzembe pos tanulmányútra küldtünk a nyugatnémet gyárba, a gép üze­meltetésének tanulmányozására. Mindegyikük írásos jelentésben számolt be tapasztalatairól. Itt­hon a német szerelők mellett közreműködnek a gépsor beállí­tásában is, hiszen ők kell, hogy urai, irányítói legyenek majd a korszerű berendezésnek. Emellett feladatuk az is, hogy kisebb cso­portokra osztva betanítsák a gép­hez kerülő dolgozókat. Nagy gondot fordítottunk arra, hogy a gépsoron gyártott szalag- parketta kifogástalan minőség­ben készüljön. Erre késztet ben­nünket az a tény, hogy a beren­dezés árát két év alatt szalagpar­kettában kell kifizetni, s a néme­tek nyilvánvalóan csak kifogás­talan, jó minőségű árut vesznek át tőlünk. Ahhoz, hogy belföldön is jó hírnevet, és kellő piacot ta­láljunk az új terméknek, ugyan­csak jó parkettát kell gyárta­nunk. Biztos vagyok egyébként abban, hogy a szalagparketta rö­videsen nagy keresletnek örvend majd az építőipari vállalatok kö­rében, mert lefektetése gyors, és kevés munkaerőt igényel — fe­jezte be kérdésünkre adott vála­szát Németh József igazgató. N. O. A lakásokat házgyárakban készült pane­lekből állítják össze úgy, hogy szinte Szem­látomást nő az épület. Ám mit érne ez a gyorsaság, ha a szerelők vagy a burkolok nem tudnának ezzel lépést tartani? Erre készül most fel az Epületasztalosipari és Faipari Vállalat kecskeméti parkettagyára is, ami­kor újfajta könnyen, gyorsan lerakható, há­romrétegű, lakkozott szalagparketta készí­tésére rendezkedik.be. A korszerű gyártó gépsort az üzem a nyugatnémet Hildebrand cégtől vásárolta 115 millió forin­tért. A rekonstrukció egyébként azok közé a ritka beruházások közé tartozik a megyében, amely­nél a korszerű berendezésekre csaknem hétszer annyit költenek, mint az építkezésre. Vajon a beruházás megkezdé­sétől az üzembe helyezésig meny­nyi idő telik el, és hogyan készül­tek fel a korszerű gépsorral való termelésre? — erről beszélget­tünk Németh. Józseffel, a parket­tagyár igazgatójával. — Okulva a korábbi beruházá­sok tapasztalataiból, igen rövid határidőt szabtunk az új üzem létrehozására — » mondotta az igazgató. — Az építkezést tavaly az év végén kezdte el a Bács me­gyei Állami Építőipari Vállalat A gépsor jó része is a helyszínen van már, csak szerelésre vár. Re­méljük, hogy az építőipar tudja tartani a szerződésben vállalt ha­táridőt, idejében átadja a gép né­met szerelőinek a terepet. Ily mó­don az év utolsó negyedében már üzembe állíthatjuk a szalagpar­ketta gyártó gépsort Természetesen egy ilyen nagy­értékű berendezés csak akkor gazdaságos, ha a technológiai utasítások pontos betartásával és kellő hatásfokkal üzemel. Ezért tizenkét dolgozónkat — tmk-so- kat, villanyszerelőket és termelés-, irányító mérnököket — egyhóna­t A műhely- csarnok, aho. vá az új gép­sor kerül. • A gépsor egyik fontos gépegysége. (Pásztor Zol­tán felvételei) Monográfiák S. oldal Ember és erdő 4. oldal Borgőzben 4. oldal Szalmavirágnyelv 5. oldal Magyar citerás Japánban L oldal ORSZÁGOS ELSŐK A DUNA VECSEIEK 3 kiváló vízgazdálkodási társulat a megyében A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter az Országos Víz­ügyi Hivatal elnökével, a Mező- gazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete elnök­ségével egyetértésben az 1973. évi szocialista munkaversenyben elért eredményeiért Kiváló tár­sulat címet, oklevelet, s a vele járó pénzjutalmat adományozta az ország több vízgazdálkodási társulatának. A Bács-Kiskun megyében mű­ködő hét társulat közül hármat ért ez a megtiszteltetés. A csak­nem száz vízgazdálkodási társu­lat országos versenyének első he­lyezettje a Duna menti és Kis­kunsági Vízgazdálkodási Társu­lat. Harmadik lett a Tisza-Kun- sági Vízgazdálkodási Társulat, s a hatodik helyre került az orszá­gos versenyben a Kiskunmajsa és Környéke Vízgazdálkodási Társulat. Valamennyien tevékeny részt vállaltak Bács-Kiskun megye homokhasznosítási tervének vég­rehajtásából, az öntözés előké­szítéséből. Saját erőből és álla­mi támogatással több tízmillió forint értékű közcélú belvízren­dezési munkát végeztek el mű­ködési körzetükben. Kiskunmajsán csütörtökön tart­ják az ünnepséget, amelyen meg­jutalmazzák a legjobbakat és át­adják a Kiváló társulat címet. Dunavecsén pénteken délután két órakor kezdődik az avatóünnep­ség a társulat központjában. Az országos versenyben harmadik helyezett kiskunfélegyházi társu­lat Kiváló címének átadása hét­főn délelőtt lesz a kiskun város tanácsának dísztermében. K. A. A néhány nap múlva ránk köszöntő május elsejére érde­kes, változatos programot állítottak össze a gyárak, üzemek, szövetkezetek dolgozói. Megyeszerte nagygyűlésekre, kultu­rális bemutatókra, majálisokra és sportversenyekre hésviilnelr. Május elsején 10 órakor Kecs­keméten, a Vasútkertben ünnepi nagygyűlésre kerül sor, amelynek szónoka dr. Molnár Frigyes or­szággyűlési képviselő, a SZŐ VOSZ elnöke lesz. Ezt követően az egésznapos majális keretében kulturális bemutatók, vidám mű­sorok, sportversenyek teszik em­lékezetessé a munka ünnepét. Az április 27-től május 4-ig tartó n. megyei ifjúmunkás napok al­kalmából május 1-én a kecske­méti Széchenyi téren ifjúmunkás amatőr képzőművészek alkotá­saiból nyűik szabadtéri kiállítás. Baján a Ganz Villamossági Művek bajai készülékgyára meg­alakulásának negyedszázados év­fordulója alkotja majd az ünne­pi események középpontját. A jubileumi program szerint ápri­lis 29-én a bajai szakmaközi bi­zottság nagytermében kiállítás nyílik a gyár negyedszázados munkájáról, eredményéről. Az eseménysorozatból kiemelkedik az a kétnapos tanácskozás, ame­lyet a készülékgyár termelésé- (Folytatás a 2. oldalon.) I T mii,iifi iiiii

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents