Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-21 / 67. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Sfe 1 / J v3tífj ) aj / ) «3 HMM vyy y Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága diadalmas vörös lüktetés AZ MSZMP KACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxix. évi. 67. szám Ára: 90 fillér 1974. március 21. csütörtök A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága március 19—20-án kibővített ülést tartott. A Központi Bizottság megvitat ta és elfogadta a Politikai Bizott Ságnak az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatóját a munkásosztály helyzetéről szóló jelentését; a közművelődés helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló előterjesztését, valamint a párt szervezeti életével kapcsolatos kérdésekben előterjesztett javaslatát. Az ülésről meg. (MTI) közlemény jelenik Ünnepi nagygyűlés a Ganz-MÁVAG-ban a Tanácsköztársaság kikiáltásának 55. évfordulója alkalmából A Ganz-MÁVAG művelődési központjában szerdán ünnepi nagygyűlést rendeztek a Tanács- köztársaság kikiáltásának 55. évfordulója alkalmából. Az MSZMP Központi Bizottsága, a Minisztertanács és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa rendezésében megtartott nagygyűlésen munkásmozgalmi harcosok,' fővárosi dolgozók, ifjúmunkások részvételével emlékeztek a magyar történelem jelentős eseményére. Az elnökségben helyet foglalt Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter. Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, továbbá a társadalmi és tömegszervezetek országos és fővárosi testületéinek képviselői. A résztvevők soraiban helyet foglalt a munkásmozgalom sok régi harcosa; köztük .több olyan veterán, aki személyes résztvevője volt az 1918. június 20-án lezajlott MÁVAGgyári tüntetésnek, amelyet gyilkos sortűz fojtott vérbe. De más történelmi emlékek is fűződnek a nagygyűlés színhelyéhez: 55 évvel ezelőtt, 1919 januárjában itt tanácskozott a történelmi jelentőségű vasas-gyűlés; s itt; szerelték fel és indították a frontra a Tanácsköztársaság védelmére a MÁVAG önkéntes alakulatát: a 8. munkásezredet. A Himnusz hangjai után Keres Emil szavalata hangzott el, majd Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mondott elnöki meg- 'nyitót. Ezután Katona Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság titkára emelkedett szólásra. — A Magyar Tanácsköztársaság. a munkásosztály, az egész dolgozó magyar nép jövőbe mutató forradalmi tette volt — mondotta Katona Imre. — Nem tagadjuk, sőt, büszkén -valljuk: 1919 magyar munkásai az „orosz példát"i követték. Azt a forrafÜÜi dalmat, amely hitet, önbizalmat adott harcukhoz. Katona Imre felidézte a Tanácsköztársaság létrejöttének történelmi körülményeit, az egymást követő eseményeket, a forradalmi változásokat, a tanácsállam vívmányait. Akkor tekinthetjük magunkat a dicsőséges Tanácsköztársaság méltó követőinek — mondotta Katona Imre —, ha minden alkotó erő összefogásával, pártunk vezetésével, következetesen és mindannyian nagyobb felelősséggel folytatjuk a szocialista társadalom építését. Katona Imre nagy tapssal fogadott ünnepi megemlékezése után felcsendült az Intemacio- nálé, majd a nagygyűlés Bencsik István elnöki zárszavával ért véget. Az ünnepi megemlékezést követően a Magyar Néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett Művészegyüttese adott műsort. (MTI’ Megkezdődtek a tavaszi telepítések Tíz esztendő alatt több mint húszezer hektár új szőlő és gyümölcsös Történelmileg mindig számon- tartandó nagy nap virradt 1919. március 21-én a magyar népre: kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Ezt a fontos dátumot és az utána következő 133 napot mint átívelő hídrészt is említhetjük 184S és a mai társadalmi rendünk építését megalapozó 1945. április 4-e között. Világtörténelmi jelentőségű esemény volt ez akkor. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után elsőként hazánk lépett arra az útra, melyen most már hprortj. évtizede magabiztosan jár. Ez önmagában is azt jelentette, hogy a proletárhatalom meghívása és diadala nem csupán — úgymond — orosz sajátosság, hanem a társai dalmi erők olyan fejlődése, amelyet sehol a világon nem lehet elkerülni. Hatalmas diadal volt ez akkor, amelynek sajnos, már kevés élő bizonyítója van, de a ránk hagyott dokumen' tumok ennek a diadalnak nagyságát bizonyítják. Nem , véletlenül mondta Tóth Árpád — az akkori idők jeles költője — rímbe szabott soraiban, hogy ez „A diadalmas vörös lüktetés”. Tényleg az volt. Az volt, mert szinte napokon belül választ tudott adni a dolgozó emberek sokat vitatott kérdéseire és a megoldás útját mutatta a sokrétű és különféle gondokra. Ho a Magyar Tanácsköztársaság négy és fél hónapos működését áttekintjük, és bizonyítani akarjuk társadalmat formáló törekvéseit, bőven vagyunk megyei példák birtokában. A kecskeméti direktórium olyan gazdag és az élet minden területére kiterjedő programot dolgozott ki, ami örökkön-örökké becsületére válik az alig néhány hónapos rendnek. Persze igaz, hogy az új rendet nemcsak a munkások, parasztok és más egyszerű emberek hordták a vállukon, hanem például Kecskeméten olyan jeles értelmiségiek csatlakoztak hozzá, mint Budai Dezső, a tudós jogakadémiai tanár — aki a direktórium elnöke volt —, Tóth László újságíró. Berkes Ferenc, a szövetkezeti mozgalom intellektuális úttörője, Sinkó Ervin, a néhány évvel ezelőtt elhalt nagy író és még sokan mások. Az osztálya és a különféle rétegek azonos érdekei egy tömbbe kovácsolták az ország és a megye népét. Erre a „veszélyre” figyeltek fel a hatalom volt birtokosai és kezdték meg szervezkedésüket a forradalom megbukta- . tására. Meglehetősen gyorsan cselekedtek. 1919. áprilisában kibontakozott a Héjjas Iván, Franczia Kiss Mihály, Liszka Béla vezette ellenforradalmi megmozdulás, amely összhangban volt egy országos ellenforradalmi mozgalommal. Ezek az ellenforradalmi elképzelések dugába dőltek. A megtévesztett emberek még nem ismerték fel az új rend jellegét, és „szolgálták" a régi uraik parancsát. De nemcsak Nyárlörin- cen volt ellenforradalmi megmozdulás, hanem Dunapatajon és környékén is, ahol úgyszintén minden próbálkozásuk semmivé lett. Az ellenforradalom még Budapestre összpontosított erői sem tudtak felülkerekedni a Tanácsköztársaságon, hiszen olyan nagy volt a belső prők mérete, hogy az új rend legyőzhetetlen- nek látszott. Annak idején a Lu- dovika Akadémiáról a Kecskeméten közismert Grassy József alezredes vett részt ebben a megmozdulásban, akit az akkori törvényszék 15 éves börtönbüntetésre ítélt. Erre csak azért utalunk, mert Grassy volt 1942-ben Kecskemétről a szovjet frontra kiküldött 13. könnyűhadosztály parancsnoka, annak előtte az újvidéki vérengzések egyik diktátora, akit a magyar és a jugoszláv népbíróság egyaránt halálra ítélt. Bármennyire is készülődtek a belső érik az új rend megdöntésére, nem sikerült. Nem volt erejük ahhoz, hogy megdöntsék a Tanácsköztársaságot, nem volt önerejük ahhoz, hogy szembeszálljanak a Tanácsköztársaság gyorsan megszületett és a négy és fél hónap gyakorlatában is érezhető vívmányaival. Ezt annak ellenére mondjuk, hogy a 133 nap alatt hibák is kö- vetődtek el: a parasztpolitikában, a két munkáspárt egyesítésének módjában, az antant ígéretei jóhiszemű elfogadásában. De a tanácshatalmat csak a külső intervenció, a katonai túlerő tudta legyőzni. Negyedszázadon át szenvedtük a vereség következményeit. A fasizmus fellobbant Magyarországon és szerte Európában. Ennek a helyzetnek a teljes megváltoztatásához a második világháború győzedelmes megvívására volt szükség. A szovjet hadsereg segítségével felszabadult Magyarország hozzáfoghatott mindazoknak az elképzeléseknek a megvalósításához, amelyeket 1919-ben elkezdett. A Magyar Tanácsköztársaság tanulságai és emléke beépültek a magyar szocialista átalakítás elméletébe és gyakorlatába egyaránt. A párt vezető szerepe, az alaposan megfontolt és előrelátó gazdaságpolitika, a mélységes humanizmus, a szövetség megteremtése a társadalmat megalapozó osztályokon túl más rétegekkel is, mind-mind a következtetések levonását tanúsítják és egyben azt, hogy a manapság politikája a világ leghaladóbb, a tömegek tetszését kiváltó, legmodernebb politika. Ötvenöt év múltán tehát így kapcsolódik össze az akkori vérbe fojtott törekvés a manapság mindenki által közvetlenül érezhető gyakorlatával. Az előkészületeket sok helyen már megkezdték. Készül a telepítés dokumentációs terve,- másutt már- a szaporítótelepeket is létrehozták. A tereprendezés után kisebb területen a telepítés is megkezdődött. Az elképzelések megvalósításának egyik legfontosabb feltételé, hogy elegendő szaporítóanyag álljon rendelkezésre. Ezért hozták létre állami gazdasági összefogással Hosszúhegyen azt az oltványüzemet, a telepítésekhez • Íme az oltás közelről. Illés Jánosné az úgynevezett angol- nyelves párosítással illeszti üsszé a vesszőket. (Tóth Sándor felvételei) társulásban a hosszúhegyin kívül a Kiskunhalasi és a Kunbajai Állami Gazdaság vesz részt. Kisebb szőlőiskolákat a termelőszövetkezetek is létesítettek. Az Ul- tetvénytervező és Szaporítóanyag Forgalmazó Vállalat néhány közös gazdasággal szerződést kötött. Többek között a tiszakécskei Tiszagyöngye Termelőszövetkezettel. A -gazdaságban jelenleg is mintegy harminc asszony dolgozik az oltványtelepen, s háromszázezer vesszőt készítenek elő szaporításra. A gyümölcstelepítésben első helyen a csonthéjasok szerepelnek az üzemi tervekben. Az egyik legnagyobb bázisgazdaság a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet, amely 300 hektárra növeli a következő esztendőkben a kajsziültetvény területét és 250 hektárra a megy- gyest. A másik a dunavecsei Virágzó Termelőszövetkezet, amely elsősorban a kajszitermesztést fejleszti. Mind a két gazdaságban kidolgozzák a legkorszerűbb technológiát, amely megközelíti az iparszerű termesztést. A művelést teljesen gépesítik, a szedést pedig részben rázógépekkel oldják meg. A tavaszi telepítéseket ezekben a napokban kezdték meg. Mintegy 150 héktár szőlőt és ugyanannyi gyümölcsöst ültetnek a mezőgazdasági nagyüzemek. K. S. • A tiszakécskei Tiszagyöngye Termelőszövetkezet oltványtelepén ügyes kezű asszonyok dolgoznak. Nagy szakértelmet kívánó, aprólékos munka a vadalanyok és a nemes vesszők összeillesztése. A szőlő- és gyümölcstermesztést elősegítő kormányprogram jelentős támogatást ad a .telepítésekhez. A tavaly napvilágot látott új rendelkezések még az előző anyagi ösztönzőknél is kedvezőbb lehetőséget teremtenek új ültetvények létrehozására. A megye mezőgazdasági nagyüzemeiben megnőtt az érdeklődés a telepítések iránt. Elkészültek a tervek újabb szőlős- és gyümölcsöskertek létesítésére. A megyei tanács szakosztálya összesítette az üzemek igényeit és egyeztette a népgazdaság terveivel. Eszerint a következő tíz esztendőben mintegy 13—15 ezer hektáron létesítenek új szőlőt és 8—9 ezer hektáron gyümölcsöt. szükséges vesszők előállítására. A Az autóbuszgyártás szolgálatában a MEZŐGÉP kerekegyházi gyáregysége A Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat kerekegyházi gyáregységének teljes kapacitását az Ikarus Vállalatnak . végzett kooperációs munka köti le. A Bács megyei partner az autóbuszok utasterében található alumíniumszerelvények előállításával szolgálja a közúti áárműprogramot. Az Ikarus fehér fémalkatrész-szükségletének mintegy kilencven százaléka kerül ki a kerekegyházi üzemből. A buszok ajtajánál levő kapaszkodócsövek. külső és helső dísz- és takarólécek. s egyéb aluminiumsze- relvénvek szerepelnek az itt készülő termékek listáján. Csupán tolóablakokból 60 ezer darabot készít 1974-ben a gyáregység. Ismeretes, hogy a múlt év első felében az Ikarus áttért a 200-as, panorámás autóbusztfpus-család gyártására. Ez a változás természetesen érintette a kerekegyházi kooperációs partnert is. Az átállás nehézségei, miatt az első félévi időarányos tervet nem tudták teljesíteni. Az esztendő második felében viszont — a műszaki és emberi adottságok maximális kiaknázásával — sikerült az első hat hónapban elért 59 millió forintos termelési értéket 18 millióval túlszárnyalni. Ezzel az éves tervet is túlteljesítették. A múlt esztendő krónikájához tartozik még. hogy az Ikarus terven felüli 400 autóbuszához is idejében készítették el a belső alumíniumszerelvényeket. Az 1974-es évet azzal a szándékkal kezdték el a kerekegyház! gyáregység dolgozói, hogy az idén elkerülik az év végi hajrát. Az eddigiekben többé-kevésbé kiegyensúlyozott volt a termelés. Céljuk érdekében fontos feladatuknak tartják a műszaki színvonal állandó emelését és az anyagmozgatás korszerűsítését. A. T. S. 0 A tolóablakok gyártásával 70 munkás foglalkozik. Napi teljesítményük 220—230 plexiüvegfi tolóablak komplett szerelése. • Az eloxáló műhelyben oxMréteggel vonják be az alumínium szerelvényeket, hogy megakadályozzák a korróziót. (Pásztor Zoltán felvételei)
