Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-10 / 58. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUry MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évf. 58. szánt Árui 90 fillér 1974. március 10. vasárnap Íp§g|: ' ]V|árcius 14-én ülést Bá&§-Kiskun megye tart Tanácsa Március 14-én, csütörtökön ülést tart Bács-Kfikun megye Tanácsa. A végrehajtó bizottság az alábbi napirendi pontok megtárgyalását javasolja. 1. A tanácsok és a Hazafias NénfrÖnt-bizottságok együttműködésének tapasztalatai. A tanácstagok tájékoztatásának továbbfejlesztése (az 1/1973. sz. HNF. OT. Titkársága és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének együttes irányelve alapján). 2. Az idegenforgalom és az üdülőterületék fejlesztésének hosszú távú tervkoncepciója. A tanácsülés további részében bejelentésekre, illetve a tanácstagok interpellációira kerül1 sor. Tripoli helyett Kairóban Ma ülnek össze az olajügyi miniszterek KAIRO \ Az arab országok olajügyi minisztereinek vaisámaD Kairóban kezdődő konferenciáján „döntenek az Egyesült Államokkal szembeni olajembargó feloldásáról” — írja szombati számában az A1 Ahram című kairói lap. Értesülése szerint az ezzel kapcsolatos titkos döntés az egyiptomi. szaudi. algériai és Szíriái államfő februárban Algírban tartott „mini-csúcsértekezletén” született. A mostani értekezletnek eredetileg vasárnap Tripoliban kellett volna megnyílnia a szaúd-arábiai és egyiptomi kormány azonban úgy döntött, hogy a színhelyet átteszik Kairóba. A döntés okát a lap nem ismerteti. (UPI) Szimferopol 190 éves Munkaértekezlet a gyógyszerésznapon Harci gyakorlat a* Dunán 3. oldal 3. oldal Lapunk harmadik oldalán színes képes riportban számolunk be a ma* gyár néphadsereg kijelölt alakulatainak harci gyakorlatai közben végrehajtott dunai átkelés- séről. Zsellérházak Imrehegyen Művelődés, irodalom, művészet Sport — Keresztrejtvény 4, oldal 5. oldal 7. oldal KÁRT TETT A FAGY A SZŐLŐBEN, GYÜMÖLCSÖSBEN Kajszitermesztés Dunavecsén Metszik a szőlőt, tisztogatják a gyümölcsöst a kecskeméti határban. A Magyar—Szovjet Barátság Tsz gazdái hamarosan befejezik az alma, 'a kajszi és a szőlő tél vé-. gi munkáit. Egész télen át dolgozhattak. kihasználták az időt. A kertészek most azt vizsgálják, hogy a nagyüzemi ültetvényekben .okozott-e kárt a tél. Néhány szőlőfajtánál nem észleltek különösebbet, a hosszú tenyészidejű kövidinka azonban megsínylette a 15 fokos hideget, mivel a fagy beállta előtt vesszői' nem tudtak beérni. Az almáskertben szintén meglátszik a fagyos napok kártétele. ■ Szakértő szemek vizsgálják a,, dunavecsei Virágzó Termeiőszö-' vetkezet kajsziültetvényét is, E gazdaságban 1968 óta hektáronként 76 mázsa „csengő barackot” szedtek lé a fákról, de volt' olyan esztendő, amikor 154 mázsás átlagterméssel zárult a kajsziszüret. A Virágzó Tsz sok éves jó tapasztalatait felhasználva Dunavecsén és környékén, a keresett csonthéjas gyümölcs egyik tájkörzetében hat szövetkezet kaiszitermesztés- re társul. Évente hatszáz, nyolcszáz vagon árut szándékoznak majd piacra adni a nagyüzemi ültetvény termőre fordulása után. A termesztési eljárást a Kertészeti Kutató Intézet tudományos munkatársai dolgozzák ki a Virágzó Tsz jól bevált módszerei alapján. Megyeszerte gépszerelők, lakatosok. hegesztők százai szorgos- kodnak a mezőgazdasági nagyüzemek gépműhelyében. A szőlőtermesztő körzetekben a szőlőnyitó gépeket helyezték^ először üzemképes állapotba. A foktői Béke Tsz szerelői. a 290 hektáros öntöző-telepet kiszolgáló szivaty- tyúkat és a folyamikavics-kiemelő eszközöket javítják, hogy az építési idény kezdetére a sóderszállítást megkezdhessék. A szövetkezet fafeldolgozó üzemében farönköket fűrészel Molnár József gatter-kezelő. Rubóczki Gáspár az ajtó- és ablakkeretnek szánt száldeszkát egyengeti a gyalugépen. A szövetkezeti mar jor másik épületében a tavaszi vetőmagot tisztítják napok óta. A 20 hektáros üzemi erdő fáinak pótlására nemesnyárt és akácot ültetnek. Tölgyet is. ha sikerül a facsemetét beszerezniük. K. A. • Magágyat készítenek a tavasziak alá a duna- pataji határban. 0 Varga Sándor és Vilió József a folyamikavics- kotrógép alkatrészét hegesztl a foktői Béke Tsa majorjában. (Tóth Sándor felvételei.) Jól zárták az évet a vízgazdálkodási társulatok # PáUi János villanyszerelő és ifjú Németh Sándor gépszerelő a foktői Béke Tsz öntözőtelepének MA—200-as típusú szivattyúját javítja. (Tóth Sándor felvétele) Bács-Kiskun megyében ötszázhúsz ezer hektáron működnek & vízgazdálkodási társulatok. Állami és erdőgazdaságot, mezőgazdasági szövetkezetét, legeltetési bizottságot és több más intézményt fognak össze a vízhasznosítás és belvízrendezés érdekében. Megalakulásuk óta saját erőből és állami támogatással ezernél több zsilipet, áteresztő és egyéb műtárgyat építettek. Az 1974. január elsején a du- navecseivel egyesült Kalocsai Vízgazdálkodási Társulat tizenhárom esztendős önálló tevékenységéhez olyan létesítmények fűződnek, mint az országban egyedülálló méretű, 4260\ hektáros fajszi öntözőfürt. Ezt a kalocfeai társulat szakemberei tervezték és három éven keresztül önállóan működtették. A Hosszúhegyi Állami Gazdáság szántópusztai kerületében 700, a foktői Béke Tsz-ben 2S0- hektáros öntözőtelepet tervezett és épített a társulat. Hajós, Szakmár, Homokmégy, öregcsertő határában, a mezőgazdasági nagyüzemek földjén és Kalocsán 460 kilométer hosszú belvízlevezető csatorna felújítása, építése fűződik még a társulat több mint egy évtizedes tevékenységéhez. 1973-ban a zárszámadási adatok szerint a különböző intézmények megrendelésére 93 helyen végeztek vízrendezést, vagy ezzel összefüggő építőipari munkát a kalocsai társulat dolgozói. A nyolc vízgazdálkodási társulatnál a közelmúltban tartották meg a zárszámadást. Az 1973-as esztendőben tovább szilárdultak ezek a közösségek. Hat millió forintos megyei és nagyobb összegű állami támogatást kaptak a közcélú vízrendezési teendők ellátására. A kiskunfélegyházi és a kiskunmajsai társulat DT és S— 100-as típusú, lánctalpas traktorokat vásárolt. A dunavecseiek korszerű, nagy teljesítményű kotrógéppel egészítették ki a munkaeszköz-állományt. A Bácskai Vízgazdálkodási Társulat tavaly 2,8 millió forintos megrendelésnek tett eleget, s nyolc csatornát újított fel Borota, Jánoshalma, Vaskút és Sükösd határában. Ebben az esztendőben 6,6 millió forint értékű munkát akar elvégezni. Bács-Kiskun megye vízgazdálkodási társulatai a nehéz talaj- viszonyok .ellenére eredményesen dolgoztak. Nem végleges adatok szerint a dunavecsei, a kiskunfélegyházi és a kiskunmajsai az ország csaknem száz társulatának versenyében a legjobbak közé küzdötte fel magát 1973-as munkája alapján. Tanuló felnőttek a gyárakban A magasabb sziútű termelés megvalósításának elengedhetetlen feltétele, hogy a személyi állomány a kor követelményeinek megfelelő szaktudással rendelkezzen. Közismert ugyanis: egy üzem teljesítőképességét jelentősen befolyásolja, hogy munkásállományában milyen a szakképzett és a szakképzetlen dolgozók aránya. Ezért a gazdasági vezetők állandóan napiren den tartott feladata a szakmunkaerő gyarapítása. Erre kétféle lehetőség kínálkozik: az egyik a szakmunkástanulók nevelése, a másik a betanított dolgozók hozzáértésének elmélyítése felnőttszakmunkás- képzfe útján. A távlati, 1980-ig szóló felmérések szerint a megye üzemeinek éyi szakmunkásigénye körülbelül 4—4,5 ezer lesz. A jelenlegi és a várható demográfiai helyzet évente 3200—3400 ipari tanuló beiskolázását teszi csupán lehetővé Bács-Kiskun megyében az adott időszakban. A hiányzó szakmunkáslétszámot a szakma nélküli felnőttek iskolázásával kell pótolni. Ismeretes, hogy a MüM 104/1973-as rendelet* ehhez a korábbinál kedvezőbb feltételeket biztosít. A megye üzemei közül a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára példamutatóan él az új határozat nyújtotta lehetőséggel. 1973-ban 130 szakképzetlen dolgozó számára téremtett kedvező feltételeket az úgynevezett intenzív tanfolyam elvégzéséhez, a lakatos, illetve a hegesztő szakma megszerzéséhez. Egy dolgozó hat hónapig tartó képzésének költségei — a tanulóidőre fizetett 9 forintos órabéren kívül — elérik a 40 ezer forintot. A gyár ingyen adja a tanszereket, a résztvevőket saját autóbuszával utaztatja az iskolába és vissza. Az illetékesek rendszeresen ellenőrzik a tanfolyam hallgatóinak tanulmányi előmenetelét is. A kecskeméti szakmunkásképző intézetek, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a gyárban szerzett gyakorlati ismereteket megfelelő elméleti tudás tegye alaposabbá. Természetesen saját nevelésű ifjúmunkásokkal is igyekszik a gyár szakmunkásgárdáját .erősíteni. E célból 12 iskolával áll szocialista szerződéses Viszonyban, a most lezajlott pályaválasztási időszakban körülbelül 800 gyereket fogadtak üzemlátogatáson. Csupán a nyírábrányi, acsádi és fülöpi nyolcadikosok közül harmincötén lesznek ősztől a kecskeméti gyár tanulói. A Férfi Fehémeműgyár bajai gyárában 1300-an dolgoznak, s 92 százalékuk nő. A szalagokról lekerülő napi 12 ezer darab termék jelentős , hányada exportpiacra kerül. Mivel a gyár az egyre növekvő vásárlói Igényekkel lépést akar tartani, minden lehetséges módon elősegíti dolgozói szaktudásának gyarapítását. A szocialista brigádok szakmunkásai vállalásképpen többféle munkamozzanat elvégzésére is megtanítják a betanított munkásokat. Segítenek a szakmunkásvizsgára való felkészülésben is. A gyár jelenleg 43 szakmunkástanuló gyakorlati képzéséről gondoskodik. A múlt évben indított felnőttszakmunkás-képző tanfolyamnak 60 résztvevője vaui. A Papíripari Vállalat kiskun- halasi gyára évente 25 általános iskolából kikerülő fiatalt iskoláz be papirfeldolgozó szakmára. Mivel a szakmunkáslétszám ilyen ütemű gyarapodását nem tartják kielégítőnek, a betanított munkások,, számára kétéves tanfolyamokat indítanak. 1973-ban harmincötén iratkoztak be. a megelőző csoportban huszonheten szereztek szakmunkás-bizonyítványt. A kollektív szerződés a végzők számára órabéremelést tesz lehetővé. A törekvéseket illetően a pozitív példák számát lehetne szaporítani még a Fémmunkás kiskunhalasi gyárával, a Finom- posztó bácsalmási telepével, a BÁÉV-velj az ÉPSZER-rel, s néhány Ipari szövetkezettel is. Meg kell azonban jegyezni, hogy á i szakmunkásarány felnőttképzés útján történő javításával .— a megyei összképet tekintve — nem lehetünk elégedettek. Egyes üzemek — a saját érdekeikkel ellentétben — elhanyagolják a szakmunkaerő gyarapításának ezt a módját. Pedig Bács-Kiskun mpgye gazdasági struktúrájának jövőbeni fejlődése is indokolja az ipari munkásság szakmunkas- árányának növelését. A. T. S. A leglényegesebb gazdasági mutatók egyértelműen azt bizonyítják, hogy az elmúlt esztendőben sokat léptek előre a mezőgazdasági szövetkezetek. A zárszámadások összesítése szerint országosan mintegy 8 százalékkal nőttek a közös ágazatokban a termelési eredmények. Az elmúlt esztendő munka- . ját • összegező zárszámadási közgyűlések előkészítése az előző évekhez viszonyítva sokat javult, elemzővé, kritiku- sabbá váltak a vezetőségi beszámolók, megalapozottabbá a döntések. Ezek a rendezvények a korábbi évekénél is szélesebb körű, gazdagabb tapasztalatokat nyújtottak a szövetkezetek önkormányzatát, belső életét illetően. A közös gazdaságokban egyre inkább szokássá válik, hogy a tagság írásban kapja kézhez a legfontosabb zárszámadási adatokat, valamint a gazdálkodás rövid értékelését. A nagyobb gazdaságokban mindenütt megtartották azokaU a brigadgyülé- seket, ahol tisztázták a leglényegesebb gondokat, a tagság elmondta a véleményét. Ezeken a brigádértekezleteken is érvényesült a szövetkezeti demokrácia, a gazdák fontos kérdésekhez szóltak hozzá. A vezetőségek zárszámadási beszámolói a brigádgyűléseken, valamint a párttaggyűléseken és az egyéb szervezeti egységek összejövetelén szerzett tapasztalatok alapján készültek el. A jó előkészítésnek köszönhetően szinte jellemzővé vált a kritikai hangvétel. A gazdálkodás elemzése során bírálták a vezetésben elkövetett hibákat, önkritikusan tették szóvá az év közben tapasztalt mulasztásokat. A vezetőségi beszámolókat tehát az önvizsgálat jellemezte, amely módot adott egyúttal arra is, hogy levonva a tanulságokat, átgondolt programé*, készítsenek elő az idei esztendőre. A zárszámadási közgyűléseken beszámoltak az ellenőrző, valamint a nőbizottságok elnökei is az előző évi munkáról. Ezeket a jelentéseket is az jellemezte, hogy a szövetkezetekben sokat javult a munka. Az ellenőrző bizottságok beszámolóit a kritikusabb hangnem jellemezte, amelyből kicsendült a jószándék, a segíteniakarás. Sokkal kevesebb volt a formális jegyeket magán viselő beszámoló, mint az előző esztendő ben. Ugyanez vonatkozik a nőbi' zottságok jelentéseire is. Tükrözték azt, hogy igyekeznek könnyíteni a nők helyzetén a termelőszövetkezetek vezetői. Erőfeszítéseket tesznek a második műszak megkönnyítésére. Sok helyen üzemi konyhákat létesítettek, hozzájárulnak a községi napközi otthonok, óvodák bővítéséhez. A nő bizottságok számos okos javaslatot is tettek a zárszámadási közgyűlésen. Ezeket elfogadták, határozattá emelték, s reméljük, hogy meg is való- ' sutnak. A zárszámadásokat az is jellemezte, hogy a közgyűléseken a tagság nagy érdeklődést mutatott. Egyes körzetekben az elmúlt évhez képest nőtt a felszólalások száma. A hozzászólások színvonalasabbak, tartalmasabbak voltak, mint az előző esztendőkben. Az ünnepélyességhez, jó hangulathoz hozzájárult, hogy a legtöbb közgyűlésen kitüntetéseket adtak át, jutalmazták a szocialistabrigád-ver- senyben legjobb eredményt elérőket. Másutt — például a tiszakécskei Tiszagyöngye Termelőszövetkezetben — nyugdíjasokat búcsúztattak bensőséges hangulatban. összegzésül megállapíthatjuk, hogy a zárszámadási közgyűlések a szövetkezeti mozgalom jelentős előrehaladásáról tanúskodtak. K. S.
