Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-23 / 93. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1974. április S3. Baján, a Finomposztó Vállalat munkásklubjában egyetlen szék sem maradt üresen az ifjúsági parlament napján. Az elnöki asztalnál, s a széksorokban ott ültek a vállalat párt-, KISZ- és szakszervezeti vezetői, a' főmérnök és a bácsalmási telephely vezetői is. Mintegy 200 fiatal, KISZ-esek és szervezeten kívüliek nagy érdeklődéssel hallgatták Kossár Lajos igazgató beszámolóját. Mondanivalójának tartalma: milyen eredmények születtek az ifjúsági törvény helyi végrehajtásában, realizálódott-e az intézkedési tervben meghatározott program, mit kell tenni az elkövetkezendő időszakban? Először a legfigyelemreméltóbb eredményekről. Megszervezték az „egy ifjú két szakma” mozgalmat, hogy lehetőséget teremtsenek a fiataloknak a nagyobb kereset eléréséhez. A tanfolyamot végzettek nemcsak magasabb bért. de külön jutalmat is kapnak. A részesedési alapból tanulmányi ösztöndíj-alapot létesítettek a fizikai dolgozók gyerekeinek továbbtanulására. Fiatalok kérdeznek, az igazgató válaszol OLVASÓINKÉ A SZÓ Bővitették az üzemi bölcsödét, óvodát — pénzkölcsönnel segítik a fiatal házasokat, hogy mielőbb lakást tudjanak építeni. Előkészítő tanfolyamot szerveztek a főiskolára, egyetemre készül fiataloknak, hogy soraik közül kerüljön ki majd a szakmai vezetés utánpótlása. A vállalat nagy gondja: sok fiatal dolgozónak nincs meg az általános iskolai végzettsége. Ennek pótlására a kiscsávolyi általános iskola segítségével esti iskola működik a vállalat munkásklubjában. De az igazgató nemcsak arról beszél, hogy mit tettek eddig az ifjúsági törvény végrehajtásáért, hanem a jövőről, a gyári rekonstrukcióról, az új feladatokról is. Aligha akadt valaki is a teremben. hogy ne hallgatta volna feszült figyelemmel azokat a terveket, melyek teljesítése elsősorban a fiatalok dolga lesz. A gyárhoz való tartozásról elhangzott, hogy megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az első munkahelyes fiatalok gyors beilleszkedésére. Ne csak a munkafogásokra tanítsák őket. hanem segítsék elő, hogy a gyári közélet aktív résztvevői lehesseA hadkötelezettséget teljesítők érdekvédelme A Minisztertanács 1974. január 1. napján életbe lépett 33/1973. számú rendeletével módosította a hadkötelezettséget teljesítők érdekvédelméről szóló 19/1964. Korm. számú réndeletet. A módosítás hadkötelezettséget teljesítők eltartásra szoruló hozzátartozóinak családi segélyét érinti, melynek végrehajtásáról a honvédelmi miniszter 1/1974. számú rendeleté intézkedik. A családi segély szempontjából — a módosító rendelkezések szerint — eltartásra szorul a sorkatonai szolgálatot teljesítővel közös háztartásban élő hozzátartozó. akinek a keresete illetőleg bármely fonásból származó ösz- szes jövedelme a havi 1050,— forintot nem haladja meg. Több hozzátartozó esetén a közös háztartásban élők keresetét, illetve bármely forrásból származó ösz- szes jövedelmét össze kell adni, s a hozzátartozókat akkor lehet eltartásra szorulóknak tekinteni, ha a havi keresetük (jövedelmük) együttes összege két személy esetén a havi 1600.— forintot, három személv esetén a havi 2150.— forintot nem haladja meg. Minden további személy esetén az így megállapított ösz- szeg személyenként 550,— forinttal ■ emelkedik. A családi segély szempontjából eltartásra szorul a sorkatonai szolgálatot teljesítőtől külön háztartásban élő az a hozzátartozó is. akinek keresete, illetőleg , bármely forrásból származó összes jövedelme a havi 850,— forintot nem haladja meg. A sorkatonai szolgálatot teljesítőtől külön, de egymással közös háztartásban élő hozzátartozók esetén keresetüket, illetve bármely forrásból származó összes jövedelmüket össze kell adni, s a hozzátartozókat akkor lehet eltartásra szorulóknak tekinteni, ha havi keresetük (jövedelmük) együttes összege két személy esetén a havi 1300.— forintot, három személy esetén a havi 1750,— forintot nem haladja meg. Minden további személy esetén az így megállapított összeg személyenként 450.— forinttal emelkedik. A korábbi rendelkezések alapján már megállapított családi senek és a legkiválóbbak mielőbb jussanak el a KISZ-be. Akik már 5—10 éve üzemi dolgozók — tehetségüknek, rátermettségüknek megfelelően — legyen lehetőségük a szakmai továbbképzésre. A rekonstrukció utols'ó szakasza 1978-ra befejeződik, s addigra jóval több szakmunkásra, mérnökre, technikusra lesz majd szüksége a Finomposztó Vállalatnak. Végül még egy adat az igazgatói beszámolóból: az ifjúsági munkát, a KISZ-mozgalmi tevékenységét mintegy. 100 ezer forintos költségvetéssel segíti a gyári vezetés. Az intézkedési terv elkészítése óta már gondoskodtak az összeg rendeltetés szerinti elosztásáról, illetve felhasználásáról is. Az üzemi könyvtár fejlesztésére külön alapot rendszeresítettek. Ez az idén 15 ezer forintot tesz ki, így tehát jól szolgálja majd a munkásfiatalok művelődését. Szünet után a kérdések következtek. Elsőként Várnai Valéria cérnázó az fegyik KlSZ-alaps2er- vezet titkára lépett a mikrofon elé. Azok nevében beszélt, akik 15—16 évesen bekerülnek a gyárba nyolc általánossal és szeretnének esti iskolán továbbtanulni. De nem lehet, csak ha betöltötték a 18. évet. Miért? — kérdezte. Hiszen a munkát ugyanúgy elvégzik, mint a két,évvel idősebbek — ezért talán a tanulásra is alkalmasak lehetnének. Prohászka István a bácsalmási telep fiataljai nevében szólt. Kérte, hogy a vállalat vezetősége Bácsalmáson tegye lehetővé azoknak a fiataloknak a szakmai képzését, akik nemrég még a mezőgazdaságban dolgoztak. A Bajára bejáró ipari tanulók utazási körülményein is javítani kellene. Bácsalmáson az óvodák, bölcsődék reggel 7 órakor nyitnak, a munkakezdés viszont hatkor van. Hogyan. lehetne ezen segíteni? — kérdezte Prohászka István. A teremben ülő harmincon aluli „kismamák” igencsak helyeseltek a kérdés hallatán. A szocialistabrigád-mozgalom- mal foglalkozott Marosvári Veronika. Érdekes javaslata: difAz új jogszabályokról gélyek összegét a módosító rendeletnek megfelelően —. hivatalból — újból meg keli állapítani, és a határozatot legkésőbb 1974. március 31-ig a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz megküldeni. Az új határozatokat a jogosult lakóhelye szerinti községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, városokban a tanácsok végrehajtó bizottságának egészségügyi szakigazgatási szerve hozza meg. A családi segély összegének módosításánál csak a családi segély felső összeghatárának és a gyermekgondozási segélynek 1974. január 1-i hatállyal történt módosításait veszik figyelembe. Ugyanis a gyermekgondozási segélyt a segélyezett összes keresetének — jövedelmének — összegébe be kell számítani. A hozott határozatok ellen fellebezésnek van helye, azonban a szakigazgatási szervek a családi segély módosított összegét megállapító határozatot a jogerő bevárása nélkül. haladéktalanul továbbítani kötelesek a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz. Amennyiben a jogerős határozat alapján a családi segély összege helyesbítésre szorul és az átmenetileg csökkent, az átmeneti időszakban történt túlfizetést nem jegyzik elő tartozásként. , Ha helyesbítéssel a. segély átmenetileg folyósított ösz- szege emelkedik, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a különbözet összegét 1974. január 1-ig visszamenőleg egy összegben kiutalja a segélyezettnek. Egyes munkaügyi rendelkezések A munkaügyi miniszter 4/1974. számú rendeletével szabályozta a saját gépjárműnek belföldi hivatalos kiküldetés (külszolgálat) alkalmával történő használatát. Eszerint a kiküldő szerv vezetője engedélyezheti, hogy a dolgozó a belföldi hivatalos kiküldetése során személyi' tulajdonban lévő személygépkocsit , motorkerékpárt (a továbbiakban együttesen: saját személygépkocsit) használjon. Akkor adható engedély, ha a saját személygépkocsi használata a közforgalmú, illetőleg menetrendszerint közlekedő járművön teljesített utazáshoz képest gazdaságosabb, és a gépkocsira CASCO biztosítás van érvényben. A dolgozót a saját személygépkocsi használata fejében meghatározott ferenciáltan, az életkor, a szakmai tapasztalat és a képzettségi szint figyelembe vételével állítsák össze a fiatalokra vonatkozó követelményeket. Így a szocialista brigádban a fiatalok egyéni célkitűzéseiket is teljesíthetnék, pl. megszerezhetnék egyúttal a Szakma ifjú mestere címet is. Katus Istvánná dicsérőleg szólt a munkahelyi légkörről, az üzemi demokrácia érvényesüléséről, de hozzátette: azért a szövődé zuhanyozóját mégis csak bővíteni kellene...! A következő felszólaló, Magyart Mária, a gyári KISZ-bizottság titkára nem kérdést tett fel az igazgatónak, hanem javaslattal élt. Nagyobb segítséget kellene adni a KlSZ-alapszervezeti titkároknak és a vezetőségek tisztségviselőinek a mozgalmi feladatok, munkamódszerek elsajátításához. Jó lenne — mondta —, ha a gazdasági vezetés támogatásával egyhetes „házi” vezetőképző tanfolyam keretében kerülne erre sor. Varga Sánclomé és még mások is a bérezést választották felszólalásuk mondanivalójául. Kérték, hogy a helyenként meglevő aránytalanságokat szüntessék meg a minőségi bérezés általános bevezetésével. Kossár Lajosnak, Nagy Jenő főmérnöknek, Pék László személyzetisnek bőségesen akadt dolga, míg valamennyi kérdésre megválaszolt. A legtöbb javaslatra — igen volt a válasz, ahol mégis nemet kellett mondani, ott részletesen indokolták. Válaszadás közben elhangzott: „a gyár érdeke azonos a fiatalok érdekeivel, ezért elsőrendű feladatunk hogy következetesen megvalósítsuk az itt elhangzott javaslatokat, kezdeményezéseket.” A beszámoló és a kérdésekre adott válaszok együttesen bizonyítják, hogy a Finomposztó Vállalatnál következetesen végrehajtják az ifjúsági törvényt. Amit ugyancsak megtudtunk a mintegy négy és fél órás tanácskozáson : nemcsak a törvény egyes pontjait érvényesítik, hanem szellemét is. Sz. A. térítés illeti meg, ezenfelül semmiféle további pénzbeli, vagy természetbeli térítés nem adható. A térítés összege a saját személy- gépkocsi használata fejében kilométerenként 2.— Ft. a motorke- í ékpárnál 0,40—0.80.— forint közötti külön meghatározott összeg. Egyes munkakörökben engedélyezhető a megállapított térítés fizetése a helységek belterületén megtett utakra is. ilyen esetben azonban csak átalány fizethető. Azokat a munkaköröket, amelyben a dolgozók részére a saját személygépkocsinak a munka végzése során történő rendszeres használata engedélyezhető, a kollektív szerződés, a munkarend (munkaügyi szabályzat) —, illetőleg a miniszter határozza meg. Egyben meghatározzák a megállapítható átalány mértékét, illetőleg felső határát. Ez belterületi használat esetén havi 500, a járás, vagy Budapest területén történő használat esetén havi 800, a megye, vagy annál nagyobb területre kiterjedő használat esetén havi 1500 kilométert, nem haladhatja meg: csak a miniszter tehet kivételt e korlátozás állói. Az átalányt úgy kell megállapítani, hogy csak a tényleges költségeket fedezze, és ne jelentsen fizetéskiegészítést. A rendelet hatályba lépése,— 1974. február 28. — előtt megállapított átalányokat felül kell vizsgálni, és a rendeletben foglaltaknak megfelelően kell megállapítani. A munkaügyi miniszter 5 1974 számú rendeletével a munka díjazásának egyes kérdéseiről szóló 7/1967. számú korábbi rendeletét módosította. Eszerint ha a bérfizetési nap a dolgozó heti pihenőnapjára. szabadnapjára, szombatra, vagy munkaszüneti napra esik, a munkabért a megelőző munkanapon kell kifizetni. A sorkatonai szolgálat teljesítését követően 30 napon belül munkaviszonyba lépő. vagy a leszerelést követő 14 napon belül korábbi munkahelyén tovább dolgozó részére két hétre iáró személyi alapbérét egy alkalommal — kérésére — előre ki kell fizetni. Az így kifizetett bért részletekben, legkésőbb 6 hónapon lseiül kell a fizetésből levonni. Dr. Kerék Lajos csoportvezető ügyész VOLÁN 9. SZ. VÄLLALAT HIVATÁSOS GÉPJÁRMŰVEZETŐI TAN FOLYAMOT SZERVEZ A jelentkezési feltételek: kecskeméti lakás, katonaidő letöltése. Jelentkezés: KECSKEMÉT, CSÁKTORNYÁI U. 4—6. 1729 Levelekből röviden N. Szabó Sándor, Kiskunmaj- sa. Vorosilov u. 28. szám alatti lakos amiatt panaszkodik, hogy a percenként 5 liternyi teljesítményű pb-gázbojler működtetéséhez szükséges gázpalack soron kívüli beszerzése végett benyújtott igényét visszautasították a DÉGÁZ megyében levő kirendeltségei. Hivatkozott ugyan a Petőfi Népe március 29-i számában megjelent hasonló tartalmú hirdetésre, de mindenütt azt a választ kapta: nem tudnak olyan rendelkezésről, hogy az említett gázbojler tulajdonosai előnyt élvezhetnének a propánbután palackok kiutalásánál. Olvasónk mások nevében is szeretne mielőbb tiszta képet látni ebben a „gázos” ügyben. A kecskeméti megyei kórház 1. sz. szülészetének 209-es szobájában feküdt volt betegektől kaptunk levelet. Aláírói — Kéri Istvánná. Csillag Lajosné, Agócs Imréné, P. M.-né, L. Ferencné, Gyulai Jánosné, Tasi Jánosné és Téli Lászlóné — őszinte köszö- netünket fejezik ki dr. Nagy Tamás főorvosnak ás az osztályon dolgozó doktoroknak, illetve ápolónőknek, akiknek türelmes, fáradtságot nem kímélő, szakavatott munkájuk révén rövid időn belül és szerencsésen felgyógyultak súlyosnak tekinthető betegségükből. Amit értünk tettek, nemcsak a munkaköri kötelességük teljesítése volt... — fejeződnek be a sorok. Figyelmesebben kell locsolni a megyeszékhely belterületi útjait! — ez a konklúzió vonható le Faragó József, Lakitelek, Ady Endre u. 2. szám alatti lakos , leveléből. Saját esetét írta meg: március 21-én reggel fél 8 óra tájban a kecskeméti MAV-állo- más előtt szabályosan parkolta le piros színű Jawa típusú motorkerékpárját. s mikor 30 perc múltán visszatért a helyszínre, sáros vízzel lefröcskölve találta a járművet. A közeli úttisztítótól tudta meg. hogy locsolókocsi járt 'errefelé. Mint írja, vitathatatlanul szükséges a forgalmas úttestek locsolása, de azt úgy végezzék, hogy közben óvják a parkírozó gépkocsik, motorbiciklik stb. tisztaságát is! Válaszolnak az illetékesek Lakás javítási {határidő: május 31! Lapunk március 23-i számának Olvasóinké ß szó rovatában jelent meg az OTP-lakásokban bosszús családok című panasz, írója, Kaprivanacz István több mint negyven kalocsai lakótársa nevében tette szóvá, hogy a Széchenyi lakótelep 17-es számú épületében levő — a pénzintézettől vásárolt — öröklakásaikba 1972 decemberében költöztek be. ám azóta sincs ott nyugalmuk. Ugyanis szinte folyamatosan bukkannak elő a helyiségek különféle építési' hiányosságai. Először csütörtököt mondott a padlózat pvc-burkolatának ragasztása, aztán meglazultak a válaszfalak, az ajtók tokjai, majd az ablakok bezárása vált lehetetlenné. Ezen — és a még fel nem sorolt — műszaki hibák kijavítása hosszú ideje késik, mivel & beruházó és a kivitelező azon vitatkozik, ki a felelős a dolgok ilyetén való alakulásáért^ s ki illetékes az intézkedés megtételére. Az indokolatlanul és érthetetlenül sokáig tartó egyezkedési „eszmecsere” egyik következménye, hogy már lejárt a lakások garanciális javításának határideje. „De bármennyire is halmozódnak a problémák, óhajunk nem lehet más, minthogy az eddig kifizetett pénzünkért cserébe szeretnéhk, ha végre otthonosan érezhetnéftk magunkat otthonainkban!” — végződik a levéL E sorokra az Országos Takarékpénztár Bács-Kiskun megyei Igazgatóságától kaptunk írásbeli választ, s abból a következők derülték ki. Az épület kivitelezője, a Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat volt, amely az 1972. október 10 -i műszaki átadáson jegyzőkönyvbe foglalt hiányosságokat, sajnos, nem pótolta az általa megjelölt december 15-i határidőig. Mivel a 42 lakásba közben már megkezdték a beköltözést tulajdonosaik — akik joggal elégedetlenkedtek az ott látottak, tapasztaltak miatt —, így érdekükben szükségessé vált azonnal megindítani a peres eljárást. A megyei bíróság ítéletében kötelezte a vállalatot, hogy a felmerült javítási munkákat legkésőbb idén április 15-ig végezze el. Ezen időpontot megelőzően viszont lezajlott a garanciával kapcsolatos műszaki szemle is, melynek során a bizottság újabb kifogásolnivalókat talált, s azokat jegyzőkönyvben rögzítette. Ezek után a kivitelező képviselői közvetlenül is megkeresték az érintetteket, s 33 családdal meg is állapodtak, hogy például a pvc- burkolat rendbehozásáról maguk gondoskodnak, a munkadíj ösz- szegét pedig megtérítik számukra. A pénzkiutalás februárban meg is történt. A hátralevő problémák további — de már végleges — megoldásaként az építők vállalták, hogy a lakások kijavításával kapcsolatos valamennyi munkát ez év május 31-ig befejezik. Amennyiben nem. tel’jekrtik kötélézétíségükét/ ‘úgy- az öfrp jogi úton ’ szérez ’érvényt' követelésének — olvassuk a hivatalos levélben, melyből még arról is tájékozódhatunk, hogy a pénzintézet' az utóbbi években megyeszerte 1400 lakást értékesített, s ilyen mérvű minőségi hibasorozat még sehol nem fordult elő, vagyis a kalocsai esetet csupán egyedinek kell tekinteni. összeállította: Vélkei Árpád BRIGÁDNAPLÓT LAPOZGATVA Hősöket választottak példaképül „A szocialista munkaverseny a szocialista termelési viszonyokból eredő önkéntes és tudatos megnyilvánulás, a szocializmus építésének kommunista módszere. Mint nélkülözhetetlen eszköz segíti a dolgozók tudatának formálását.” A Szerszámgépipari Művek szocialista munkaverseny-felhí- vásából való ez az idézet. Ennek tudatos végrehajtását tűzte célul a kecskeméti gyáregység kollektívája. Bizonyításként Kúthy Györgyné munkaverseny-felelős 27 brigádnaplót tett elém, betekintésre. Találomra választottam ki egy szerény külsejű, vaskos naplót. Fedelén, a jobb felső sarokban ez áll: „Szojuz—11.” A kopottas külső gazdag tartalmat takar. Az első lap hivatalos bejegyzésre a \megalakulásról szóló jegyzőkönyvnek adott helyet. A dátum — 1971. július 6. — arról „árulkodik”, hogy a gyáregység megalakulását követő ötödik napon fogott össze a minőségellenőrző osztály kollektívája, hogy brigádot alakítson és küzdjön a szocialista cím elnyeréséért. A héttagú brigád egyhangú döntése alapján vették fel a „Szojuz—11” nevet. A napló több oldalon áldoz Georgij Dobrovolszkij, Vlagyisz- láv Volkov és Viktor Pacajev űrhajósok, emlékének, akik az első űrlaboratóriummal nagyszerű kísérletsorozatot hajtottak végre, de sikereiket nem kamatoztathatták, hősi halált haltak. A kézzel írt emlékező sorok önmaguk helyett beszélnek: „Csillagok felé száguldottak, úgy, mint elődeik. Az egész emberiség haladásáért vívott harc legjobbjai közé emelkedtek. Emléküknek adózva veszi fel brigádunk a Szojuz—11 nevét.” A brigádnapló vall. Tükörként mutatja gazdái tevékenységét. Rögzíti versenyvállallásaikat, mindig többet és többet, de józanul felmérve az erőt. Szándékosan hagytam a lapok között a számadatokat. Inkább címlistát állítottam össze sokrétű tevékenységükről, minden kommentár nélkül: Munkaszerződéseket kötöttek a gyár gazdasági vezetőivel — kötelezően vesznek részt az újítómozgalomban — kommunista műszakot tartottak, •nemcsak meoztak, ha kellett, fizikai munkát is vállaltak — óvodákat, iskolákat patronálnak — parkot, utat építenek — szakmai és politikai ismereteiket rendszeresen bővítik — szórakozva tanulnak, állandó színház- bérletük van — terjesztik j és olvassák a Népszabadságot, a Petőfi Népét — kirándulnak, országot járnak — szellemi vetélkedőt nem rendeztek meg nélkülük — sportolnak — nemcsak társadalmi ünnepeken vesznek részt, megemlékeznek társaik névnapjáról is — valamennyien vöröskeresztes aktívák, véradók — saját brigádkasszájuk van — a szocialista cím elnyerése után megérdemelten kapták meg a szocialista brigádzászló kitüntetést is. A brigád öt tagja — Gubényi Istvánná brigádvezető. Kállai Sándor né, Mák János, Bekő Sándor és Kakulya Antal a Kiváló dolgozó büszke cím tulajdonosa, de a többiek is közel állnak ehhez. „ A járműprogram sijkeres végrehajtásában nélkülözhetetlen tevékenységük. Sokat várnak tólük, ők mégis többet adnak. A brigádnaplóban már alig van hely. A brigádkassza összege megcsappan az új könyv árával. Száz új lap várja a bejegyzéseket. Biztos vagyok benne, hogy nem hiába. Holman Péter •jt
