Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-03 / 52. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP B ACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évf. 52. szám Ara: 90 fillér 1974. március 3. vasárnap Befejeződtek a magyar-román kormányfői tárgyalások Fock Jenőnek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására Ion Gheor' ghe Maurer, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke 1974. február 27. és (wjljs cius 2. között hivatalos, baráti látogatást tett a Magyar Népköz- társaságban. A Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnökét fogadta Kádár János, a Magyär Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. A két kormányelnök kölcsönösen tájékoztatást adott az országaikban folyó’ szocialista építésről, áttekintette a Magyar Nép- köztársaság és a Román Szocialista Köztársaság kétoldalú kapcsolatainak jelenlegi helyzetét, megvizsgálta a kapcsolatok sokoldalú fejlesztésének további lehetőségeit és véleménycserét folytattak az egymást kölcsönösen érdeklő időszerű nemzetközi kérdésekről, különös tekintettel az európai biztonság és együttműködés kérdéseire. A miniszterelnökök megkülönböztetett figyelmet szenteltek a két ország kapcsolatainak. Megállapították, hogy a Magyar Nép- köztársaság és a Román Szocialista Köztársaság testvéri együttműködése tovább fejlődött. Hangsúlyozták, hogy a két ország és a két nép politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait a felsőszintű párt" és kormányküldöttségeik 1972. februári megállapodása szellemében, a magyar—román barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés előírásainak megfelelően kell fejleszteni. A felek hangsúlyozták, hogy továbbra is ki kell használni minden lehetőséget a két szomszédos (Folytatás a 2. oldalon.) C Dr. Lőrinc Imre nehézipari minisztériumi államtitkár (jobbról) és Ilié Cisu vegyipari minisztériumi államtitkár együttműködési és gyártásszakosodási egyezményt ír alá. A háttérben a Fock Jenő vezette magyar és a Gheorghe Maurer vezette román küldöttség. A melegházak és fóliasátrak kincsei Folyamatosan érkezik a primőr — A vállalkozók támogatása Ezekben a napokban és hetekben még drágák a primőr zöldségek és az átlagfizetésű családok legfeljebb kíváncsiságból vesznek melegházi paradicsomot vagy paprikát. Mégis érdemes figyelni a mezőgazdasági üzemekre és a termékeket forgalomba hozó vállalat munkájára. A zöldség ugyanis a hagyományos, de a korszerű étkezés alapanyaga is; a primőrlermelés pedig sejtetni engedi a mezőgazdaság felkészülését az idényre. Jelenleg a boltokban három primőrtermelő körzetből szállítanak. A tiszakécskei Béke és a Szabadság Termelőszövetkezel fóliasátrai alatt szépen fejlődik a retek, amelyből már exportra is jutott, valamint a saláta, a karalábé, a paradicsom és az uborka. A másik termelő körzet Kiskunfélegyháza és környéke. A bajai Micsurin Termelőszövetkezet zöldségtermesztési tevékenységét 1 millió forinttal támogatták, amit áruban fizetnek majd vissza. Kecskeméten a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet saját üzleteit folyamatosan ellátja primőrökkel, a felesleget pedig értékesíti a ME- ,ZÖTERMÉK-nél. A megye primőrzöldség-ellátását ezek a termelő körzetek fedezik. Másér József, a MEZÖTERMÉK Vállalat értékesítési osztályának vezetője arról tájékoztatta lapunkat, hogy február első napjaitól 100 ezer csomó retket vettek át, amelyből 50 ezer csomót az NDK- ba exportáltak. Fejessaláta február 10-től rendszeresen kapható, a boltokban,, s eddig mintegy 30 ezer fejet adtak el. A hajtatott zöldhagymából 20 ezer csomó került az üzletekbe. Paradicsomból a szegvári Puskin Termelőszövetkezet áruit értékesítették és kisebb mennyiség importból is érízelítő a holnap iskolájából Oktatástechnikai tanfolyam pedagógusoknak A mai kor embere gépek közt él, s akár tetszik, akár nem, meg kell tanulnia a televízió, a hűtőszekrény, a magnetofon és sok más elektromos berendezés kezelését. Akinek pedig mindennapi munkájához tartozik a különféle eszközök „vezérlése”, szinte egy lépést sem tud tenni ilyesfajta jártasságok nélkül. Az iskolák felszerelését állandóan újabb audiovizuális1^ eszközökkel bővítik. A tanítási órákon gyakran szerepel a diavetítő, a magnetofon, ,az írásvetítő, az episzkóp. Sajnos, nem egy helyen idegenkednek a pedagógusok e gépek használatától. Sokan nem értenek a gépek kezeléséhez, s bizony előfordul, hogy több ezer forintos korszerű vetítők, magnetofonok kihasználatlanul maradnak, ahelyett, hogy megkönnyítenék a tanulást, a tanítást.- Ezeken a gondokon kíván segíteni a Bács-Kiskun megyei Tanács művelődésügyi osztályának továbbképzési kabinetje, összefogva a kecskeméti Petőfi Sándor Általános Iskolával. Több mint félmillió forintért az audiovizuális eszközök sok ismert és kevésbé ismert típusát vásárolták meg, s az iskola egyik földszinti termében oktatástechnikai bemutatótermet rendeztek be. Itt sajátíthatják el a pedagógusok a gépkezelési ismereteket, rövid elméleti tájékoztatás után soksok gyakorlattal. Az első tanfolyami csoport kecskeméti pedagógusokból áll, három hét múlva a szakfelügyelők érkeznek a foglalkozásokra, majd a kecskeméti járás nevelői. A továbbképzési kabinet terve, hogy a megye minden iskolájából legalább egy pedagógus szerezzen jártasságot a gépek kezelésében. A távolabbi tervek között szerepel a „második emberek” kiképzése is, s néhány év múltán tulajdonképpen már minden Bács-Kiskun megyei pedagógus megismerkedhet a vetítők, magnétofönok, optikai eszközök kezelésével. A tapasztalatok szerint a tanfolyam első résztvevői nagy érdeklődéssel és kedvvel fogtak munkához. Szepes Lajos iskola- igazgató és Komonyi Dezső tanár a' tanfolyam két oktatója. Külön érdekessége az oktatás- technikai teremnek, hogy az elterjedt eszközökön kívül több olyan géppel is felszerelték, amelyek a holnap iskoláinak szertárát gazdagítják. Ilyen például a Kodak Caroussel automata vetítő, a Bolex kazettás mozgófilmvetítő. Ezek a gépek — remélhetően — felkeltik majd A MEGYÉBEN DOLGOZNAK A BARÁTSÁG II. ÉPÍTŐI Nagyobb teljesítményű gázvezetéket kap Kecskemét kezett; Bulgáriából. Egyiptomból és Albániából a ZÖLDÉRT Vállalat közvetítésével. Paprikából a tél óta szinte állandó az ellátás, március 15-től pedig mindez elmondható lesz a karalábéra is, amelyből 25—30 ezer csomót várnak; főként a. bajai körzetből szállítják. A fólia alatt termesztett sóska és paraj már rövidesen nem tartozik a primőrök közé, mert az utóbbi például több helyen már a szabadban is terem, s az ára is rohamosan csökken: 16 forint helyett már 9—11 forintért is vásárolható. Cs. K. Egy idő óta a kerekegyházi vásártéren táborozik a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat száznyolcvan dolgozója. Reggelente komfortos barakkjaikból indulnak a Kar- doskút—Budapest közötti gázvezeték második vonalának építésére. Jelenleg a Városföld—Adony közötti 70 kilométeres szakaszon dolgoznak, amelyet július végére fejeznek be. Az első 16 colos vezeték már szűknek bizonyult ugyanis ahhoz, hogy a főváros és a Péti Nitorgénművek egyre növekvő igényeit kiszolgálja. Most kétszer akkora átmérőjű csöveket fektetnek a vándorélethez szokott építők. Ez a hegesztőkből, traktorosokból, gépkezelőkből és segédmunkásokból álló kollektíva — mint arról Eszlári István és Simon Csaba építésvezető tájékoztat — ott volt' már a Barátság I. és a Barátság II. olajvezeték építésénél is. Akkor az országhatártól Százhalombattáig 300 kilométernyi csövet fektettek le. Néhányan 20—30 év óta dolgoznak a vállalatnál. Munkájukat megbecsülik, jól fizetik őket. A Petőfi komplex szocialista brigád vezetője, Polákovics István például 20 évvel ezelőtt választotta ezt a foglalkozást. Kiváló munkája elismeréséül tavaly a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa. (Folytatás a 3. oldalon) az idelátogató iskolaigazgatók érdeklődését. Egyébként az oktatástechnikai tanfolyam életre hívóinak célja az is, hogy az iskolák vezetői megbarátkozzanak a gondolattal: érdemes a legmodernebb,, legsokoldalúbb eszközöket beszerezni — az Iskolai „pénztárcák” tartalmának megfelelően a legpraktikusabbat. Ez az a terület, ahol a takarékoskodás nem mindig ésszerű. K. Gy. Védőcsövet sajtolnak át a bal lószögi út alatt. Ifjúsági szövetségünk munkájában rendkívül fontos szerepet töltenek be nemzeti, nemzetközi, társadalmi ünnepeink, történelmi évfordulóink. A Kommunista Ifjúsági Szövetség több éves hagyománya, hogy minden év tavaszán megrendezi a forradalmi ifjúsági napokat. Tavaly a Kecskeméten megrendezett országos megnyitón több ezer fiatal ünnepi nagygyűlésen, munkás—diák találkozón emlékezett a történelmi évfordulókra. A forradalmi ifjúsági napok eseménysorozata nemzeti történelmünk három korszakát foglalja egységbe. 1848. március 15-ét, 1919. március 21-ét, 1945. április 4-ét a ha- zafiság, a forradalmiság, az internacionalizmus kapcsolja össze. A Bács-Kiskun megyében élő fiatalok pádig is gazdag, változatos programmal készültek a tavaszi eseményekre. De a megemlékezések, ünneplések csak akkor érik el céljukat, ha a fiatalok egész éven át mindennapi tudatos munkával bizonyítják, hogy mit jelent a szocialista haza- fiság, forradalmiság. Fiatalok között gyakran vitatéma a forradalmiság. Elsősorban a mindennapi tettekben nyilvánul meg napjaink forradalmisága. Az MSZMP KB ifjúságpolitikai határozata így fogalmaz: „Ma a forradalom konszolidáltabb periódusában más jellegű harcot kell vívni; harcot a munka jó elvégzéséért, a jó minőségért, a fegyelemért, harcot az önzés, harácsolÓLS ellen...” Ma az a forradalmár, aki felismeri a fejlődés törvény- szerűségeit, a napi és távlati feladatok megvalósításáért emel szót, és ennek megfelelően cselekszik a közösséggel együtt. Ha a forradalmiság mai tartalmával értelmileg és érzelmileg is azonosulni tudunk, rájövünk, hogy a mai hétköznapoknak is megvan az úgynevezett forradalmi romantikája. Több tízezer fiatal munkáját őrzik új ipari létesítményeink, melyek KISZ-védnökséggel épülnek. Csupán néhányat említve: Barátság kőolajvezeték, Tusemice II. hőerőmű, Zánka úttörőváros, és megyénkben a tanyák villamosítása, tanyai kollégiumok, KISZ-lakások építése, nyári építőtáborok — mind-mind ifjúságunk helytállásának példái. S mint azt Aczél György, az MSZMP KB titkára mondta: „Miért lenne kisebb jelentőségű tett hazánkban új városokat, ipartelepeket, erőműveket létrehozni, terméketlen földet termővé tenni, országunkat a fejlett államok sorába felzárkóztatni, mint 20—25 évvel ezelőtt a munkásegység megteremtéséért harcolni? Mindaz, ami akkor és azóta történt és ma is történik, nem más, mint egyazon szocialista forradalom átalakulásának más-más szakasza. Igaz, ezért az átalakulásért évtizedekig kell fáradozni, olykor bizony csak lépésről lépésre, centiméterről centiméterre haladni." Habjaink forradalmiságá- nak, hazafiságának ismérve az is, mennyire vagyunk egyek a nemzetközi és forradalmi munkásmozgalom egészével. Népünk, pártunk nemzetközi téren is nagy tekintélyt vívott ki magának a világ békéjének megteremtéséért. A proletár internacionalizmus erősödésének alapja a szocialista világ- rendszer erősödése, s ennek feltétele a mindennapi becsületes munka. Tisztelnünk kell minden népet, amely fegyverrel harcol ' szabadságáért. De a kommunista szombatok és vasárnapok, a szolidaritás sok más formája ennek a harcnak nagyon is megbecsült része. Mit jelentenek számunkra ezek az ünnepek? Elsősorban azt, hogy mi is részesei vagyunk a szocializmus építésének. Ezt az állampolgári kötelességünket azonban csak úgy tudjuk teljesíteni, hogy ha mindennapi munkánkat egyre felelősségteljesebben, egymást segítve végezzük. Szalókiné Kiss Katalin KISZ megyei titkár