Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-27 / 72. szám

1974. március 27. • PETŐFI NÉPE • 3 A kitüntetés kötelez... Baján a Fér­fi Fehérnemű­gyárban. Szabó Gergelyné MSZMP-csúcs- V titkár vendégei vagyunk. Affé­le ünnep utáni látogatás ez. A titkári szobá­ban a köszöntő levelek még a nőnapi eseményekre emlékez­tetnek. A gyár csúcstitkárnőjé- nek az idén ugyanis nemcsak a mukahelyi kollektíva férfidolgo­zói gratuláltak, hanem jóval szé­lesebb körű elismerés érte. A nő­politikái határozat végrehajtásá­ban, a gyár, s a város közéleté­ben végzett eredményes tevé­kenységéért március 8-án a Par­lamentben átvette a Munka Ér­demrend ezüst fokozatát. — Mire gondolt, amikor meg­tudta, hogy kitüntetik? — Természetesen a munkatár­saimra, akikkel együtt dolgo­zunk a termelésben, a politikai munkában. A nőhatározat vala­mennyi pontjának érvényesítésé­ben. Meggyőződésem ugyanis, hogy a személyre szóló kitünte­tések yalójábán mindig a közös­ségi érdemek elismerését is szol­gálják. A következő pillanatban viszont' már nagyoh is prózai, mondhatnám mosolyogni való dologra gondoltam: melyik ruhá­mat vegyem fel az ünnepi al­kalomra. — Munkásnőből lett közéleli ember. Milyen utat kellett végig­járnia? — Több mint tizenhárom éve dolgozom a Férfi Fehérnemű­gyárban. Az első három évben gépmunkásként. Közben érett­ségiztem. — Bocsásson meg egy közbe­vetésért. Itt a gyárban azt be­szélik, hogy nem is volt olyan egyszerű leérettségiznie. . — Valóban. Nekem az a vizs­ga a szokásosnál jóval több iz­galommal járt: az írásbeli és a szóbeli között ugyanis megszüle­tett a fiam. — Térjünk viséza a megkez­dett gondolathoz: háromévi fi­zikai munka után mi követke­zett? — Először munkásellátási fele­lős lettem, később pedig pénz­táros. Ma is vallom, hogy a vál­tás nem saját kérésemre törr tént, és őszintén szólva nem is azért tanultam, hogy a . munka­gépet felcserélhessem az íróasz­tallal. Így alakultak a körülmé­nyek. Jelenlegi beosztásom — üzem- és munkaszervező. Ebből következik, hogy a pártban be­töltött, csúcstitkári tisztséget tár­sadalmi úton végzem. * — A mozgalmi út? — Röviden: 1962-ben lettem tagja a pártnak. Négyévi munka után az egyik alapszervezet ve­zetőségi tagja, majd két év múl­va a csúcsvezetőség .-titkára let­tem. Gyorsan rádöbbentem, hogy az érettségi .nem elég. így ismét tanulás következett. Előbb a marxista középiskolát, majd 1970-ben a marxista—leninista esti egyetemet is sikerült ered­ményesen befejezni. Utána a ve­zetéselméleti speciális kollégiu­mon tanultam. Nagy igazság, hogy aki egyszer tanulásra szán­ja magát, az nehezen tudja ab­bahagyni. Azt gondolom, ez általános, mert a nők itt a gyárban és má­sutt is egyre nagyobb számban ta­nulnak. Ez rám is érvényes, hiszen a napokban kértem felvételemet az MSZMP Politikai Főiskolájá­nak levelező tagozatára. Remé­lem, futja majd az erőmből. A legfontosabb feltételek megvan­nak: munkatársaim, s otthon a család is biztatnak és persze se­gítenek. A többi már rajtam múlik. — A Férfi Fehérneműgygr dolgozóinak mintegy kilencven százaléka nő. E sajátos helyzet­ben mit tart a legfontosabbnak a nőhatározat végrehajtása szem­pontjából? • — Mindenekelőtt a határozat egységes értelmezését. Gyakran tapasztaljuk ugyanis, hogy a tennivalók meghatározását, ' a munkahelyi és szociális célkitű­zések megvalósítását a vezetők­től várják. Talán egy kicsit ná­lunk is így van. Nos, ezt a szem­léletet kell megváltoztatnunk. Hogy a munkások mit tehetnek ezért? Sokat. Példáúl: az idő­sebbek átadják tapasztalataikat a fiataloknak. Nemcsak a mun­kafogásokat, a szakmát illetően, hanem a társadalmi munkában, a közéletben kipróbált és bevált mozgalmi módszereket is. Ez a mi gyárunkban különösen fon­tos, hiszen szinte naponta jön­nek hozzánk a környező falvak­ból dolgozni olyan fiatal lányok és asszonyok, akiket segíteni kell a: beilleszkedésben, hogy mielőbb — a szó igazi értelmében — munkások lehessenek. A nőpolitika érvényesítése bo­nyolult, összetett dolog. Egy kér­dés kapcsán aligha lehet körvo­nalazni valamennyi fontos rész­területét. Szóba kerül, hogy a nők arányosan kapnak-e helyet a vezetésben. Szabó Gergelyné szerint középszintig igen, de fel­jebb már nem. — Mi ennek az oka? — Többnyire a szakmai és ve­zetői ismeretek hiánya. Vagyis, nem minden esetben van reális feltétel az előlépéshez. A mi ál­láspontunk ebben a kérdésben egyértelmű: meg kell győznünk a munkásnőket, hogy tanulja­nak, hogy tudatosan készüljenek a vezetésre. Egyszóval, akarjanak vezetők lenni. Jelenleg tízen ta­nulnak a. felsőfokú technikumi előkészítő tanfolyamon, ök már könnyebben léphetnek előbbre. A’ gyárban viselt tisztségén kí­vül 1970 óta tagja a városi párt­végrehajtóbizottságnak és a párt­építési munkabizottságnak is. A felsőbb testületekben szerzett tapasztalatait jól hasznosítja az üzemi munkában. Ugyanakkor ő maga is tevékenyen részt vesz a város egészére vonatkozó politi­kai tennivalók kidolgozásában. Állandó önkontrollra van lehető­ségük, szinte naprakészen nyo­mon követhetik, hogy mit tettek jól. s hol kell segítő közbelépés. A Férfi Fehérneműgyárban Szabónén kívül még nagyon so­kan örülnek a kitüntetésnek. A parlamenti ünnepség utáni na­pon sokan várták és gratuláltak a műhelyekben, az irodai folyo­sókon. Aznap, amikor hosszabb- rövidebb időre kiment a szobá­jából. valaki mindig ottfelejtétt egy-egy szál virágot az asztalán. Hogy kik? — A tisztelői, a gyá­ri közösség. Sz. A. Éneklő ifjúság Kecskeméten Néhány évvel ezelőtt a Magyar Rádió Ifjúsági Osztályának' kez­deményezéséré és szervezésében éledt újjá a mintegy negyven esztendeje megindult Éneklő If­júság-mozgalom. Az iskolai és általában ifjúsági kórusok időről időre megrendezett helyi vagy országos jellegű találkozóit a rá­dió korántsem . helyettesíteni akarja azzal, hogy nyilvánossá­got ad a legkülönbözőbb helye­ken és körülmények között mű­ködő énekkaroknak. Buzdítani, támogatni azonban mindenkép­pen szeretnék a mozgalmat, az ifjúság aktív zenei művelődését. A rádió kezdeményezte moz­galomba már az első felhívásra bekapcsolódtak a Bács-Kiskun megyei kórusok.- Március 28-án az Éneklő Ifjúság újabb fontos eseménye lesz Kecskeméten. Er­ről adott tájékoztatást Sípos Ká­roly szakfelügyelő, a KÖTA me­gyei szervezetének titkára. | — A rádiós Éneklő Ifjúság- mozgalom hároméves „turnu­sokra” bomlik. Az első forduló­ban a benevezett kórusokkal stúdiófelvételt készítenek — egy­szeri , adásra. A másodikban hangversenyfelvételre kerül sor több énekkarral együtt, majd a legjobbakat külön is meghívják egy nyilvános hangversenyen való szereplésre. A harmadik év­ben- is legjobban, szereplő ének­karok közül tízet jutalomüdülés­re. kórustáborozásra visz a rá-- dió. Nagy örömünkre, a tavaly véget ért első hároméves cik­lus „nagydíjas” kórusai között volt a dr. Somogyvári Zoltánná vezetésével működő kiskunfél­egyházi ének-zenei iskolás kó­rus is. Énekükről hanglemezfel­vételt készítenek. — Az első felhívásra több mint tíz kórus jelentkezett. Most, saj­nos, lényegesen kevesebben ne­veztek be, s azok kőiül is né- hányan — a különböző helyi szervezési nehézségek miatt — lemondták részvételüket. A csü­törtökön délelőtt 10 órakor, a kecskeméti úttörőházban sorra kerülő hangversenyen — amely­ről a rádió felvételt készít — két megyei énekkar lép fél, s ven­dégként az- abonyi általános is­kola énekkara mutatkozik be. Mindhárom kórus a rádió adás­sorozatának úgynevezett máso­dik fordulós énekkara: a koráb­bi, j'ó színvonalú felvétel jogosí­totta fel őket arra, hogy a mos­tani rendezvényen szerepeljenek 10—10 perces műsorral. János­halmáról Gprhát László vezeté­sével az általános iskola úttörő­kórusa vesz részt a hangverse­nyen. Kecskemétet a Kodály Zoltán Ének-Zenei Iskola — Kardos Péter vezette — ének­kara képviseli. Bízunk abban, hogy ez a mos­tani rendezvény is hozzájárul ahhoz: a következő években sokkal több kórus kapcsolódik be az Éneklő Ifjúság-mozgalomba. Munkájukat segítheti, gazdagít­hatja egy-egy rádiós szereplés, a kórustalálkozókon való részvétel lehetősége! Ittzés Mihály A textiliparban csökkent Nevelésről, lakberrendezésről az üzemi balesetek száma A jyl w >Mwar £ AZ IGAZI HAGYOMÁNYOK ÉS A MEGÜJULÁS A zenés népszínház és a Luxemburg grófja — René hanyatt fekfve fújta Lehár csoda­szép melódiáit. A Grand Hotel berendezése négy tükör volt mindössze. Hát ez már mégis csúfság. Viccet csináltak a híres ope­rettből. Volt tótágas, de az aranytól pompá­zó, szemgyönyörködtető díszletről megfeled­keztek, — így zsörtölődött valaki a Luxem­burg grófja kecskeméti bemutatója utáni ruhatári tolongásban. Tanár barátom már a bemutató előtt saj­nálta a rendezőt. * — Eredeti észjárású, tehetséges ember ez a Szőke István. Prózai előadásaiban egyete­mes emberi problémákkal viaskodott és még őt is kupletták rendezésére késztetik. Miért is olvassák föl itt szerdán, a színházi világnapon Richard Burton nemesveretű üzenetét? Mi köze a operettnek a művészet­hez? A színház az élet nagy kérdéseinek a fóruma. Az operett? Lári-fári, mákony, olcsó bódulat, felcicomázott közhelyek tobzódása, álérzések tora. Nincs szükség rá, eljárt fe­lette az idő. Az elmúlt negyedszázad harmadik kecs­keméti Luxemburg grófja jó alkalom arra, hogy elgondolkodjunk az efféle zenés játé­kok jövőjén, kulturális életünkben elfoglalt helyén. 9 „Ma szép lányok csókolnak” René (Györgyfi József) száma az első felvonásban. t A három lord és az ugarandai kormányzó. (Jánoky Sándor, Lakky József, Kendeffy Gyula, Szalma Sándor.) Az emberfség gyerekkorában keletkezett színház lényege örök: önmagunkra eszméltetés, a hamis­ság megutáltatása, érzelmeink tornahelye, felülkerekedés az el­nyomorító szokásokon. A for­mák, a módszerek, a kifejezési eszközök változhatnak. Némi egyszerűsítéssel kije­lenthetjük, hogy a zenés népko­média mindig is az alapvető műfajok közé tartozott, ősi. tisz­teletreméltó igényeket teljesít. Az operett is alkalmas szemlé­letünk gazdagítására, a haladó társadalmi törekvések támoga­tására, gyönyörködtetésre, szó­rakoztatásra. Nincs miért a sa­rokba állítani, nincs miért fél­teni, ha tudatosan vállalja az ősszülőket: a mimusokat, akik énekesként, táncosként, bűvész­ként egyaránt megállták a he­lyüket a Harlekineket, a com- media deli’ arte stílusát, a bá­mulatos testi és szellemi moz- gékonyságdt, az álerkölcsök csú­folását. Sajnos, a kapitalista társada­lomban árucikké süllyedt, iparo­sok prédájává vált, a hanyatló polgárságot szolgáló, cifra külső­ségekben pompázó, érzelgős ope­rett majdnem kiszorította a va­lódi zenés népkomédiát. Elhitet­ték, hogy ezt a műfajt csak így lehet játszani. A megmerevedett magyar színházi élet felpezsdítésében a kecskeméti Katona József Szín­ház is részt vállalt némely pró­zai előadásaival-. A zenés játé­kokat mintha egy másik társulat játszotta volna: kitaposott, már- már járhatatlan, sehová sem ve­zető utakon haladtak. Szőke István nagyon szereti a színházat, hisz benne. Ezért érezte kötelességének, hogy a zenés népszínház ügyét megkí­sérelje a maga obulusaival is elmozdítani a holtpontról. Az ideálisnak nem nevezhető kö­rülmények ellenére a vállalko­zás sikeresnek bizonyult, hála a formálható-, alapanyagnak . is,-- Maga Lehár Ferenc — mint Gás­pár Margit írta —a „zenés nép­komédia hagyományos útján indult el a világhír felé”. Korai operettjeinek témái vásári játé­kok, motívumaival rokoníthatók. A színpadképben csak a fes­tői jelmezek (Poós Éva munkái) utaltak a történet időpontjára. A díszleteket körfüggöny, a be­rendezést emelvények helyette­sítették. Hiba lenne a most ki­tűnő játéklehetőségeket teremtő koncepciót egyedül üdvözítőnek tekinteni. Szőke István „hagyo­mányos” díszletek és kellékek helyett másként alakít ki látvá­nyos formákat. -Kevés rendező tudja a teret és a mozgást ilyen hatásosan korszerűen a monda­nivaló az élmény szolgálatába állítani. A ritmus az éltetője. Az önfe­ledt játék szétárad az egész színpadtéren a zenekari ároktól a zsinórpadlásig. Megpróbálko­zik — most kevésbé meggyőzően — a nézőtér az előcsarnok „be­vonásával”. Sziporkázó ötletei­nek túlnyomó többsége illett az előadás fiatalos hangulatához, hozzájárult a felújítás kedvező fogadtatásához. Az 1963-as kecs­keméti Luxemburg grófját mél­tató cikkben kollégám indokol­tan mutatott rá arra, hogy az ezüstkor operettjeinek éppen a szentimentális, romantikus réte­ge a legromlandóbb. Valami mást akart adni az 1974-es elő­adás! Úri István, az előadás nagy meglepetése: háromórás csilla­píthatatlan jókedv. Kedves, üde, rokonszenves, jópofa Brissard. A műfaj legjobb hagyományait élesztve formálta Juliette szere­pét Ri bár Éva. Régen láttuk Gyólay Viktóriát ennyire tem­peramentumosnak, derűsnek. Csipetnyi, jó)„adagolt iróniával alakította madame Fleury figu­ráját. Változatlanul a legszeb­ben éneklő vidéki primadonnák közé tartozik Magyar Mária vonzó és általában hiteles An­géla volt és megerősítette azo­kat, akik bíznák színészi eszkö­zeinek további gyarapodásában, jó hanganyagának érlélődésében. Györgyfi József (René) a koráb­biaknál jobb teljesítményével szol­gálta a rendező elgondolását, de nem tudta maradéktalanul kiak­názni a szerepben rejlő lehetősége­ket. Torma István törvényszéki el­nökként jóízű pillanatokkal ked­veskedett a közönségnek Elked­vetlenítő, hogy a nagy buzga­lommal, ám kevés eredeti lele­ménnyel játszó' Lakky József csak , minden áron, nevettetni akart. Ritka eset: „élt” a karneváli tömeg, a tárgyalás közönsége; fontos része volt az operettnek s nem körítés, dekoráció. A kar együtt és külön-külön is jó tel­jesítményt nyújtott és csak elis­meréssel szólhatunk a mind na­gyobb feladatok ellátására al­kalmas segédszínészekről. A Hevesi András által dirigált zenekar frissen muzsikált, meg­alapozva a jó hangulatot. A megvalósításban, a szerep­formálásokban mutatkozó egye­netlenségek ellenére figyelemre és érdeklődésre méltó előadással köszönti a társulat a színházi vi­lágnapot, ajándékozza meg nö­vekvő közönségét és okosan szolgálja a zenés népszínház ügyét. Heltai Nándor A textiliparban folytatódott az utóbbi időszak^ kedvező tenden­ciája. csökkent a három napon túl gyógyuló üzemi balesetek száma, s ezzel csaknem azonos mérték­ben a balesetek miatt kiesett táp­pénzes napoké is. A Textilipari Dolgozók Szakszervezetének kö­zelmúltban végzett helyzetfelmé­rése arról is tanúskodik, hogy a múlt évben az ipar műszaki re­konstrukciója jótékonyan érez­tette ez irányban is a hatását. A termelésbe lépett új gépek korsze­rűbbek elődeiknél munkavédelmi szempontból is. Az eredmények ellenére sem hagyható azonban figyelmen kí­vül. hogy az elmúlt évben több volt a súlyos következményekkel .járó baleset, mint annak előtte: s az előző évi háromról öt- főre emelkedett a halálesetek száma, minden esetben a foglalkozási, il­letve a munkavédelmi szabályok durva megszegése következtében. Különösen hatékony megelőző intézkedésekre van szükség a kár­toló- és fonógépek mellett dolgo­zók védelmére: a múlt évben több csonkulásos baleset volt. A balesetek százalékos megoszlását tekintve a megelőző évinél na­gyobb arányban nőtt a 20—29 éves nők és férfiak balesetének gyakorisága.■ Négyezren gyógyulhatnak Harkányban Baranya híres gyógyhelyén, Har­kányban a nyárias hét végén bené­pesültek a vikendházak. Korán meg­indult az autósforgalom, a víz és nap­fény kedvelői elárasztották a termál­strandot. A fürdővállalat alkalmazko­dott az Időjárásihoz. A nemrég át­adott, pompás új pavilon mellett a héten kétnapos gyors tatarozással fel­frissítették a régi télifürdő épületét. Így négyezer ember számára tudnak egyidejűleg öltőzéshez, pihenéshez ké­nyelmes elhelyezést biztosítani. Az eddigi egy helyett két szabadban le­vő medencét töltöttek meg: az egyi­ket 36, a másikat 36 fokos vízzel, te­hát lehet választaná. röskereszt havi képes folyóirata májustól lényegesen bővebb terje­delemben. 32 oldalon, az eddiginél nagyobb formátumban, két szín­nyomásban és gazdagabb tarta­lommal jelenik, meg. A bővebb terjedelem lehetősé­get nyújt a profil szélesítésére is. Állandó rovatot kap például a családi nevelés. Az új rovat azo­kat a helyes, nevelési módszereket ismerteti a gyermekes családok­kal, amelyek segítségével köny- nyebben megvalósulhat a szülő és a gyermek közötti őszinte kapcso­lat, szó lesz maid a rovatban ar­ról. miként befolyásolhatják a szülők a gyermek pályaválasztá­sát. hogyan alakíthatják baráti körét! mikor és mennyit segítse­nek a tanulásban, hogyan vonják be a gyermeket az otthoni mun­kába stb. Másik újdonság az Ott­hon-rovat. amelyben szakemberek adnak tanácsokat egyebek közt a lakás ízléses berendezéséhez, a szobanövények gondozásához. Fő­zési tanácsok, kézimunkaminták, szabás-varrási szaktanácsok és diétás receptek is helyet kapnak ebben a rovatban. „Üsse a kő, a miénk a világ.” Juliette (Ribár Éva) és Brissard (űri István) vidám kettőse. „Szívem szeret...” Sir Basil (Lakky József) és Angela (Magyar Mária). (Tóth Sándor felvételei.) h ) 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents