Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-09 / 57. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1974. március 9. A SZAKADÉK KECSKEMÉTI BEMUTATÓJA Szigorúbban bírságolnak Üzenet a régi faluból A tiszántúli zsellérség küldte a közéletbe Darvas Józsefet. Mondhatnék, hogy a felháborodás tette íróvá. Tapasztalataiból és tanulmányaiból tudta: csak a forradalmi átalakulás menthéti meg hazánkat a katasztrófától. A változások siettetését, érlelését minden felelősen gondolkodó értelmiségi kötelességének tartotta. Az íróktól azt várta, hogy a valóság hiteles ábrázolásával mozgósítsanak cselekvésre. Kovászként erjesztették a köz- gondolkodást a magyar falu forradalmas üzenetét tolmácsoló Darvas-művek. Szakadék .című drámájának 1942-es (!) bemutatója is politikai eseménynek számított. Az időszerűség lángja hevítette magas hőfokúvá a Madách Színház élőadását. A nézők tüntetőén tapsoltak a bátor, szókimondó tanítónak. Az elhangzó mondatok különös jelentőséget, értelmet kaplak. A Szakadék igazsága, újszerűsége, témája feledtette a megformálás gyengeségeit. Ismeretes, hogy Darvas József Máról holnapra című regényére alapozódik a dráma. A megrázó epikus alkotás széles társadalmi körképet ad a sokáig idillikusnak hitt (mutatott) társadalmi, szemléleti szakadékoktól szabdalt faluról. Ebben a sűrű, nehéz közegben sajátos törvények, szokások szabályozzák az emberek helyét, magatartását, indokolják, motiválják döntéseiket A színműben elszürkül ez a társadalmi háttér. Oldottabb a légköB, jóízű anekdotákon derülnek a szereplők, a nézők. „Elmondásokból” értesülünk a bajokról. a mérhetetlen szakadékokról. Inkább a füstjét érezzük, mint a' lángját a tragikus összecsapásoknak. kit ad a Szakadék a mai nézőknek? Az urak és a kendtek világát elválasztó szakadékot eltüntették az elmúlt évtizedek forradalmi rengései. A politikai. gazdasági, urbanizációs változások átrendezték a falusi társadalmat. A hajdani valóság látványa most senkit sem indít cselekvésre, hiszen a kiáltó társadalmi, gazdasági igazságtalanságokat, nyomorúságot megszüntette a történelem. A múlt Ige* ke, tanulság számunkra. Jól tette Miszlay Isván. a kecskeméti Szakadék rendezője, hogy a többszólamú mű áttételesen ma is aktuális vonulatára irányította a figyelmet: a nép szolgálatára elkötelezett tanító és a kétkeziek konfliktusára. Egyáltalán: az elkötelezettségre, amelynek olykor ma is meg' kell vívnia harcát jó ügyek sikeréért. A fiatal tanító könnyen túlteszi magát az intelligencia közönyén. Az egyszerű emberek makacs, feloldhatatlannak látszó bizalmatlansága ingatja meg hitét. Mit akar velük, általuk, hiszen saját érdekeiket sem ismerik föl? Végül is rádöbben arra, hogy a nincstelenek magatartását az évszázados elnyomottság keserűsége determinálja. Így kell vállalni őket — ez a legfőbb parancs. A szerelem, a .felszínes és valóságos igazság; az eltérő érdekek üközéseiben helytálló tanító Tolnai Miklós, az előadás nagy értéke. Értelmes, rokonszenves fiatalembert alakít, aki természetesnek tartja, hogy napközivel, jó szóval, tanácsokkal, kinőtt cipővel segít a nyomorúságkergetőkön. Reálisnak tűnnek tervei a megírt és látott műben egyaránt. Tulajdonképpen nem is akar forradalmár lenni. Ez a szó talán eszébe sem jut. Hivatását teljesíti. A kicsinyes és szürke környezet, az ostoba kor. egy tragikus eset készteti kiállásra. Jól egyénített, nagy megjelenítő erővel ábrázolt parasztembereket, formált Fekete Tibor, Gumik. Ilona és Lengyel János. Főként Horváth gazdát és Ba- lognét érezzük hitelesnek. Sajnos. mindhármuk alakításába becsúsztak „falusias” felhangok. Darvas József szerint a gazda (Fekete Tibor) olykor nyakkendőt köt, valóságosan és jelképesen., Balogné (Gumik Ilona) hangsúlyaiban éreztünk csipetnyi keresettséget olykor. Mikust (Lengyel Jánost) esettebb, halkabb, megtörtebb öregnek képzeltük. A Kovács házaspárnak emlékezetes pillanatokat köszönhetünk. Hetényi Pál szinte esz-’ köztelenül tolmácsolta a gyermekét elvesztő apa fájdalmát. Kalmár Zsuzsa sikoltó gyásza, majd konok, szorongató szótlansága dicséretes teljesítmény. A falusi társadalmat felidéző karakterfigurák között örömmel fedeztük fel a beteg Mojzes Máriát kitűnően helyettesítő Szendrei Ilonát. Kölgyesi György, Bende Ildikó és Máhr Agnes maradéktalanul teljesítette a szerző szándékait. Az általános iskolás ügyes Ható Gabika kedves jelenség. Az urak világából az orvoshoz és a végrehajtóhoz volt kegyes az író. Így Major Pálnak és Székhelyi Józsefnek jól megformált epizódalakításra nyílt lehetősége. A kitűnő Szakács Eszternek sikerült életet lehelni vázlatos szerepébe. Miszlay István maga is azon a vidéken élt, alibi a Szakadék játszódik. Ifjúkori emlékeit, élményeit jól hasznosítja. Az előadás lassú ritmusával nyilván a hajdani tiszántúli falu légkörét kívánta érzékeltetni. Felfogásával egyetértünk, noha olykor az anekdotikus kitérők miatt alig- alig csörgedezik a cselekmény. A rendező nagy érdeme a szereplők tudatos színpadi mozgatása, kifejező, a szakadékot idéző térformák kialakítása, ahol erre a\, mű lehetőséget ad. A harmadik , felvonás első jelenetét azonban megoldatlannak érezzük. Komo- rabb, tragikusabb ez a kép, mint 0 „Nem! Nem akarlak elhagyni!" A fiatalok nehéz döntése. az előadás érzékelteti. Itt és ekkor válnak szét teljesen a frontok. Poós Éva mértéktartó jelmezei hozzájárultak a mű sajátos hangulatának kialakításához. Csányi Árpád díszlete jó játéklehetőséget adott, de ez a lakó- és dolgozószoba mintha levegősebb, derűsebb lenne, mint ama tanítóé volt. Heltal Nándor # „Aki úr lesz, az csak úr..." — panaszkodik az öreg Mikus (Lengyel János) a tanítónak (Tolnai. Miklós) és a nagygazdaiánynak (Szakács Eszter). Szabálysértések az elmúlt évben Pártunk Központi Bizottsága 1973. március 27-én tartott ülésén határozatot hozott a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveinek továbbfejlesztésére, amely az Elnöki Tanács 14/1973. sz. határozatában nyert- megfogalmazást. Általános feladatként jelöli meg az irányelv, hogy a jogalkalmazó szervek segítsék a szocialista együttélés szabályainak érvényesülését, az állampolgári fegyelem megszilárdulását. Lépjenek fel a társadalmi tulajdon megkárosítóival, áz állami fegyelem megszegőivel szemben, az élősdiség, a spekuláció és a munka nélküli jövedelemszerzés minden formája ellen és részesítsék az eddiginél hatékonyabb védelemben a fogyasztók érdekeit. Megyénkben — hasonlóan az országhoz — döntő többségében törvénytisztelő, a jogszabályokat megtartó törekvő, az állampolgári fegyelmet szilárdítani szándékozó emberek élnek. Vannak azonban olyanok is, akiknek magatartása, az együttélési szabályokat sértő cselekménye, vagy mulasztása szabálysértést képez és elmarasztalást igényel. Ter- mézetesen az is, hogy az ilyen esetek között akadnak olyanok, amelyek minimális jelentőséggel bírnak, s ezért nem is folytatunk le ellenük szabálysértési eljárást, hiszen itt elsősorban tudatformálásra, felvilágosításra, jogpropagandára van szükség. Ezt eljáráson kívül teszik meg az elkövetőkkel, a mulasztókkal szemben. □ □ □ De a jogszabályok alkalmazása során nem lehetünk elnézőek azokkal, akik súlyosan sértik a köz- és az egyén érdekeit. Az elmúlt évben Bács-Kiskun megyében 6569 feljelentés érkezett a tanácsi szabálysértési hatóságokhoz. Ez 8 százalékkal kevesebb, mint 1^72-ben volt, dp a csökkenéssel összefüggésben pozitív és negatív jelenségekkel találkozunk. Pozitív, hogy az állampolgári/fe- gyelem szilárdul, negatív viszont az ellenőrző, felderítő munka lar zasága. Az is tapasztalható, hogy a lakosságtól érkező feljelentések növekvő száma csak az egyéni érdeksérelmen alapult, csökkent a tisztán közérdekből tett feljelentések száma. Az 1973. évi adatok a szabálysértési eljárások- színvonalának fejlődéséről és a jogintézmény hatékonyságának növekedéséről tanúskodnak. A szigorúbb bírságolások arra engednek következtetni, hogy az első fokon működő hatóságok már jobban felismerik egyes szabálysértések társadalmi .veszélyességét. Az egy főre eső Bírságátlagok mintegy 25 százalékos emelkedése is bizonyítja az ügyek szigorúbb elbírálását. A tulajdon elleni szabálysértések (lopás, csalás, sikkasztás, jogtalan elsajátítás), a gazdálkodási kötelesség megszegése — a magasabb bírság alkalmazása ellenére — számszerű emelkedést mutat. Az ilyen cselekményeket elkövetők száma meghaladta az ezer főt. A lakosság, széles rétegét érinti és gyakori bosszúságot okoz az árdrágítás, a jogosulatlan kereskedéssel, a vásárlók megkárosításával és az élelmiszer minőségének megrontásával elkövetett szabálysértési ^cselekmény. Az MSZMP KB 1972. novemberi határozata is felhívta a figyelmet, hogy nagyobb határozottsággal és szigorúbban kell fellépni azok ellen, akik jövedelmüket, tulajdonukat törvénytelen eszközökkel, a társadalom érdekeinek megsértésével akarják gyarapítani. Az említett szabálysértések elkövetőit szinte kivétel nélkül ilyen szempontok vezérlik. Ezért a jogtalan vagyoni haszonszerzés célzatával elkövetett szabálysértőkkel szemben súlyosabb bírság kiszabásával léptünk fel és a jövőben még fokozottabb szigort fogunk, alkalmazni. A korábbi években sokan megsértették az építésrendészeti szabályokat. Gyakoriak voltak az, engedély nélküli építkezések, -melyek károsan befolyásolták a településfejlesztési tervek megvalósítását. A hatósági intézkedések — ezen belül a szabálysértési bírságolások — a köz- és a magán érdekekre való hivatkozással helyesen ösztönöztek a szabályok megtartására, örvendetesen csökkent ezen1 szabálysértési cselekmények száma. Az említett, különösen káros szabálysértések elkövetőivel szemben az 5000 — illetőleg 3000 forint összegű pénzbírság kiszabását is lehetővé teszi a jogszabály. Követi ezt esetenként a kártérítési felelősség, az engedély nélküli építkezéseknél például az épített ingatlanoknak a tulajdonos költségére történő lebontása. A szocialista törvényesség megköveteli, hogy nemcsak az állampolgároktól várjuk el a jogszabályok megtartását, hanem a különböző vállalatok, intézmények, szövetkezetek, egyesületek vezetői is biztosítsák azok betartását, illetve betartatását. A kö- ' telesség természetétől, jellegétől függően a felelőssérevonásnál éppen ezért szánmásba jöhet a vállalat igazgatója, a szövetkezet elnöke is. így került sor például a tűzrendészet! szabályokat be nem tartó több vezető, illetve kötelességét megszegő, vagy hanyagul teljesítő felelős beosztású dolgozó megbírságolására. A felelősségrevonást indokolta, hogy megyénkben az ipari és mező- gazdasági tűzesetek több mint - két és fél milliós kárt okoztak. Következésként — a figyelmeztető bírságok mellett — az állami és szövetkezeti szektorban javítani kell a megelőző tűzvédelmi munkát. □ □ □ A szabálysértéseket felderítő és elbíráló tevékenységünk eszközeivel kívánunk rámutatná, hogy a politikai, gazdasági, társadalmi életünk fejlődése nemcsak az állampolgárokkal, hanem az állami szervekkel, vállalatokkal, szövetkezetekkel szemben is fokozott követelményeket támaszt. . A tanácsi szabálysértési eljárásban községi szinten jelentős szerepe van a választott szabálysértési bizottságnak. Az elkövetőkkel szembeni eljárás hatékonyságát fokozza a társadalmi közreműködés. Mindenekelőtt azért, mert ezúton érvényesülhet a nyilvános tárgyalás nevelő hatása. visszatartó ereje az elkövetőkkel és másokkal szemben is. A bizottságok tagjai elismerésre méltóan tesznek eleget e fontos társadalmi megbízatásuknak. A jövőben is törekednünk kell társadalmi összefogással a szabálysértéseknek, mint jogellenes cselekményeknek felderítésére, a szigorúbb felelősségrevo- násra, hogy a jogszabály alkalmazásával fokozottabban neveljük az állampolgárokat a törvények tiszteletére, felelősségtudatuk növelésére. Dr. Szokoli Gyula a megyei tánács igazgatási I osztályának vezetője 190 TONNA MŰANYAG TAKARÓ A ZÖLDSÉGTERMESZTŐKNEK Keresett a fóliaház A fólia alatti zöldségtermesztés országszerte elterjedt. A kecskeméti AGROKER. az alumíniumvázas fóliaházak legfőbb hazai forgalmazója, a Duna—Tisza közén és a többi hagyományos zöldségtermesztő megyében három év alatt több mint 360 ezer négyzet- méter fóliasátrat, alagutat értékesített. A kertészetben ma már szinte nélkülözhetetlen eszköz iránti kereslet a jövőben még inkább növekszik. Ismeretes, hogy a Minisztertanács a február 28-i ülésén hozott határozatot • a friss fogyasztású zöldség termesztésének a fejlesztésére, az ágazat gépesítésére. Ennek alapján a mezőgazdasági szövetkezetek a zöldségtermesztő fő- liatelep és a növényház létesítéséhez ötven-, illetve hetvenszázalékos ' állami támogatást kapnak. Segíti az állam a háztáji és kisgazdaságokat a zöldségtermesztésben, a fóliaház beszerzésénél a kistermelők harmincszázalékos állami támogatásban részesülnek. A február 28-i kormányhatározat nyújtotta segítségen kívül változatlanul érvényben van a mezőgazdasági termelési hitel, az Országos Takarékpénztár és a takarékszövetkezetek akciója. Fóliaház. kisgép, öntözőberendezés vá- ■sárlására a háztáji és kistermesz- tők 15 ezer forintig terjedő hitelt kapnak. Ha a kisárutermelő kereskedelmi vállalattal értékesítési szerződést köt a kertészeti termékekre, a hitel összege 25 ezer forintig terjed. Már a kormányhatározat előtt nagy volt a kereslet a fóliasátrak iránt. Tavaly egész évben -62 ezer négyzetméter fóliaházat adott el a kecskeméti AGROKER a Bács- Kiskun. Csongrád. Szolnok. Tolna, Baranya, Pest és Győr-Sopron megyei mezőgazdasági nagyüzemeknek, háztáji termelőknek. E mennyiségnek ötven százalékát a Bács-Kiskun megyében helyezték el a kertészetekben.’ 1974. január és február olyan nagy forgalmú volt. hogy arra más esztendőkben ritkán akadt példa. Két hónap alatt 190 tonna polietilén fóliát vittek el a vállalat raktárából a nagyüzemek. Az érdeklődés ennél jóval nagyobb, a Tiszai Vegyikombinát. mint pp- lietiléntakaró gyártója, akkor nem tudott többet szállítani az AGRO- KER-nek. A 190 tonna fóliával 23 ezer négyzetméter, négy és fél méteres, valamint 10 ezer négyzetméter hét és fél méter széles fóliaházat lehet befedni. A vegyi- üzemmel. valamint az ötvözött alumíniumcsövet gyártó könnyűfémművel az AGROKER a szerződést megkötötte és az áru rak»: tárba érkezése után nyomban kiszolgálja a megrendelőket. A saláta, a hónapos retek, a hagyma megyeszerte a'hajtatóházak fóliatakarói alatt díszük. Az első termés egy része megjelent az élelmiszerüzletekben és a piacon. Kapható már a fólia alatt termesztett paradicsom és a cse- megepaprika is. A kormányhatározat nyújtotta anyagi támogatás a keresett zöldségfélék termesztését mozdítja elő a növényház és fóliatelep kedvezményes létesítésével. •' ' K. A. ÚTJELZŐ TÁBLÁK A Budapesti Köztisztasági Hivatal Ecseri úti telepén készítik az útjelző táblákat. A táblákat fényvisszaverő anyaggal vonják bé, ezért élettartamuk két évről 6—8 évre hosszabbodott (MTI foto: Balaton József felvétele — KS) WBmmM, • „Mondja csak, Mari néni, hogy történi ez?” Horváth Lajos (Fekete Tibor), lánya és a tanító gazdasszonya (Gurik Ilona). (Tóth Sándor felvételei)
