Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-21 / 92. szám

VILÁG proletárjai, EGYESÜLJETEK! ÖSSZEFOGTAK A CUKORRÉPA-TERMESZTŐ SZÖVETKEZETEK AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évt. 92. szint Ára: 90 fillér 1974. áprilisZl. vasárnap AZ MSZMP KB KÉPVISELETÉBEN Horváth István Ciprusba utazott Az MSZMP Központi Bizottsága képviseletében dr. Horváth István, a KB tagja, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára elutazott a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja XIII. kongresszusára. (MTI) Szerdára összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — az al­kotmány ' 22. paragrafusa (2) bekezdése alapján — az országgyűlést április 24. napján (szerda) délelőtt 11 órára Összehívta. Előreláthatólag az ülésszak napirend­jére kerül a családjogi törvény, módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a külügyminiszter beszámoló­ja időszerű nemzetközi kérdésekről. (MTI) Jó munkáért százezer forint Kitüntették a közúti igazgatóságot Tizennégyezer hektáron földben a kukorica • Vetik a kukoricát a kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Tsz-ben. A szövetkezet két gépsorral vesz részt a korszerű termelési rendszert megvalósító CPS nevű vállalkozásban. Egymással és az idővel verse­nyezve dolgoznak a mélykúti ha­tárban a három termelőszövetke­zet gazdái. Igyekezetüket az idő­járás átmeneti rosszabbodása sem tudta tartósan befolyásolni. En­nek az eredménye a többi között az, hogy az áprilisi eső,' amiből sajnos, elég kevés hullott, a föld­ben találta a vetőmagot a cukor­répa-termesztésben évek óta je­leskedő nagyközségben. Évente húsz százalékkal emel­kedett az. 1972. esztendei mély­pont óta a répatermő terület a Szolnoki Cukorgyár Bács-Kiskun megyei körzetében. Az ágazat fej­lesztésére hozott kormányhatáro­zat. majd a termesztés gazdasá­gosságát előmozdító számos intéz­kedés érezteti haitását. A kiskun- halasi járásban az idén több mint félezer hektáron vetettek cukor­répát. A mélykúti Béke Tsz a ta­valyihoz képest 25 hektárral nö­velte vetésterületét, s az idén 115 hektárról vár répatermést. A nagyközség másik szövetkezete, az Űj Élet, pedig szilárdan tartja a 173 hektáros vetésterületet, amelyet évekkel ezelőtt előirány­zott. Az értékes élelmiszeripari alap­anyag termesztésére összefogtak a Bács-Kiskun megyei szövetke­zetek. Közös erővel vásároltak gépeket, s azokat gazdaságosan kihasználják. A ti szakács kei Béke Tsz a sajátján kívül a helybeli Szabadság és a lakiteleki Szikra Termelőszövetkezet cukorrépáját is elvetette különleges, szemen­ként vető gépével. A harkakötö- nyi Egyesülés a bodoglári- Sza­badság Tsz-nek. valamint a Csongrád megyei Pusztaszer köz­ség Hétvezér Termelőszövetkeze­tének segített, s 200 hektáron ve­tett cukorrépát. A kiskunfélegy­házi Vörös Csillag Tsz több éves megszakítás után 1973-ban kez­dett ismét cukorrépát termeszte­ni. s a múlt évben vásárolt va­donatúj gépsorával hektáronként 380 mázsás átlagtermést takarított be. Jövedelmezővé vált ez az ága­zat a szövetkezetben, ennek ha­tására a közös gazdaság a tavalyi 57 hektárról az idén 173 hektárra emelte a cukorrépa vetésterületét. Kiskunfélegyháza másik szö­vetkezete. a Petőfi szintén évek óta a Szolnoki Cukorgyár szerző­déses társa. Az idén a kunszállá­si Alkotmány Tsz-szel összefogva vetette el a cukorrépát, jóval a határidő leiárta előtt Az Alkot­mány Tsz a oetőfiszállási és a bugaci Béke Termelőszövetkezet­tel is társult a cukorrépa ter­mesztésére és "a négy szövetkezet közösen használja a gépsorokat. A feldolgozó üzem körzetében áp­rilis első feléig 2645 hektáron ke­rült földbe a nemesítéssel, illetve polirozással egycsírájúvá alakított répamag. Ebből 227. hektár az ál­lami gazdaságok, a többi a bács­kai és kiskunsági szövetkezetek vetésterülete. A korszerű gépek alkalmazása azt is lehetővé tette. hogy a termelők az egyelést tel­jesen kiiktassák a répatermesztés munkafolyamatából, mivel 6—10 centiméter tőtávolságra vetették a cukorrépamagot. Nemcsak a .répavetésben, .ha­nem egyéb .munkában is tartják előnyüket a Bács-Kiskun megyei szövetkezetek. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya Dénteken értékelte az április eleje óta elvégzett mun­kát. E szerint a 8323 hektár bur­gonyából 5721 hektáron került földbe a Vetőgumó. Á naprafor­gót. amelynek a vetésterülete egy év alatt 800 hektárral emelke­dett. április második feléig 2000 hektáron vetették el. Kukoricá­ból 136.2 ezer hektár vetését ter­vezték a mezőgazdasági nagyüze­mek .és a kisgazdaságok. Ez meg­közelíti a tavalyit Az értékelés idejéig több mint 14 ezer hektá­ron került földbe a szemes ter­ménynek és a silónak vetett tenge­ri. A vetésterület növekedését előmozdítja az is, hogy a csapa­dékhiány okozta gyenge kelés, majd a fagykár miatt 1217 hek­tár búza, rozs és árpavetés ki­pusztult. s helvettük ugyancsak kukoricát szándékoznak vetni a szövetkezetek. K. A. 9 Kiváló minőségű napraforgó-vetőmagot állított elő a Bácsalmási Állami Gazdaság, amelynek vetőmagfizemében Franciskovics Lajos szállításra készíti elő a fémzárolt zsákokat. Szombaton délelőtt Kecskeméten, a MÁV-kultúrotthonban bensőséges ünnepséget rendezett a KPM Közúti Igazgató­ságának gazdasági, párt-'és szakszervezeti vezetősége. Az or­szágban elsőnek és először értek el olyan gazdasági eredmé­nyeket, hogy a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium érté­kelése alapján elnyerték a Kitüntetett igazgatóság címet, s az ezzel járó 10Q ezer forint pénzjutalmat. Az ünnepségen megjelent dr. Ábráhám Kálmán, a KPM Közúti Főosztályának vézetője, dr.-Mátos László, a megyei' pártbizottság osztályvezetője, Imczí Endre, az Építők Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének me­gyei titkára. A megnyitó után Cs Nagy Pál, a Közúti Igazgató­ság vezetője emlékezett meg a múlt év eredményeiről. A biztonságos, és kultúrált köz­lekedés megvalósítása érdekében valamennyi főútvonalon fény- visszaverősre cserélték ki a régi típusú forgalomirányító táblákat. Az . 5-ös számú főútvonalon négy pihenőhelyet alakítottak ki, amelynek karbantartásáról és tisztításáról az illetékes üzem- mérnökség szocialista brigádja gondoskodik. A nagy létszámú brigádok megszervezésével, a munkák összpontosításával előse­gítették és megvalósították a dolgozók munkahelyekre való szállítását, amely nagymértékben növelte a munka hatékonyságát és szervezettségét. Ezenkívül jól Üzemeltették az útellenőrző szol­gálatot, a hídfenntartó brigádot. A közlekedéspolitikai koncepció megyalósltása érdekében az 51- e$ számú főót Dávod—-Herceg- szántó közötti szakaszán úgy szervezték meg a munkát, hogy ennek építését ebben az évben megkezdhetik. A gazdálkodás ha­tékonyságának növelése érdeké-' ben korszerű technológiák beve­zetésével növelték az úgynevezett szőnyegburkolatok részarányát, valamint a nehezen fenntartható padkáknál a burkolatok szélesí­tését.. Ennek megfelelően a múlt évben a tervezett 113 ezer négy­zetméter szélesítéssel szemben 135,5 ezer négyzetmétert teljesí­tettek. Aszfaltszőnyeggel 114 ezer négyzetmétert terítettek le. A munka hatékonyságának növelé­se érdekében a gépeket és szál­lítóeszközöket összpontosították, ezzel a kivitelezés időtartamát jelentősen csökkentették. Ennek Is köszönhető, hogy az 1973. évi feladatot 119 százalékra teljesí­tették, s 12 százalékkal csökken­tették áz önköltséget. Fellendült a szocialistabrigád-) mozgalom is. A dolgozók 35 szá­zaléka vesz részt a szocialista- brigád-mozgalomban, s tíz brigád szerezte meg a szocialista címet. Cs. Nagy Pál szavait követően dr. Ábrahám Kálmán és Laczi Endre köszöntötte az igazgatóság dolgozóit, majd jutalmakat nyúj­tottak át. Farkas István festő a Közlekedés Kiváló Dolgozója ki­tüntetést kapta. Rajta kívül nyolcvan fizikai és húsz műszaki dolgozó részesült összesen 110 ezer forint jutalomban. G. G. 9 Az E—5-ös útvonalon befejeződött az aszfalt­szőnyegezés Budapest és Kecskemét között. Az igazgatósig egyre több modern gépet állít munkába. Hazánkban a közművelődés szerteágazó, sokrétű területeit a tanácsok irányítják: átte­kintik. koordinálják, ellenőr­zik és segítik; igyekeznek ösz- szehangolni a legkülönfélébb szervek, szervezetek és intéz­mények munkáját annak ér­dekében, hogy a lakosság kul- túrálódási igényét minél hat­hatósabban, minél eredménye­sebben tudják kielégíteni. Amióta — több mint másfél évtizeddel ezelőtt — egybe­olvasztották a népművelési és az oktatási osztályokat, azóta a megyei, járási és városi ta­nácsoknál a művelődésügyi osztályok a közművelődés gaz­dái. Az elmúlt évekbpn elért sokfajta és beszédes eredmény nagyrészt éppen ennek az irá­nyításnak köszönhető. Kevés létszámuknál fogva — s meglehetősen sok egyéb irányú munkájuk miatt — a tanácsi osztályok nem kép'e- sek naponta, a gyakorlati munka során elegendő segít­séget, támogatást nyújtani azoknak, akik a lakosság min­denkori művelődési igényét igyekeznek kielégíteni. Ugyan­akkor a közművelődési mun­ka napjainkra — szerencsére — olyan változatossá, sokszí­nűvé lett, hogy a művelődés­ügy fellendítésén fáradozók- tól senki nem kívánhatja: mindenhez értsenek. Éppen ezért próbálkoztak már régebb óta a tanácsoknál azzal a módszerrel, hogy kül­ső. „bedolgozó erőket”, szak­képzett embereket foglalkoz­tassanak tiszteletdíjas állások­ban. . ök voltak a szakrefe­rensek. Nos, a szakreferensi hálózatot ez év januárjától or­szágosan megszüntették. He­lyette, az egységesebb ellen­őrzési és irányítási munka ér­diekében, a Művelődésügyi Mi­nisztérium kidolgozta a köz­művelődés felügyeleti rend­szerének új tervezetét. Mit jelent ez? Azt, hogy ezentúl a művelődés legfon­tosabb s legkiterjedtebb terü­letein — egyelőre a művelő­dési otthonok és a könyvtárak hálózatában — szakfelügyele­tet szerveznek, elsősorban a munka tervszerűbbé tétele s korszerűsítése, valamint a színvonal javítása érdekében. E változtatásra szükség volt azért is. mert nagyban módo­sultak a közművelődési intéz­ményekkel szemben támasz­tott társadalmi igények, s leg­főképpen: megnövekedett a tanulási, művelődési igény a lakosság legkülönbözőbb réte­geinek körében. A felügyeleti hálózat az ál­lamigazgatási rendszer szer­ves része lesz. az irányítás és ^ellenőrzés hathatós eszköze. Am már a kezdet kezdetén hangsúlyozni kell annak elem­ző, feldolgozó, összegező, mi­nősítő, koordináló és segítő jellegét is. Csakis úgy válik majd be az új rendszer, ha mindez így, együttvéve érvé­nyesül a felügyelők munkájá­ban. Természetpsen nem árt megemlíteni. hogy türelem is szükséges; időt kell hagyni azoknak, akik mint a köz- művelődés újonnan kinevezett felügyelői, megkezdik tény­kedésüket. Még akkor is, ha nyilván kiválóan képzett, s a gyakorlatban sokat bizonyított szakemberek kerülnek a posz­tokra. A felügyelet legfőbb célja a , művelődéspolitikai elvek kö­vetkezetes érvényre juttatása. Fontos feladata ugyanakkor az intézményvezetés ellenőr­zése és segítése, s a vezetési módszerek tökéletesítésének elősegítése. Mindehhez logi­kusan járul hozzá a jó ta­pasztalatok elterjesztése, köz­kinccsé tétele. Egyelőre tehát két közmű­velődési terület — művelődési otthonok, könyvtárak — fel­ügyeleti rendszerét dolgozták ki.' Ezt követheti — követi ts nyilván — majd a többi; az igényektől s a lehetőségektől függőpn. Nyilván előbb-utóbb indokolttá válik művészeti s amatőr művészeti felügyelők foglalkoztatása. Képzőművé­szeti és zenei életünk k»tel­jesedése, amatőr művészeti mozgalmunk örvendetes fej­lődése megkívánja ezt. Az irányítást és ellenőrzési megkönnyítő felügyeleti rend­szer a közművelődés társadal­mi és mozgalmi jellegét fog­ja erősíteni. A legkipróbál- tabb szakemberek bekapcso­lásával bizonyára újabb töme­geket sikerül megnyerni a művelődés szép ügyének. A magyar nyelv hete rendezvényei megyénkben A magyar nyelv hete ez évi veszprémi megnyitó ren­dezvényei után megyénkben a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat megyei iro­dalmi—nyelvi szakosztálya is szervez előadásokat a nyel­vi héttel kapcsolatban. Lőrincze Lajos c. egyetemi ta­nár, a rádió Édes anyanyelvűnk című adásainak ismert előadója április 23-án. kedden délelőtt 11 órakor Kecskeméten, a Katona József Gimnáziumban Édes anya­nyelvűnk az iskolában címmel tart előadást. Ugyanezen a na­pon délután 3 órakor pedig Sza­badszálláson Nyelvszokás és nyelvi norma1 címmel tartja meg előadását. Május 2-án, csütörtökön foly­tatódnak az előadások. Deine László egyetemi tanár 14 órakor Kecskeméten, a Bányai Júlia Gimnáziumban Nyelviség, társa­dalmiság, emberség címmel be­szél fontos nyelvi kérdésekről. Ugyancsak május 2-én látogat megyénkbe Szende Aladár főis­kolai docens is. Délelőtt 11 óra­kor- Tiszakécskén a művelődési házban, 16 órakor pedig Kecs­keméten, a TIT klubjában (Mó­ricz Zs. u. 4.) tart előadást az anyanyelvi oktatás korszerűsíté­sének kérdéseiről. Kiss István A közművelődés /felügyelete

Next

/
Thumbnails
Contents