Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-02 / 51. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évi. 51. szám Ára: 90 fillér 1974. március 2. szombat A romától v\v miniszterelnök látogatása Csepelen Ion Gheorghe Maurer, a Komán Szocialista Köztársaság Miniszter- tanácsának elnöke kíséretével pénteken a Csepel Vas- és Fém­művekbe látogatott el. A román vendégeket a látogatásra elkísérte dr. Tímár Mátyás, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. Roska Ist­ván külügyminiszter-helyettes és Martin Ferenc, a Magyar Nép- köztársaság bukaresti nagykövete. A vendégeket megérkezésükkor dr. Horgos Gyula kohó- és gép­ipari miniszter. Csató László ve­zérigazgató. s az üzem más veze­tői fogadták. Soltész István VeZér- igazgató-helyettes tájékoztatta a vendégeket a nagy múltú gyár­óriás történetéről, munkájáról. A gazdasági kapcsolatokról szólva kiemelte: az elmúlt évben 4,5 millió rubel értékű terméket ex­portáltak román partnereiknek. Ion Gheorghe Maurer délben ebédet adott Fock Jenő, • a Mi­nisztertanács elnöke tiszteletére a Duna Intercontinental Szálló­ban. Csővezeték a Testvériség” távvezetékhez A Dunai Vasmű spirálcsőgyára különleges acélötvözetből 81 centiméter átmérőjű óriás csöveket gyárt a hazánkat is érintő „Testvériség” gázvezetékhez. Jelenleg a századik kilométert gyártják. (MTI Foto — Jászai Csaba felv. — K§>) A majsai új diákotthonban tanácskozott a kollégiumi alap felügyelő bizottsága SZÁRAZ A FÖLD, ALACSONY A TALAJVÍZ SZINTJE A Bácskában már öntöznek 9 A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz öntözőtelepén Gődér János gépkezelő a Mandats típusú, műanyagszálas öntözöcsöveket készíti elő. (Tóth Sándor felvétele.) Az aszályos évszakok sorrend­jében az idei tavasz már a negye­dik, amikor a • fejlődő növényzet számára a szükségesnél jóval ke­vesebb nedvességet tartalékol a termőföld. Ezzel magyarázható, hogy az előrelátó mezőgazdasági nagyüzemek február második fe­lében országszerte megkezdték a gabona öntözését. Bács-KisRun megyében Harta és Solt határában, valamint a Mohácsi-szigeten indították meg először a szivattyúgépeket, hogy a hótakaró nélkül telelt kalászost és a gyepet megöntözzék. Dolgoz, nának már a kecskeméti Ma­gyar—Szovjet Barátság Tsz 378 hektáros telepén isimért kellene a mesterséges csapadék a füves­herére és az őszi gabonára. A te­lep nyomásközpontjának gépi be­rendezéseit beállító DIMÁVAG gyár azonban elkésett a munká­val. A tervezett határidő decem­ber 31-e helyett akár április vé­géig is elhúzódhat a szivattyúk üzembe helyezése. Az öntözést pedia nem lehet tovább halogat­ni-. mért a;1föld kiszáradt a szö­vetkezet talaivízszint-észlelő .kút- jaiból az ilyenkor szokásos mér­téknél másfél méterrel mélyebbre süllyedt a talajvíz az őszi, téli csapadék hiánya miatt. A kecs­keméti termelőszövetkezet vezetői azonban bíznak abban, hogy az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igaz­gatóság a nyomásközpont üzembe helyezéséig engedélyezi az ideig­lenes vízkivételi mű használatát. A Duna—Tisza közén másutt is igen kedvezőtlen a helyzet. A me­gyei öntözési operatív bizottság idénynyitó kalocsai ülésén Szenti János vízügyi igazgató, a bizott­ság titkára számolt be í. arról, a termelőszövetkezeti, állami gazda­sági vezetők előtt, hogy rendkívül csekély a termőföld vízkészlete. Az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság bajai kalocsai, kun- szentmiklósi szakaszmérnökségé­nek mérései szerint a múlt esz­tendő második felében jóval ki­sebb csapadék hullott, mint más években. Az október elsején kez­dődött 1973—1974-es hidrológiai év eddig pitéit hónapjai alatt a helyzet tovább rosszabbodott és február végén a termőtalaj víz­készletéből már több mint 200 milliméter csapadéknak megfele­lő mennyiség hiányzott. Különösen az őszi gabona ta­lajának vízpótlását kell mielőbb megkezdeni, ahol abbahagyták, fólytatni. mert a kalászosok sok helyen elég ritkán keltek, s a hó­takaró nélkül rosszul teleltek. Ha az időjárás melegebbre vált át, a műtrágyázás és az öntözés hatá­sára. a növényzet erőteljesebb fej­lődésnek indulhat. Egyik, másik gazdaságban a korszerűtlen öntö­zőberendezés akadályozza a mun­ka megkezdését. A foktői Béke Tsz-ben a vízkivételi mű hibás, gyorsan szennyeződik, eldugul a szivattyú és leég a meghajtó vil­lanymotor. A szakmán Remény­ség Tsz-nek már az elmúlt évben is azért kellett abbahagynia a zöldségtermesztést, mert elfogyott az öntözővize. A csórna—foktői csatornából az idén sem érkezett még el a pótlás a tóba. ahonnan a vizet az öntözéshez szivattyúz­ták. A Duna menti Regionális Víz­mű és Vízgazdálkodási Vállalatra a jövőben sok munka vár. ha rendeltetésének megfelelőén el akarja látni a feladatát, az öntö­zővíz zavartalan szolgáltatását, a vízkivételi művek üzemben tar­tását. K. A. Március 6-án Jánoshalmán rendezik meg a forradalmi ifjúsági napok megyei megnyitóját A KISZ Központi Bizottsága javaslatára a fiatalok nyolc évvel ezelőtt rendezték meg először a forradalmi ifjúsági napokat. Azóta az ifjúsági mozgalom egyik legrangosabb eseménysorozata lett a három történelmi évforduló megün­neplése. A fiatalok tavaszi seregszemlé­je alkalmából a Bács-Kiskun me­gyében dolgozó KISZ-eseik is egy­re tartalmasabb, színvonalasabb programot állítanak össze. Az idén március 6-án, János­halmán kerül sor a forradalmi ifjúsági napok megyei megnyitó­jára. A KISZ-alapszervezetek, bi­zottságok jól felkészültek az 1848-as szabadságharc, a Magyar Tanácsköztársaság és hazánk fel- szabadulása évfordulójának meg­ünneplésére. Szerdán reggel honvédruhába öltözött fiatalok járják majd a község utcáit, énekelnek, röpla­pokat osztanak. Közben a jános­halmi pártbizottság előtti téren a mélykúti és a madarasi úttörő­zenekar mozgalmi dalokat ját­szik. Tíz órakor a téren Németh Ferenc, a KISZ megyei bizott­ságának első titkára nyitja meg a nagyszabású megyei esemény- sorozatot. Ezután a munkásfia­talok, diákok koszorút helyeznek el a Tanácsköztársaság emlék­művénél. A jánoshalmi általános iskolá­ban helytörténeti kiállítás, a könyvtárban politikai karikatúra­kiállítás nyílik. Délután sport- versenyekre. MHSZ-bemutatóra kerül sor. Ifjúsági fórummal, iro­dalmi színpadok bemutatójával, majd pol-beat zenekarok és né­pitáncosok, népdalénekesek elő­adásával fejeződig be a megyei megnyitó. Ezt követően megyeszerte kul­turális műsorokat, ifjúsági ta­lálkozókat, sportversenyeket ren­deznek a fiatalok. Március 15— 16-án Kiskunfélegyházán tartják meg a Petőfi nevét viselő tan­intézetek országos Petőii-szava­lóversenyét. Kecskeméten Hazám címmel az ifjúgárdisták rendez­nek megyei szavalóversenyt. Már­cius I7-én a Magyar Tanácsköz­társaságra emlékeznek a kecske­méti, kiskunfélegyházi és a kör­nyékbeli ifjúkommunisták. Or- goványon megkoszorúzzák a fe­hérterror áldozatainak közös sírján elhelyezett emlékművet. Április 4-én Baján több száz új KISZ-tag tesz majd fogadalmat. Ezen a napon Komszomol—KISZ- találkozókra kerül sor. A kulturális események közül kiemelkedik a fiatal képzőművé­szek alkotásaiból rendezett me­gyei kiállítás, melyet Kiskunfél­egyházán nyitnak meg. Kalocsán a középfokú tanintézetek népdal­énekeseinek, s a népi hangsze­reken játszó diákok megyei ta­lálkozóját rendezik meg. T. L. A kiskunmajsai diákotthon ava­tása utáni napokban az egyik pajtás panaszkodva-kiváncsiskod- va kérdezte Felföldi László igaz­gatót: — Tessék mondani, itt mindig kell enni? A beszélgetés során gyorsan kiderült, hogy a tehetős szövet­kezeti gazda családja csak este fogyasztott meleg ételt. Délben „kenyérleves” került az asztalra. A kisfiú gyorsan hozzászokott az egészségesebb táplálkozási rend­hez. Az otthon lavórban fanyalog­va mosakodó diák számára az esti tusolás, fürdés naponta visz- szatérő öröm. A tanyán a telepes rádió volt a gyors tájékozódás egyetlen eszköze. A majsai diák­otthon 175 lakója egyszer sem mulasztja el a tévé esti híradó­ját. A gyerekek többsége a na­gyobb követelmények ellenére megtartotta korábbi jegyeit, né­hány an javítottak is. A tények eloszlatták a kételyeket, meg­győzték a korszerűbb oktatási forma ellenzőit. A Tanyai Kol­légiumi Alap felügyelő bizottsá­gának tegnap Kiskunmajsán tar­tott tanácskozását köszöntő kis­lány szülei a körzetesítés miatt hosszú ideig berzenkedtek. Ké­sőbb maguktól hozták a gyereket; Így indokolták változó magatar­tásukat: „Az élet igazolta a kol­légiumot.” Sokak tapasztalatait összegezték. Az értekezlet résztvevőinek többsége évtizedek óta szerepel a közéletben. Megszámlálni sem tudták, hány ünnepi műsort hall­gattak. A megszokás tompítja az érzelmi reagálásokat. Weöres Sándor csillogó-villogó gyerek­verseiből összeállított, Faludi Éva és Vedres Ferencné irányításával tanult irodalmi műsort megin- dultan csodálták a jelenlevők. Ortutay Gyula, a felügyelő bi­zottság elnöke élérzékenyülten nyugtázta a tanyai gyerekek ki­váló teljesítményét. Némedi Sándor, az SZMT tit­kára saját és sok ezer osztályos társéinak gyermekkorát hasonlí­totta össze a Majsán tanuló diá­kok életével. A kollégiumi akcióról Bodor Jenő, a megyei tanács művelő­désügyi osztályának vezetője, a bizottság titkára adott részletes tájékoztatást. 1973-ban 30 mil­lió 618 ezer forint gyűlt össze az akció számláján. Ebből 19 mil­liót különböző pénzmaradvá­nyokból a tanácsok utaltak át. A vállalatok, szövetkezetek támo­gatásának végösszege megközelí­ti a 7 millió forintot. Eddig ötszáz diák részére ké­szült „összkomfortos” kollégiumi hely. A már átadott diákottho­nok értéke 17 millió forint. Bo­dor Jenő hangsúlyozta, hogy hosszan sorolhatná a kezdemé­nyezést segítő testületeket, válla­latokat, szervezeteket. Külön is szólt a Kőolaj- és Földgázterme­lő Vállalat szanki üzeméről, a kiskunfélegyházi Lenin Termelő- szövetkezetről, a 200 éves város pártbizottságáról és tanácsáról, a Művelődésügyi Minisztérium er­kölcsi- és anyagi támogatásáról. Elismeréssel említette a műszaki egyetem KISZ-szervezetének ez irányú áldozatos tevékenységét. Jelenleg a többnyire helyi kez­deményezésre létesített hétközis diákotthonként szervezett régi és az újabb, összesen 19 kollé­giumban 83 pedagógus dolgozik. A továbbiakban kettős feladat hárul a művelődésügyi szervekre és a társadalmi segítőkre. A már meglevők működtetése mel­lett fel kell építeni a tervezett kollégiumokat. Lajosmizsén, Bó- csán, Kisszálláson és Kecskemé­ten adnak át idén vagy jövőre új diákotthonokat és megkezdik újabb építkezések előkészítését. Az ötödik ötéves terv végén 2100 gyermek tanulhat majd ké­nyelmes körülmények között az akció keretében létesített kollé­giumokban. A célokkal, a földrajzi helyzet­ből adódó hátrányok megszünte­tésének a gondolatával mindenki egyetértett. A módszerekről, a „hogyanról” termékeny, hasznos vita alakult ki. Farkas József, a. Hazafias Népfront megyei bi­zottságának titkára kiemelte, hogy a sajtó és a televízió a jelentőségéhez mérten foglalko­zik az üggyel. Raffai Sarolta or­szággyűlési képviselő szerint to­vábbra is szükség van a lakos­ság anyagi támogatására — noha az állami és közületi hozzájáru­láshoz mérten ennék összege el­enyésző —, de szigorú önkéntes­séggel. Az adománynak inkább az erkölcsi értéke a fontos — mondotta. Németh Ferenc, a KISZ megyei bizottságának első titkára bejelentette, hogy java­solni fogják: az építőtáborok fia­taljai az idén is dolgozzanak a kollégiumi alap javára. Tavaly 200 ezer forintot fizettek be a „túlmunkából.” Ispánovits Márton, a kiskun­halasi járási pártbizottság első titkára a mezőgazdasági terme­lés, az urbanizáció és a körzete­sítés kapcsolatairól fejtett ki ér­tékes gondolatokat. Többen el­mondták véleményüket az új kol­légiumok telepítésével kapcsola­tos . elgondolásokról. Gera Sán­dor, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője is ehhez a kérdés­hez szólt hozzá. — Bács-Kiskun megye egyik büszkesége, hogy ezt az akciót itt kezdeményezték — így kezdte összefoglalóját Ortutay Gyula akadémikus, megyénk országgyű­lési képviselője. — A nagyobb munka még hátra van. Kérni kell az ország más részén lakók segítségét és a megyének is meg kell tenni, amit tud. Az értekezlet után a párt- és tanácsi, tömegszervezeti vezetők, vállalati igazgatók, oktatási szak­emberek megtekintették a diák­otthont. Heltai Nándor Színházi bemutató Kecskeméten Darvas Józsefnek tegnap este Kecskeméten, a Kato­na József Színházban bemutatott színműve a felszaba­dulás előtti falusi nincstelenek és az urak ellentéteit, egy, a nép szolgálatára elkötelezett fiatal tanító küzdel­meit idézi. A Szakadék főbb szerepeit Tolnai Miklós, Szakács Eszter, Fekete Tibor és Gurnik Hona alakítja. Rendező: Miszlay István. 9 Balról: a tanító (Tolnai Miklós) és menyasszonya (Szakács Eszter). 9 Alsó képünk: az első felvonás végén Kovács Ferike halál­hírére bizalmatlanul elfordulnak a szegény emberek a tanítótól. (Tóth Sándor felvételéi,)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents