Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-16 / 63. szám
Múlt és jelen B« 9 Madártávlatból a szövetkezet központi telepe. a harkakötönyl f|Í||v:^S|fi §jiHHIH termelőszövetkezetben Huszonöt évvel ezelőtt alakultak meg a szövetkezetek Har- kakötönyben. Három kis szövetkezet, a Mező Imre, az Aranykalász és a Kossuth 1965-ben egyesült, s a gazdaság ekkor vette fel az Egyesülés nevet. A kedvezőtlen termőhelyi és közgazdasági adottságú szövetkezetek közé tartozik. Jelenlegi földterülete 3332 hektár. Talaja rendkívül változatos: 15 százaléka homok. 30 százaléka barna homok, 25 százaléka szikes kötött talaj és 30 százaléka szikes homoktalaj. A Homokhátság déli részén elhelyezkedő gazdaságban a szélsőséges klimatikus viszonyok kedvezőtlenül hatnak a termesztésre. A földterületük - hektáronkénti átlagos aranykorona értéke 9,71. A több mint 3 ezer hektár művelési ágak szerinti felosztása: Szántó 1598 ha Rét 588 ha Legelő 721 ha Szőlő 18 ha Gyümölcs 29 ha Erdő 78 ha Űj telenítésű erdő 300 ha Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta és azt megelőzően is megkülönböztetett állami támogatásban részesült a szövetkezet. 1968-tól 1970-ig a szántóföldi növénytermesztés és az állattenyésztés árbevételei után 20 százalék árkiegészítést kapott. Jelenleg a második kategóriájú szövetkezetek közé tartozik. így a növénytermesztésből és állattenyésztésből származó árbevételei után 10. a juhászat és szarvasmarhatartás árbevételei után pedig 15 százalékos árkiegészítésben részesül. A szövetkezetnek 335 tagja van, közülük 115-en nyugdíjasok és járadékosok. A fiatalok’szövetkezetének is nevezhetnénk a harka- kötönyi Egyesülés Tsz-t. hiszen 85 tagjuk életkora 30 év alatt van. A szövetkezet vezetői is fiatalok, 25—30 év közöttiek. A tavalyi gazdálkodásuk jó eredményeket hozott. A bruttó termelési érték 52 millió forint volt, a tiszta nyereség pedig meghaladta a 3 millió 800 ezer forintot. 1967-ben a tagok összes jövedelme nem érte el a 3,5 millió, forintot, tavaly viszont már 6 millió 851 ezer forint volt. A tízórás munkanapra jutó átlagkereset 99 forint. A biztonsági alapjukat 390 ezer forinttal növelték és így a jelenlegi tartalékuk 1 millió 100 ezer forint. Egyszerűsítették a növénytermesztés szerkezetét Az Egyesülés Termelőszövetkezetben 5—6 évvel ezelőtt még 15 féle növényt termesztettek. Elsősorban munkaerőgondok késztették arra a gazdaságot, hogy a termelésszerkezetet fokozatosan egyszerűsítsék. Tavaly -csupán 4 féle növény díszlett a szántóföldeken. A legnagyobb területen kukoricát termesztettek. A korábbi évekhez képest jelentős termelés- növekedést értek el a 420 hektáron vetett kukoricánál. Míg öt évvel ezelőtt csupán 18 mázsa termett. tavaly már szakszerűbb termesztéssel. valamint a földekre kijuttatott — hektáronként átlagosan 352 kilogramm hatóanyagtartalmú — műtrágya segítségével 34.8 mázsás hektáronkénti átlagtermést takarítottak be. A termesztést teljesen gépesítették. Tavaly 12 iházsával több búzát tudtak betakarítani egy-egy hektárról. mint 1972-ben. Az átlagtermésük 28,5 mázsa volt hektáronként. Egy mázsa búza szűkített önköltsége nem érte el a 180 forintot. Takarmánybúzát is vetettek. s ebből összesen 3889 mázsa termett, őszi árpából hektáronként 35 mázsát takarítottak be. A szövetkezetben az elmúlt esztendőben összesen 82 hektáron vetettek ipari növényeket. Jó eredményt értek el a napraforgó termesztésével, ugyanis hektáronként 15 mázsás termésátlagot értekkel. A cukorrépa termésátlaga — a kedvezőtlen időjárás miatt — lényegesén elmaradt a tervezettől és az elmúlt évek átlagától. Csupán 233 mázsa termett hektáronként. A cukorrépa-termesztést már teljesen gépesítették. A növénytermesztés átbevétele tavaly 821 ezer forinttal haladta meg a tervezetett, s így 5 millió 400 ezer forintra emelkedett. A legnagyobb árbevétel-növekedés a napraforgó értékesítéséből származott. realizált 233 ezer forint 35 százalékkal több a tervezettnél. A kukorica és búza árbevétele több mint 2 millió forint volt. A növénytermesztés a szövetkezet összes árbevételének 13 százalékát, a nettó jövedelemnek 24,6 százalékát adta. Ebben az évben a megtermelendő növényekből kevesebbet adnak el, mint tavaly. A tervezett árbevételük 4 millió forint körüli. Az összes szemes takarmányukat a saját keverőüzemükben dolgozzák fel, amelyet elsősorban a tsz juh- és baromfiállományának takarmányozására, valamint a háztáji gazdaságok ellátására fordítanak. Juhászat és gyepgazdálkodás Az állattenyésztés jelenti a szövetkezetben a legjelentősebb ágazatot, amelyet a későbbiekben is intenziven fejlesztenek. Tavaly 9 tsz részvételével expressz pecsenyebárány-hizlalá- sára egyszerű gazdasági társulást hoztak létre, amelynek gesztor gazdasága a harkakötönyi Egyesülés Termelőszövetkezet. A gesztor gazdaság által kidolgozott technológiát alkalmazzák a társszövetkezetek. Megszervezték, hogy a harkakötönyi Egyesülés Tsz juhnyíró brigádja valamenyI Egy éve működik az olasz gépekkel felszerelt takarmánykeverő üzem. nyi társszövetkezetnél elvégezze az anyaállatok nyírását, továbbá, a Gyapjúforgalmi Vállalattal szerződést kötöttek, hogy a gyapjút a helyszínen vegyék át a szövetkezetektől. A meghizlalt pecsenyebárányokat is együttesen értékesítik. Most azon munkálkodnak, hogy a közös kostartást megvalósítsák. Ez lehetővé tenné, hogy a társszövetkezetek igényeik szerint kapják meg a szükséges apaállatokat. A társulásban szeretnék elérni, hogy a szövetkezetek összes anyajuh-állománya 2—3 év alatt elérje a 20 ezret. Az Egyesülés Termelőszövetkezetnek 2200 saját anyajuha van. A magyar fésűsmerinók jerke utódaiból válogatják ki azokat az egyedeket, amelyek alkalmasak a továbbtenyésztéSre. Az idén saját tenyésztésükből 700-zal növelik az anyák számát. Bevezették a kétévenkénti háromszori elletést és ai mesterséges megtermékenyítést. Kísérletképpen keresztezéseket is végeznek, német húsmerinó, PA- RECOSE, DORSET-HORN fajtákkal. Céljuk az, hogy a magyar fésűsmerinó gyapjú minősége a keresztezésekkel ne romoljon, azonban a fürt hosszúsága — az ipar igényeinek megfelelően — növekedjék. Szeretnék elérni továbbá, hogy az utódok takarmányértékesítése, valamint a magyar merinó húsformája javuljon. Jtégi gazdasági épületeket minimális költségékkel alakítottak át bárányhizlaldákká. Itt zárt körülmények között hizlalják az anyáktól 45—50 napos korban elválasztott utódokat. Egy-egy rotációban 1800—2200 bárányt nevelnek. Évente háromszor cserélik a hizlaldákban az állományt. Száz nap alatt 27—32 kg-os súlyra híznak meg a bárányok.^ Takarmányként a saját keverőüzemükben készített tápot etetik. Kiszámították, hogy egy kiló súly- gyarapodást 4,35 kiló táp etetésével tudnak elérni. A tsz termőhelyi adottságai nem teszik lehetővé a növénytermesztés korszerűsítését, nagy arányú fejlesztését. A gazdaság vezetői ezért legcélszerűbbnek a juhászati ágazat fejlesztését tartják. Az anyajuhok legeltetéséhez elegendő gyep van a gazdaságban. Területük 39,3 százaléka gyep, összesen 1309 hektár. Megtalálható homoki, sziki és mélyfekvésű, jó minőségű legelő is. Az elmúlt években 57 hektáron végeztek gyepjavítást. Ezt a területet műtrágyázzák is, a többin gyepművelést végeznek. Szénaértékben kifejezve hektáromként átlagosan 20 mázsát terem évente a gyep. A juhászat húshozama mellett jelentős a szarvasmarhatartásban a hizlalás. Jelenleg 230 hízómarhát tartanák és 66 tehenet. A hízómarhákat kötött és kötetlen körülmények között nevelik. Az átlagos napi súlygyarapodás 1,1—1,3 kg. Tavaly 48 hízott bikát adtak el, s * ebből 896 ezer forint árbevétele származott a szövetkezetnek. Több mint háromszázezer baromfi A juhászat és marhahizlalás mellett a baromfitartás is a húselőállítást szolgálja a szövetkezetben. Négy éve épült fel modern baromfitelepük, ahol három épületben egyszerre 60 ezer csibét lehet nevelni. Tavaly libát, valamint jércét is tartottak. A baromfiértékesítésből 8 miliő 356 ezer forint árbevétel származott. Értékesítették 14 ezer .634 jércét, 15 ezer libát és 157 • Kedvezményes társasházépítési ajkelő kezdődött az elmúlt években a gazdaságban. Az Idén 8 család fut összkomfortos lakáshoz. ezer húscsirkét. A húscsirkéknél 1 kiló súlygyarapodást 12 forint értékű táp etetésével értékel. Az idén^ egyszerűsítették a baromfiágazat szerkezetét. Csupán csipkéket nevelnek. Az év végéig 332 ezer hibro fajta, hús típusú baromfit nevelnek. A naposcsibét a rémi Dózsa Termelő- szövetkezetből vásárolják. A háztáji gazdaságokat is bevonják a baromfiprogramba. Részükre is vásárolnak naposcsibét, s a szövetkezet ellátja a szükséges takarmánnyal is háztáji gazdaságokat. Az idén a háztáji gazdaságok várhatóan 60 ezer hús- csirkét nevelnek, amelynek értékesítését a szövetkezet végzi. Erdőtelepítés, fafeldolgozás Az elmúlt év végéig összesen 187 hektárt cellulóznyárral, 30 hektárt fenyővel telepítettek be. Olyan földterületen végzik az erdősítést, amely a kultúrnövények termesztésére alkalmatlan. A futóhomokos részek fásítását ebben az évben is folytatják. Az év végére 75 hektáron cellulóz- nyárt, 21 hektáron fenyőt telepítenek. így az összes erdőterületük eléri a 313 hektárt. A telepítést és erdőművelést teljesen gépesítették. Csupán a fenyőerdők műveléséhez nincs megfelelő gépük. A balotaszállá- si Kossuth Termelőszövekezet által létrehozott KITECEGE elnevezésű egyszerű társulásba léptek be, s így a fenyvesek talaj művelése a társulás keretében megvalósul. Jó eredményeket értek el az 1972-ben létesített fafeldolgozó üzemükben. Palettacsúszót és pa- lettadeszkát, valamint a Szabolcs gyümölcsláda részeit . gyártják. Tavaly 1 millió 400 ezer forint árbevételt értek el. Az idei terveik szerint az üzem árbevétele megközelíti majd a 4 millió forintot. Amit lehet gépekkel Az alap- és melléktevékenységhez tartozó ágazatok gépellátása jó. A szövetkezetnek van 20 erőgépe és az ehhez szükséges munkagépek, valamint 5 tehergépkocsija a különböző szállításokhoz. A géppark szakszerű szervizmunkáit és javítását a nem régen épített szerelőcsarnokban 14 szakmunkás végzi. A gépesítést az idén tovább folytatják. Több mint egymilló forintért vásárolták erő- és munkagépeket. Tavaly április óta működik az olasz gyártmányú gépekkel felszerelt keverőüzem. Itt óránként 2,5 tonna dercés tápot, illetve 1 tonna granulált tápot tudnak gyártani. Az idén 3600 tonna táp előállítását tervezik. A jó minőségű, komplett tápból a szükséges mennyiséget a tagoknak adják, ezzel is segítik a háztáji állattartást. Segítik a tagságot, részt vesznek a község fejlesztésében A harkakötönyi Egyesülés Termelőszövetkezetben a tagok jelentős támogatást kannak a lakás- építkezéshez. a gazdaság saját építőbrigádja a községben pedig 28 összkomfortos társasházat épített fel a szövetkezeti tagok részére. Az idén még 8 lakást építenek. A lakások megvásárlásához — a szociális kedvezményeken felül — a szövetkezet maximálisan 30 ezer forint kamatmentes kölcsönt ad. Egy háromszobás. összkomfortos lakás teljes ára — a juttatások nélkül — 251 ezer forint. Az építkezésekkel, azon túl* hogy a tagjaiknak modem, tágas otthont teremtenek, hozzájárulnak a község fejlesztéséhez, szépítéséhez. A járadékos tagjaiknak havonta 100 forintot adnak kiegészítésként Az idén szociális és kulturális célokra összesen 250 ezer forintot szánnak. A tsz-gazdák részére rendszeresen szervernek bel- és külföldi kirándulásokat. Tavaly 35 tsz-tag öt napot töltött Erdélyben. A ki- rádulás költségeinek 70 százalékát a termelőszövetkezet magára vállalta. Rendszeresen hozzájárulnak a községi óvoda fenntartásához, valamint a művelődési ház költségeihez. Az idén az óvodának 50 ezer. a művelődési háznak 10 ezer forintot adtak. községi ifjúsági alaphoz 2500 forinttal járultak hozzá. A fiatalok részére iól felszerelt sportpálya fenntartásáról gondoskodnak. A szövetkezeti tagoknak és a község lakóinak lehetőségük van sportolásra. A gazdaság labdarúgó-csapata pedig részt vesz a járási bajnokságban. A harkakötönyi Egyesülés Termelőszövetkezetben ió az összhang a vezetés és a tagság között. Közösen oldják meg gondjaikat, feladataikat. A szövetkezet fokozatosan fejlődött az elmúlt években. annak ellenére, hogy kedvezőtlen termőhelyi és közgazdasági adottságú. Évente mintegy 3 millió forint állami támogatásban részesül a gazdaság. Ennek segítségével, valamint célszerű és eredményes gazdálkodással biztosítják a tagság életszínvonalának növekedését valamint a közös gazdaság fejlődését. (X) 0 A fűrészüzemben az idén 4 millió forint értékű faárut szeretnének, gyártani.
