Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-15 / 62. szám

IDŐJÁRÁS Várható idójárós ma estig: Időnként kissé megnövekvő felhőzet, legfeljebb egy-két helyen eső. A hajnali és'reg­geli órákban többfelé köd. Gyenge, napközben mérsékelt szél. Vár­ható legalacsonyabb éjszakai1 hőmérséklet általában plusz U mí­nusz 1, északkeleten mínusz S fok körtlli Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 9—14 fok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évf. 62. szám Ára: 90 fillér 1971. március 15. péntek Ülést tártott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hi­vatala 'közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt Ion Gheorghe Maurernék, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének ha­zánkban tett hivatalos, baráti látogatásáról. A tárgyalásokon megvizsgálták a két ország kap­csolatainak jelenlegi helyzetét és az együttműködés sokoldalú fej­lesztésének további lehetőségeit. Véleménycserét folytattak az idő­szérű nemzetközi kérdésekről, különös tekintettel az európai biztonság és együttműködés kér­déseire. Hangsúlyozták, hogy minden lehetőséget ki kell hasz­nálni a kétoldalú kapcsolatok szélesítésére, a nemzetközi eny­hülés, a béke, a szocialista orszá­gok ' együttműködésének erősíté­sére. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette, Lázár György, a Miniszterta­nács elnökhelyettese beszámolt a KGST végrehajtó bizottságának február 26—28. között Moszkvá­ban megtartott üléséről. A kor­mány á jelentést jóváhagyólag tudomásul vette, és megbízta a nemzetközi gazdasági kapcsola­tok bizottságát, hogy az ülésen el­fogadott ajánlásokból eredő hazai feladatok végrehajtására a szük­séges intézkedéseket tegye meg. A munkaügyi miniszter előter­jesztése alapján a kormány meg­tárgyalta a fizikai munkások ke­reseti arányairól szóló jelentést és elfogadta az országos szakmai bértáblázat kialakításának elveit. El kell érni, hogy a különböző szakmákban azonos munkát vég­zők alapbére ne ágazati, illetve vállalati hovatartozásuktól, ha­nem képzettségüktől, gyakorlott­ságuktól, a fizikai megterhelés mértékétől', a munka körülmé­nyeitől függjön. A szakmai bér­táblázat a legnagyobb létszámú ipari és építőipari szakmák kulcs- fontosságú munkaköreire terjed (Folytatás a 2. oldalon.) A tanácsok és a Hazafias Népfront együttműködéséről, az üdülőterületek fejlesztési tervéről tárgyalt Bács-Kiskun megye Tanácsa Tegnap .Kecskeméten ülést tar­tott Bács-Kiskun megye Taná­csa. Az ülés résztvevőit — ta­nácstagokat, meghívottakat és a vendégeket -— dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke köszöntötte. Külön üdvözölte a megjelent országgyűlési képvise­lőket, a Hazafias Népfront rpe- gyei elnökségét és S. Hegedűs Lászlót, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkárát. Majd, miután megállapította, hogy az ülés határozatképes, javaslatot tett annak napirendjére, amit a tanácstagok elfogadtak. Elsőként Farkas József megyei népfronttitkár vitaindítója alap­ján a tanácsok és a Hazafias Népfront bizottságainak együtt­működési tapasztalatairól és a tanácstagok tájékoztatásának to­vábbfejlesztéséről készült anyag került megvitatásra. (Farkas Jó­zsef beszédét lapunk 3. oldalán ismertetjük.) ~A vitaindítót Követően a napi­rendi ponthoz hozzá szólt dr. Do- dóczky László, a népfront megyei elnöke, aki a népfront és a ta­nácsok kapcsolatának tartalmi javulásáról, szélesedéséről be­szélt. Elmondta; hogy ez a kap­csolat megegyezik a' lakosság igényeivel, amit legjobban azok a különböző mozgalmak fejeznek ki, amelyekben sok ezer állam­polgár tevékenykedik a lakóhely szépítése, fejlesztése érdekében. A következő felszólaló Disztricki Mihályné volt, aki a bajai vá­rosi népfrontbizottság és a vá­rosi tanács kapcsolatát, a lakos-, ság aktivitását elemezte. Bene András a kecskeméti já­rásban működő népfrontcsopor­tok és a helyi tanácsok kapcso­latáról, együttműködésük tapasz­talatairól, s a tanyai népfront­csoportok munkájáról beszélt. Sípos Gyöngyné elsősorban a harkakötönyi együttműködésről, annak kézzelfogható eredmé­nyeiről tájékoztatta az ülés részt­vevőit. majd a kiskunhalasi já­rásban folyó hasonló munkáról szólt. Felszólalt a tanácsülésen S. He­gedűs László is. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára igen nagyra értékelte a Bács-Kiskun _ megyében tapasz­talható, a népfrontbizottságok és tanácsok munkáját egyaránt se­gítő együttműködést, amelyet országosan is példamutatónak ítélt, s egyben tolmácsolta aHNF országos elnökségének elismeré­sét. Elmondta, hogy Bács me­gyéből az utóbbi években több olyan kezdeményezés indult, amely később kormányintézke­dés alapját is képezte. Pusztai József volt a követ­kező felszólaló tanácstag, aki sa­ját tapasztalatai alapján utalt arra a nagy mozgósító erőre, amely a szóbanforgó kapcsola­tokban rejlik. A vitában felmerült kérdé­sekre, javaslatokra és észrevéte­lekre Farkas József adott vá­laszt, á témát“ pedig dr. GajdScsí István foglalta össze. A megyei tanács a beszámolót elfogadta. Rövid szünet után a megyei tanács ülése folytatta munkáját. Második napirendi pontként Az idegenforgalom és az üdülőterü­letek fejlesztésének hosszú távú tervkoncepciója című beszámolót vitatták meg, amelynek előadója Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese volt. A tervkoncepció — amelyhez az előadó szóbeli kiegészítést fűzött — tartalmazza a fejlesztési kör­zetek kialakítására vonatkozó feladatokat, az idegenforgalom helyzetét megyénkben, az üdülő- területek fejlesztésének eddigi eredményeit, a hosszú távú fej­lesztés irányelveit, a kiemelt fej­lesztési feladatokat, a propagan­damunka fejlesztésének szüksé­gességét, valamint a szervezési feladatokat. A téma igen nagy érdeklődést váltott ki a megyei tanácstagok és a vendégek köré­ben. Elsőként Reile Gézáné, a me­gyei idegenforgalmi hivatal ve­zetője kért szót. Örömmel be­szélt, arról, hogy az idegenforga­lom fejlesztése helyet kapott a megyei tanács ülésén, s hogy erre a célra ..anyagi eszközök is. rendelkezésre állnak. " javasolta, hogy célszerű lenne az üdülő- területek fejlesztési koncepciójá­ba beilleszteni a természetvédel­mi területeket is. Matos László — a következő felszólaló — a fejlesztés össz­hangjának szükségességére utalt. Elmondta, hogy az idegenforga­lom szempontjából nagyon fon­tos a kereskedelmi, a vendéglátói, a közlekedési és egyéb kiszol­gálás megszervezése, amiért so­kat tehetnek a megyei tanács szakigazgatási szervei. ÁK ilyen kooperációnak mátis figyelemre­méltó ^eredményei vannak. Nagy Károly az üdülőfejlesz­téssel összefüggésben szólt az adott település lakói ellátásának fejlesztéséről, a kettő összhang­jának megteremtéséről. Benei Sándor elsősorban Kecskemét idegenforgalmi adottságaival, azok kihasználásával, illetve a további lehetőségekkel foglalko­zott hozzászólásában. Szenti Já­nos a bel- és külföldi turizmus fejlesztésével kapcsolatban utalt a helyi tanácsok szerepére, majd Baja idegenforgalmi, v. üdülési helyzetét, eredményeit, terveit ismertette. Dr. Deák István a Tisza menti övezetben kialakuló­ban leyő üdülőkörzetekkel, az. ottani lehetőségekkel foglalko­zott. Felszólalt az ülésen Sivó Ti­bor, a Belkereskedelmi Minisz­térium főosztályvezetője is. El­ismerését fejezte ki a megyei ta­nácsnak azért, hogy mélyreha­tóan és sokoldalúan foglalkozik az idegenforgalommal és az üdü­lési lehetőségek jobb kihasználá­sával. A továbbiakban a vitában felmerült néhány kérdésre adott választ. Kiss Jeremiás többek között a Szelidi-tó fejlesztésével kapcso­latos gondokat említette, amikor elmondta, hogy Dunapataj egy­magában már igen nehezen bir­kózik meg ennek az országos hí­rű üdülőhelynek ellátási, fej­lesztési gondjaival. Ehhez megyei támogatást szorgalmazott. Ku- minka István — az utolsó fel­szólaló — a megyei településfej­lesztési bizottság nevében mon­dott néhány észrevételt az elő­terjesztett anyaggal kapcsolat­ban. A felszólalások során elhang­zott kérdésekre Tohai László adott választ, s egyben röviden összefoglalta a vita anyagát. A megyei tanács ülése elfogadta a hosszú távú tervkoncepciót és határozatot hozott arról, hogy a végrehajtó bizottság gondoskod­jon az anyagnak a városi, nagy­községi, községi tanácsok, illetve a járási hivatalok részére tör­ténő megküldéséről. Ugyanakkor a megyei tanács utasítja a kon­cepcióban érintett tanácsokat, jhogy a körzeti és helyi fejlesz­tési tervüket — a meghatározott irányelvek figyelembevételével — dolgozzák ki, s jóváhagyás végett terjesszék a tanácsülés elé. A megyei tanács ülése beje­lentésekkel, interpellációkkal folytatódott, majd dr. Gajdócsi István zárszavával ért Véget. G. S. • Kotroczó István felvétele. TÖRTÉNELMI TAVASZOK A magyar történelem első tavaszi megújhodását, a száhuszonhat éve történt forra­dalmi márciust, az ifjak, haza­fiak „gyalázatot lemosó”,' világ­szabadságért kiáltó lánggyújtását idézzük ezen a napon. Sok év­százados elnyomás, s azok az idők mentek veszendőbe, amikor a hon nem élhetett e hazában, s népének kettős kisemmizés ju­tott osztályrészül. Sok keserűség és tenniakarás gyülemlett fel Pe- tőfiék nemzedékében, az elavult feudális osztálykereteket gőzként feszítette a haladás energiája. Ezek az erők törtek felszínre 1843. március 15-én, nyitották fel Táncsics börtönének ajtaját és zúgatták a tömeggel: rabok to­vább nem leszünk! Fiatalok gyújtották meg a lán­got, de tűzzé vált volna, ha nem táplálják Magyarország elnyo­mott osztályai, 3 társadalmi vál­tozások iránti legfogékonyabb ré­tegei. Történelmi küzdelemmé nemesítette a felkelést, hogy a márciusi nekilendülést a paraszt­ság és a munkások hősi helyt­állása, honvédő harca, az új or­szág megteremtésének megannyi bátor kísérlete folytatta. Ezért is figyelt ránk nagy-nagy rokon- -szenwel a világ jobbik része, ezért kerülhettünk a merész né­pek seregébe, s lett hírünk — jó« hírünk. A történelem igazság­érzete teljesült így be, a törté­nelemé, amely a fejlődésért ki­álló, azért áldozatot hozó népe­ket részesíti előnyben. A márciusi polgári forra- dalom és a szabadságharc menetét jól ismerheti mindenki. Azt is tudjuk, hogy jelentőségét sokáig csak titkon érezhette a nép, s voljak idők, amikor a magyar uralkodó osztályok nép­elnyomó céljaik érdekében ha­misították meg március tanulsá­gait, próbálták a márciusi sza­vakat elszakítani lényegi tartal­muktól, és velük a sovinizmus mételyét terjeszteni—Az az osz­tályharc, amely századunkban a gyökeres történelmi változásokért lángolt fel, március visszahódí- tásáért is kibontakozott, Petőfi, Kossuth, Táncsics, Vasvári har­cának folytatásáért. Csak évtize­dek múlva váltak valóra a mun­kásosztály erejéből azok a cé­lok, amelyekért a negyvennyol­cas honvéd a csatába ment. Csak a felszabadult hazában csenghe­tett ismét tisztán az a szó, amely először a márciusi ifjak ajkán hangzott: szabadság! Nagy tisztessége nemzedékünk­nek, hogy vállalhatta végre a márciusi elődök példáját, s 1919- ben a munkáshatalom kivívásá­val, 1945-ben a kizsákmányolás­mentes társadalom meggyökerez­tetésével, annak felépítésével te­tőzte be Petőfiék művét. VJ árcius 15. a lelkes, dolgos fiatalok ünnepe, akik tud­ják, hogy a valóságos népharc­ban, a valóságos népigények .tel­jesítésében vállalt szerepük ré­vén lehetnek méltók az első szép tavaszok emlékéhez. Azok a fia­talok rendelkeznek ma a negy­vennyolcas és a tizenkilences március ihlette életstílussal, akik forradalmiak a munkában, a kul­túra kincseinek türelmetlen elsa­játításában, a szocialista eszmék és életforma elterjesztésében. A mai fiatalok ezért teszik jól, hogy ezen a napon is a forradalomról tanulva, a nép, a munkásosztály küzdelmével azonosulnak! Március 15. az egész magyar társadalom ünnepe, hiszen az a csata a független országért, való­ságos társadalmi átalakulásokért lángolt fel, olyan célok megfo­galmazásáért, amelyek feladatot jelöltek a sötét korokban küzdő hazafiaknak, lelkesítették a- dol­gozó tömegeket. Egy . ország jö­vőjét alapozták meg a fényre, zászlót adva, a szabadság iránti sóvárgást, de a tenni akarást is élesztve. Ezért is méltó a negy­vennyolcas forradalmárok em­lékéhez és példájához, hogy ezen a napon az egész társadalom képviselői elhelyezik a koszorúi­kat a márciusi emlékművek ta­lapzatán, s felidézik a küzdel­meket, harcokat. C zép szimbólum a termé­^ szetben a tavasz, a rügy­fakasztó, a megújító. Ugyanígy a három történelmi tavaszon újult meg társadalmunk is. 1848-ban, 1919-ben és 1945-ben öltött új ruhát népünk. A történelmi időkben, hogy megcélozza, s most. hogy felépítse a bőség tár­sadalmát. AZ NSZK BERLINBEN, AZ NDK BONNBAN ÁLLANDÓ KÉPVISELETET NYIT Aláírták a két német állam megállapodását Kurt Nier, az NDK külügymi­niszter-helyettese és Günter Gaus nyugatnémet államtitkár csütör­tökön délben aláírta a két német állam külképviseleteinek meg­nyitásáról szóló jegyzőkönyvet. Az ünnepélyes aláírásra, s a kísérő okmány , parafálására Bonnban, a kancellári hivatalban került sor. Az aláírás után az okmányok szövegét nyilvánosságra hozták. A két német állam küldöttségé­nek jegyzőkönyvileg rögzített megállapodása értelmében Ber­linben az NSZK, Bonnban az NDK nyit „állandó képviseletet”. A nyugatnémet képviselet veze­tőjét az NDK Államtanácsának elnökénél, az NDK képviseleté­(Folytatás a 2. oldalon.) Vetik a borsót A kecskeméti Ma­gyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben az idén 360 hektáron terjesztenek borsót. A vetést — a megyében elsőként — tegnap kezdték meg a Prinsa fajtával, amelyből na­ponta mintegy 20 hek­táron kerül földbe a mag. Játszóteret, játszókertet a gyermekeknek S. oldal Kecskeméti agrármérnökök sikere 4. .oldal A tárgyalóteremből 4. oldal Munkásfiatal . 4. oldal Petőfi a szövőszéken 5. oldal Úttörőélet 5. oldal SPOrt 7. oldal

Next

/
Thumbnails
Contents