Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-17 / 64. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP B ACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évf. 64. szám Ára: 90 fillér 1974. március 17. vasárnap Egy este — Y V > három szereplővel 3. oldal Cikkünk nyomán 3. oldal A pártmunka tükörképe 4. oldal Tanya és tánc 4, oldal. Nélkülük lehetetlen a fejlesztés 4. oldal Mi lesz a Bácska Áruházzal ? 4, oldal Művelődés, irodalom, művészet $. oldal Sport 7. oldal Keresztrejtvény Y. oldal Forgalomelterelés Kecskeméten 5. oldal A szakmunkásjelöltek művelődése S. oldal TAVASZI HÍRADÁS A TISZA MENTÉRŐL Szállítják a koraiakat, fejlesztik a zöldségtermesztést • A Tisza, gyöngye Ter­melőszövetke­zetben Pálin­kás Istvánná gyomlálja, Ko­vács lErnőné pedig öntözi a tűzdelésre váró paprikapaláfl(- - tákat. (Tóth Sándor felv.) C Kocsis Ltu josné a tisza- kécskei Sza­badság Terme­lőszövetkezet tagja elégedett a szép saláta­fejekkel. Eb­ből eddig már 50 ezret szál­lítottak el. X A Minisztertanács nemrég hatá­rozatot hozott a zöldségtermesztés eddiginél nagyobb mértékű támo­gatására. Ismeretes, hogy az utób­bi években gazdasági okok miatt egyes ágazatokban visszaesés kö­vetkezett be. Gondot okozott a munkaerőhiány, az élet sürgeti a gépesítést. A határozat egyik nap­ról a másikra nem változtat a helyzeten, de remélhetőleg már az idén tapasztalható némi javulás a lakosság ellátásában. A . megye egyik jelentős zöld­ségtermesztő körzete a Tisza vi­déke. Az itteni termelőszövetkeze­tek már évek óta hasznosítják a .termálviáet. ezzel fűtik a fóliasát­rakat, és sok vagon primőr kerül ki- innen minden esztendőben. A megnövelt állami kedvezmények itt‘is elősegítik az üiabb beruhá­zásokat. ' Az itteni közös gazdaságok ala­kították meg a Tisza menti zöld­ségtermesztő társulást. Hatalmas, komplett programot dolgoztaik ki, amely, mintegy félmilliárd forint beruházást, igényel. Az első lépé­sek már megtörténtek a' kivitele­zésre. Három tiszakécskei ter­melőszövetkezet létrehozta azt a közös vállalatot, amely egy kor­szerű üvegházat üzemeltet majd. Innen kerülnek ki a palánták a fólia alatti haltatáshoz. A mű­anyag alatti termesztés valameny- nyi gazdaság tovább fejleszti. A négy tiszakécskei. valamint a lakiteleki Szikra Termelőszövetke­zet csatlakozott a Kecskemét- szikrai Állami Gazdaság által kezdeményezett ioarszerű paradi­csomtermesztési rendszerhez is. A tiszakécskei Szabadság, valamint a Tiszagyöngye Termelőszövetke­zet a napokban egy-egy amerikai gépsort rendelt. Változatlanul segítik a lakosság friss zöldséggel történő ellátását; A szövetkezetek fóliái alól már szállítják a primőröket. A Sza­badság Termelőszövetkezetből pél­dául mintegy félmillió fej saláta kerül az üzletekbe. Az idén kor­szerűsítik a hajtatósátrakat. A meglevő mintegy 2,5 hektáron kí­vül újabb három hektáron létesí­tenek fóliaházakat. A legnagyobb fejlesztést a Ti- .szagyöngye Termelőszövetkezet­ben tervezik. A tavalyihoz képest jelentősen növelik a vetésterüle­Üzemorvosok Az üzemegészségügyi szolgálat megszervezése és fenntartása ál­lami feladat, amelynek végre­hajtását az egészségügyi törvény nyomán megjelent utasítás sza­bályozza. Ennek megfelelően, ha egy munkahelyen meghatározott a foglalkoztatottak létszáma, ak­kor ott üzemegészségügyi szol­gálatot kell szervezni. így pél­dául a vegyipari, élelmiszeripari üzemekben és az építkezéseknél akkor, ha 300, vasipari üzemek­ben, ha 400, egyéb üzemekben, állami gazdaságban pedig akkor, ha az 500 főt meghaladja á foglalkoztatottak száma. Kecskemét Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén azt vitatta meg a testü­let, hogy a megye székhelyének üzemeiben hogyan működik ez a szolgálat, van-e. elegendő számú üzemorvos, s azok milyen felté­telek között dolgoznak? Me­gyénkben tízezer lakosra 2,8 üzemorvosi óra jut, ami rend­kívül , alacsony. Kecskeméten viszont ez az arány — ugyan­csak 10 ezer lakosról van szó — 7,2 - óra, naponként pedig össze­sen 61 óra. Főfoglalkozású üzem­tet. Üj növényük a fűszerpaprika, amelyet 30 hektáron termeszte­nek. Részben palántázzák. rész­ben magról vetik. Előrelépnek a gépesítésben. A zöldségfélék termesztéséhez szük­séges új gépek beszerzésére már az idén mintegy 800 ezer forintot fordítottak. A 460 vagon zöldség­féléből. amelyet ez évben kíván­nak értékesíteni, háromszázötven vagon kerül a MEZÖTERMÉK- hez. Az ágazat jelentőségét az Is bizonyítja, hogy a termelőszövet­kezet idei összes bevételének egy- harmada a zöldségértékesítésből származik. K. S. ötéves terv idején főállású üzem­orvos kezdi majd meg a műkö­dését a ZIM kecskeméti gyárá­ban, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárában és az épü­lő házgyárnál is. Elképzelés van arra. hogy több kisebb üzem foglalkoztat, főállásban üzemor­vost. Ilyen lenne például — szintén az ötödik ötéves terv­ben — a vegyesipari szövetke­zet, a Szerszámipari Müvek és a Petőfi Nyomda, továbbá a má­sodik csoportban a BRG kecs­keméti gyára, a reszelőgyár és a cipőgyár. Ennek az elképzelésnek azon­ban gátló tényezői is vannak. Ilyen mindenekelőtt az általá­nos orvoshiány, az üzemorvosok viszonylag alacsony jövedelme, és a lakáskérdés. Éppen ezért a megyei üzemi főorvos és a vá­rosi főorvos olyan javaslatot tett a végrehajtó bizottságnak, hogy például az üzemorvosi állások szervezésével egyidőben lakást is kellene biztosítani az orvosnak, természetesen megfelelő szerző­déssel. G. S. a megyeszékhelyen orvos, sajnosj mindössze csak két helyen dolgozik napi nyolc­nyolc órát: a konzervgyár két te­lepén. A többi munkahelyeken úgynevezett részfoglalkozású or­vosokkal oldják meg a felada­tot. Nipcs szükség arra, hogy kü­lönösebb magyarázatot fűzzünk a fényekhez: a főfoglalkozású üzemorvos tudja csak megfele­lően ellátni feladatát. Akik na­ponta 1—2, esetleg három órát töltenek a gyárban vállalatnál, üzemben, azoknak az orvosoknak másra nem is jut idejük, mint receptek felírására. Az úgyneve­zett munkaegészségügyi felada­tokra már nem tudnak odafi­gyelni. Természetes és jogos az a törekvés, amit több vállalat már kezdeményezett: a IV. öt-' éves terv folyamán főfoglalko­zású üzemorvosi állást akar szer­vezni- így például a Bács-Kis- kun megyei Állami Építőipari Vállalat (jelenleg háromórás or­vosuk van) és á Kecskeméti Ba­romfiipari Vállalat, ahol . négy órában foglalkoztatnak üzemor­vost. A következő, már az ötödik Zavartalan személyforgalom, tízmillió tonna áru Teljesítette szállítási tervét a MÁV Szegedi Igazgatósága A MÁV Szegedi Igazgató­sága három megye — Bács- Kiskun, Békés és Csongrád — területén gondoskodik a zavartalan személy- és áru- szállításról. Az elmúlt évi adatok összesítése alapján ma már elmondhatjuk, hogy a vasút dolgozói az ország­nak ebben a térségéből is si­kerrel tettek eleget kötele­zettségeiknek. Tovább iavult 1973-;ban a sze­mélyszállítás színvonala. Csökkent ugyan az utasok száma, ez azon­ban a közlekedéspolitikai koncep­ció forgalommegosztó hatásával, az ipar decentralizálásával, va­lamint a közúti gépjárműforga­lom — főleg a magánszemély­gépkocsik számának — növekedé­sével magyarázható. A szegedi MÁV Igazgatóság vonalain 28,7 millióan utaztak. 600 ezerrel ke­vesebben. mint egy évvel koráb­ban. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a személyszállí­tás a jövőben elhanyagolható. A korábbi évek 7—8 százalékos csökkenésével szemben ugyanis tavaly már csak 2.3 százalékos volt az ..utaslemorzsolúdás”. Ez is elsősorban a rövidtávú vonalakon volt tapasztalható, a gyors- és ex- presszvonaton utazók száma emel­kedett. Bács-Kiskun megye területére vetítve az adatokat. 1973-ban 220 ezerrel utaztak kevesebben, mint 1972-ben. a fizető utasok száma azonban még így is meghaladta a 8.1 milliót. A kulturáltabb, ké­nyelmesebb utazást szolgálták azok az intézkedések, amelyeket a vonatok menetrendszerű közle­kedtetése az utazási sebesség növelése és a zsúfoltság mérsék­lése érdekében tett az igazgató­ság. Az is hozzájárult az utazás színvonalának javulásához, hogy a korszerű Diesel-mozdonyok üzembe állításával jelentősen csökkent a gőzvontatás aránya, a négytengelyes modern személy- szállító kocsik jóvoltából pedig a zsúfoltság. Az utasok kényelmét szolgálta még a vasúti fővonalak átépítése, 'állomások, utasterek felújítása, magasperonok létesíté­se és számos állomáson, utasellátó pavilonok felállítása. Az idén 28.5 millió utassal szá­mol az igazgatóság. Ez ismét 200 ezerrel kevesebb, mint az elmúlt %vben volt. Mindemellett tovább­ra is fontos tennivalónak tekinti az utazási körülmények további. vitását. Ilyen feladat a tiszta­0 Ä kiskunfélegyházi vasútállomás gurítódombján rendezik a- különböző áruféleségeket szállító vagonokat. (Pásztor Zoltán felvétele.) ság. az utastermek, várakozóhe­lyiségek és vonatok megfelelő vi­lágítása. a pontos utastájékoztatás, a figyelmes kiszolgálás, a sze­mélykocsik megfelelő fűtése, a menetidő további csökkentése stb.' A vasútigazgatóság áruszállítási tervét 104.2 százalékra teljesítette, vagyis több. mint 10 millió tonna árut továbbított rendeltetési he­lyére. Ezen belül a rakodást is igénylő áru mennyisége megköze­lítőleg 5.5 millió tonna volt, vagy­is a rakodási tervet. 103,6 száza-, lékra teljesítették. Háromszáz- nyolcvanezer tonnával több ex­portárut vagoníroztak be. Ilyen arányú külföldre történő szállítást a vasútigazgatóság területén ko­rábban még sohasem teljesítettek. A belföldi forgalomban feladott áruk közül egyes építőanyagok szállítása csökkent, míg az ás­ványolaj-, a tégla-, a cserépkülde­mények forgalma növekedett. Nagy feladatot jelentett az import és tranzit szállítások lebonyolí­tása is. Bács-Kiskun megyében több, mint 2 millió tonna árut raktak vagonokba, s a megye állomásaira 3,5 millió tonna áru érkezett. Kő­ből 60 ezer. kavicsból 70 ezer ton­nával érkezett kevesebb, mint 1972-ben. viszont jelentősén emel­kedett az ásványolaj-, a műtrá­gya- és a cementküldemények mennyisége. A vasút és a szállít­tató vállalatok közötti jó együtt- . működést- tükrözi,. hogy a kése­delmesen ki- és berakott kocsik utáni kocsiállásDénz összege lé­nyegesen csökkent. A MÁV Szegedi Igazgatósága a szállításhoz igényelt kocsikat igye­kezett ideiében a vállalatok ren- -delkezésére bocsátani. Gondot for- (Folytatás a 3. oldalon) * Sok vita zajlik manapság a demográfiáról, a népesedés- politikáról. S ami örvendetes: eközben eljutottunk odáig, hogy a nagycsaládosok anya­gi megsegítéséért is többet te­szünk, mint korábbi'11’ Hogy menyire fontos ez, azt a sta­tisztikai adatok is igazolják. Bács-Kiskun megye 576 ezer lakost számlál. A KSH arról ugyan nem közöl adatokat, hogy hány család él a megyé­ben, azt azonban megtudhat­juk a Szakszervezetek Megyei Tanácsának jelentéséből (s ez demográfiai mélypont), hogy mindössze 33 ezer 500 család jogosult családi pótlékra. To­vább boncolgatva a statiszti­kát, 'még rosszabb képet ka­punk. Alig 1200 a hat-, vagy ennél több gyermeket nevelő családok száma, s még elszo-1 moritóbb, hogy csak 4500 olyan család van, ahol két gyermeknél több kér kenye­ret. Tegyünk egy kis kitérőt és nézzük az általános képet is. Ezer lakosra számítva 14,4 él- veszületés jutott 1972-ben. Ez is csökkenő tendenciát mutat, hiszen míg 1970-ben 8350 gyermek született a megyé­ben, addig 1972-ben már csak 8130.' Vajon mi ennek az oka? Nagyon' bonyolult kérdés, ugyanis a viszonylag jobb kö­rülmények között élők köré­ben a legalacsonyabb a gyer­mekáldás. Az értelmiségií és alkalmazotti foglalkozásúak­nál 1,8, az ipari foglalkozá­súaknál 1,98, a mezőgazdaság­ban dolgozóknál 2,05 gyer­mek jut átlagban egy csa­ládra. E kis kitérő után azonban térjünk vissza a nagy családo­sok helyzetére. Hála a párt­ós kormányhatározatoknak, központi rendelkezések láttak napvilágot megsegítésükre. Ilyenek: a családi pótlék eme­lése, a lakáshoz juttatás, az üdültetés stb. Am mindez még csak a kezdet lehet, mert a társadalom közvetlen segít­ségére is szükség van. Arra. hogy a vállalatok és az üzemi kollektívák is nyújtsanak több támogatást a maguk eszközei­vel. Sajnos, a legtöbben hajla­mosak vagyunk arra, hogy csak a pillanatnyi érdekein­ket nézzük. Akadnak még vállalatok, ahol például á nye­reséget, a kollektíva részese­dését látják csorbítva, ha anyagi áldozatot is kell hozni a nagycsaládosok megsegíté­sére. Pedig, ha messzebbre tekintünk, az üzemek jöven­dő dolgozóiról, a most még termelő munkát végző, de majdan nyugdíjba menők.el­tartóiról van szó. Nem kell áhhoz nagy\ matematikusnak lenni, hogy a jelenlegi népe­sedési statisztika alapján ki­számítsuk: a társadalom fenn­tartásához, a népjólét növelé­séhez több gyermekre van szükség. Éppen ezért tisztelet és becsület a nagycsaládok­nak, amelyeken belül az egy főre jutó jövedelem nyilván­valóan a legalacsonyabb., 9>< ennek folytán a legnagyobb anyagi áldozatokat hozzák a jövő érdekében. A tanácsok és a vállalatok sok segítséget nyújtottak ad­dig is a népesebb családok lakáshoz juttatásával. Sok esetben viszont éppen a nagy családok idegenkednek az új lakások bérétől. A következő lépés lehetne, hogy indokolt esetben lakbérkedvezményt kapjamak az erre vonatkozó rendelkezések alapján. Nem olcsó a lakáskarbantartás (festés, mázolás, bútorfelújí­tás) sem. Ebben viszont a szocialista brigádok nyújthat­nának segítséget. Bölcsődék, óvodák nélkül a dolgozó szü­lők részére szinte leküzdhe­tetlen akadályokat jelent á gyermeknevelés. A megyében tanácsi és vállalati összefo­gással már szép eredmények születtek az ilyen jellegű gyermekintézmények létesíté­sére, ám ezekből is jóval többre lenne még szükség. A szakszervezeti bizottsá­gok jól vizsgáztak segítőkész- ségből, amikor a rászoruló családoknak az ősszel tan­szervásárlást segélyt nyújtot­tak. Rendelet jelent meg a nagycsaládok üdültetéséről Az SÉMT az idén ötven nagy­család részére tud adni be­utalót. Sokszor azonban az útiköltség is nagy terhet je­lent számukra, s ezen már szintén a munkahelyen tud­nának enyhíteni. A nagycsaládosok megsegí­tésének csupán néhány lehe­tőségét tudtuk e cikk kereté­ben felvillantani. De talán ér­demes arról is szólni, hogy sokszor nem is. a segíteni aka­rás, hanem a helyzetismeret hiányzik. Kiskunfélegyházán például a Vegyipari Gépgyár vezetőinek figyelmét az SZMT munkatársai hívták fel egyik sokgyermekes dolgozójuk helyzetére. S amikor a válla­lat képviselői a ‘helyszínen saját szemükkel látták a kö­rülményeket, azonnal megtet­ték a szükséges intézkedése­ket. Nem panaszfelvételről, papírmunkáról van itt szó. A nagycsaládosok általában nem is szeretnek panaszkodni, hi- - szén annál jobban szeretik gyermekeiket. Ezért eredmé­nyesebb, ha azok, akik életü­kön könnyíthetnek, személye­sen ismerkednek meg problé­máikkal. Sajnos, nem is olyan sok helyen kell még család- látogatást végezniük. Nagy Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents