Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-29 / 74. szám

a

1

974. március 29. • PETŐFI NÉPE 9 $

Tudomány és nevelés

1967-ben alakult meg a Magyar Pedagógiai Társaság. Az alakuló közgyűlésen részt vevő Bács-Kiskun megyei pedagógusok már az ülés szünetében is arról beszélgettek, hogy létre kellene hozni egy olyan szervezetet, amely tudományos igényességgel foglalkozna Bács-Kiskun nevelésügyé- vei, s ugyanakkor bekapcsolódna a pedagógiai tudományos élet országos vérkeringésébe is. Két esztendő múlva, 1969- ben kezdte meg munkáját ez a szervezet, a Magyar Pedagógiai Társaság Bács-Kiskun megyei tagozata. Négy év tevékenységéről, s a további tervekről beszélgetünk dr. Kraj- nyák Nándorral, a tagozat titkárával.

Tudomány és pedagógia: régóta szorosan összefüggő fogalmak, a nevelés társadalmi fontossága miatt egyre nagyobb szerephez Jut a pedagógiai kutatás. Hogyan, milyen formában veszi ki ebből a részét a társaság megyei tagozata?

~ Már az első ülésen kialakítottuk azolkat az egységeket, melyek tulajdonképpen tudományos munkálkodásunk ..sejtjei”, Tagozatunk eiső munkaközösségei voltak' a neveléselmeleti, a didakti- kai, a gyermek- és ifjúságvédelmi és a pedagógiai vezetési szak- csoport. Mivel megyénkben sok községben folyik nemzetiségi oktatás, megalakult* egy további szakcsoport, mely a nemzetiségi nyelvtanítás kérdéseivel foglalkozik. Legutóbbi íküidóttválasztó közgyűlésünkön jött létre az óvodapedagógiai szakcsoport.

Csoportjaink kutatnak saját területükön, feladataikat, eredmé- nyeiket pedig munkaértekezleteken vitatják meg. Ezek a megbeszélések, túlterjednek a társaság ■tagsági keretein, s így szinte továbbképzés jellegűek. A szakcsoportok munkájának szintézise megyei tagozatunk tudományos ülése, melyet 1970 óta minden évben megrendezünk.

Tudományos üléseink mindig egy-egy olyan témát tűznek napirendre, melyek országos, talán nemzetközi vonatkozásban is időszerűek — ugyanakkor Bács-Kiskun nevelésügyének bizonyos vonásaival is foglalkoznak. Tudományos ülésen dolgoztuk fel az Ifjúságkutatás problematikáját, a fiatalság önértékelési tendenciáit, a nevelési folyamat korszerű értelmezésének néhány kérdését, s a nevelési tényezők szerepét, kölcsönhatásait.

Ezek az ülések megmozgatták a megye pedagógus társadalmát, hiszen a korreferátumok, hozzászólások megtartására mindig me- gyénkbeli pedagógusokat kértünk fel. Másrészt a tudományos ülések^ anyagát a megyei tanács művelődésügyi osztálya évről évre megjelenteti a Művelődésügyünk című kiadványában, amely eljut minden iskolába, s így tulajdonképpen a megye összes nevelője tájékozódhat a társaság munkájáról, a munka eredményeiről, s ezeket hasznosíthatja a mindennapok nevelő-oktató tevékenységében.

— Egy szervezet életében nélkülözhetetlen a kapcsolatteremtés, az együttműködés. Milyen kapcsolatokat alakftott ki a tagozat?

— Több eseményt rendeztünk

közösen a megyei művelődésügyi osztállyal, s a pedagógus-szakszervezet megyei bizottságával s támaszkodtunk a továbbképzési kabinet segítségére is. Ezek a rendezvények nemegyszer országos jellegűek voltak, kiemelem Közülülk a tavalyi gyógypedagógiai tanácskozást és az idén megrendezett felnőttoktatási konferenciát. Mindkét eseményre az ország minden részéből érkeztek szakemberek.

Aj Ilyen jellegű kezdeményezések országos elismerést vívtak ki, s jó födni', hogy tagozatunk ösz- szé tudja fogni azokat az erőket, melyek szívlesen vesznek részt a jelentős pedagógiai kérdések kimunkálásában. Keressük aa együttműködés lehetőségeit újabb intézményekkel is. Eddig Kecskemétre koncentráltuk a tagozat erejét, energiáiét, most már szeretnénk kapcsolatba kerülni Bács-Kiskun megye egészével.

— Ezért idei tudományos ülésünket a Bajai Tanítóképző Intézetben kívánjuk megrendezni. Szíves fogadtatásra találunk Ba■ ján, ez ügyben már meg is egyeztünk az intézet igazgatójával, Gaszner Istvánnal.

— Mi lesz stz idei tudományos ülés témája?

— Ebben az évben az oktatási eredmények vizsgálata kerül a napirendre. Számba vesszük az eredményvizsgálat módszereit, s hogy anyagunk minél pontosabb, kidolgozottabb legyen, a kutatást az általános oskola alsó tagozatára összpontosítjuk, itt is elsősorban a matematikatanításra és a nyelvtanításra. Ezekben a tárgyakban mérhető a legközvetlenebb módon a-tanulók tudásszintje, teljesítménye. A vizsgálódást dr. Fülöp Tamásné, a továbbképzési kabinet helyettes vezetője irányítja.

— A tagozat januári küldöttválasztó közgyűlésén hangzott el, hogy a társaságnak továbbra is fontos feladata az egyéni kutatók munkájának koordinálása. Milyen témán dolgoznak jelenleg a megye legismertebb pedagógiai kutatói, és kik azok, akik újabban kapcsolódtak be a tudományos tevékenységbe?

~ A már ismert szakemberek közül elsőnek említem tagozatunk elnökét, dr. Szvétek Sándort, aki a nevelési folyamat problematikáját kutatja, és tulajdonképpen már a jövő évi, a nevelési eredmények vizsgálatával foglalkozó tudományos ülés anyagát állítja össze. Krajcsovszki József,

óvónőképző intézeti igazgató és Babodi Béla intézeti tanár tudományos kutatómunkájának fő témaköre az ifjúságkutatás. Az ő munkásságuk a megye határain kívül is ismert, több ízben publikáltak országos folyóiratokban ■is. Az ifjúságkutatás hazánkban és világszerte az érdeklődés középpontjában áll, ugyanakkor ez a téma megyei vonatkozásban sajátos problémákat tartalmaz — elsősorban a településszerkezet miatt.

Vannak olyan kollégák, akik társaságunk felhívására kapcsolódtak a pedagógiai kutatásba. Közülük kiemelem dr. Fodor Istvánt, a kecskeméti Katona József Gimnázium tanárát, aki mint osztályfőnök, saját osztályának ne- veltségi szintjét regisztrálja tudományos igényességgel, A nevelőmunka vizsgálatával foglalkozik Szentjóbi Szabó Tibor bajai középiskolai igazgató is; tudományos felméréseiben a világnézeti nevelés hatását mutatja ki.

— Végezetül két szakcsoport munkája, tervei felől kérdem a Magyar Pedagógiai Társaság Bács-Kiskun megyei tagozatának titkárát. Milyen sajátosságokat tartalmaz a nemzetiségi pedagógiai szakcsoport tevékenysége? Kérem, hogy röviden vázolja a nemrég megalakult óvodapedagógiai szakcsoport céljait Is.

— Megyénkben főként a déli részeken gyakori, hogy a szérb- horvát és a német nemzetiség együtt él a magyarsággal. Az anyanyelv ápolása fontos feladat e vidék iskoláiban sőt óvodáiban is. Nemzetiségi szakcsoportunk elsősorban a nyelvoktatás didaktikai kérdéseivel foglalkozik, s ezenkívül a nemzetiségi iskolákban együtt tanuló gyermekek közösségének nevelési problematikáját is vizsgálja. A szakcsoport, amelynek vezetője dr. Fekete Bertalan katymári iskolaigazgató, már több tudományos ülésen feltárta kutatásának eredményeit, s a csoport vezetőjének is több munkája jelent meg a nemzetiségi oktatásról.

Az óvodapedagógiai szakcsoport megalakítása már régi tervünk volt, de csak most tudtuk megvalósítani, mert tagozatunknak eddig még kevés tagja volt az óvónők köréből. Az óvodai neveléssel a társaság keretében csak mostanában kezdünk el intenzívebben foglalkozni Tövis Ferenc- né docens irányításával. Társadalmunk igénye rendkívül megnőtt az óvodák iránt, s az óvodapedagógia világszerte nagy érdeklődésre tart számot a tudományos kutatás tekintetében is. Az óvodai nevelés alapvető célja, hogy jobban hasznosítsa, értékesítse az iskoláskor előtti időt, a 3—6 éves életkort.

Legifjabb szakcsoportunk fő feladatának tekinti az iskolaérettséggel való foglalkozást, ennek a témakörnek tudományos vizsgálatát.

— Köszönjük a beszélgetést.

Kontra György

A Kossuth Kiadó új könyvei

1974-ben számos érdekes kiadványt jelentet meg a Kossuth Kiadó.

— A 25 éves KGST történetéhez kapcsolódik Kerékgyártó György tanulmánya. A KGST- országok tudományos-műszaki együttműködéséről. Már megjelent Fülöp Gábor Hazánk és a KGST című könyve; a gazdasági szerkezetet, a nyersanyagellátást és hasonló alapvető kérdéseket állít vizsgálata homlokterébe. Az igen népszerű Mit kell tudni- sorozátban is lesz egy könyvecske a KGST-ről, Meisel Sándor tollából.

Azok számára, akik, egy-egy problémakörrel részletesebben kívánnak megismerkedni, megjelentetik az idén négy lengyel szerző munkáját a XIX. és a XX. század gazdaságtörténetéről. Készül magyar szerzők összeállításában „A pénz története

A szocializmus politikai gazdaságtanának elvi kérdéseit Is sok oldalról közelítik meg az idén napvilágot látó művek. Ebben az évben e tárgykörből jelenik meg a „Szocialista árelmélet és árpolitika” című munka, amely főként az 1968-ban bevezetett gazdaságirányítási rendszer tapasztalatai alapján vizsgálja a kérdést. A Szovjetunióban a gazdaságirányítás tudományos alapjaival, a szocializmusbeli áruvi«zo- nyokkal kapcsolatban folyó elméleti vitákat elemzi Valovoj- Lapsina „Szocializmus és árviszonyok” címen megjelenő tanulmánya.

A francia J. Alphandery, aki éveket töltött Kubában, a távoli szocialista ország gazdaságát mutatja be szemléletesen. Nemcsak a Nyugat egyre erőteljesebb fellazítás! kísérletei teszik fontossá korunk különböző revizionista és burzsoá nézeteinek marxista bírálatát, hanem a tájékozottság, a vitaképesség szükségessége is. E témakörben is több művet jelentetnek meg. Jelentős E. J. Bregel „Polgári gazdaságiam elméletek a mai kapitalizmusban” című munkája.

A termelésirányítással és a termelésszervezéssel foglalkozó művek egyik legérdekesebbje Kozlova-Kuznyecova „A termelés irányításának tudományos alapja" című munkája. Erdős Tibor újabb könyvében korábbi kutatásait tovább fejlesztve foglalkozik a gazdasági növekedésnek a beruházásokkal, a termelési struktúra változásával kapcsolatos kérdéseivel. Mint különlegesség említhető meg a „Népesedéspolitika — a világ népességi problémái” című kötet, amelynek egyes tanulmányait a hazai szerzők mellett neves külföldi demográfus szakemberek, tudósok írták napjaink egyik központi problémájáról. Ez évben is folytatódik a „Közgazdasági ismeretek” rövid idő alatt népszerűvé vált sorozata. (MTI)

Tiszakécskei együttes hanglemezen

A tiszakécskei Arany János Népi Együttes három év óta többször szerepelt már a rádióban. Kulturális szemléken, találkozókon, különböző ünnepi alkalmakkor eredményesen, mindenütt tetszést aratva léptek közönség elé. A napokban nagy öröm érte őket: levelet kaptak a Magyar Hanglemezgyártó Vállalattól. Közölték velük, hogy a mai magyar népzenéről nagylemezt készítenek, s ezen az ő műsorukat is szeretnék bemutatni. Gyors válaszuk után máris elkészült a szerződés: egy tizenöt perces időtartamú műsort vesznek lemezre tőlük. A boldog kéeskeiek jó híre ezzel még messzebre terjed majd.

— Mikor kezdődött? — kérdezzük Kovács Gézánét, az együttes __ sokoldalú, nagyon lelkes vezetőjét. Nevetve válaszol:

— Olyan régen, hogy egyre nehezebb lesz már a kezdetekre visz- szaemlékezni. Az énekkarunkat akkor még menyecskekórusnak] hívtuk. Hát bizony, akik akkor még menyecskék voltak...! Sajnos, már nem menyecskék. De örömmel mondhatom: fiatalosak, változatlanul jókedvűék, fürgék,

9 Munkában a citerazenekar.

kedvesek. Öröm velük dolgozni.

— Milyen az együttes összetétele?

, Tizennyolc tagú a kórus, és tízen muzsikálnak a citerazene- karban. Igazán változatos az ösz- szetétel: van köztük -tizenöt éves, s hetvenesztendős is. Nők, férfiak, munkások és parasztok, valamint értelmiségiek egyaránt. Anya leányával, testvér a testvérrel, szép családi körben zenél, énekel. Mindig jó a hangulat.

— A gyakori szerepléshez bizonyára sok próba, kemény felkészülés szükséges. Fárasztó?

— Minek tagadnánk, hogy nehéz? Az együttes tagjai — egy kivételével — nem ismerik a kottát; hallás után tanulják a számokat. Szerencsére, kifogástalanul.

— A lelkesedésük nagy segítő, ugye?

— Talán a legnagyobb. Nagy Pista bácsi például hat kilométerről jár be a próbákra a tanyáról. Hóban, sárban, esőben, szélben, de mindig panasz nélkül. Marik Pálné tsz-tag kezdettől itt Van, pontosan. Soós József raktáros egész nap kemény munkát

(Tóth Sándor felvételei.)

9 Az asszonyok kórusa vidám hangulatban próbál, Kovács Gézáné vezetésével.

végez, úgy áll aztán a citera mellé. Azt hiszik, meglátszik rajta a napi nehéz munka?

Amikor annak idején megszületett az együttes, először a kórus, majd a citerazenekar, kezdetben a helyi közönség szórakoztatása volt a céljuk; s természetesen önmaguk gyönyörűségére jöttek össze esténként. Ám a siker sikerre jött. egyre inkább felfigyeltek az eredményeikre.

Elmentek szerepelni a tanyavilágba: Ölbögre, Sárhalomra, Pe- reghalomra. Mindenütt szeretettel fogadták őket, lelkesen tapsoltak nekik az ott élő, barátságos emberek.

Azután jött a többi szereplés, fellépés. Balotaszálláson, a megyei kulturális szemlén kiváló minősítést kaptak. A Duna—Tisza közi napokon nagy sikerük volt. A lakiteleki járási versenyen, ahol Vass Lajos elnökölt a zsűriben, elsők lettek. Később a fővárosban is tapsolt nekik a közönség, több helyen is. Orgovány, Kecskemét, Tiszaalpár, Túrkeve: ezek voltak szerepléseik további színhelyei. És az egyik legnagyobb élmény: amikor az angol nagykövet meghívására a követség házi ünnepségén játszottak.

Halkovics Jánossal, a Magyar Rádió népzenei rovatának munkatársával — ő a hangfelvétel rendezője — már megegyeztek a lemezre kerülő műsorszámokban. A Rezgő rezeda, a Tisza partján nem jó elaludni s az Esteledik a faluban, meg az Este van már, késő este című dalok szerepelnek az összeállításukban, többek között.

Érdeklődéssel várjuk, hogy meg- vehessük a hanglemezt a boltokban. Az egyre szebb és több eredményt felmutató együttesnek ezúton* is gratulálunk.

Varga Mihály

ÚTTÖRŐÉLET

Pajtások! Ezen a héten a Kecs- kemét-Kisfái általános iskola II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapatának munkájáról számolunk be. Ók nyerték ugyanis a Trombita harsog, dob pereg” ... elnevezésű városi úttörő honvédelmi versenyt, március 21-én.

A tanévnyitó után. szeptember 29-én tartották csapatgyűlésüket A városi csapatoktól eltérően, a szabadban, a Tőserdőben. Ekkor nevezett be valamennyi őrs a Nem térkép e táj akcióba, valamint a Nekem szülőhazám expedícióba. (Már ekkor elhatározták; hogy tavaszra Egerbe, illetve Heves megye nevezetes helveire látogatnak.)

Az akciók során természetesen a részletes terv is elkészült. A kisdobosok gyalogtúrán vettek részt a pusztában, a Csonthalom elnevezésű dombhoz.

Az úttörők közül az 5-ös raj „felfedezte” Kecskemétet. A megyeszékhelyen tett kirándulás tárgyi emlékeit albumba gyűjtötték, s képekkel illusztrálták a nevezetes látnivalókat. A 6-os pajtások Budapestre indultak. Főleg a római kori fürdők, épületek, az aquincumi ásatások érdekelték Őket. Jutott azért idejük az úttö- rővasúton való utazásra is. Közülük többen részt vettek az egri kiránduláson. A 7-es pajtások már az elmúlt ősszel felvették a kapcsolatot az egyik egri általános iskola úttörőcsapatának tagjaival. A tőlük kapott képek, térképek segítségével készítették el a városnézés programját. A kirándulás valamennyi résztvevő számára emlékezetes és tanulságos marad. A 7-es pajtások — az iskola régi hagyományához híven — felkeresték a szikrai hősök emlékművét.

Egerbe városnézésre. Szolnokra ipari üzemekbe látogatott a 8-os pajtások raja. A három üzemben — a cukor-, a papír- és a kénsav- gyárban adatokat gyűjtöttek a termelésről, a munkások életéről, lakás- és kulturális helyzetéről. Külön terv alapján jöttek Kecskemétre, az őket patronáló Gyógyszertár Vállalat KISZ- alapszervezetének meghívására. Ennek a találkozónak a keretében látogattak el az országos hírű Patikamúzeumba.

A 6-os. 7-es és 8-os pajtások neyeztek be a Trombita harsog, dob pereg elnevezésű úttörő honvédelmi versenyre. Az akadály- versenyből — részint a nagy körültekintéssel megszervezett riadó megszervezése miatt — a városi csapatok előtt ők. a kisfái úttörők végeztek!

Esztendők óta kísérik figyelemmel a mindig pontosan, szépen dolgozó külterületi csapat munkáját a kecskeméti városi úttörőelnökség vezetői. Most pedig, amikor ilyen nagyszerű eredményt értek el. bebizonyították, hogy megfelelnek a várakozásnak: úttörők módjára cselekedtek, hajtották végre amit vállaltak.

Ezekben a napokban — már kipihenték a riadó okozta fáradalmakat — az iskola környékét hozzák rendbe, füvesítenek, ültetik a virágokat. Készülnek a tavaszi szünet hasznos eltöltésére, és tanulnak mind többet, hiszen többen pályaválasztás előtt állnak.

A nyári őrsvezetőképző táborba az idén tíz pajtás indul Kisfáiból. Ha majd a tábortűz mellett csapatuk munkájáról esik szó, bátran elmondhatják: jól dolgoztunk. Március 21-én. mi lettünk az elsők a honvédelmi versenyen.

REJT VÉN YFEJTŐKNEK

A kétfordulós úttörőrejtvényt sok pajtásnak sikerült megfejteni, beküldeni. A helves megfejtés: Illés Béla: 16. (A szám logikai feladat megfejtése: a háromszögek sarkaiban levő számok összege egyenlő a körben levő számmal.) A helyes megfejtéseket beküldők között könyvjutalmakat sorsoltunk ki. A nyertesek: Zsinka Sándor, Dunapataj; Beslity Rita, Felsőszentiván: Némedi Imre, Bugac; Kovács Ilona, Kiskunfélegyháza. A könyveket postán elküldtük. Most kisdobosok számára közlünk rejtvényt. A megfejtéseket április 2-ig küldjétek be levelezőlapon szerkesztőségünk címére (Petőfi Népe szerkesztőség, 6001. Kecskemét, Szabadság tér 1/a). A levelezőlap címoldalára írjátok rá: Kisdobosrejtvény.

A képen látható vonat messzi tájakra indul. Ha figyelmesen megnézitek a képet, kideríthetitek, melyik európai fővárosba tart? Ennek a városnak a nevét küldjétek be megfejtésként.

Összeállította:

Selmeci

Katalin

Várja derűsebb környezetben a húsvéti ünnepeket, újítsa fel az otthonát népművészeti textíliákkal és díszítőkkel!

Rusztikus hatású szőttesek,

asztalterítők és futók, falvédők és párnák.

Színpompás hímzésű asztalgarnitúrák, szettek és alátétek.

Tájegységi népi cserepek,

vázák, bokályok és festett tányérok.

Vendéglátáshoz italos-, kávés- és gyümölcsös- készletek.

Faragott népi figurák, dohányzó- és likőröskészletek. Most vásároljon!

Gazdag kínálattal várják a népművészeti boltok: ® Baja, Béke tér 11.

Kecskemét, Nagykőrösi u. 5.

Kiskunhalas, Lenin tér 6.

______________________ 623

V

É