Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-06 / 54. szám
1974. március 6. • PETŐFI NÉPE • 3 A HÉT INTERJÚJA Egyenjogúság a porondon Beszélgetés a Fővárosi Nagycirkusz igazgatónőjével Komoly, határozott és nagyon egyszerű. Tekintete gondoskodó szeretettel jár körbe tárgyakon és a porondra készülő artisták kifestett arcán. Aggódik értük, együtt érez velük, gondoskodik róluk. Otthont varázsolt ide a Ligetbe, ahol kényelem, tisztaság, az any- nyira nélkülözött családi légkör meghittsége várja a hazatérő magyar. illetve a vendégszereplő külföldi artistákat. A cirkusz különös. örökmozgó világában úgy emlegetik Eötvös Gáborné Picard Máriát, a „Mariskát”, mint egy soknemzetiségű nagycsalád fejét: nála mindig nyugalomra, emberséges, derűs fogadtatásra találnak. i Rögtön azzal kezdi a beszélgetést, hogy eddig nem sokat töprengett az egyenjogúságról. Nem volt rá ideje. Oka sem. — Tudja, nálunk, főként az artistáknál, már régóta megvalósult a teljes egyenjogúság. Ami azt jelenti, hogy a nőknek joguk van egyenértékű munkát végezni a férfiakkal. Sokszor bizony nehezebb a feladatunk, majdnem mindig a nők az obermannok, a férfiak pedig csak untermannok. Az is igaz, hogy a porond az egyetlen hely a világon, ahol a férfiak úgy dobálhatják a feleségüket ahogy a kedvük tartia. A tréfás megjegyzés után ismét komolyra vált: — Az artistanőket sokan irigy- ük. Járják a világot, sikerük van. ünnepük őket, ragyognak, tündökölnek. De hányán gondolnak arra, mennyit dolgoztak azért, hogy egy-egy produkció siker, világszám legyen? Nem napi nyolc órát. Az artistanők abban is különböznek a privát asszonyoktól, hogy nincs állandóság az életükben: minden úi számmal kezdenek mindent egészen elölről. És közben, nemegyszer az életüket is kockáztatják? — Ezzel számolnak. Szomorúbb, hogy a nők fizetése többnyire mégis kevesebb, mint a férfiaké. Tehát ha fizetésre kerül a sor, még a porondon is vége az egyenjogúságnak?! — Sajnos! Ezek után még jobban érdekelne, hogy milyen érzés lehet asz- szonyként állni, egy ilyen hatalmas intézmény élén? ön például, mint a szocialista országok egyetlen nőj cirkuszigazgatója, köny- nyebb vagy nehezebb helyzetben van-e, mint a férfikollégái? — Ügy érzem, adnak a szavam, ra. de nemcsak azért, mert nő vagyok, hanem artista is. Egész életemet itt éltem le a cirkuszban, s a tekintélyemet elsősorban annak köszönhetem, hogy értek a szakmához. Nem is szeretném, ha csak azért tisztelnének, mert nő vagyok. Annyira becsüljenek, amennyit érek. és az volna a helyes, ha minden nőt' a munkájáért ismernének el. Persze, ehhez az kellene, hogy a férfiak is belássák végre, milyen hatalmas teljesítményekre kénesek az asz- szonyok Amíg ez nem valósul meg, addig legfeljebb ugyanúgy dolgozhatunk, mint ők. Persze, az én jó közérzetemhez elég, ha látom, minden a legnagyobb rendben megy a porondon és a nézőtéren. A munkámnak élek, és eddig még soha sem bántam meg, hogy „csak” nőnek születtem ... Az is igaz, hogy kevés nő sorsa fonódik össze olyan szorosan a munkakörével, mint Picard Máriáé a cirkusszal. A Picard család régi, patinás dinasztia a porondon. A gyerekek már kora reggel lovaglással, akrobatikával kezdték a napot, mert az volt a családi rendszabály, hogy ugrani, kézen és fejen állni mindenkinek tudni kell. Máriának pedig nemcsak a porondon jutott feladat, hanem a szervezést is rábízták. Kezdetben lóháton vagy kerékpáron. később motorkerékpárral járta a falvakat, városokat, hogy előkészítse a terepet a mögötte vándorló cirkusznak. Ilyen vidéki úton találkozott először Eötvös Gábor zenebohóccal. A találkozásból házasság, majd közös, csa- . ládi szám lett. amely később a gyerekekkel is kibővült. A Jászaidéi as férj művészetét nem kisebb világhíresség értékelte igen nagyra, mint a legnagyobb clown, Charlie Chaplin. Svájci találkozásuk a család életének legszebb emlékei közé tartozik. Az igazgató asszony arcára mégis árnyék telepszik, amikor a családját említi. — Mióta ideköt a munkám, minden tavasszal nélkülem szélednek szét. Mindenki elmegy, csak én maradok, s bizony nehéz nélkülük. Hiányoznak. Annyira megszoktuk már. hogy mindig együtt próbálunk, dolgozunk, sírunk és nevetünk. Ez a példaszerű összetartás is családi örökség talán, mint a szakma szeretete? • öten a Picárd családból. Balról: Iván. Olympia. Sándor. Elza és a legkisebb: Mária. a Fővárosi Nagycirkusz mostani igazgatónője. •A párizsi vendég- szereplés indította el az Eötvös családot a világhír útján. / Alul. balról a két gyerek: Manyi és Gabi. középen Picard Mária, mellette Eötvös Gábor. — Lehet. Mi. kilencen voltunk testvérek, valamennyien artisták lettek, sőt a gyerekeik is szüleik , nyomdokaiba léptek. A bátyám kivételével, aki nyugdíjas, valamennyien járják a világot, ki erre. ki arra. de nincs annál nagyobb örömünk, mint amikor végre, együtt vagyunk valamennyien. Eszembe jut. hány nő panaszkodott már, hogy választania kell a család vagy a hivatása között, mert a kettő nem fér össze. Az ember azt hinné, hogy a manézs- ban még rosszabb a helyzet? — Szó sincs róla. Az artisták nagyon családiasak. A házasság után hamar jön a gyerek és az asszonyok viszik magukkal, bárhova utazzanak. Az artistanők nagyon jó háziasszonyok is. Ha a család együtt van, magam is szívesen főzök, mert nincs annál nagyobb öröm. mint amikor ízlik az anyu főztie. A porondról behallatszik az oroszlánok félelmetes morgása, A társalgó foteljeiben artisták pihennek kényelmesen, hátradőlve. Ezeket a ruganyos, bútorokat is „Mariska” harcolta ki. a költség- vetésbe betervezett kemény, merev deszkaszékek helyett, mert tudta, hogy a fárasztó mutatványok utgn jólesik egy kicsit „felengedni” lazítani az izmokon. Rivels vonul át a termen, klaszi- kus clown öltözékének csillogó pompájában, fehérre mázolt arcát mosoly színesíti. A szívélyes mosoly az igazgatónőnek szól — talán a nőnek? —. hiszen a világhírű bohócművész igazán jólnevelt férfi —. de leginkább a nagyszerű embernek, aki nem egyszerűen szállást adott, hanem valódi otthont teremtett az artistáknak. —- Három éve. mióta ez a cirkusz elkészült, minden erőmmel azon voltam, hogy ebből az épületből olyan hely legyen, ahol mindenki jól érzi magát. Számomra a legnagyobb boldogság, hogy az egész világon mindenütt, elismerően beszélnek rólünk. örömmel jönnek ide és nehéz szívvel mennek. Jól érzik magukat. Persze, minden azért van, ami a manézsban történik, ez így igaz. Mi az artistákról gondoskodunk, ők arról, hogy a közönség ne távozzon rosszkedvűen, csalódottan. Ez a mi közös dolgunk, s itt már nem az a lényeg, hogy férfi, vagy nő viszi előbbre a cirkusz ügyét. Fontos, hogy éljen- haljon a cirkuszért. Komoly, férfias szavak. Hanem kifelé jövet, csak felhívja a figyelmemet a ..nőuralom” árulkodó jeleire: a rendre, tisztaságra, a sok, szép zöld növényre. Egy pillanatra megáll Eötvös Gábor arcképe előtt. Sóhaitásnyi időre feleség, magánember. A következő pillanatban határozott léptekkel indul tovább: befigyel a nézőtérre. utasításokat ad. kérelmeket'hallgat. külföldiekkel tárgyal, leveleket diktál, szervez, kockáztat. intézkedik. Akkor indul el hazafelé, amikor csend borul a Ligetre, kialszanak a cirkusz táncoló fényei, csak a Hold lép fel az éjszaka porondjára, mint egy talányos arcú. bölcs, öreg bohóc ... Vadas Zsuzsa A RÁDIÓ MELLETT Egy krahácsi sztori Nyomják a kabarét! Amikor a krahácsi rádió egyik szerkesztője épphogy csak be tudott szaladni a rádió épületébe az őt üldöző tömeg elől, izgatottan. tárcsázta a hétfői krahácsi hírlap szerkesztőségét. — Nyomják a kabarét, fiúk! Kellen,e egy jó kis újságcikk, amiben valamelyikünkkel nieg- magyaráztatnátok a plebsnek, hogy a kabaré olyan, amilyen, egyébként nem is rossz, és valószínű, hogy ilyen is marad. Van egy apropó is: a következő adás lesz az ötvenedik. A jubileum ... A cikk megjelent. A krahá- csiak közül a legkönnyebbéin befolyásolhatók a rádió mellé ültek, előkészítették pörkölt földimogyorójukat, felvették haskötőjüket (ne adj isten, lehet, hogy hogy nevetni is kell majd), és megadták magukat a sorsnak. A dörzsöltebb krahácsi polgárok úgy döntöttek, hogy elsörözik ezt a hétfő estét, kabarézni ráérnek a vasárnapi ismétléskor is. Ha érdemes. Hétfő este kilenc óra tájban szirénázó mentőautók száguldoztak az egyik krahácsi város utcáin. A kórház ügyeletes orvosai alig győzték injekciózni a több száz npvetőgörcsben fetrengö beteget, míg végre sikerült né- hányukat életre kelteni. — Min nevettek ilyen jól? — kérdezte tőlük az orvos. — Min nevettünk volna? A rádiókabarén — válaszolta megütközve az egyik felgyógyult krahácsi. Az orvos értetlenül bámult a mellette ülő ápolónőre. Az ápolónő megértettp a pillantást, s már indult a szomszéd szobába, hogy telefonáljon az elmeosztályra, amikor a kezelőbe lépett a helyi rádió egyik munkatársa. — Egy lépést se tovább — szólt higgadtan. — A mi rádióadónk okozta a tömeges nevetőgörcsöt. Szándékosan eltérítettük a központi adó rádióhullámait, és bejátszottunk‘ egy tizenöt évvel ezelőtt elhangzott kabarét... Természetespn vállaljuk a kórházi ápolás költségeit... Persze, ezzel a krahácsi sztorival nincs elintézve az ügy. A jubileumi kabaré nyolcvanöt percéből huszonöt egészen tűrhető volt. Ez pedig nem is olyan rossz arány. Kontra György Jubilál az OTP Huszonöt éves „a lakosság és a tanácsok bankja” Márciusban ünneplik az OTP dolgozói a takarékpénztár megalakulásának 25. évfordulóját. Érdemes e jubileum alkalmából visszapillantani a megtett útra, a negyedszázad fontosabb eseményeire, az intézmény fejlődésére. Hazánkban a felszabadulás után az új államrend viszonylag jelentős bankszervezetet „örökölt”. Hiszen a Magyar Nemzeti Bankot és fiókjait, äZ OSZH mintegy ezer tagszövetkezetét és a Postatakarékpénztár szervezetét nem számítva is mintegy négyszáz volt a bankegységek száma. Az infláció megfékezése, a gazdasági egyensúly megteremtése, majd a forint bevezetése még a régi, kapitalista szervezetű bank- rendszer keretei közt történt. Csakhamar megkezdődhetett azonban — a stabilizációt követő gazdasági megerősödés nyomán — a népgazdaság szocialista átszervezése. Az 1949. március 1-én megalakult Országos Takarékpénztár főként betétgyűjtési feladatokkal, építési kölcsönök nyújtásával foglalkozott. Első nagy, gazdaságpolitikai jelentőségű ténykedése a Tervkölcsön lebonyolításában való aktív részvétel volt. 1950-től kezdve fokozatosan bővült a takarékpénztár tevékenységi köre. Hogy a munkakörök miként terebélyesedtek, ezt jpl érzékelteti egy — a teljesség igénye nélküli — felsorolás. Az OTP 1950-ben átveszi a Lottó Vállalattól a sportfogadások lebonyolitását. A rákövetkező évben bevezetésre kerül a nyereménybetét-konstrukció. 1953- ban megkezdődik a termelési hitelek folyósítása, egy év múlva pedig a KST szervezése. A köz- ségfejlesztésialap-számlák megnyitásával 1955-ben alakul ki a hivatalos kapcsolat a tanácsok és az OTP között, majd 1956-ban szervezni kezdik a takarékszövetkezeteket. S ettől kezdve csaknem minden évre jutnak újabb tennivalók. 1958: áruvásár- lásikölcsön-akció, 1959: megkezdődik a szövetkezeti lakások, majd 1961-ben az OTP-beruházá- sú társasház lakások építése és értékesítése. Ugyanebben az évben vezetik be a gépkocsi-nyeremény betétet. 1964-től látja el az OTP a valutaüzletág körébe tartozó feladatokat, 1968-ban pedig átveszi a községi tanácsok fejlesztési alapjainak kezelésit, valamint a MNB-tői a tanácsi lakásépítések banki feladatainak ellátását. A következő két évben létrehozzák a devizabetét-, illetve az ifjúsági takarékbetét-konstrukciót. Nem bocsátkozva most a takarékpénztár szerteágazó feladatainak részletes elemzésébe, szóljunk csupán a lakossági betétállomány növekedéséről, amely 1949 végén országosan még mindössze 270 millió forintot tett ki, 1960-ban meghaladta az 5 mil- üárdot, tíz év múlva meghétsze- reződött, tavaly pedig elérte a 62 milliárd forintot. Ami megyénket illeti, az 1948. évi bankösszevonások során itt is megszűntek a különböző bankfiókok. s lényegében Kecskeméten és Baján működött az OTP- nek egy-egy egysége. A kettőben együttvéve huszonketten dolgoztak. A munkának az idő tájt igen fontos része volt a propaganda- tevékenység, a takarékoskodásra való ösztönzés. Az azóta elért fejlődést szembetűnően mutatja, hogy a megyei takarékbetét-állomány a 25 évvel ezelőtti 1 millióról (!) napjainkra a 3 milliárd forint fölé emelkedett. Bács-Kiskun megye egyébként abban is úttörő, hogy OTP-nk országosan elsőnek érte el az 1, 2, majd a 3 milliárd forintos állományt. Az egyre sokasodó munkában igen fontos segítséget jelent a szocialistabrigád- mozgalom, a munkaverseny is. A takarékpénztár, amely hosz- szú időn át a szolgáltatásai révén a lakosság bankja volt, a néhány év óta új funkciót is ellát: a lakosság mellett a tanácsoknak is bankjává vált. Köszöntjük a jubiláló pénzintézetet, s dolgozóinak kívánjuk, hogy — miként eddig — a jövőben is közmegelégedésre végezzék népgazdasági fontosságú munkájukat! Főváros a tajgán Iskolaérett-e a gyermek? Március közepén kezdődnek a vizsgálatok Jóváhagyták a Komi Autonom Köztársaság fővárosa, Sziktivkar építésének 2000-ig terjedő általános tervét, amelyet leningrádi szakemberek a lakosság 4 tanácsai és kívánságai figyelembevételével dolgoztak ki. A javaslatok alapján a jövőben például több emeletes házakat építenek, a város új kerületében Lenin-emlékmű- vet állítanak, s obeliszket emelnek a város alapításának közelgő 200. éves évfordulójára. A fejlesztés általános tervével összhangban Sziktivkar a Szovjetunió távol-északi területének hatalmas ipari, közigazgatási és kulturális központja lesz. A jelenleg működő vállalatokat korszerűsítik és új vegyi-, könnyű-, élelmiszer-, építő-, -cellulóz- és papír-, valamint fafeldolgozóipari létesítményeket építenek. A távlati fejlesztés során megalakítják a Szovjetunió Tudományos Akadémiája köztársasági tagozatát, és új egyetemet is heznak létre. A legközelebbi tervek között szerepel egy hatalmas sportkomplexum és a drámai színház új épületének munkálatai. (APN — KS) Előzetes tájékoztatás szerint az idén az általános iskolák első oszályaiban országosan több mint 150 000 kisdiák „startol”. A „végzős” óvodásoknál már megkezdődött, az otthon nevelkedő gyerekeknél március közepén kezdődik országszerte az iskoláskor előtti kötelező orvosi és pedagógiai — szükség esetén pszichológiai — vizsgálat. A cél annak megállapítása: iskolaérettek-e a leendő első osztályosok. Ne töltse idejét fölöslegesen sütéssel. Váratlan vendég kínálására, saját fogyasztásra, legyen a háznál az ízletes kalocsai S93T0S ROPOGÓS és a védjeggyel ellátott RDPI SÚSPáLCIHa Gyártja a Kalocsai Sütőipari Villalat Kapható minden élelmiszerboltban. 180 Milyen szempontok alapján döntik el az iskolára alkalmasságot? Kiket irányítanak korrekciós osztályokba, vagy gyógypedagógiai intézetbe? — ezekre a kérdésekre válaszolt dr. öry Imre, a Heim Pál Gyermekkórház osztályvezető főorvosa Vágó Tibornak, az MTI femunkatársá- nak. Elmondotta: iskolaérettnek azok a gyerekek nyilváníthatók, akik testileg, szellemileg egyaránt elérték a fejlődésben azt a szintet, hogy az iskolába járással, a tanulással kapcsolatos terhelést egészségük károsodása nélkül elbírják. Az iskolaérettség olyan komplex fogalom, amely a teherbírás, a koncentráló képesség, a logikai készség, az alkalmazkodás, a közösségbe való beilleszkedés tulajdonságait jelenti. Igen fontos, hogy azok a gyerekek, akik 6 éves korukban az iskolaérettségnek éppen csak a határán vannak, akkor kezdjék meg tanulmányaikat, ha bizonyosra vehető, hogy a tanulás semmilyen vonatkozásban nem okoz náluk károsodást. — Orvosi szempontból az iskolaérettség meghatározásánál nagyon jelentős tényező a gyermek egészségi állapota, az, hogy idegrendszere, látása, hallása rendben van-e, érzékszerveinek állapota megfelel-e az iskolai követelményeknek. A testi fejlettség szintjét illetően a testmagasság. a súly és a mellkastérfogat a mérvadó. Ajánlatos, hogy az a gyermek, aki az őszi születési dátum miatt, vagy akár a testi, idegrendszeri fejlődés elmaradottsága következtében mégnem teljesen iskolaérett, inkább várjon egy évet, amíg pótolni tudja az elmaradást. Ez bizonyára a tanulmányi előmenetelben is tükröződik majd. — Az eredményes tanuláshoz megfelelő fejlettségi szint szükséges már az általános iskola első osztályában. Fontos feltétel. hogy világosan, érthetően ki tudja fejezni magát, beszéde formailag megfelelő legyen, ugyanakkor értelmesen tudja elmondani gondolatait, élményeit, s jól megértse, amit neki mondanak. Az iskolaérettséghez tartozik továbbá a figyelem, a megfigyelőképesség megfelelő fejlettsége is, az érdeklődés a külvilág, a környezet iránt. A továbbiakban elmondták: úgynevezett korrekciós osztályokat szerveztek azoknak a gyerekeknek, akik még nem iskolaérettek, de fokozott gondossággal, kis létszámú osztályban, jó pedagógus segítségével pótolhatják az elmaradást. Általában 8—10—14 gyermek van egy korrekciós osztályban, ahol nincs kötött órakeret, s ha a gyerekek elfáradnak, a pedagógus felfüggesztheti az órát. Egyébként ugyanazt tanulják ők is, mint a többi első osztályos, de kötetlenebb, könnyebb formában, sokkal több segítséggel. Elmondotta még az osztályvezető főorvos: a nagyobb mértékben gyengén látó vagy nagyot halló gyerekeket úgynevezett kisegítő iskolába, a szellemi fogyatékosokat pedig gyógypedagógiai iskolába irányítják. Megemlítette, hogy az iskoláskor előtti vizsgálatoknál elég nagy arányban találnak beszédhibás gyermekeket. Az 1973—74-es oktatási év előtt a fővárosban vizsgált 20 000 közül 815-nél tapasztaltak beszédhibát. (Ajánlatos, hogy ilyen esetben a szülők haladéktalanul vigyék a gyereket szakorvoshoz, mert később a beszédhiba megszüntetése lényegesen nehezebb. Szintén tavaly a fővárosban 1312 iskolásjelöltnél állapítottak meg kancsalságot; fénytörési hibát. Ilyen esetben is mielőbb szemorvoshoz kell fordulni. A kötelező orvosi-pedagógiai vizsgálatokat egyébként május közepéig bonyolítják le. a döntés ellen május végéig lehet fellebbezni:
