Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-20 / 66. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1914. március 20. Amint a franciák az egy főre eső borfogyasztásban, a ma­gyarok a fűszerpaprika élvezetében vezetnek. Ebből az illa­tos, ízes, zamatos és — kinek-kinek egyéni ízlése szerint — csípős vagy nem csípős fűszerből Magyarország minden lakosára évente 350 gramm jut. Nem megvetendő mennyi­ség, ha figyelembe vesszük, hogy a paprika a világ sok or­szágában ismeretlen fűszer. Igaz, helyette ételeik ízesítésére borsot, curryt vagy más fűszert használnak. A magyar külkereskedelem csaknem száz esztendeje foglal­kozik a fűszerpaprika kivitelével és azóta — bár a két világháború és az azokat követő néhány év alatt az export erősen csökkent, vagy éppen szünetelt — a papri­kaexport állandóan növekszik. A jelenleg mintegy 5 ezer tonnás évi kivitel amellett, hogy ez a II. világháború előttinek több, mint négyszerese, még tovább fokoz­ható lenne, ha a fejlődésnek nem szabna határt a minőségileg is megfelelő árualap hiánya. Mert bár napjainkban már nemcsak fűszerként való felhasználásra exportálunk paprikát, hanem baromfitáp kiegészítésére is — a tojássárga színezése miatt — ki­vitelünk további növeléséhez nemcsak a termésátlag, hanem a felvevő piacokon megkívánt mi­nőség javítása is elengedhetetlen feltétel. Főként a tőkés piacokra vonatkozik ez az igény, ahová exportunk háromnegyed része irányul. A tudományos kutatás, a szo­cialista mezőgazdaság és a fel­dolgozóipar legszorosabb összefo­gása, együttműködése szükséges, és alkalmas arra, hogy a magyar fűszerpaprika a belföldi fogyasz­tás kielégítésén túl az export­piacokért folyó harcban ne csak megtarthassa, hanem erősíthesse Is pozícióit. Ahhoz, hogy a termelő a fel­dolgozó és a fogyasztó egyaránt elégedett lehessen a tudományos kutatómunka eredményeivel, min- dehekelőtt a nemesítésben kell előrelépni. Hogy mezőgazdasági nagyüze­meinknek kedvük legyen, pon­tosabban : visszanyerjék a korábbi adminisztratív intézkedések miatt elvesztett kedvüket, a1 fűszerpap­rika .termesztéséhez a kutatás­nak olyan csípős és nem csípős fajtát kell produkálnia, amely az ágazat gazdaságosságát és más kultúrákkal szembeni verseny- képességét biztosítja. Bőtermő, a meglevőknél rövidebb tenyész­idejű, a növényi kórokozókkal szemben ellenállóbb és gépi sze­désre alkalmas fajtákra van szük­ség. Tudomásul kell venni, hogy mezőgazdasági nagyüzemednkiben még részesművelési forma esetén is mind kevesebb a kézi munka­erő. Ezért szükséges — a minél nagyobb arányban egyszerre érő — géppel veszteségmentesen szed­hető fajták előállítása. Amióta — több, mint 50 esz­tendeje — kutatóink intézménye­sen foglalkoznak a fűszerpaprika nemesítésével, még sosem produ­káltak olyan eredményeket, mint az utóbbi tíz-tizenöt évben. A Zöldségtermesztési Kutató Intézet kalocsai fűszerpaprika kutatóállo- mása és a nemrégiben hozzácsa­tolt szegedi osztály kapta felada­tául az új fajták előállítását, fajta- fenntartását, az elit minőségű ve­tőmag előállítását és forgalma­zását. Munkájuk során sikerült előállítaniuk tíz új fajtát. Ma­gyarországon pillanatnyilag az összes köztermesztésben levő fű- szerpaprika a kalocsai és a sze­gedi kutatóknak köszönhető. 1971- ben kapott elismerést három ka­locsai és egy szegedi fajta. A K 504-es folytonos növekedésű, csí­pősség nélküli fajta a hagyomá­nyosnál tíz nappal rövidebb te­nyészidejű. A K 622-es, ugyan­csak rövid tenyészidejű, korai érésű, magas festékanyag-tartalmú és betegségekkel szemben ellenál­ló növény. A K 601-es előzetes elismerést kapott: a paprikacsö­vek csokorban felállóak, közeli egyszerre érnek, alkalmasak az egymenetes gépi betakarításra. A Szegeden nemesített, három éve elismert Szegedi F 03 ugyan­csak korán érő, csípős fajta. A kutatók az általuk nemesí­tett fajtából évente 40—50 mázsa elit vetőmagot adnak a termelők­nek. Az elsőfokú fémzárolt mag­vakat a fűszerpaprika-ipari vál­lalatok hozzák forgalomba. Az új, s á régi fajtáknál egyaránt ki­próbálták már a gépesítés lehető­ségeit. A palántanevelés fóliahá­zakban történik. ,a kdültetést gép­pel végzik. Változatlanul meg­oldatlan azonban a termés a fa­gyok beállta előtti biztonságos kalmas kalocsai paprikafajta. betakarítása. Több paprikakom­bájnt kipróbáltak már az elmúlt esztendőkben, közülük az FZB-tí- pusú vált be. A feldolgozóipar kívánsága, hogy a fűszerpaprika minél ma­gasabb festék és szárazanyagtar­talmú, minél kisebb cukortartal­mú legyen. Nem közömbös a fel­dolgozás szempontjából a papri­kacsövek alakja, felületének mi­nősége sem. A rövid tenyészidejű fajták pedig azért előnyösek az ipar számára is, mert így meg­hosszabbodik a feldolgozáshoz rendelkezésre álló idő. Az iparnak a nagyobb festék­tartalom szebb színű, finomabb, értékesebb őrlemény előállítását teszi -lehetővé, míg • a száraz­anyagtartalom magasabb aránya nemcsak a kiőrlés mennyiségét fokozza, hanem a termék tárolá- í sát is biztonságosabbá teszi. ­A nem csípős fajtáknak, egyik hátrányos tulajdonsága az arány­lag magasabb cukortartalom. A cukor ugyanis szárítás közben karamellizálódik, s ezáltal az őr­leményt barnítja, keseríti, szem­csésebbé teszi. Igaz, hogy a kuta­tók már eddig is szép eredmé­nyeket értek el, tennivalójuk akad még bőven. Hiszen nem lehet azt állítani, 3 hogy már lé­teznek azok a vitathatatlanul be­vált fajták, amelyek az ország különböző természeti adottságú területein a fűszerpaprika bizton­ságos, gazdaságos nagyüzemi ter­mesztésére egyértelműen alkal­masak volnának. Ny. P. KÖNYVESPOLC Nyitrai Ferencné dr.: Iparunk helye a világban A gazdasági növekedésben és a gazdasági struktúra átalakulásá­ban döntő szerepe van az ipar fejlettségének és szerkezeti válto­zásainak. A szerző mintegy tíz évre visszatekintve jellemzi ha­zánk fejlődését, összehasonlítja iparunk fejlődésének legfőbb tendenciáit, a hazai tapasztala­tokat a fejlett és közepesen fej­lett tőkésországok, valamint a KGST-országok iparának jelleg­zetességeivel. Utal a fejlődés mögött rejlő erőfesízítéskre, az új mechanizmus és a KGST-orszá- gok komplex programjának sze­repére. Az ipar népgazdaságon belüli aránya, fejlődésének növekedési üteme, a küikreskedelemmel való kapcsolata, ágazati szerkezete és termelékenysége, a beruházások és az állóeszköz-felhasználás mér­téke, végül a koncentráció és centralizáció foka és iránya azok a területek, amelyeknek elemzé­sével és a nemzetközi tapasztala­tokkal való összehasonlításával kijelöli iparunk helyét a világ­ban. Közel félszáz táblázattal, áb­rákkal és grafikonokkal, logikus és közérthető stílusával teszi a közgazdaságtudományban kevésbé jártas olvasóknak is érthetővé mondandóját. Csonkakúp légszennyeződés ellen Minél magasabb egy kémény, annál nagyobb területen oszlik el a füst, annál kisebb a levegő szennyeződésének mértéke — ez a hőtechnikusok vizsgálatainak következtetése. Ám a vizsgálatok azt mutatták, hogy ha a szél nagy sebességű, akkor a -kémény kö­rül alacsony nyomású övezet kép­ződik. A kéményből kiáradó füs­töt a szél magával sodorja, eb­be az övezetbe jut és onnan le­felé száll, ezáltal pedig sokszoro­sára . növeli a környezet levegő­jének szennyezettségét. A kuta­tók ennek elkerülésére azt java­solták, hogy üres belsejű csonka­kúpot kell a kéményhez erősíteni. Kiderült, hogy ez a csonkakúp két alkotórészre bontja a lég­áramlatot: az egyik elsodorja a füstöt, a másik pedig a kúp alsó részén marad és lefelé száll a ké­mény félámyékban levő ‘ oldalán, és ilyen módon megakadályoz­za a füst leereszkedését. « A késedelem Nem lehet a számokkal is ki­fejezhető igazsággal perbe száll­ni. Tavaly 98 milliárd forint ér­tékű beruházást helyezitek üzem­be, a befejezetlen állomány ugyanakkor nyolcmilliárddal nö­vekedett, s meghaladta a száz- milliárd forintot. Több ipari lé­tesítményben csak részben kez­dődhetett meg a munka, holott terv szerint teljes átadást kellett volna elérni. A vártnál kisebb mértékben bővült a telefonháló­zat, az előírtnál kevesebb új kór­házi ágyat foglalhattak el a bete­gek .. A beruházási késedelmek anyagilag, erkölcsileg terhelik a népgazdaságot, azaz mindany- nyiunkat. Ha a szakosított állat- tenyésztési telepeken — ezekből ötszáznál több van már az or­szágban — késve kezd hízni a jószág, ha az új lakás tulajdo-. nosa a reméltnél csak hónapok­kal később költözhet, ha az új ipari üzem a tervezőtől fél vagy egész esztendővel elmaradva bo­csátja ki először termékeit, a veszteség a társadalom lehetősé­geit, forrásait apasztja, erőit meg fölösen fecsérli. Sokat kezdeni... Esztendőnként az építőiparié— 15 ezer olyan létesítmény mun­káit kezdi meg, amelyek értéke százezer forint fölött van. Te­kintélyes mennyiség! Túlságosan is az. Az egyik hír­adástechnikai vállalat vidéki gyáregységének létrehozásához — 40 milliós beruházás — 37 hó­nap kellett; a legújab cement­gyár részleges üzembe helyezé­séig ís 53 hónap telt el csupán az építési munka első dátumát tekintve, holott itt feszített tem­pót diktálak a népgazdasági ér­dekek. Az is a megtörtént ese­tek közé tartozik, hogy az egyik város vágóhídját — 28 millióért — éppen kerek négy esztendeig építgették, ugyanannyi ideig, mint egy 750 millióba kerülő sörgyá­rat. S öt év szükségeltetett egy családosokat —■ összesen 400 sze­mélyt — befogadó üdülő telő alá hozásához... Hullámok sodra Ninos ' persze olyan mérce, amely mindenfajta beruházásra érvényes lehetne. Mások a köve1 telmények a vegyipari üzem be­ruházásánál, mint a viszonylag egyszerűbb technológiájú útépí­tésnél, bár esetleg a forintértéke mindkettőnek egyforma. Am pusztán a technikai, technológiai igények eltérősége indokolná, hogy a kereskedelemben, a szállí­tásban és a hírközlésben, az építő­iparban az üzembe helyezett be­ruházások értéke évek óta meg­haladja az üzembe nem helye­zettekét, ugyanakkor az iparban, a mező-, erdő- és vízgazdálko­dásban éppen ennek a fordított­ja érvényesül? Hullámok sodra taszítja egy- egy beruházás ladikját; az össze­csapott előkészítés, az elnagyolt tervezés, a helyszíni szervezet­lenség hullámai ezek. A terve­zői felületesség miatt három hét vész el, az anyagellátás akado­zása miatt sokszorosan egy nap, a szerelőket egy hónapra más­hová vezénylik... Summa sum­ára márum máris kikerekedik fél év, ha nem egy év. Meredek lépcsők 1965-ben 42,9 milliárd forint értékű üzembe helyezett beruhá­zással 31,9 milliárdnyi befejezet­len állomány állt szemben. A népgazdaság fejlődése, a nagyobb beruházási lehetőségek azután megnövelték az étvágyat, oly­annyira, hogy 1970-hez mérten 1971-ben már 15 miUj/árd volt a befejezetlen állomány gyarapo­dása, 1972-ben és 1973-ban pe­dig egyaránt nyolcmilliárd. Természetes, hogy a gazdasági növekedés bővíti a beruházások mennyiségét, s vele — arányo­san! — a folyamatban levő, még be nem fejezett fejlesztések pénzben számított értékét ugyan­csak. S nem is ezt, hanem a túl meredek lépcsőket kárhoztatjuk, a gyors kezdés; lassú kivitelezés, kései átadás gyakorlatát. Azt az egészségtelen szemléletet, amely­nek vallód azt tartják: kezdjük csak el, azután majd lesz vala­hogy. Pedig ez közpénzekre me­nő „nagyvonalúság”. Eltűnt napok Vajon mjnden reális okot. oko­zatot méltányolva is, elfogadha­tó, hogy tavaly az első negyedév­ben 17, a negyedik negyedévben viszont 42,2 milliárd forintot fi­zettek ki beruházásokra? A nagy eltérés a munka ütemességének lázgörbéje, hajrák és sétálások tükrözője. E rossz, egyenetlen ritmus azután a beruházások üzembe helytaésének idejéből he­teket. hónapokat rabol él. Az ipari épületeknél például 1972- ben az átlagos kivitelezési idő az előző évi 542 napról 577-re növekedett. Hová, mire ment el 35 nap, több, mint egy hónap? Ami azután vitathatatlanul hi­ányzott vagy hiányzik a terme­léskor ... Tavaly a harmadik negyedév­ben összesen 24,2 milliárdot köl­töttek az országban beruházá­sokra, ebből 13,1 milliárdot a vállalatok, szövetkezetek saját hatáskörükben fizettek ki. Vajon minden milliót úgy, hogy bizto­sak voltak a kamatozás tervezett kezdetében? S úgy, hogy min­dent meg is tettek ennek érde­kében? Többet, de jobban! 1973-ban 106,4 milliárd forint — ebből negyvennél több - az iparban, 26 milliárd a kommu­nális ágazatban — szolgálta a beruházásokat. Ez folyó árakon számítva három százalékkal több az 1972. évinél. Idén a népgaz­dasági terv megnöveli a beru­házási lehetőségeket, mivel 117— 118 milliárd forintot szán erre a célra. A több igazi értékét csak a jobb munka adhatja meg. A nemzeti jövedelm növelésé­nek ugyanis fontos forrása lehet a befejezetlen beruházások ará­nyos csökkentése, azaz a kivite­lezés meggyorsítása, az üzembe helyezési idő megrövidítése. Ta­valy a nemzeti jövedelem 355— 360 milliárd forintra rúgott Si­mítások szerint a beruházási munka javítása, legkézenfekvőbb tartalékainak hasznosítás»; á*gf kevesebb évi 5—6 rnilliárddal no- vélhetné felosztható javainkat Igaz, ez a nemzeti jövedelem­nek csupán 1,5—1,7 százaléka, de futná belőle — mondjuk — két és fél ezer lakásra, vagy két Beremendl Cementműre... Mészáros Ötté illillllliiiililili Vadat, halat... Több, mint két évig működött Baján egy illegális vadásztársa­ság, amelynek harmincöt tagja volt. Ugyanennyi ember ült az­után a Bajai Járásbíróságon a vádlottak padján is. s közülük ter­mészetesen jó néhányat nemcsak orvvadászattal, hanem lőszerrel és lőfegyverrel való visszaélés bűn­tettével is vádolt az ügyészség. A vadászathoz ugyanis — ki nem tudná — fegyverre is szükség van, de nekik nem volt fegyvertartási engedélyük, s így ahhoz sem volt joguk, hogy vadásszanak. A bűnszövetség működésének kezdetét onnan számíthatjuk, amikor Kovács Ferenc (Baja, Honvéd utca 7.1 1971. márciusá­ban egy csehszlovák gyártmányú légpuskát vásárolt, s azt átalakí­totta kispuskalőszer kilövésére. Néhány alkalommal vadászott ez­zel a' fegyverrel, majd eladta Gyu­lai Gál Ferencnek (Baja. Gólya sor 4.) akinél viszont a rendőrség megtalálta és elkobozta, majd a bíróság elitélte Gyulait, hét hónap szabadságvesztésre, de az ítélet végrehajtását a bíróság háromévi próbaidőre feltételesen felfüggesz­tette. Gyulai Gál Ferenc azonban még feltételesen sem hagyta abba az orvvadászatot, a fegyver- és iőszerrejtegetést. Takács Dezső (a Bajai Fém­ipari Vállalat gépkocsivezetője) ugyanis szintén vett egy légpus­kát és Kovácshoz hasonlóan ő is átalakította, maid nem sokkal ké­sőbb — miután már kipróbálta a fegyvert a vadászatban — Ko­vács közvetítésével eladta Gyulai Gálnak, hozzá téve 135 darab lő­szert is. Lassan kezdett kialakulni a társaság. Csatlakozott hozzájuk Kalapos József is, (Baja, Babits utca l.>. aki miután 1957-ben le­szerelt a katonaságtól, onnan egy kispuskát lopott, „természetesért” megfelelő lőszerrel: 250 darab töl­tényt is hazavitt. Nos. ezt a szál­lítmányt 1971. nyarán Kovács Já­nosnak egy horgász felszerelésért eladta. Kovács a fegyverrel orv­vadászatokra járt. Ekkor azonban már fegyvere volt Unyi Józsefnek is. (Baja.. Szent László utca 13), aki szintén vadászott a külföldi ismerőstől kapott automata pus­kával. de azt több esetben átadta Kovács Jánosnak is. Ügy látszik, Kovácsról akkoriban már tudták, hogy fegyvereket gyűjt, mert ami­kor Porth Mihály — a tanyáján egy lezsírozott piszolyt talált), s azt sokáig rejtegette, átadta Ko­vácsnak. aki szintén .átalakította, kispuskalőszer kilövésére alkal­massá tette. Lőszerrel nem volt gond: Fekete Barna Péter budapesti lakos az apja hagyatékában 10 darab ilyen lőszert, talált, s azt László Ferenc (Baja, Határ utca 43.) közvetítésével Kovácsnak ad­ta. Csovcsics Lőrinc (Baja. Babits utca 4.) ugyancsak jó beszerzőnek bizonyult, mert amikor Kovács arra kérte, hogy szerezzen neki lő­szert. hamarosan 588 darabbal ál­lított be hozzá. Sámán Márk (Ba­ja, Kálvária u. 34.) 700 darab lő­szert rejtegetett a lakásán évekig, míg végül 1970. decemberében Kovácsnak adta Gálos Tamás (Baja. Kinizsi u. 3.) és Takács Dezső (Vaskút. Kossuth utca 69.) közvetítésével. De kapott lőszert Kovács János Sebők Bélától (Ba­ja, Dózsa György utca 38.) és Deák Ferenc jelenlegi kiskereske­dőtől. aki korábban a bajai Poty- ka csárda vezetője volt. így aztán megindulhatott a vadászati, amibe Rózsahegyi Béla (Baja, Beloian­nisz utca 111) is aktívan bekap­csolódott. fíftö­tősen gátlástalanok voltak. I désük rövid két esztendeje összesen közel 500 fácánt, 39 ffi*. lat. hat őzet lőttek le. dé puska­végre került egy vadmalac is. fő­leg a Bajai Vadásztársaság terü­letén lövöldöztek, de gyakran „ki­rándultak” a Gemenci Állami Er­dő- és Vadgazdaságba is. No per- "sze nem gyalog jártak vadászni, hanem motorkerékDárral, vagy autóval. Leggyakrabban Kovács Imre (Baja. Lökért sor 18.) hor­dozta a társaságot a bajai ÁFÉSZ tulajdonát képező gépkocsival. Persze nem mindig volt jó a vad­járás. Ilyenkor "halászni jártak, s alaposan megdézsmálták a bajai Űj Élet Halászati Szövetkezet ál­lományát. Ugyancsak az említett időben különböző fajta halból ősz. szesen 414 kilót emeltek ki a vi­zekből. A bűnszövetség néhány tagjá­nak azonban a fentieken túl más is nyomta a lelkét. Kovács János például munkahelyéről, a Ganz bajai gyárából 1972. folyamán több alkalommal nagyobb meny- nyiségű csavart lopott el. összesen 1770 forint értékben. Ebből a mennyiségből kapott Csapiáros László (Baja. Petőfi- út 50.) a már említett Rózsahegyi és az “ugyan­csak ismert Kovács Imre is. Ko­vács azonban mástól sem riadt vissza. Megtette, hogy 1972. no- bemberében. Hercegszántó hatá­rában. az ottani Űj Élet Terme­lőszövetkezet földién levő rendso­rolóról leszerelte a gumikerekeket és hazavitte. Ezen kívül azonban benne volt az időközben disszidált Csovcsics Lőrinc üzemanyag-ma- manipulációban is. A Bajai Járásbíróság dr. Isasze- gi tanácsa még az elmúlt év vé­gén hozott ítéletet az ügyben, de az ítéletet a napokban emelte jog­erőre a megyei bíróság. Ennek megfelelően Kovács János halma­zati büntetésként két év hat hó­nap börtönt kapott, s további két) évre eltiltották a közügyektől. Unyi Józsefet egy év nyolc hó­napra ítélték, két évre eltiltották a közügyektől. Rózsahegyi Béla egy év nyolc hónapot kapott és ötezer forint pénzbüntetés megfi­zetésére kötelezték. Gyulai Gál Ferenc büntetése kilenc hónap szi­gorított börtön és egy év eltiltás. Kalapos József hat hónap sza­badságvesztés, négyezer forint pénzbüntetés; Takács Dezső hat hónap szabadságvesztés, hétezer forint pénzbüntetés: Gálos Tamás hét hónap szabadságvesztés és- hétezer forint pénzbüntetés; Csov­csics Lőrinc egy év és öt hónap börtön, két év eltiltás. A bíróság Kalapos. Takács és Gálos vonat­kozásában a kiszabott szabadság­vesztés-büntetés végrehajtását há­romévi próbaidőre feltételesen fel­függesztette. A büntetőügy többi vádlottját 500 és 8000 forint közötti külön­böző összegű pénzbüntetéssel súj­totta. Kötelezte továbbá a bíróság a vádlottakat az okozott kár meg­térítésére is. Így például Kovács János 23 ezer 980 forintot, Unyi József 11 ezer 867 forintot. Rózsa­hegyi Béla 9 ezer 939 forintot és annak 1973. április 1-től a kifize­tés napjáig járó 5 százalékos ka­matát kötelesek megfizetni a Ba­jai Szakszervezeti Vadásztársaság­nak, mint sértettnek. De fizetniük kell’ a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaságnak és a bajai Uj Élet Halászati Termelőszövetke­zetnek is. Amint, említettük: av ítélet jogerős és végrehajtható. G. S. Milyen hőmérsékletet szeret a könnyűszerkezet? Az Építőipari Minőségvizsgáló Intézetben Európában egyedttlállő klímakamrát hoztak létre. A vizsgáló berendezésben különböző neü- * vességtartalmak mellett mínusz 20 Celsius-Ioktól plusz 55 fokig állít­ható a hőmérséklet és így Földünk szinte valamennyi éghajlati vi­szonya előállítható. A klímakamrában az egyre Jobban elterjedő könnyűszerkezetes épületelemek hő- és páratechnikai tulajdonságát vizsgálják. (MTI foto — Csikós Gábor felv. — KS> t 1 r Kalocsai és szegedi fajták Termesztés és kivitel

Next

/
Thumbnails
Contents