Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-20 / 66. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1914. március 20. Amint a franciák az egy főre eső borfogyasztásban, a magyarok a fűszerpaprika élvezetében vezetnek. Ebből az illatos, ízes, zamatos és — kinek-kinek egyéni ízlése szerint — csípős vagy nem csípős fűszerből Magyarország minden lakosára évente 350 gramm jut. Nem megvetendő mennyiség, ha figyelembe vesszük, hogy a paprika a világ sok országában ismeretlen fűszer. Igaz, helyette ételeik ízesítésére borsot, curryt vagy más fűszert használnak. A magyar külkereskedelem csaknem száz esztendeje foglalkozik a fűszerpaprika kivitelével és azóta — bár a két világháború és az azokat követő néhány év alatt az export erősen csökkent, vagy éppen szünetelt — a paprikaexport állandóan növekszik. A jelenleg mintegy 5 ezer tonnás évi kivitel amellett, hogy ez a II. világháború előttinek több, mint négyszerese, még tovább fokozható lenne, ha a fejlődésnek nem szabna határt a minőségileg is megfelelő árualap hiánya. Mert bár napjainkban már nemcsak fűszerként való felhasználásra exportálunk paprikát, hanem baromfitáp kiegészítésére is — a tojássárga színezése miatt — kivitelünk további növeléséhez nemcsak a termésátlag, hanem a felvevő piacokon megkívánt minőség javítása is elengedhetetlen feltétel. Főként a tőkés piacokra vonatkozik ez az igény, ahová exportunk háromnegyed része irányul. A tudományos kutatás, a szocialista mezőgazdaság és a feldolgozóipar legszorosabb összefogása, együttműködése szükséges, és alkalmas arra, hogy a magyar fűszerpaprika a belföldi fogyasztás kielégítésén túl az exportpiacokért folyó harcban ne csak megtarthassa, hanem erősíthesse Is pozícióit. Ahhoz, hogy a termelő a feldolgozó és a fogyasztó egyaránt elégedett lehessen a tudományos kutatómunka eredményeivel, min- dehekelőtt a nemesítésben kell előrelépni. Hogy mezőgazdasági nagyüzemeinknek kedvük legyen, pontosabban : visszanyerjék a korábbi adminisztratív intézkedések miatt elvesztett kedvüket, a1 fűszerpaprika .termesztéséhez a kutatásnak olyan csípős és nem csípős fajtát kell produkálnia, amely az ágazat gazdaságosságát és más kultúrákkal szembeni verseny- képességét biztosítja. Bőtermő, a meglevőknél rövidebb tenyészidejű, a növényi kórokozókkal szemben ellenállóbb és gépi szedésre alkalmas fajtákra van szükség. Tudomásul kell venni, hogy mezőgazdasági nagyüzemednkiben még részesművelési forma esetén is mind kevesebb a kézi munkaerő. Ezért szükséges — a minél nagyobb arányban egyszerre érő — géppel veszteségmentesen szedhető fajták előállítása. Amióta — több, mint 50 esztendeje — kutatóink intézményesen foglalkoznak a fűszerpaprika nemesítésével, még sosem produkáltak olyan eredményeket, mint az utóbbi tíz-tizenöt évben. A Zöldségtermesztési Kutató Intézet kalocsai fűszerpaprika kutatóállo- mása és a nemrégiben hozzácsatolt szegedi osztály kapta feladatául az új fajták előállítását, fajta- fenntartását, az elit minőségű vetőmag előállítását és forgalmazását. Munkájuk során sikerült előállítaniuk tíz új fajtát. Magyarországon pillanatnyilag az összes köztermesztésben levő fű- szerpaprika a kalocsai és a szegedi kutatóknak köszönhető. 1971- ben kapott elismerést három kalocsai és egy szegedi fajta. A K 504-es folytonos növekedésű, csípősség nélküli fajta a hagyományosnál tíz nappal rövidebb tenyészidejű. A K 622-es, ugyancsak rövid tenyészidejű, korai érésű, magas festékanyag-tartalmú és betegségekkel szemben ellenálló növény. A K 601-es előzetes elismerést kapott: a paprikacsövek csokorban felállóak, közeli egyszerre érnek, alkalmasak az egymenetes gépi betakarításra. A Szegeden nemesített, három éve elismert Szegedi F 03 ugyancsak korán érő, csípős fajta. A kutatók az általuk nemesített fajtából évente 40—50 mázsa elit vetőmagot adnak a termelőknek. Az elsőfokú fémzárolt magvakat a fűszerpaprika-ipari vállalatok hozzák forgalomba. Az új, s á régi fajtáknál egyaránt kipróbálták már a gépesítés lehetőségeit. A palántanevelés fóliaházakban történik. ,a kdültetést géppel végzik. Változatlanul megoldatlan azonban a termés a fagyok beállta előtti biztonságos kalmas kalocsai paprikafajta. betakarítása. Több paprikakombájnt kipróbáltak már az elmúlt esztendőkben, közülük az FZB-tí- pusú vált be. A feldolgozóipar kívánsága, hogy a fűszerpaprika minél magasabb festék és szárazanyagtartalmú, minél kisebb cukortartalmú legyen. Nem közömbös a feldolgozás szempontjából a paprikacsövek alakja, felületének minősége sem. A rövid tenyészidejű fajták pedig azért előnyösek az ipar számára is, mert így meghosszabbodik a feldolgozáshoz rendelkezésre álló idő. Az iparnak a nagyobb festéktartalom szebb színű, finomabb, értékesebb őrlemény előállítását teszi -lehetővé, míg • a szárazanyagtartalom magasabb aránya nemcsak a kiőrlés mennyiségét fokozza, hanem a termék tárolá- í sát is biztonságosabbá teszi. A nem csípős fajtáknak, egyik hátrányos tulajdonsága az aránylag magasabb cukortartalom. A cukor ugyanis szárítás közben karamellizálódik, s ezáltal az őrleményt barnítja, keseríti, szemcsésebbé teszi. Igaz, hogy a kutatók már eddig is szép eredményeket értek el, tennivalójuk akad még bőven. Hiszen nem lehet azt állítani, 3 hogy már léteznek azok a vitathatatlanul bevált fajták, amelyek az ország különböző természeti adottságú területein a fűszerpaprika biztonságos, gazdaságos nagyüzemi termesztésére egyértelműen alkalmasak volnának. Ny. P. KÖNYVESPOLC Nyitrai Ferencné dr.: Iparunk helye a világban A gazdasági növekedésben és a gazdasági struktúra átalakulásában döntő szerepe van az ipar fejlettségének és szerkezeti változásainak. A szerző mintegy tíz évre visszatekintve jellemzi hazánk fejlődését, összehasonlítja iparunk fejlődésének legfőbb tendenciáit, a hazai tapasztalatokat a fejlett és közepesen fejlett tőkésországok, valamint a KGST-országok iparának jellegzetességeivel. Utal a fejlődés mögött rejlő erőfesízítéskre, az új mechanizmus és a KGST-orszá- gok komplex programjának szerepére. Az ipar népgazdaságon belüli aránya, fejlődésének növekedési üteme, a küikreskedelemmel való kapcsolata, ágazati szerkezete és termelékenysége, a beruházások és az állóeszköz-felhasználás mértéke, végül a koncentráció és centralizáció foka és iránya azok a területek, amelyeknek elemzésével és a nemzetközi tapasztalatokkal való összehasonlításával kijelöli iparunk helyét a világban. Közel félszáz táblázattal, ábrákkal és grafikonokkal, logikus és közérthető stílusával teszi a közgazdaságtudományban kevésbé jártas olvasóknak is érthetővé mondandóját. Csonkakúp légszennyeződés ellen Minél magasabb egy kémény, annál nagyobb területen oszlik el a füst, annál kisebb a levegő szennyeződésének mértéke — ez a hőtechnikusok vizsgálatainak következtetése. Ám a vizsgálatok azt mutatták, hogy ha a szél nagy sebességű, akkor a -kémény körül alacsony nyomású övezet képződik. A kéményből kiáradó füstöt a szél magával sodorja, ebbe az övezetbe jut és onnan lefelé száll, ezáltal pedig sokszorosára . növeli a környezet levegőjének szennyezettségét. A kutatók ennek elkerülésére azt javasolták, hogy üres belsejű csonkakúpot kell a kéményhez erősíteni. Kiderült, hogy ez a csonkakúp két alkotórészre bontja a légáramlatot: az egyik elsodorja a füstöt, a másik pedig a kúp alsó részén marad és lefelé száll a kémény félámyékban levő ‘ oldalán, és ilyen módon megakadályozza a füst leereszkedését. « A késedelem Nem lehet a számokkal is kifejezhető igazsággal perbe szállni. Tavaly 98 milliárd forint értékű beruházást helyezitek üzembe, a befejezetlen állomány ugyanakkor nyolcmilliárddal növekedett, s meghaladta a száz- milliárd forintot. Több ipari létesítményben csak részben kezdődhetett meg a munka, holott terv szerint teljes átadást kellett volna elérni. A vártnál kisebb mértékben bővült a telefonhálózat, az előírtnál kevesebb új kórházi ágyat foglalhattak el a betegek .. A beruházási késedelmek anyagilag, erkölcsileg terhelik a népgazdaságot, azaz mindany- nyiunkat. Ha a szakosított állat- tenyésztési telepeken — ezekből ötszáznál több van már az országban — késve kezd hízni a jószág, ha az új lakás tulajdo-. nosa a reméltnél csak hónapokkal később költözhet, ha az új ipari üzem a tervezőtől fél vagy egész esztendővel elmaradva bocsátja ki először termékeit, a veszteség a társadalom lehetőségeit, forrásait apasztja, erőit meg fölösen fecsérli. Sokat kezdeni... Esztendőnként az építőiparié— 15 ezer olyan létesítmény munkáit kezdi meg, amelyek értéke százezer forint fölött van. Tekintélyes mennyiség! Túlságosan is az. Az egyik híradástechnikai vállalat vidéki gyáregységének létrehozásához — 40 milliós beruházás — 37 hónap kellett; a legújab cementgyár részleges üzembe helyezéséig ís 53 hónap telt el csupán az építési munka első dátumát tekintve, holott itt feszített tempót diktálak a népgazdasági érdekek. Az is a megtörtént esetek közé tartozik, hogy az egyik város vágóhídját — 28 millióért — éppen kerek négy esztendeig építgették, ugyanannyi ideig, mint egy 750 millióba kerülő sörgyárat. S öt év szükségeltetett egy családosokat —■ összesen 400 személyt — befogadó üdülő telő alá hozásához... Hullámok sodra Ninos ' persze olyan mérce, amely mindenfajta beruházásra érvényes lehetne. Mások a köve1 telmények a vegyipari üzem beruházásánál, mint a viszonylag egyszerűbb technológiájú útépítésnél, bár esetleg a forintértéke mindkettőnek egyforma. Am pusztán a technikai, technológiai igények eltérősége indokolná, hogy a kereskedelemben, a szállításban és a hírközlésben, az építőiparban az üzembe helyezett beruházások értéke évek óta meghaladja az üzembe nem helyezettekét, ugyanakkor az iparban, a mező-, erdő- és vízgazdálkodásban éppen ennek a fordítottja érvényesül? Hullámok sodra taszítja egy- egy beruházás ladikját; az összecsapott előkészítés, az elnagyolt tervezés, a helyszíni szervezetlenség hullámai ezek. A tervezői felületesség miatt három hét vész el, az anyagellátás akadozása miatt sokszorosan egy nap, a szerelőket egy hónapra máshová vezénylik... Summa sumára márum máris kikerekedik fél év, ha nem egy év. Meredek lépcsők 1965-ben 42,9 milliárd forint értékű üzembe helyezett beruházással 31,9 milliárdnyi befejezetlen állomány állt szemben. A népgazdaság fejlődése, a nagyobb beruházási lehetőségek azután megnövelték az étvágyat, olyannyira, hogy 1970-hez mérten 1971-ben már 15 miUj/árd volt a befejezetlen állomány gyarapodása, 1972-ben és 1973-ban pedig egyaránt nyolcmilliárd. Természetes, hogy a gazdasági növekedés bővíti a beruházások mennyiségét, s vele — arányosan! — a folyamatban levő, még be nem fejezett fejlesztések pénzben számított értékét ugyancsak. S nem is ezt, hanem a túl meredek lépcsőket kárhoztatjuk, a gyors kezdés; lassú kivitelezés, kései átadás gyakorlatát. Azt az egészségtelen szemléletet, amelynek vallód azt tartják: kezdjük csak el, azután majd lesz valahogy. Pedig ez közpénzekre menő „nagyvonalúság”. Eltűnt napok Vajon mjnden reális okot. okozatot méltányolva is, elfogadható, hogy tavaly az első negyedévben 17, a negyedik negyedévben viszont 42,2 milliárd forintot fizettek ki beruházásokra? A nagy eltérés a munka ütemességének lázgörbéje, hajrák és sétálások tükrözője. E rossz, egyenetlen ritmus azután a beruházások üzembe helytaésének idejéből heteket. hónapokat rabol él. Az ipari épületeknél például 1972- ben az átlagos kivitelezési idő az előző évi 542 napról 577-re növekedett. Hová, mire ment el 35 nap, több, mint egy hónap? Ami azután vitathatatlanul hiányzott vagy hiányzik a termeléskor ... Tavaly a harmadik negyedévben összesen 24,2 milliárdot költöttek az országban beruházásokra, ebből 13,1 milliárdot a vállalatok, szövetkezetek saját hatáskörükben fizettek ki. Vajon minden milliót úgy, hogy biztosak voltak a kamatozás tervezett kezdetében? S úgy, hogy mindent meg is tettek ennek érdekében? Többet, de jobban! 1973-ban 106,4 milliárd forint — ebből negyvennél több - az iparban, 26 milliárd a kommunális ágazatban — szolgálta a beruházásokat. Ez folyó árakon számítva három százalékkal több az 1972. évinél. Idén a népgazdasági terv megnöveli a beruházási lehetőségeket, mivel 117— 118 milliárd forintot szán erre a célra. A több igazi értékét csak a jobb munka adhatja meg. A nemzeti jövedelm növelésének ugyanis fontos forrása lehet a befejezetlen beruházások arányos csökkentése, azaz a kivitelezés meggyorsítása, az üzembe helyezési idő megrövidítése. Tavaly a nemzeti jövedelem 355— 360 milliárd forintra rúgott Simítások szerint a beruházási munka javítása, legkézenfekvőbb tartalékainak hasznosítás»; á*gf kevesebb évi 5—6 rnilliárddal no- vélhetné felosztható javainkat Igaz, ez a nemzeti jövedelemnek csupán 1,5—1,7 százaléka, de futná belőle — mondjuk — két és fél ezer lakásra, vagy két Beremendl Cementműre... Mészáros Ötté illillllliiiililili Vadat, halat... Több, mint két évig működött Baján egy illegális vadásztársaság, amelynek harmincöt tagja volt. Ugyanennyi ember ült azután a Bajai Járásbíróságon a vádlottak padján is. s közülük természetesen jó néhányat nemcsak orvvadászattal, hanem lőszerrel és lőfegyverrel való visszaélés bűntettével is vádolt az ügyészség. A vadászathoz ugyanis — ki nem tudná — fegyverre is szükség van, de nekik nem volt fegyvertartási engedélyük, s így ahhoz sem volt joguk, hogy vadásszanak. A bűnszövetség működésének kezdetét onnan számíthatjuk, amikor Kovács Ferenc (Baja, Honvéd utca 7.1 1971. márciusában egy csehszlovák gyártmányú légpuskát vásárolt, s azt átalakította kispuskalőszer kilövésére. Néhány alkalommal vadászott ezzel a' fegyverrel, majd eladta Gyulai Gál Ferencnek (Baja. Gólya sor 4.) akinél viszont a rendőrség megtalálta és elkobozta, majd a bíróság elitélte Gyulait, hét hónap szabadságvesztésre, de az ítélet végrehajtását a bíróság háromévi próbaidőre feltételesen felfüggesztette. Gyulai Gál Ferenc azonban még feltételesen sem hagyta abba az orvvadászatot, a fegyver- és iőszerrejtegetést. Takács Dezső (a Bajai Fémipari Vállalat gépkocsivezetője) ugyanis szintén vett egy légpuskát és Kovácshoz hasonlóan ő is átalakította, maid nem sokkal később — miután már kipróbálta a fegyvert a vadászatban — Kovács közvetítésével eladta Gyulai Gálnak, hozzá téve 135 darab lőszert is. Lassan kezdett kialakulni a társaság. Csatlakozott hozzájuk Kalapos József is, (Baja, Babits utca l.>. aki miután 1957-ben leszerelt a katonaságtól, onnan egy kispuskát lopott, „természetesért” megfelelő lőszerrel: 250 darab töltényt is hazavitt. Nos. ezt a szállítmányt 1971. nyarán Kovács Jánosnak egy horgász felszerelésért eladta. Kovács a fegyverrel orvvadászatokra járt. Ekkor azonban már fegyvere volt Unyi Józsefnek is. (Baja.. Szent László utca 13), aki szintén vadászott a külföldi ismerőstől kapott automata puskával. de azt több esetben átadta Kovács Jánosnak is. Ügy látszik, Kovácsról akkoriban már tudták, hogy fegyvereket gyűjt, mert amikor Porth Mihály — a tanyáján egy lezsírozott piszolyt talált), s azt sokáig rejtegette, átadta Kovácsnak. aki szintén .átalakította, kispuskalőszer kilövésére alkalmassá tette. Lőszerrel nem volt gond: Fekete Barna Péter budapesti lakos az apja hagyatékában 10 darab ilyen lőszert, talált, s azt László Ferenc (Baja, Határ utca 43.) közvetítésével Kovácsnak adta. Csovcsics Lőrinc (Baja. Babits utca 4.) ugyancsak jó beszerzőnek bizonyult, mert amikor Kovács arra kérte, hogy szerezzen neki lőszert. hamarosan 588 darabbal állított be hozzá. Sámán Márk (Baja, Kálvária u. 34.) 700 darab lőszert rejtegetett a lakásán évekig, míg végül 1970. decemberében Kovácsnak adta Gálos Tamás (Baja. Kinizsi u. 3.) és Takács Dezső (Vaskút. Kossuth utca 69.) közvetítésével. De kapott lőszert Kovács János Sebők Bélától (Baja, Dózsa György utca 38.) és Deák Ferenc jelenlegi kiskereskedőtől. aki korábban a bajai Poty- ka csárda vezetője volt. így aztán megindulhatott a vadászati, amibe Rózsahegyi Béla (Baja, Beloiannisz utca 111) is aktívan bekapcsolódott. fíftötősen gátlástalanok voltak. I désük rövid két esztendeje összesen közel 500 fácánt, 39 ffi*. lat. hat őzet lőttek le. dé puskavégre került egy vadmalac is. főleg a Bajai Vadásztársaság területén lövöldöztek, de gyakran „kirándultak” a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaságba is. No per- "sze nem gyalog jártak vadászni, hanem motorkerékDárral, vagy autóval. Leggyakrabban Kovács Imre (Baja. Lökért sor 18.) hordozta a társaságot a bajai ÁFÉSZ tulajdonát képező gépkocsival. Persze nem mindig volt jó a vadjárás. Ilyenkor "halászni jártak, s alaposan megdézsmálták a bajai Űj Élet Halászati Szövetkezet állományát. Ugyancsak az említett időben különböző fajta halból ősz. szesen 414 kilót emeltek ki a vizekből. A bűnszövetség néhány tagjának azonban a fentieken túl más is nyomta a lelkét. Kovács János például munkahelyéről, a Ganz bajai gyárából 1972. folyamán több alkalommal nagyobb meny- nyiségű csavart lopott el. összesen 1770 forint értékben. Ebből a mennyiségből kapott Csapiáros László (Baja. Petőfi- út 50.) a már említett Rózsahegyi és az “ugyancsak ismert Kovács Imre is. Kovács azonban mástól sem riadt vissza. Megtette, hogy 1972. no- bemberében. Hercegszántó határában. az ottani Űj Élet Termelőszövetkezet földién levő rendsorolóról leszerelte a gumikerekeket és hazavitte. Ezen kívül azonban benne volt az időközben disszidált Csovcsics Lőrinc üzemanyag-ma- manipulációban is. A Bajai Járásbíróság dr. Isasze- gi tanácsa még az elmúlt év végén hozott ítéletet az ügyben, de az ítéletet a napokban emelte jogerőre a megyei bíróság. Ennek megfelelően Kovács János halmazati büntetésként két év hat hónap börtönt kapott, s további két) évre eltiltották a közügyektől. Unyi Józsefet egy év nyolc hónapra ítélték, két évre eltiltották a közügyektől. Rózsahegyi Béla egy év nyolc hónapot kapott és ötezer forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezték. Gyulai Gál Ferenc büntetése kilenc hónap szigorított börtön és egy év eltiltás. Kalapos József hat hónap szabadságvesztés, négyezer forint pénzbüntetés; Takács Dezső hat hónap szabadságvesztés, hétezer forint pénzbüntetés: Gálos Tamás hét hónap szabadságvesztés és- hétezer forint pénzbüntetés; Csovcsics Lőrinc egy év és öt hónap börtön, két év eltiltás. A bíróság Kalapos. Takács és Gálos vonatkozásában a kiszabott szabadságvesztés-büntetés végrehajtását háromévi próbaidőre feltételesen felfüggesztette. A büntetőügy többi vádlottját 500 és 8000 forint közötti különböző összegű pénzbüntetéssel sújtotta. Kötelezte továbbá a bíróság a vádlottakat az okozott kár megtérítésére is. Így például Kovács János 23 ezer 980 forintot, Unyi József 11 ezer 867 forintot. Rózsahegyi Béla 9 ezer 939 forintot és annak 1973. április 1-től a kifizetés napjáig járó 5 százalékos kamatát kötelesek megfizetni a Bajai Szakszervezeti Vadásztársaságnak, mint sértettnek. De fizetniük kell’ a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaságnak és a bajai Uj Élet Halászati Termelőszövetkezetnek is. Amint, említettük: av ítélet jogerős és végrehajtható. G. S. Milyen hőmérsékletet szeret a könnyűszerkezet? Az Építőipari Minőségvizsgáló Intézetben Európában egyedttlállő klímakamrát hoztak létre. A vizsgáló berendezésben különböző neü- * vességtartalmak mellett mínusz 20 Celsius-Ioktól plusz 55 fokig állítható a hőmérséklet és így Földünk szinte valamennyi éghajlati viszonya előállítható. A klímakamrában az egyre Jobban elterjedő könnyűszerkezetes épületelemek hő- és páratechnikai tulajdonságát vizsgálják. (MTI foto — Csikós Gábor felv. — KS> t 1 r Kalocsai és szegedi fajták Termesztés és kivitel
