Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-09 / 57. szám
'M‘.V VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évf. 57. szám Ára: 90 fillér 1974, március 9. szombat A mezőgazdasági szövetnie,t^kv munkáját tanulmányozták Horváth István, a megyei párt- bizottság első titkára és Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára pénteken látogatást tett Kecskeméten, a Homokhátsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének székházában. A vendégeket Magony Imre, a szövetség titkára tájékoztatta a körzet közös gazdaságainak általános helyzetéről. Jelen volt Pesir István, a területi szövetség elnöke, valamint az érdekvédelmi képviselet több vezetője. Ezt követően a vendégek a területi szövetség vezetőinek társaságában ellátogattak a városföldi sertéskombináthoz.. Ezt a korszerű telepet a Városföldi Állami Gazdaság és három homokhátsági termelőszövetkezet közösen építette. A megyei vezetők később Csó- lyospálosra utaztak, ahol a Kunsági Szakszövetkezetben tettek látogatást. , . V«-’ A takarmánygazdálkodásról Kevés a nagyüzemi betakarítógép — Elégtelen a talajerőpótlás A közelmúltban hozták nyilvánosságra az állatszámlálás adatait. E szerint 1973-ban 800 ezerre emelkedett a mező- gazdasági nagyüzemek, valamint a kisgazdaságok szarvasmarha-állománya. Az 1972-ben megjelent kormányhatározat óta Bács-Kiskun megyében 7,5 ezerrel, az egész országban 50 ezerrel több szarvasmarhát tartanak. Másfél év alatt ebben a megyében is számos gazdaság korszerűsítette tehenészetét, nagyhozamú egyedekkel frissítette fel az állományt. Termelőszövetkezeti beruházásból ez idő alatt négy szakosított telep és két tejfeldolgozó épült. A kormányhatározat óta eltelt idő azonban kevés volt ahhoz, hogy a takarmánygazdálkodásban átütő sikert lehessen elérni. Bár az abrak 70 százalékát adó kukorica termesztését az ipar- szerű rendszerek kiterjesztésével a Duna mentén, de különösképpen a Bácskában megoldották a mezőgazdasági üzemek,. a . Homokhátságon elég kedvezőtlen a helyzet. A bajai, a bábolnai, valamint a nádudvari kukoricatermesztési rendszer alkalmazásának gátat vet főként a kiskőrösi és a kecskeméti járásban ' a sok parcella és a gyenge minőségű homoktalaj. A tömegtakarmány, az egynyári szálas, és az évelő pillangós folyamatos termesztése jórészt az egész megyében megoldatlan. Hiába növekszik az őszi, tavaszi keverék, a fő- és másodvetésű növények hozama, ha a 30—40 százalékos' betakarítási veszteség lerontja a takarmány beltartalmi értékét. Lucernából már akad*'néhány magas fehérje- tartalmú, nagy hozamú fajta, de a talajerőpótlás elégtelensége miatt a termőképességük koránt- sincs kihasználva, pedig a hiba orvoslására megyeszerte számos kezdeményezés történt. Évek óta tevékenykedik Bács- Kiskun megyében a Tessedik- brigád. Előadások, gyakorlati bemutatók útján szorgalmazza az évelő pillangósok talajerőpótlásának, a termés szakszerű fel- használásának a módszerét. Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek fogtak össze, hogy a ku- tátóintézetekkel közösen kidolgozzák a tömegtakarmány iparszerű termelési rendszerét. Több százezer forintos önjáró, szenázskészítő gépeket vásárolták, szá- '* rítór és lucemaliszt-készítő üzemeket építettek. A Bajai Állami Gazdaság mohácsi-szigeti kerületében 1962* óta működik a lu- cernalisztüzem, amelyet nemrég korszerűsítettek. A termesztési idényben naponta 450—500 mázsa, fehérjében gazdag lisztet csomagolnak zsákokba. Kiszolgálására 1,1 millióért HESSTON— 4000 típusú, nagy teljesítményű járvaszecskázó gépet szerzett be az állami gazdaság. Az ilyen és hasonló teljesítményű, a nagyüzemi termesztés követelményeinek megfelelő gépekhez azonban igen nehéz hozzájutni. Bács-Kiskun megye csupán a töredékét kapja évente annak a lucerna- és egynyári szálas betakarítógép-mennyiségnek, amennyit az AGROKER a mezőgazdasági nagyüzemeknek el tudna adni. A megyében számos termelőszövetkezetnek csupán egyetlen betakarító gépsora van. . A fehérjetakarmány hiányát ilyen körülmények is előidézik. A Bács-Kiskun megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat egyébként korszerűsíti a táptakarmány-gyártást. Üj keverőüzemeket épít az elavultak helyett. K. A. v# A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat bácsbokodi takarmánykeverőjének automata adagológépe. • Takarmanyösszetételt vizsgálnak a MEZÖKÉ- MIA kiskőrösi laboratóriumában. Bővítik a homoki spárgásokat Ülést tartott az SZMT elnöksége Tegnap a Szakszervezetek Me- , gyei Tanácsának elnöksége ülést tartott, amelyen először a népesedéspolitikai határozattal kapcsolatos intézkedési tervet tárgyalták meg. A terv foglalkozik a lakáshelyzet javításával, at gyermekintézmények bővítésével, az anya- és gyermekvédelemmel, s a szakszervezetek ezzel kapcsolatos feladataival.' A következő napirendi téma keretében a sportmozgalommal kapcsolatos feladatokat vitatták meg. végül az elmúlt évi munkavédelmi tevékenységet értékelték. Az SZMT munkavédelmi bizottságának jelentése szerint csökkent a balesetek miatt kiesett munkanapok száma. Különösen a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben javult a helyzet, amelyekben 4907 nappal kevesebb esett ki a termelésből, mint 1972-ben. Az ország legjelentősebb spárgatermő vidékén. Pest és Bács- Kiskun megye gyorsan felmelegedő homoktalajain termőre készítik az' ültetvényeket. Az évelő főzeléknövényről az idén is korán, már április eleién ..termést’’ várnak. Ezt megelőzően azonban bakhátolják a tőkéket, hogy a hajtásokat megvédjék a nap szíifező hatásától. A megye legnagyobb spárgatermelő gazdaságában, a kelebiai Népfront Termelőszövetkezetben több mint harminc hektáron láttak hozzá az ültetvény gondozásához. Innen kerül legkorábban piacra az áru. s évente 9—10 vagonnvit értékesítenek belőle. Az idén élénk volt a szaporítóanyag-forgalom spárgából. Az Ültetvénytervező Vállalat negyed- millió dugványt értékesített, amit -új telepítések kialakításához használtak fel a' mezőgazdasági üzemek. illetve társulások. Nagyobb területeken Bugac és Örkény határában ültettek spárgát. Fejlesztését a termék keresettségének tulajdonítják. A kora tavaszi, vitaminban gazdag főzeléknövénynek szinte korlátlan piaca van külföldön. A nálunk keyésbé kedvelt hófehér spárgasípok 90 százalékban exportra kerülnek. Az ország termésének nagyobb részét a ME- ZÖTERMÉK kecskeméti telepéről indítják útnak, s tíz ország fogadja a homoki spárgát. A legnagyobb vásárló az NSZK. Kitüntetések a Parlamentben a nemzetközi nőnap alkalmából Bensőséges ünnepség színhelye volt pénteken a Parlament kupolacsarnoka. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a nemzetközi nőnap alkalmából a nők gazdasági és szociális helyzetének megjavításáról szólói párt- és kormányhatározat végrehajtásában, valamint a nőmozgalomban kifejtett eredményes munka elismeréséül kitüntetéseket adományozott. Az ünnepségen jelen volt Losoncéi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Makoldi Mihályné, a Magyar Nők Országos Tanácsának alelnöke. A vendégeket Losoncai Pál köszöntötte az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány nevében, majd ünnepi beszéde után átnyújtotta a kitüntetéseket. Bács-Kiskun megyéből Fekecs Gézáné, a Tiszakécskei REMIX Rádiótechnikai Vállalat betanított munkása és Szabó Gergelyné, a Bajai Férfifehémemű Gyár munka- és üzemszervezője részesült a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben. (MTI) Ä kihűlt tűzhely #r _rr* / ő rzői 3« oki ii Mindennapos barátság 3. oldal Üzenet a régi faluból L oldal Keresett a fóliaház L oldal A tv és a rádió jövő heti műsora S. oldal Sport 7. oldal A bácsalmási könyvtárban I Bácsalmáson a 965 könyvtári tag közül több mint tele fiatal. Szívesen járnak ide felkészülni ast iskolai feladatokra. Ónodi Erzsébet és Sajtos Ildikó irodalomórára gyűjt anyagot. A fiúk társasjátékkal töltik a szabad időt. Bajai jelentés a nőkről Baja két jelentős könnyűipari üzemében, a Férfi Fehérneműgyárban és a Finomposztó Vállalatnál két és fél ezer nő dolgozik. Már önmagában e tény is kellően jelzi, hogy nem kevés tennivaló hárul azokra, akik felelősek a Központi Bizottság nőpolitikái határozata helyi érvényesítéséért. A határozat végrehajtásáért tett intézkedésekről, eredményekről és a további még megoldásra váró problémákról a két gyár párt- és gazdasági vezetői, a városi párt-végrehajtóbizottságnak e héten adtak számot. Nyilvánvaló, hogy e dátum szerint is aktuális önvizsgálódás, jól beleillett a nőnap ünnepi hangulatába. Hiszen a virágcsokrokon, a tiszteletet kifejező köszöntő beszédeken túl mégiscsak az a legizgalmasabb kérdés: hogyan élnek, milyen körülmények- között dolgoznak a nők. A jelentésből kitűnt, hogy a három év alatt duplájára emelkedett a szakmunkásnők részaránya, így kedvező feltételek mellett megvalósíthatják az új technológia bevezetését, a régi elavult gépek fokozatos kicsexé- lését. Mindez aligha közömbös a kereseti lehetőségek alakulását illetően. A pillanatnyi helyzet: 23 és fél ezer forint a nők évi átlagkeresete — kereken ötezerrel több, mint 1970-ben volt. A Finomposztó Vállalatnál mintegy kétezerrel, a Férfi Fehéme- műgyárban pedig még így is ezer forinttal több a férfidolgozók bére. Számottevőek a szociális téren elért eredmények. A két gyár saját kezelésű bölcsődéiben, óvodáiban 300 gyermek elhelyezésére van lehetőség. A Férfi Fehérneműgyár nemrég jelezte* hogy további 2 milliót fordít a gyermekintézmények fejlesztésére. Figyelemreméltó kezdeményezés. -hogy a Finomposztónál _ a szülési szabadságról visszátérő nők gyermekeit a munkába állás előtt 8—10 nappal felveszik az üzemi bölcsődébe, óvodába, hogy mire a szülő dolgozni kezd, a kicsinyek hozzászokjanak az új környezethez. Az üzemi étkeztetés körüli gondok is helyet kaptak a jelentésben. A Férfi Fehémeműgyárban az ételek minősége romlott 1970-hez viszonyítva. A Mecseki Vendéglátó Vállalat, a KÖJÁL többszöri figyelmeztetése ellenére sem oldotta meg a konyha korszerűsítését. A Finomposztónál bővítették ugyan az ebédlőt, de így is zsúfoltság van. A gyári vezetők ígérik, hogy a gépi felújítás befejezésével egy időben, a szociális ellátottság színvonalát is növelik. A határozat érvényesülésének útja nyomon követhető a művelődés területén is. A két gyárban 424 nődolgozónak nincs meg az általános iskolai végzettsége. Mindez nem kis gond. Jelenleg mintegy 80-an tanulnak a dolgozók esti iskolájában. Az utóbbi években megközelítőleg 150 no végezte el a ruhaipari, illetve a textilipari szakközépiskolát, s közülük többen azóta már főiskolán, egyetemen tanulnak. Rendszeresen fejlesztik az üzemi könyvtárakat. A Férfi Fehérneműgyárban például* csak tavaly több mint nyolcszázan kölcsönöztek ki könyveket. A felsorolás korántsem teljes, hiszen-a két gyárban ennél jóval többet tesznek a nőpolitikái határozat teljes megvalósításáért. Ilyenkor természetesen elhangzanak olyan kérdések is, amelyek a nőknek a vezetésben való részvételére vonatkoznak. Nos, ebben is van előrelépés, főként a társadalmj' vezető testületekben. A gazdasági vezetőmunkában már jóval Szerényebbek az arányok. Hogy ebben is érvényesüljön a Központi Bizottság határozata, nyilván nem elegendő pusztája statisztikát javító intézkedések meghozatala., A gyár munkásnői számára Reális feltételeket kell teremteni, hogy vezetővé lehessenek a gyári mechanizmus különböző posztjain. A jelentés egyik igen nagy haszna volt, hogy éppen ez a törekvés kapott egyértelmű megfogalmazást. Sz. A. Szadat átalakítja az egyiptomi kormányt Az A1 Ahram című kairói lap pénteki száma szerint Szadalr elnök három héten belül átalakítja az egyiptomi kormányt. Ali Amin főszerkesztő tudni véli, hogy az államfő most tanulmányozza a miniszterek új névsorát, amelyen az eddigi harminccal szemben csak húsz név — köztük több új — szerepel. Részletek egyelőre nem ismeretesek, mint ahogy az sem vált világossá, megtartja-e Szadat miniszterelnöki tisztjét, vagy új kormányfőt nevez ki. Mint emlékezetes, tavaly márciusban Szadat a saját kezében összpontosította az állam- és kormányfői hatalmat. Az A1 Ahram a hónap elején még azt jelentette, hogy Svadat mindaddig miniszterelnök marad, amíg az utolsó izraeli katona el nem hagyja a megszállt arab területeket. Az új kormány feladata az új — a lap által „liberalizáló” jelzővel minősített — politika irányítása lenne. A tervezett kormányátalakítás szorosan összefügg a két háborút követő újjáépítéssel, valamint a meghirdetett gazdasági liberalizálás politikájával. Szadat elnök utasítást “fittott a kormánynak, hogy sürgősen dolgozzanak ki kétéves gazdasági tervet 1974-re és 1975-re, majd állítsanak össze egy öt évre .szóló fejlesztési tervet. A gazdasági liberalizálás, más szóval a gazdasági nyitás politikájának a lényege, hogy Egyiptom messzemenő anyagi kedvezményekkel és politikai garanciákkal ösztönzi a külföldi, az arab és az egyiptomi tőkebefektetéseket az e célra kijelölt szabad zónákban. Az újabb rendelkezések szerint nemcsak a külföldi beruházásokat, hímem az egyiptomi nemzeti tőkéseket ,is törvény védi az államosítás és a kisajátítás ellen. Az egyiptomi arab —külföldi vegyes vállalatok alapításával párhuzamosan értéktőzsdét hoznak létre Egyiptomban. Az A1 Ahram értesülése szerint Hafez Iszmailt Szadat elnök korábbi tanácsadóját nevezték ki Egyiptom londoni nagykövetévé. A brit kormány hozzájárult a kinevezéshez. Sazli volt vezérkari főnök, akit korábban jelöltek a londoni nagyköveti posztra, más beosztást kap a diplomáciai testületben. v *
