Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-23 / 69. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Szilárd alapokon AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évi. 69. szám Ara: 90 fillér 1974. március 23. szombat AZ EXPEDÍCIÓS RIADÓ KÜLÖNLEGES FELADATA Úttörő szaktárgyi verseny Kecskeméten Csütörtökön reggel kezdődött az úttörők országos expe- díciós riadója. A kecskeméti Zrínyi Ilona Általános Iskola úttörőcsapata különleges megbízatást kapott: készítsék elő a pajtások az iskolaépületet a pénteki szaktárgyi versenyre... Tegnap reggel 220 pajtás gyü­lekezett az úttörő szaktárgyi ve­télkedő megyei i. döntőjének szín­helyein, a Zrínyi iskolában, a Czollner téri iskolában és a Szal- vay Mihály Űttörőházban. A ne­gyedik osztályos kisdobosok szám­tanból. a nyolcadikos úttörők ma­gyarból. oroszból, történelemből/ matematikából, földrajzból, élővi­lágból. fizikából és kémiából ver­senyeztek. A vetélkedő írásbeli részében gondolkodtató kérdések, feladatok szerepeltek. Nem volt könnyű a dolguk például az úttörő-iroda- lombarátoknak és nyelvészeknek, bizonyítja ezt a feladatlap egyik pontia. „Két színművész mondja el Ady Endre: A magyar ugaron című versét. Írd le, hogy Sinkovits Im­re, vagy Agárdi Gábor előadása tetszett jobban.- és indokold meg, miért”. De hasonlóképpen „fogós” volt az a feladat is. amelyben két zeneművet kellett felismerniük a pajtásoknak, és hasonló témájú, hangulatú . irodalmi alkotásokat kellett keresniük Bartók és Ko­dály művéhez. Még a délelőtt folyamán befeje­ződött az írásbeli verseny minden tárgyból, s magyarból, oroszból, történelemből, valamint élővilág­ból megkezdődött a szóbeli ver­sengés. Amikor benyitottunk az orosz nyelvi szaktanterembe, az orosz tagozatos fiúk és lányok legjobbjai éppen a szabadon vá­lasztott irodalmi szemelvényeket mondták, verseket, népmesét. Ter­mészetesen- ezen a fokon már egyetlen magyar szó sem hang­zik el verseny közben. Az úttörővegyészek a Czollner téri iskolában kémiai kísérletet mutattak be. a világjáró úttörők pedig az írásbeli után üzemláto­gatásra indultak a ZIM-be, ta­pasztalataikról a szóbeli verse­nyen számoltak be. A vetélkedő zsüriie is „megiz­zadt”; nemcsak a hirtelen jött nyár. hanem a rengeteg javítandó feladatlap miatt is. A szaktárgyi bíráló bizottságokban egyébként vezető felügyelők, szakfelügyelők, bázisnevelők, közén, és felsőfo­kú intézetek tanárai vettek részt. A rendezők gondoskodtak „lazító” programokról is. A Zrínyi iskola pinceklubjában a Bács-Kiskun megyei Filmstúdiónak egy úttörő/, találkozón készített filmjét vetí­tették. Fekete Béla megyei úttö­rő-elnökhelyettes elmondta, hogy a fárasztó verseny után a pajtá­sok kecskeméti városnézésre in­dulnak. A tegnapi vetélkedő minden versenyzője alaposan felkészült az erőpróbára, s így tulajdonképpen mindegyikük nyertesnek számít. De. mint minden versenyben, itt is dönteni kellett, kik szerepeltek a legjobban, kik vehetik át az ér­téke? könyvvásárlási utalványo­kat és az okleveleket. Az első he­lyezett pajtások, akik továbbjutot­tak az 1974-es úttörő szaktárgyi vetélkedő országos döntőjébe, a zsűri döntése szerint a követke­zők: Orosz nvelv (szakosított): Zsik- la Edit. Soltvadkert: orosz nyelv (normál): Berki János. Kecske­mét; Magyar nyelv: Sztakó Ildikó, Kisszállás: Földraiz: Szliva László. Kecskemét: Élővilág: Pán. csics Margit. Rém; Matematika: Hegedűs Anikó. Baja; Történe­lem: Nánási László. Kiskunfélegy­háza; Fizika: Polgár Péter, Kis­kőrös; Kémia: Papp Csaba. Kis­kunmaisa. K. Gy. Kiskunhalas egyik régi üzeme a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat tejfeldolgozója. A Kis­kunhalasi Állami Gazdaság, va­lamint a környező tizenegy me­zőgazdasági szövetkezet tehené­szetéből gyűjti, pasztőrözi, hűti a tejet. A helyi ellátáson kívül na­ponta húszezer litert szállít az üzem vasúton és gépkocsin a fő­városba, Kelenföld. Rákospalota, Józsefváros tejfeldolgozóiba. Ké­pünkön Ternyák Krisztina és Bayer Gyuláné mintát vesz a Budapestre induló tehergépkocsi tejszállító tankjaiból. (Tóth Sándor felvétele.) Napfényből villamos energia 3. oldal A kultúra fellegvára a tanyavilágban 3. oldal Olvasóinké a szó 4. oldal A tv és rádió jövő heti műsora Sport 5. oldal 7. oldal Mégy nagy jelentőségű el6­* v terjesztést vitatott meg és fogadott el a párt Központi Bizottságának 1974. március 19— 20-i ülése. A folyamatos és fe­lelős politikai munkálkodás újabb állomását tükrözi az ülés­ről kiadott közlemény, amelyet a lapok — így lapunk is — már­cius 22-i számukban közöltek. Az időszerű nemzetközi kérdé­sekről szóló tájékoztató, a mun­kásosztály helyzetét összegező jelentés, a közművelődés álla­potát és fejlesztésének felada­tait taglaló előterjesztés, a párt XI. kongresszusának ösz- szehívására vonatkozó javaslat külön-külön is, s együttesen még inkább azt bizonyítja, hogy a párt politikája szilárd alapo­kon nyugszik, népünk túlnyo­mó többségének támogatását élvezi, a X. kongresszus határo­zatainak végrehajtása jelentős eredményekkel járt. A nemzetközi helyzet átfogó jellemzőinek áttekintése, néhány konkrét kérdés részeletes elem­zése nyomán joggal állapította meg a Központi Bizottság, hogy „a nemzetközi helyzetben álta­lános fordulat megy végbe a feszültség csökkenésének irányá­ba”. A párt és a kormány nem­zetközi tevékenységét az aktivi­tás jellemzi, szoros együttműkö­dés a Szovjetunióval, a többi szövetséges szocialista országgal, s továbbra is részesei vagyunk minden olyan akciónak, amely a szocializmus, a haladás, a béke ügyét szolgálja. így a többi kö­zött támogatjuk az el nem kö­telezett országok kezdeményezé­sét az ENSZ soron kívüli köz­gyűlésének összehívására, s ott az energiahordozók, a nyers­anyagok, a gazdasági fejlődés általános problémáinak tanul­mányozására. 'Társadalmunk vezető osztá- lyának, a munkásosztály helyzetével hosszú időre utat mutató módon foglalkozott 1953. október 16-i ülésén a párt Köz­ponti Bizottsága. Az akkor ho­zott határozatok végrehajtásá­nak eredményeire építve, gyen­géiből okulva a mostani állás- foglalás további új teendőkkel gazdagítja e rendkívül fontos feladatcsoportot. 1973 decembe­rében csupán a szocialista ipar­ban 1 277 000 munkás dolgozott, s társadalmunk számbelileg is legnagyobb osztálya nemcsak a nemzeti jövedelem előállításá­nak döntő tényezője, hanem a társadalmi haladás irányát meg­határozó erő is. Ezen belül a legszilárdabb mag a nagyüzemi munkásság, mely fegyelmezett­ségével, szervezettségével, áldo­zatvállalásával napról napra bi­zonyítja osztályöntudatát. Fölvetődhet az olvasóban a kérdés, vajon új, a korábbiak­tól eltérő elvek, követelmények megfogalmazására volt szükség? A Központi Bizottság, az egész párt nemes kötelezettségének érzi, hogy folyamatosan elemez­ze a munkásosztály helyzetét, számba vegye a végbement fej­lődést, a bekövetkezett változá­sokat, s ezek alapján természe­tesen a mindenkori teendőket is meghatározza. A munkásosztály céljainak megvalósulása, a szo­cializmus eredményes építése teendősorok összegeződése, s azon belül nemcsak sikerek, ha­nem átmeneti feszültségek szin­tén teremtődnek. Az ellentmon­dások feloldása magában fog­lalja a már végrehajtott köz­ponti béremelést éppúgy, mint a szakmai bérek országos tábláza­tának jövőbeni alkalmazását, s persze, szerteágazó politikai fel­adatokat. pz utóbb említettek, de je­■*-' lentőségükben az élen ál­lók között olyanokat említhe­tünk, mint például a munkások arányának javítása a pártban, a közéleti tapasztalatokkal rendel­kező munkások vezetői tisztsé­gekbe kerülése, azon intézke­dési rendszer kialakítása, mely­nek eredményeként fokozato­san növekedhet a munkások po­litikai szerepe a társadalom min­dennapi életében. A termelési folyamatok bonyolultabbá vál­nak, változik technikai, techno­lógiai alapjuk, de ez még csak átmenetileg sem homályosítja el a legfontosabbat, a munkát vég­ző ember szerepét. Közülük is elsősorban a munkásokét, akik helytállása legfontosabb biztosí­téka gazdasági, társadalmi fejlő­désünknek, a szocialista építő­munkának. Erős szálakkal kötődik e téma­körhöz is mindaz, amit — a na­pirend harmadik pontjaként — a közművelődés helyzetét áttekint­ve foglalt határozatba a párt Központi Bizottsága, mert mint azt a közleményben olvashatjuk „a művelődés központi kérdése: a munkásság műveltségének szín­vonala”. Aligha szükséges részle­tezni azokat a változásokat, ame­lyek mind a munkásság, mind a társadalom más rétegeiben vég­bementek, s amelyek eredménye­ként népünk műveltsége jelentő­sen gyarapodott. Ennek igazolására a tények sorát említheti bárki a maga szűkeb b környezetéből, de ..ez nem fedheti-el senki előtt azt, hogy a közművelődés elmarad a szocialista építőmunka mai köve­telményeitől, s tegyük hangsú­lyossá: a lehetőségektől. (Folytatás a 2. oldalon.) Kéthetes előny a földeken Tovább nőtt a szakszervezetek szerepe Ülést tartott a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa A mezőgazdasági idei felké­szüléséről tanácskoztak pénteken a MÉM-ben a megyei tanácsok elnökhelyettesei. Az értekezleten részt vett dr. Diményi Imre me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Szabó István, a TOT elnöke, dr. Villányi Miklós pénz­ügyminiszter-helyettes, dr. Tamás László, az &DOSZ főtitkára és Patai János, a SZÖVOSZ elnök- helyettese. Dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár elmondotta, hogy a tavalyinál jobb anyagi-műszaki ellátás és a kedvező időjárás le­hetővé tette a tavaszi mezőgaz­dasági munkák meggyorsítását A termelők a jól szervezett mun­kával kéthetes előnyt szereztek a sok évi átlaghoz képest A föl­deken már a cukorrépa és a napraforgó vetését is megkezd­ték és a takarmánynövények ve­tőmagjának talajba juttatásával szintén jól állnak. A Szakszervezetek Bács-Kis­kun megyei Tanácsa tegnap ülést tartott, amelyen részt vett dr. Greiner József, a megyei pártbizottság titkára és Simó Tibor, a SZOT osztályvezetője is. A testület előtt először Bor­sodi György, az SZMT vezető titkára számolt be a szakszer­vezetek elmúlt évi tevékenysé­géről. Hangsúlyozta, hogy 1973- ban nőtt a szakszervezetek sze­repe és befolyása. Eredménye­sebben mozgósították a megye mintegy 134 ezer szervezett dol­gozóját a gazdasági feladatok végrehajtására, ugyanakkor ha­tékonyan segítették az életszín­vonal-politikai célkitűzések meg­valósítását. — Közismert — mondotta az előadó —, hogy Bács-Kiskun a gyorsan fejlődő megyék közé tartozik. Éppen ezért kiemelten foglalkoztunk az ipar ágazati összetételének, műszaki színvo­nalának javításával. Területün­kön szép számmal vannak kor­szerűtlen ipari üzemek, amelyek jelentős munkaerőt kötnek le. Még napjainkban is előfordul, hogy új üzemi épületekbe kor­szerűtlen gépeket telepítenek. Ezért támogatjuk azt a megyei törekvést, hogy a tárcaipar a hatékonyság és termelékenység növelése érdekében modern be­rendezéseket állítson be gyár­egységeibe. Elmondhatjuk, hogy a szak- szervezetek nemcsak a fejlesz­tési koncepció végrehajtásából, hanem a termelési feladatok megvalósításából is kivették ré­szüket. A termelés, a hatékony­ság, az ésszerű anyag- és ener­giatakarékosság, a minőség ja­vítása érdekébn 4015 szocialista brigád 48 ezer tagját sikerült munkaversenyre mozgósítani szakszervezeteinknek. A legki­válóbb szocialista brigádok ve­zetői részére megyei szintű ta­nácskozást tartottunk,- amelynek résztvevői felhívással fordultak valamennyi üzem brigádjaihoz. Ebben megjelölték a mozgalom legközvetlenebb feladatait. Eredményként könyvelhetjük el azt is, hogy 16,5 százalékkal nö­vekedett az újítók száma, s a bevezetett újítások gazdasági eredménye meghaladja a 36 milr lió forintot. Ez természetesen nem tehet bennünket elégedetté, sőt, a jövőben még hatékonyab­ban kell foglalkoznunk az újító­mozgalommal. A szakszervezetek a terme­lést segítő munkájuk mellett megkülönböztetett figyelmet for­dítottak az üzemi demokrácia fejlesztésére. A tapasztalatok azonban azt igazolják, hogy e területen a fejlődés még lassú. A dolgozók éppen a velük leg­közvetlenebb kapcsolatban levő középvezetők részéről érzik en­nek semmibevevését. Borsodi György ezután a szak- szervezetek érdekvédelmi tevé­kenységéről szólott. Elmondta, hogy a múlt évben végrehajtott központi béremelést megelége­déssel fogadták a dolgozók. A munkások körében helyeslésre talált, hogy nagyobb anyagi el­ismerésben részesült a kvalifi­káltabb szakmunka és a nehéz fizikai munka, valamint, hogy a nők bérét erőteljesebben emelték. Hiba volt viszont egyes helyeken, hogy a vállalati sa­játerős bérfejlesztési alapból az alkalmazottakat részesítették előnyben. Másutt zömmel év vé­gén fizették ki, mozgóbér for*- májában. Emiatt néhány válla­latnál most aránytalanul sok nyereségrészesedést osztanak. A szakszervezetek eddigi mun­kájukkal elérték, hogy fontos politikai szervként tartják szá­mon őket. Megfejelő hatáskö­rökkel rendelkeznek ahhoz, hogy a dolgozókat érintő kérdésekbe aktívan szóljanak bele. Éppen ezért nem elegendő, hogy csu­pán a problémák jelzői legye­nek. Azt várjuk tőlük, hogy bát­rabban éljenek jogaikkal, s ne hunyjanak szemet a hiányossá­gok láttán. Fontos feladat hárult az alap­szervezetekre a munkahelyi ne­velés területén is. Köztudott, hogy megyénk munkásosztálya a közelmúltban alakult ki, so­kan a mezőgazdaságból kerül­tek az üzemekbe. Éppen ezért tudatosabb nevelőmunkára van szükség. A kulturális munka te­rületéről már jobb eredmények­ről adhatunk számot. Az 1972— 73-as tanévben 4025-en vettek részt iskolai rendszerű felnőtt- oktatásban, ami ezerrel több ai egy évvel korábbinál. Az álta­lános iskolába járók száma pél­dául 554-ről 950-re emelkedett. Nagy gondot fordítottunk a te­hetséges munkás- és paraszt­származású gyermekek tanulmá­nyainak segítésére. Negyven- nyolc tanfolyam keretében ki- lencszázötvenen végzik az egye­temre előkészítő tanfolyamokat. Szakszervezeti oktatás kereté­ben 17 ezer dolgozó ismerke­dik meg a párt politikájával. Az üzemi szakszervezeti könyvtá­raknak 17 ezer olvasója van, s tavaly 312 ezer kötet könyvet kölcsönöztek ki. Elnökségünk — hangsúlyozta Borsodi György — az elmúlt időszakban behatóan foglalko­zott legfőbb társadalmi gon­dunkkal, a lakásépítéssel. A vál­lalatok, intézmények eddig is jelentős erőfeszítéseket tettek a dolgozók lakásgondjainak meg­oldására. Az előirányzott összeg­nél többet — 125 millió forin­tot — adták. Ez azonban az igényeknek csak egy részét elé­gíti ki. Az elnökség állást fog­lalt amellett, hogy további erő­feszítéseket kell tenni a támo­gatás összegének növelésére. Tárgyalásokat kell kezdemé­nyezni az anyavállalatokkal, hogy a gyáregységek dolgozói részére is megfelelő hozzájáru­lást adjanak. Figyelemmel kísértük a gyer­mekintézmények fejlesztését is. Ezekhez a vállalatok 30 millió forinttal járultak hozzá. Sajnos, az óvodák — bár 1100 hellyel bővültek — továbbra is zsúfol­tak, ezért ezt az akciót tovább kell folytatni. Beszámolója befejező részében az előadó szervezeti kérdések­kel foglalkozott. A tanácsülés ezután tájékoztatót hallgatott meg az SZMT elmúlt évi gaz­dálkodásáról. A beszámolókat élénk vita követte. N. O. Szemtanúk a terrorról Helsinkiben dolgozik a chilei junta bűntetteit vizsgáló nemzetközi bizottság Simó Endre, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: A chilei katonai junta bűntet­teit vizsgáló nemzetközi bizott­ság Helsinkiben pénteken egész nap különböző nemzetiségű ál­lampolgárokat hallgatott meg, akik tanúi voltak kivégzéseknek, illetve szenvedő alanyai kínzá­soknak, politikai, gazdasági és egyéb okokból történt tömeges üldözéseknek. A nyilvános ülésen szakértő­ként állt a bizottság elé Carlos Áltamirano, a Chilei Szocialista Párt főtitkára, aki jelenleg emig­rációban él. Megfigyelők nagy fontosságot tulajdonítanak annak a ténynek, hogy a nemzetközi bizottság első ülésszakán részt vesz a Chilei Népi Egység valamennyi politi­kai áramlata. A kommunista pár­tot Volodia Teitelboim és Manuel Cantero, a politikai bizottság tagjai képviselik, a szocialista pártot Altamiranon kívül Jorge Arrate, a rézbányák szövetségé­nek volt alelnöke, Rafael Augus­tin Gumucio, a keresztény bal­oldal egyik vezetője, Carlos Par­ra a radikális párt küldötte. Jose Antonio Vieregallo és Eduardo Aquevedo a MAPU-t, (Egységes Népi Akciómozgalom) Mauro Marini a MIR-t (Baloldali For­radalmi Mozgalom) képviseli. (MTI) # Hortensia Bussi de Allende asszony, a meggyilkolt chilei elnök özvegye (balról a második) a chilei katonai junta bűneit vizsgáló nemzetközi bizottság helsinki konferenciáján Kalevi Sorsa, finn miniszterelnökkel és Ulf Sundqvist közoktatásügyi miniszterrel (jobbról az első) beszélget. A második sorban jobbról Volodia Teitelboim, a Chilei Kommunista Párt PB tagja. (Telefoto — ADN/ZB—MTI—KS) ■ V.' $//^,vá t/> Iráíip% főváros

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents