Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-18 / 89. szám
A korszerű gazdálkodás útján Évente nyolcvanezer hízó a Bajai Állami Gazdaságból A Bajai Állami Gazdaságban ai állami mezőgazdasági üzemeknek fontos feladata a termelés magas színvonalának megteremtése, elterjesztése. Bekapcsolódtak a kormány által meghirdetett sertés- programba és az elmúlt esztendőben készült el Baján az a szakosított telep, ahonnan évente 80 ezer hízót bocsátanak kiAz országban másutt megépült zárt rendszerű sertéstelepek üzemelésének tapasztalatai példaként szolgálnak arra. hogy a megnövekedett táplálkozási és exportigény megfelelő mennyiségben és minőségben való kielégítése milyen megfeszített munkát követel. A Bajai Állami Gazdaság mindig is élenjárt a mezőgazdasági technológiák korszerűsítésében, az új megoldások keresésében. Az új keresésének eredménye az 1973. október végén átadott kombinát, amelynek betelepítését az év végére már befejezték. Közép-Európa egyik legnagyobb sertésüzeme 4000 koca férőhelyes, technológiai rendszere az Agárdi Állami Gazdaságban kidolgozott, automatizált zárt tartási forma, amely az AGROKOMPLEX nevet kapta. A termelés intenzíven 1974-ben kezdődhetett, s az állami gazdaságban kialakított elképzelések szerint a legfontosabb a négyezer koca 90 ezres szaporulatának elérése, felnevelése. A Súlygyarapodás havi átlagban 14 kilogramm. 16 forintos kilogrammonkénti takarmányköttséggel teljesíthető. Feladataik között szerepel még a tenyészsüldők értékesítése. a Bajai A—14-es hibridsertés előállítása, valamint a higiénikus sertéstenvésztési program, vagy másképpen a batériás nevelés kísérleti jelleggel való alkalmazása. A szakemberek véleménye szerint minden reménv megvan arra, hogy a célkitűzések megvalósuljanak. hiszen a veszteségmentes. korszerű gazdálkodás alap- feltételei adottak, de meg kell teremteni a technológiai rendszer, a tenyésztett fajta, a takarmányozás és az emberi munka közötti összhangot. A technológiai rendszer- az eddigi tapasztalatok az első negyedévi eredmények alapján beválik, • alkalmas a tervek sikeres teljesítésére. Az eltelt rövid idő alatt is továbbfejlesztették, javították a rendszert az agárdi társgazdasággal közösen: 40—60 kilogrammos korig nem az eredeti padlós, hanem a vályús önetetést alkalmazzák. A technológia tökéletesítésére szolgál a higiénikus ma- lacneyelés' .bevezetése ,1% /í.jpala- cok rácson állnak,pigy. a ifiadló tiszta marácf. Előnyé mé'g továbbá, hogy egy négyzetméteren 'több sertést tudnak elhelyezni, s korábban történhet a választás is. Eddig ez 28 napos volt. s a batériás neveléssel 21 napra csökkentették. Ebből következik, hogy jobb lesz a kocaforgó, és az egy anyaállatra jutó kibocsátás. A Bajai Állami Gazdaságban tenyésztett magyar nagyfehér fajta alkalmas az intenzív tartásra, szaporasága kiváló, s malacnevelő képessége is jó. Az elmúlt évek során — készülve a program végrehajtására — sertéseket importáltak Svédországból és az Egyesült Államokból. Ennek eredménye, hogy a Svéd York. a Svéd lapály, a Hampshyre és a Duroc fajtából tiszta í vérű tenyészetük van. A felsorolt fajták szerepelnek a gazdaság hibridelőállítáái programjában. Céljuk olyan fajta előállítása, amely az adott technológiai rendszerben a legnagyobb hozamot, vágási eredményt képes nyújtani, úgy, hogy a költségek a lehető legkisebbek legyenek A munka fontos feltétele a megfelelő minőségű takarmány előállítása, etetése. Ehhez a gazdaság takarmánykeverő üzeme többféle tápot készít kiváló minőségben. A gazdaságban fel nem használt keverékeket a társgazdaságoknak adiák el. Együttműködnek a Phylaxiával is. a vállalat szakembereinek tanácsai szerint készített recepteket alkalmazzák a takarmányozásnál nagyon jó hatásfokkal. Ezek a receptúrák a követelményeknek maximálisan megfelelnek, különösen akkor, ha gondosan vigyáznak az előírások maradéktalan betartására. A Bajai Állami Gazdaságban ezért is hoztálk létre a közelmúltban a takarmányozási szakcsoportot..Eeladatuk a különböző receptek vizsgálata, tesztelése. a takarmányozási osztály munkájának segítése érdekében. Az iparszerűen termelő üzemekben. s így a bajai sertéskombinátban is alapvető jelentősége van a munkákat irányító és végzó embereknek. Hozzáértésük, lelkiismeretességük lényegesen befolyásolja a gazdaságosságot. A bajai sertéskombinát irányítói egyetemi. főiskolai végzettséggel bíró szakemberek, s a brigádvezetök kivétel nélkül technikumot végeztek. A fizikai dolgozók is szakmunkások, s többségükben már régen az ágazatban tevékenykednek. A hozzáértő kollektíva összefogásával, segítségével sikerült a* üzem indulásakor túljutni a kezdeti nehézségeken. A vezetőkkel együtt összesen kétszázhatvanán dolgoznak a kombinátban. Fekete-fehér öltöző. hideg-meleg vizes' fürdő áll rendelkezésükre!- A telepen van ebédlő és melegítő is, az ételt a gazdaság mátéházi konyhájáról szállítják. Az üzemi demokrácia meglétét. életképességét bizonyítja, hogy több kisebb technológiai módosítást, tökéletesítést a dolgozók javaslatára vezettek be. A bérezési rendszer is ösztönöz a jobb munkára, a dolgozók a végtermék alapján kapják a fizetést, s ezzel anyagilag is érdekeltté váltak a termelésben. A vezetők dotálása, a mozgóbér a negyedéves tervek teljesítésétől, az eredményektől függő.' 'Az elmúlt három hónapban a Bajai Állami Gazdaság sertéskombinátjában 20 ezer malac született. 14 ezer került választásra. Eddig 13 ezer hízót értékesítettek. A tenyésztői munka minőségére jellemző, hogy a súly- gyarapodás havonta 14.10 kilogramm. s egy kg húst 3,90 kg takarmány felhasználásával állítottak elő. Egv koca szaporulata átlagosan 9,47 darab, ebből választásra kerüli 8,81 darab 23,82 kilogrammos súlyban. A gazdaságban mesterséges megtermékenyítést alkalmaznak, erre alakult meg a szaporodásbiológiai osztály. Egy állatorvos és 5 inszeminátor végzi a munkát. A termékenyülés eddig 50— 60 százalékos volt. de minden lehetőség megvan arra. hogy ezt az arányt javítani tudják. A gazdaság sertéskombinátja idén áprilisban kapcsolódott be a szaporító anyaggal való ellátásba, a megyei állattenyésztési felügyelőséggel közösen végzik a mesterséges megtermékenyítést a háztáji gazdaságokban. (X) • A felső képen: A 80 ezer hízót kibocsátó bajai sertés- kombinát • Baloldalt: Az épületekben minden munka automatizált• A harmadik képen: Szigorú az állategészségügyi felügyelet. A megye első sertéstenyésztő kombinátja Három állami gazdaság — a kiskőrösi, a kalocsai és a solti — összefogásával készült el a megye első nagy sertéstenyésztő kombinátja Kiskőrösön. 1972 májusára már megtörtént a betelepítés, s megkezdődhetett a tenyésztői munka. Kiskőrösön ugyancsak az Agárdi Állami Gazdaságban kimunkált AGROKOMPLEX rendszerű telepet építették fel, és évente 20 ezer hízó kibocsátásával számoltak. A gazdaságok úttörő munkát végeztek a kombinát létrehívásával, hiszen tökéletesen megbízható termelési tapasztalatok az üzemelés megkezdésekor még sehol sem álltak rendelkezésre. A tenyésztéssel, tartással kapcsolatos problémákat az ott dolgozó szakembereknek sikerült megszüntetniük, a technológia alapjait nem érintő, de a munkát hatékonyabbá tevő ésszerűsítések, módosítások bevezetésével, alkalmazásával. A teljesen zárt rendszerű, az állategészségügyi problémáktól mentes sertéstelep óljaiban magyar nagy fehér hússertés, svéd lapály Fi szülőkoca-állománynak az NSZK-ból származó, Landras hússertéssel / keresztezett utódait tartják. A Landras- kanokat ázért szerezték be, hogy a minőséget, a hústömeget javítani tudják. Az 1974-es esztendőben a telep, átesvén a kezdeti nehézségeken, már teljesen beállt. Az első. három hónapban 4000 hízót értékesítettek. A minőséget mutatja, hogy 1900 sertést exportáltak, ebből 1000 volt a sonkas.ertés, a többit pedig belföldi ellátásra dolgozta fel az Állatforgalmi, és Húsipari Vállalat. A tervek szerint az idén már 20 ezer sertést szállítanak el a kiskőrösi AGRO- KOMPLEX-től. A kombinátban levő 1116 koca szaporulata ugyan várhatóan 25 585 lesz, de az év végéig nem éri el a teljes állomány a 105—110 kilogrammos súlyt, fgy csak 1975- ben szállítják el a 20 ezren felüli mennyiséget. Az Agárdi Állami Gazdaságban kialakított technológia továbbfejlesztését, adaptálását jelenti, hogy a vemhesítőt kutri- cás rendszerűvé alakították át. Az elletőben ugyancsak eltértek az eredetileg kidolgozott módszerektől, a granulátumos száraz etetést nedves, pépes takarmányozásra változtatták. Próbálkoznak a higiénikus, vagy másképpen battériás malacneveléssel is. A kísérletek eredményei kedvezőek, és ha a számítások beválnak, akkor nagyüzemileg js alkalmazzák. A malacokat 28 napos korban választják el az anyától és 75 napig tartják az elletőben. Innen átlagosan 24,91 kilogrammos súllyal kerülnek a nevelőbe. A takarmánykeveréket, a granulátumot a Bács-Kiskun megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalattól szerezték be ez idáig. A telepen azonban már elkészült a keverő, s megtörtént a műszaki átadás is, így várhatóan a maguk készítette, folyamatosan ellenőrzött minőségű takarmányt etethetik rövidesen. A hízóknál a tervezett súlygyarapodás havi átlagban 13 kilogramm volt, ennél azonban az első negyedévben jobb eredményt értek el: 14 kilogrammot. Egy kilogramm hús előállításához 3,90 kiló takarmányt használtak fel. A súly- gyarapodást és a megetetétt mennyiséget figyelembe véve a költségek a vártnál kedvezőbben alakulnak. A technológia szigorú betartásán kívül még a telepen' dolgozók minőségi munkájára, odafigyelésére is szükség van: sikerült elérni a malacelhullások csökkenését. Mint. minden iparszerűen termelő telepen, Kiskőrösön is megépültek a dolgozók számára a szociális helyiségek, s így a munkakörülmények jók. Állatorvos és gyakorlott állattenyésztő irányításával végzik a tenyésztést, a tervezettnél kevesebb, összesen 90 alkalmazottal. Az állattenyésztésben foglalkoztatottakon kívül természetesen a műszakiak is megtalálhatók a telepen, nélkülük aligha lenne megvalósítható a zökkenőmentes üzemeltetés. Kiskőrös. a szőlő és gyümölcs hazája, s így amellett, hogy a telep létrehívásával a kormány által meghirdetett húsprogramot segítik, a gazdaságon belüli más ágazatok számára is hasznos munkát végeznek. Az ólakból kikerülő trágyával végzik a talaj tápanyag-utánpótlását, ily módon is csökkentve a gazdálkodási költségeket. A szerves trágyát hosszú évekig más megyékből, gazdaságoktól kellett beszerezniük. Az ólakból a szerves trágyát a szarvasi rendszerrel tá- volítják el, hígítják, s így kerül az ültetvényekre. (xj HHiMM
