Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-02 / 51. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1974. március 2. „Veszélyes szövetségeseink” Nemcsak az ember, az egész élővilág örül a szinte tava- sziasan enyhe télnek. Kultúrnövényeink, gyümölcsfáink is fokozott életerővel indulnak fejlődésnek a téli pihenés után. Napok kérdése — de lehet, hogy már végzik is egyes helyeken, — s elkezdődik a tavaszi permetezés. Amely tehát a vegyszeres növényvédelem — most már végered­ményben őszig eltart. Az SZMT munkavédelmi fel­ügyelője, Gróf István éppen ezért tartotta szükségesnek, hogy a per­metezéssel kapcsolatos óvintézke­désekre. előkészületekre, elővi- gyázatra már most felhívja mind a vezetők, mind a munkálatokat közvetlenül irányítók, s a növény- védelemben tevékenykedő szak­munkások figyelmét. Erre a meg­előzést .szolgáló óvatosságra az el­múlt évek tapasztalatai is inte­nek. Előkerülnek a védőruhák — kesztyűk, gumicsizmák, gázálar­cok, mint máskor is ilyentájt. Ám használatba vételüknél nem sza­bad a felületes, rutinténykedések­kel megelégedni. Abból nem le­het engedni, hogy a védőfelszere­lések használhatóságát, üzembiz­tonságát maga a munkát irányító vezető ellenőrizze. Ne bízzák azt ipásra. Ugyanúgy ellenőrizni kell azonban, hogy valóban használ­ják-e azokat a permetezésnél. Nem maradhat el az orvosi al­kalmassági vizsga sem. Ugyanígy nem lehet eltekinteni a hozzáértéstől sem. A növényvé­dőszerek szakszerű kezeléséhez, a velük való munkákhoz megfelelő képzettség kell. Mint ahogy az óvórendszabályok betartásához és szigorú betartatásához. Olyanok ezek. mint a KRESZ rendelkezé­sei: betartásuktól testi épségünk, egészségünk, életünk függ. Gon­dolva a vegyszerek veszélyességé­re. beláthatjuk, hogy nem lehe­tünk könnyelműek. „No jó — vetheti közbe valaki — mindezt esztendőről esztendő­re elismételik nekünk. Tudjuk, hogy vigyázni kell.” Sajnos, ennek ellenére szomorú esetek tanúsítják évről évre, hogy nem győzzük elégszer az emberek lelkére kötni: vigyázzanak, s tart­sák be az óvórendszabályokat. Ez ígyijjntl.yen egyszerűnek .Játszik. S mikor a gyakorlatira kerül soy,i, Tavaiv pl. a Szikrái Állami Gazdaságnál amiatt következett be súlyos mérgezés, mert a szak­munkás a szükségesnél nagyobb méretű gázálarcot vett fel. Pedig bizonyára „tudta”, hogy az nem biztonságos. De megpróbálta. Mert így nem volt olyan kényelmetlen a levegővétel, mint a szűrőbeté­ten keresztül. Hogy az álarc „mel­lett” könnyebben lélegzett, rához­ta a bajt: mérgezett levegőt szí­vott. Vagy: a Helvéciái Állami Gaz­daság iákabszállási üzemegységé­nél szintén súlvos balesettel fize­tett rá az a pár munkás, aki alig várta, hogy a munkát vezető em­ber elmenjen onnét, máris leve­tette a gázálarcot... Pedig ők is „megtanulták”, hogy ez veszé­lyes, sőt életveszélyes. Hasonlóképpen visszatérő inte­lem. hogy a védőruhák mosatásá­ról is a legkörültekintőbben kell gondoskodni. Nem mindegy, hogy hol. kik — tehát értenek-e hozzá — mossák meg: hová vezetik el, vagy miként semlegesítik a vegy­szerrel szennyeződött vizet. Ha' nem szakszerű a tisztítás, az imp­regnált anyagon maradt végyi- anyag például a test izzadtságától feloldódhat, s a bőrön át is fel­szívódhat. Megtörtént a mérge­zés. A sok felhívás, kérés ellenére sem oldották még meg a gazdasá­gok megnyugtatóan a védőruhák tisztíttatását. Legcélszerűbb az lenne, ha a megye néhány helyén — állami gazdaságok, tsz-szövet- ségek összefogásával — létesíte­nének erre alkalmas mosodákat, ahol szakemberek végeznék a tisz­títást. Ami például a szennyezett víz szakszerű kezelését illeti, nem mindegy, hová öntik azt. Megtör­ténhet. hogy a méreg káros hatá­sa — nem kell magyarázni, hogy a víz folyékony — olyan helyen mutatkozik, ahol se közel, se tá­vol nem permeteztek. Megesett, hogy a kecskeméti járásban, az egyik csatorna partján nőtt vad- szilvafa gyümölcsétől betegedett meg valaki. A vizsgálat kimutat­ta, hogy a vadszilvábah (!) növény­védőszer volt. Pedig gyümölcsös se volt a környéken, és legalább 10 esztendeje nem permeteztek arrafelé. A vadszilvafa felszívta a csatorna vizét. ..amelybe ki tudja hol került" á vegyszer — vigyá- katlátóágbór,1' "köünVelműségből, vagy tudatlanságból.­Ezek után félni kell a perme­tező szerektől? Nem. Erre mind­addig nincs semmi ok. amíg az óvórendszabálvokat betartják. A növényvédőszerek az ember szö­vetségesei a kártevők ellen. Csak azáltal válnak „veszélyes szövet- ségesek”-ké. ha az ember megfe­ledkezik az „együttműködésben” rá háruló felelősségről. Tóth István Négy éve jelent meg az MSZMP KB . ifjúságpolitikai határozata, amely tulajdonképpen ráirányí­totta a pártszervek, állami szer­vek, tömegszervezetek és -moz­galmak, a gazdasági vezetés és a A pártmunka szerves része A párt KB 1970. február 18— 19-i határozata hosszú távra szabta meg a feladatokat, nagyon körültekintően és egyértelműen. Az eltelt négy év távlatában mél­tán bebizonyosodott — mint ahogy azt a megyei pártbizott­ság december 10-i ülése is meg­állapította, hogy „a megyében az ifjúságpolitikai határozat végre­hajtása az elmúlt években fel­gyorsult és egyre eredményeseb­ben valósul meg. Az ifjúság er­kölcsi, politikai arculatának meg­ítélésében és a nevelési célokban kialakult felfogás egységesebbé vált. Mind hatékonyabb az ifjú­ság nevelésében a társadalmi munkamegosztás.” A megye pártszervei és párt- szervezetei arra törekedtek, hogy az ifjúságpolitika a pártmunka szerves részévé váljon. Ösztönöz­ték az állami, társadalmi és gaz­dasági szerveket, hogy többet és konkrétabban foglalkozzanak az ifjúságot érintő legfontosabb problémákkal, az ifjúsági rétegek helyzetével. Javultak a feltételek E feladatok eredményes meg­valósításában nagy szerepet ját­szottak azok az intézkedések!, melyek az országos és a megyei szervek részéről történtek. Az országgyűlés megalkotta az ifjú­sági törvényt, megjelent 18 mi­nisztérium végrehajtási utasítása, melynek alapján a helyi gazda­sági szervek saját intézkedési ter­vet dolgoztak ki. Megalakult az Országos Ifjúságpolitikai és Ok­tatási Tanács, a kormány ifjú­sági szerve. Számos intézkedése megyénkben is több tízezer fia­talt érintett. Megalakult a megyei p’ártbi- ’z'öttság"' ifjúságpolitikai múúkábi-' zottsága, amely rendszeresen je­lentős ifjúságpolitikai témákat tűz napirendre és foglal azokban állást. Ifjúsági bizottság működik a megyei tanács, az SZMT és más megyei szervek mellett, a szövetkezetek szövetségeinél és a városi tanácsoknál. A szervezeti keretek kialakulá­sa mellett több konkrét intézke­dés történt az ifjúság szociális, kulturális, sportolási lehetőségei­társadalom figyelmét az ifjúság eszmei-politikai nevelésére, a je­len és a jövő szocialista emberé­nek formálására. A határozat az ifjúság ügyét a társadalmi ügyek sorába emelte. nek fejlesztésében. A megyei ta­nács ifjúsági alapot létesített 750 ezer forint értékben, melynek felhasználása a KISZ MB egyet­értésével történik. 1973. szeptember 1-től a me­gyében közel 2 millió forint ösz­töndíjban részesült több, mint 650 középiskolai tanuló évi 2— 4 ezer forint értékben. Komoly erőfeszítések történ­tek az egyetemi, főiskolai ösz­töndíjak, az előkészítő tanfolya­mok és a fizikai dolgozók tehet­séges gyermekeinek segítése ér­dekében. Tovább javultak azok a kultu­rálódási, szórakozási feltételek, amelyek a fiatalok szabad idejé­nek hasznos eltöltését szolgálják. Közel száz jól felszerelt ifjúsági klub jött létre, melyek működé­sét a megyei klubtanács segíti. Intézkedések történtek a turiz­mus fejlesztésére, az üdülő- és turisztikai célokat szolgáló bázi­sok kiépítésére. A Szelidi-tó part­ján megnyílt az első 50 szemé­lyes ifjúsági üdülőtábor. Persze önámítás lenne azt hin­ni, hogy már minden rendben van az ifjúságpolitikai határo­zat megvalósításával. Tény. hogy a pártszervek, de az állami és társadalmi szervek nagy többsé­ge megértette a határozatot, meg­valósításán egyre eredményeseb­ben dolgozik. De van még egy sor terület, ahol inkább a szer­vezeti intézkedések érvényesülnek elsősorban. Az ifjúság nevelését A határozat kiállta a próbát egyszerűen az anyagi juttatások­kal, a pénztárca kinyitásával igyekeznek elintézni. Gyakran lehet tapasztalni, hogy egyesek a határozat megvalósításáért, az ifjúsági törvény végrehajtásáért egyedül a KISZ-szervezetet te­szik felelőssé. Különösen a mezőgazdaságban tapasztalhat^, hogy az útkeresés, a módszerek kialakítása közben nem differenciálják és koordinál­ják kellően az ifjúságpolitikai munkát. Tapasztalható még he­lyenként a fiatalok lebecsülése, a tapasztalatlanságuk indokolat­lan hangsúlyozása. Nem kielégítő a fiatal káderek nevelése, elő­léptetése. . A felnőttek példamutatása A lendületes munka, a nevelés feltételeinek megteremtése mel­lett nem sikerült megfelelő fej­lődést elérni az ifjúság eszmei- politikai nevelésében. Az eszmei­politikai nevelőmunka tartalmi­lag és módszereiben hiányos, még sok kívánnivalót hagy maga után. Nem növekedett megfele­lően a társadalom, a politikai élet egyes területein működő válasz­tott testületek, intézmények, munkahelyek, a szülők és peda­gógusok felelősségérzete az if­júság neveléséért. Számos eset­ben hiányzik a felnőttek megfe­lelő példamutatása. A jövőben jobban kell tá­maszkodni azokra a lehetőségek­re, az ifjúság eszmeii-politikai ne­velésében, amelyek a határozat megvalósításában rendelkezé­sünkre állnak. Egyesítsük azo­kat az erőket, amelyek a párt-, állami, gazdasági szerveknél, KISZ- és sportvezetőknél, a szü­lőknél és egyéb területen jelent­keznek. KÖNYVESPOLC Baromfikeltetés A gépi keltetés iparszerűvé válása lehetőséget teremtett a baromfitenyésztés gyors fejlődé­séhez. így a korábbi technoló­giai eljárások ma már sok te­kintetben módosításra szorulnak. Jó gazdasági eredmény, magas kelési százalék, életerős napos- baromfi előfeltétele a korszerű keltetést mód. E célt szem előtt tartva dol­gozta át a szerző könyvét, mely­ben az első kiadáshoz hasonlóan, ismerteti a tojás szerkezeti fel­építését, kémiai összetételét, a tojásban a keltetés során végbe­menő anyagcsere-folyamatokat, a keltetöüzemek elhelyezését, a hazánkban üzemelő bel- és kül­földi keltetőgépeket, valamint az embriófejlődési rendellenessége­ket és a keltetés biológiai ellen­őrzésének módszerét. Az első kiadáshoz képest rész­letesebben foglalkozik az utób­bi években jelentőségében meg­nőtt gyöngytyúk-, pulyka-, ka­csa- és lúdtojások keltetésével. Keresztrejtvény az étlapon Hayles kaliforniai vendéglő- tulajdonos, szokatlan módszert ieszelt ki a pincérre váró, türelmet­len vendégek lecsillapítására. Az étlapra keresztrejtvényt nyom­tat, mégpedig mindennap újat, s az az udvarias tanács olvas- ■ Ható mellette, hogy a Vendég fejtse meg, amíg a pincér meg nem jelenik. Siker esetére meg­lepetést 'ígérnek. Az étterem leg­több látogatója — ki puszta kí­váncsiságból, ki időtöltésből — megfogadja a jó tanácsot... Az ígért meglepetés pedig nem egyéb, mint az az állítás, hogy ma kivételesen ízletesek az éte­lek. Az újítás óta a vendéglő for­galma megkétszereződött. Erre nagyon jó lehetőséget ad­nak például a forradalmi ifjúsá­gi napok megyei rendezvényei, á' március-áprilisban sörra ke­rülőd gazdaságpolitikai témájú if-í júsági parlamentek,’ az "ifjúság helyzetével foglalkozó pártnapok, a nyári ifjúsági rendezvények és a megannyi helyi kezdeménye­zés, ahol módot és lehetőséget kell találni az ifjúság tájékoz­tatására, mozgósítására, a min­dennapok feladatainak végzésére. Ebben a nagyarányú, forradalmi tetteket megvalósító munkában, nagy segítséget nyújtanak a párt- szervezetek, az egyéb szervek, és a nemrég újjáválasztott KISZ- vezetőségek, KISZ-aktivisták. A megyében elért ifjúságpoli­tikai eredmények ‘bizonyítják-,* hogy, á párt ifjúságpolitikai, ha-, tározata kiállta a 'gyakorlat pró­báját. Helyességét, időszerűségét az élet bebizonyította. Az ered­mények méltán töltenék el ben­nünket optimista reményekkel és adnak 1 újabb erőt, lendületet a napi feladatok végrehajtásához. Töretlen hittel és akaraterővel to­vább kell munkálkodni a hatá­rozat megvalósításán minden kommunistának, vezetőnek és szülőnek egyaránt. Horváth Antal Filmfelvevőgéppel a Krím-félszigeten IX. Halászfalu a történelemben Jalta a múlt század elején még csak ismeretlen halászfalucska volt. Bár története, mint a krími félsziget oly sok településéé, a hellén korig nyúlik vissza — ne­vét is a görög jalosz (part) szóból eredeztetik —. százötven évvel ezelőtt még csupán alig tucat há­zat számlált. És ugyanez vonat­kozik a harcászatilag is fontos kikötővárosok kivételével az egész partvidékre. Az elnéptelenedett tájat régi települések földbe süly- lyedt romjai inkább jellemezték; mint nyüzsgő falvaké. A halászfalut azonban felfedez­te a cár és udvartartása, s a kör­nyék gyors fejlődésnek indult. Olyannyira, hogy túlzás nélkül lehet állítani: ielenkori történel­münkre is lényegi befolyást gya­korló elhatározások születtek a város falai között. II. Miklós, minden oroszok cár­• Jalta jelképe: A Fecskefészek. * ja — és azok között is a legutol­só — még 1910 körül kezdi el építettni a nagy- vagy másnéven máiványpalotát Jalta egyik kül­városában. Livádiában. A hatal­mas. reneszánsz stílusú épület­tömbben ugyan kevés időt tölthe- tett. de halála után a kastély ter­meire még fontos feladatok vár­tak. szállást kellett nyújtaniuk ugyanis 1945-ben az amerikai de­legációnak, mely a jaltai egyez­mény megtárgyalására érkezett á félszigetre. Ki ne ismerné a híres fényké­pet a jaltai konferencia nagyjai­ról?... A kerti pádon, a képen balról. Sztálin ül generalisszimu­sz egyenruhájában. Mellette a keskeny arcú, sápadt Roosevelt sötét kabátban, s jobb oldalon Churchill terebélyes alakja zárja a kompozíciót... A háttérben el­mosódva a küldöttségek többi tagjai. Amikor körbejártuk a livádiai nagypalota — ma szanatórium — belső udvarát, s megtaláltuk a szóban forgó padot (vagy hason­mását. mert a padok egyformák voltak), a híres fénykép vala­mennyi részlete megelevenedett előttünk. Olyannyira, hogy talán a felvevőgép optikájába is bele- szuggeráltuk a háború utolsó nap­jainak krími eseményeit. Ezek ugyanis napjaink világpolitikájá­nak alapjait képezik: határozat Németország feltétel nélküli kapi­tulációjáról, az Egyesült Nemze­tek Szervezetének megalapításá­ról ... E döntések itt fogalma­zódtak meg a széles nálmalevelék alatt. Azután felkerestük a másik két küldöttség szálláshelyét is. A szov­jet delegáció a miszhori Juszopov­kastélv szemre kevéssé feltűnő épületében lakott, az angolok vi­szont a környék egyik legneveze­tesebb építészeti alkotásában, az alupkai Voroncov-kastélyban szálltak meg. Ez utóbbi az eklektikus építészet a fantáziát nem kímélő megoldá­sait mutatja. Északi homlokzata a rideg Tudor stílusban készült, zömök bástyák, tornyok, kevés díszítés. A déli. reneszánsz oldal azonban mindenben ellentéte, nagystílű, díszítőelemekben, for­mákban gazdag... A tengeri viharral úgy látszik kitombolta magát az Idő, s az utolsó napokban még — alig hit­tünk szemeinknek — fürdőzőket is láttunk. Igaz, hogy csupán hár­man voltak, s mint kiderült, az Északi-Jeges-tenger partvidéké­ről érkeztek, ezért tudták elvisel­ni a jéghideg vizet — de mert időnk és filmnyersanyagunk végé­re jártunk, úgy kellett hazaindul­nunk, hogy hiányoztak a szovjet Riviérán felvett strandolók kép­sorai. — Hát. ezt maid valahogy ki­pótoljuk nektek — vigasztaltak # Búcsúzás előtt a szimferopoll barátaink, Pjotr és Iván "Ivano- vics. —" A televízió archívumá­ban több száz méter nyári felvé­telünk vai> vízislelőkről. vitorlá­sokról. fürdőzőkről. Kiválasztunk majd néhány tekercset, elviszitek magatokkal, s beteszitek a szük­séges képeket a filmbe... Az ötlet kitűnő volt. csak volt egy kis hibája. Az nevezetesen, hogy az összes többi felvétel igen­csak nélkülözte a nap fényét, s úgy véltük, elütne a betét, attól az időtől, melv bennünket kísért végig forgatásainkon. A búcsú hangulatát természe­tesen mindez nem rontotta, s még csak bosszút sem kívántunk állni, úgy például, hogy a legközelebbi kecskeméti filmes találkozó alkal­mával függönyt akasztunk a nap elé és így adjuk vissza barátaink­nak a kölcsönt. Sőt! Abban álla­podtunk meg a búcsúpoharak ke­délyes ürítgetése közepette, hogy így legalább van okunk ismét repülőtéren. (Karáth Imre felvételei.) visszatérni. Hiszen felvételi lehe­tőségeinknek úgy is csak kis há­nyadát használtuk ki. Forgatócsoportunk, a stáb való­jában csak a repülőtéren vált szét. Együttlétünk alatt — esőben, hegyoldalon, sziklák között, ten­geren és ódon utcákon, gyárudva­rokon. — munkatársakká ková- csolódtunk össze a nyelvi különb­ségek ellenére is. Kiismertük egy­más erényeit, gyengéit, hiszen jó és rossz tulajdonságok egyaránt kitűnnek egy tíznapos, valójában nehéz és fárasztó forgatási idő­szak alatt. És ezért válhattunk el barátokként; tudtuk, hogy kölcsö­nösen számíthatunk egymásra. Nélkülük alig-alig mutathat­nánk be a Bács megyei emberek­nek a krími testvérterület múlt­ját, jelenét — köszönet érte. Vége. Pavlovits Miklós • A márványpalota nevezetes belső udvara. ÜJ LENDÜLETTEL AZ IFJÚSÁGÉRT

Next

/
Thumbnails
Contents