Petőfi Népe, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-13 / 36. szám

1974. február 13. • PETŐFI NÉFB • * Kevesebb a közúti baleset Dr. Szalóki László rendőr ezredes nyilatkozata Köztudott, hogy Bács-Kiskun az ország legnagyobb terü­letű megyéje, amelyen több fontos, nemzetközi forgalmat is lebonyolító út vezet keresztül. A közúti balesetek számát tekintve — sajnos — mindig az elsők között emlegetik a megyét, igaz, ma már a megelőzésben is. Dr. Szalóki László rendőr ezredes, megyei rendőrfőkapitányt kereste fel lapunk főmunkatársa Gémes Gábor, és arra kérte, tájékoztassa ol­vasóinkat az elmúlt év nagyon is közérdeklődésre számot tartó közúti baleseti helyzetének alakulásáról. KÉRDÉS: Kérem, tájékoztassa főkapitány clvlárs az olvasókat a közlekedési balesetek számá­nak alakulásáról. VÁLASZ: — Az elmúlt évben megyénkben 1074 sérüléses bal­eset történt, ez tízzel több, mint 1972-ben volt. Ahhoz, hogy vi­szonyítani tudjunk, el kell mon­danom, hogy 1963-tól 1970-ig a sérüléses balesetek száma folya­matosan növekedett, majd ennek megállításával egyidejűleg sike­rült elérni, hogy csökkenjen. Az eltelt három év alatt a balese­tek száma 15,4 százalékkal volt kevesebb, amely különösen ak­kor mond sokat, ha párhuzam­ba állítjuk ezt a megyében, ta­lálható gépjárművek számával, amely ez idő alatt 38 százalékkal emelkedett. A közlekedés bizton­ságának megszilárdítása érdeké­ben tett erőfeszítéseink igazolták tehát azt az elvet, hogy a forga­lom növekedése ellenére is csök­kenthető a közúti balesetek szá-/ ma. A balesetek vizsgálatánál szembetűnik egy másik kedvező jelenség is. Köztudott, hogy a megyében évek óta rendkívül magas, és egyre növekvő irány­zatú volt a halálos balesetek szá­ma. Amíg 1971-ben 128 bal­eset alkalmával vesztették életü­ket gyalogosok vagy járműveze­tők, 1972-ben 122, tavaly pedig 120 közúti baleset végződött ha­lállal, s ez jelentős csökkenés. Kétségtejen, hogy ezek a szá­mok még mindig magasak, de úgy érzem, hogy megelőző tevé­kenységünk fokozásával tovább tudjuk csökkenteni a halálos sze­rencsétlenségeket. KÉRDÉS: Mi az oka, hogy ilyen sok megyénkben a halá­los baleset és melyek azok az okok, amelyek a szerencsétlen­ségeket előidézik? VÁLASZ: — A halálos bal­esetek csökkentése éruekében évek óta részletesen és különös gonddal vizsgáljuk azok bekövet­kezésének körülményeit, keresve olyan törvényszerűségeket, és visszatérő jelenségeket, amelyek ismeretében a megelőzést szol- ~gáló kellő intézkedéseket megte­hetnénk. Sajnos, a sokrétű elem­zés is csak részeredményeket szolgáltat. A halálos balesetek a megyében szétszórtan történnek, de nem lehet olyan időszakot sem felfedezni, amelyben az át­lagosnál többször fordult volna elő ilyen, karambol. Elgondol­kodtató és mindenki számára megszívlelendő tapasztalatokat azonban így is le lehet vonni, önmagáért beszél az, hogy a halálos balesetek 40 százaléka gyorshajtásból ered, de az is meghatározó: az előidézők 60 százaléka személygépkocsi- és motorkerékpár-vezetők voltak. Közülük is legtöbben a 20—30 éves korosztályhoz tartoznak. Elemzésünk alátámasztja azt a tapasztalatot, hogy a modern gépjárművek nagyobb teljesítő- képességének kihasználására, az oktalan száguldásra a fiatalabb korosztályok hajlamosabbak. Az elmúlt év halálos baleseteiből tízet 20 év alatti életkorú motor­kerékpárvezető okozott. Sajnos, azt nem lehet befolyásolni, hogy egy-egy baleset során milyen tsé- • rtilés keletkezzen, ezért gyakran végződik súlyos követkézmény- nyel olyan karambol, ahol az ál­talános tapasztalat szerint még sérülésre sem számíthatna sen­ki. Leszögezhetem, hogy a tra­gikus következményekhez általá­ban a nagy fokú felelőtlenség és gondatlanság vezet. Ilyen a se­besség helytelen megválasztása, a szabálytalan előzés és kanya­rodás, az elsőbbségi jog meg­adására vonatkozó előírások semmibevétele. Az, hogy a sérü­léses balesetek száma az utóbbi években csökkent, véleményem szerint betudható annak is, hogy a gyorshajtás kivételével a többi három fő ok' előfordulási ará­nya csökkent. Tudom, hogy a gépjárművezetők körében tekin­télyt vívott ki magának a Traffipax sebességmérő készü­lék, amelynek kedvező hatása megmutatkozik. Ma' már egyre kevesebb gépjárművezető lépi túl lakott területen belül, vagy a sebességkorlátozó jelzőtáblával ellátott helyen az előírt sebes­séget. Arra viszont semmiféle gépi berendezés nem alkalmas, hogy rossz út- és látási, viszonyok mellett megállapítsa, hogy egy- egy jármű vezetője túllépte-e a biztonságos sebességet. Az ilyen okból történő szerencsétlenségek megelőzése elsősorban a gépjár­művezetőkre vár, akik kellő kö­rültekintéssel és gyakorlattal az ellenőrzéstől való félelem nélkül is megtalálják a megoldást. Is­mert tény, hogy az ittas állapot a közúti közlekedésben magában hordja a baleseti veszélyt. Sok­szor és sokan bebizonyították már az'alkohol szervezetre káros hatását. Megyénkben évek óta a legtöbb azoknak a száma, akik egy-egy baleset bekövetkezése­kor ital hatása alatt állnak. Az elmúlt évben itt is csökkenés tapásztalható, ám az 1074 eset­ből 203-an okoztak ittasság miatt balesetet. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy vezetés előtt min­den ötödik személy fogyasztott szeszes italt. Meggyőződésem, hogy ha kevesebb lesz az ittas vezető, ez a balesetek számának alakulásában is kedvezően mu­tatkozik meg. KÉRDÉS: Milyen járművek vezetői okozzák a legtöbb bal­esetet, s hogyan oszlanak meg ezek egyes útszakaszok között? VÁLASZ: — Már sokszor meg kellett,állapítani, hogy a legtöbb balesetet a motorkerékpár- és személygépkocsi-vezetők, vala­mint a kerékpárosok okozták. Több év óta először a különbség csupán annyi, hogy 1973-ban kö­zülük is a személygépkocsi-veze­tők idézték elő a legtöbbet. Így csak részeredménynek tekinthe­tő, /hogy a motorkerékpár-veze­tők részvételi aránya csökkent. Ami örvendetes: javult a gyalo­gosok közlekedési fegyelme. Amíg 1972-ben minden tizedik, addig tavaly csupán minden ti­zenharmadik baleset előidézésé­ben volt szerepük. Ehhez az eredményhez kétségtelenül hoz­zájárult a propaganda-, megelő­ző tevékenységünk is. Ami a bal­esetek bekövetkezésének helyét illeti, a korábbi években általá­ban fele-fele arányban oszlottak meg lakott területen belül és kí­vül. Az elmúlt évben a lakott te­rületen belüli balesetek száma csökkent. Ezenkívül tanúi le­hetünk egy olyan jelenségnek, hogy a korábban súlyponti he­lyek baleseti veszélyessége meg­szűnőben van és a szerencsétlen­ségek mind lakott területen be­lül, mind pedig azon kívül el­szórtan következnek be. Legna­gyobb forgalmú útvonalunk az E—5-ös, külföldi, turista- és át­menőforgalmának növekedése évről évre nagyobb mértékben járul hozzá a forgalom sűrűsö­déséhez. Eredményként könyvel­hetjük el, hogy 1973-ban ezen az útvonalon is csökkent a balese­tek száma. KÉRDÉS: Kérjük' beszéljen a rendőrség ellenőrző munkájá­ról és intézkedéseikről. VÁLASZ: — Mint ahogy.azt a lakosság tapasztalhatta, gyakran és rendszeresen tart a rendőrség a megye egész területére kiter­jedően közúti ellenőrzéseket. Ezek célja elsősorban a visszatartás. Azt, hogy az ilyen ellenőrzések­re mennyire szükség van, mi sem bizonyítja jobban, mint az a ti­zenhétezer szabálysértő, akiket fel kellett jelenteni. A balesetek bekövetkezése szinte minden esetben KRESZ-szabálysértésre vezethető vissza, nem hunyha­tunk tehát szemet ezek felett, hi­szen megismétlődésük balesethez vezethet. A szigor egyik formá­jának a következetességet tartom, azt, hogy a rendőr ne menjen el intézkedés nélkül egyetlen sza­bálysértés mellett sem. Így tör­tént meg, hogy 1973-ban a meg­bírságolt személyek száma mint­egy 25 százaiéval nőtt. A jog­szabály és a rendeletek lehetősé­get adnak arra, hogy a rendőri szervek differenciált módon lép­jenek fel a mások életét és tes­ti épségét veszélyeztető jármű­vezetőkkel szemben. Ilyen eszköz — tapasztalatunk szerint a gép- járművezetőket a legérzékenyeb­ben érinti — a vezetői engedé­lyeik visszavonása. Vannak ese­tek, amikor a visszatartás érde­kében mintegy eleget téve a köz­felfogásnak, nem tekinthetünk el ennek az eszköznek az alkalma­zásától. Ügy vélem, mindenki egyetért abban, hogy az olyan gépjárművezető, aki járművét a közúton ittasan vezeti, nem ér­demli meg, hogy részt vehessen a forgalomban. Ennek a jogsza­bályilag is szentesített társadal­mi igénynek tettünk eleget azzal, hogy a magukról megfeledkezett gépjárművezetőktől az elmúlt év­ben 1316 vezetői engedélyt von­tunk vissza. Már többször szóba került az ittas vezetés. Nem vé- letlen, hogy erről sokat kell be­szélni, s ennek nagy fokú társa­dalmi veszélyességére való tekin­tettel nyilvánította a törvény bűncselekménnyé a járműhajtók részéről az ittas közlekedést is. A balesetek okozóinak felelősségre- vonásán kívül 1399 esetben indítot­tunk büntető eljárást ittas gép- járművezető és járműhajtó ellen. . Kétségtelen, fokoztuk intézkedé­seink szigorúságát, erre azonban az összes közlekedők és a szabá­lyokat betartó emberek érdeké­ben volt szükség. A balesetek számának emelkedését meggyő­ződésem szerint, részben a szigor fokozásával tudjuk megakadá­lyozni. Hangsúlyozom azonban, hogy a.szigor fokozása nem alap­vető célunk, hanem csak egy esz­köz a sok közül. KÉRDÉS: Milyen intézkedése­ket várhatunk ebben az évben a közlekedés biztonságának megszilárdítása céljából? VÁLASZ: — A közúti közle­kedés biztonságának megszilárdí­tása nem csupán rendőri feladat. A társadalom egészének, a jár­műveket fenntartó vállalatoknak, intézményeknek, társadalmi szer­vezeteknek a segítsége és közre­működése -nélkül ezzel nem tud­nánk megbirkózni. A feladatok megvalósításához két területen fogtunk hozzá: a rendőri munka elvégzése mellett élni fogunk mindazokkal a lehetőségekkel, amelyeket a megyei közlekedés- biztonsági tanács működése ad­hat. E két munka összehangolását biztosítottnak látom azzal, hogy betölthetem a megyei KBT elnöki tisztségét. A közlekedésbiztonsági tanács tevékenysége során nö­velni fogja a megelőzés haté­konyságát, összehangolja a társa­dalmi közreműködést, irányítja a felvilágosító és nevelő munkát. Rendelkezik anyagi eszközökkel is, amelyeket az oktató és fel- világosító célú tevékenység támo­gatásán kívül a tanulóifjúság is­mereteinek bővítésére is felhasz­nálunk. Minden eszközzel el akarjuk érni, hogy bőbüljön a . járművezetők és a gyalogosok szabályismereté, általánossá vál­jon az udvarias közlekedés. En­nek érdekében szerveztük meg a Petőfi Népével közösen az Arany Tigris udvariassági pályázatot, súlyt helyezünk a Látni és lát­szani mozgalom továbbvitelére, s meghirdetjük ismét a Vezess ba­leset nélkül! mozgalmat a hiva­tásos gépjárművezetők részére. Egyik legnagyobb feladatunk lesz a megjelenő új KRESZ ismerte­tése. Olyan közszellemet kívá­nunk kialakítani, amely elítéli és nem hagyja érvényesülni a fele­lőtlen, szabályszegő magatartást. — fejezte be nyilatkozatát dr. Szalóki László rendőrezredes. Határidő előtt teljesítették az ötéves gázprogramot Az 1975. évi határidő elő.tt már most teljesítették a három dél­alföldi megye, vagyis Bács-Kis­kun, Békés és Csongrád ellátá­sának fejlesztésére kidolgozott ötéves gázprogramot — jelentette be a szegedi DÉGÁZ hétfői saj­tótájékoztatóján dr. Varga János, a vállalat igazgatója. A háztartá­sok ellátásában ez azt jelenei, hogy az előirányzatnak megfele­lően — a lakások 65 százaléka már vezetékes, vagy propán-bu­tán gázt használ fűtésre és fő­zésre. A három megye 15 városa közül most csak négyben várják a földgáz bevezetését. Az alföldi falvak háztartásai­ban elsősorban a propán-bután fogyasztás a jelentős. Ebben' nagy segítséget jelent, hogy Al- győn nemrégiben megkezdte mű­ködését a 130 millió! forintos be­ruházással épült automata töltő­üzem. A nagy mennyiségű gáz sokrétű technikai és adminisztratív fel­adatot jelent a Dél-magyarorszá­gi Gázgyártó és Szolgáltat^ Vál­lalatnak. Ezért információs szá­mítóközpontot hoztak létre, s ro­hamosan növekvő feladataikat rövidesen elektronikus számító­géppel oldják meg. (MTI) 29 éve szabadult fel Budapest # Tankcsata után Budapest határában. • Minden utcáért, házért hare folyik. 1945. február 13-án, 29 éve sza­badította fel a Szovjet Hadsereg fővárosunkat. Elkeseredett küz­delemben, minden utcáért, ház­ért folyt a harc. Budapest lakói hosszú heteket töltöttek el éhez­ve, fázva a pincékben, rettegve, alig reménykedve. A rettenet órái után, az első napsugarak. A romok között fel­támadó életről, a harcok utolsó pillanatairól a nemrég elhunyt kiváló író, Darvas József írásá­val emlékezünk: „Közel három hét óta most vagyok kint először az utcán. Előttem, az úttesten óriási krá­ter. Mellette egy másik, harma­dik. A szemközti ötemeletes há­zat mintha megnyúzták volna: nem maradt rajta vakolat, az üz­letek nehéz vasredőnyei ronggyá tépve-gyűrve hevernek az utcán, a magasba meredő falakon táton­gó lyukak, rajtuk bútorcsonkok lógnak ki a járda fölé. 0 Vörös zászlót kitűző szovjet katona a mai Marx tér egyik házának homlokzatán. (Szovjet haditudósítók korabeli fotóL) Rajta túl, az a másik épület az első emeletig lerombolva, a har­madik földszintes, a negyedik csúnyán felszakított gyomorként mutogatja a beszakadt pincéjét, nyilván egy sereg holttesttel a ro­mok alatt... nincsen itt ház, amelyik nem romhalmaz. Gyufa­szálként széttört gerendák, szi­lánkokká szaggatott nehéz kapuk, kiégett lakások, omló falak... Mintha hó esett volna, néhol bo­káig gázolok a tollpihében. Rengeteg változattal aratott itt a halál, s olyan közeli az iszonyat, hogy alig mer még örülni, aki él... Buda felől német ágyúk dör­dülnek meg, a lövedékek lila gömbökként szállnak a romok fölött a sűrűsödő alkonyatban. Ott még harc van, robban a bomba, omlik a ház, s a pincé­ben ugyanúgy szoronganak " az emberek, mint pár nappal előbb még mi is. Pár napja? Mintha végtelenül messze lenne az az idő, s mintha a budai harctér is elérhetetlen messzeségben lenne ide. Nézem a romokat, a ledőlt há­zakat. a íelszaggatott úttestet, a tönkrement üzleteket: a nagy változás jeleit ennek) a sokat szen­vedett városnak az arcán. S már nemcsak a pusztulást látom ben­nük és nemcsak az elkerülhetet­len ítélet beteljesedését, hanem egy. új és szabad emberi közös­ség ígéretét is. Valami elmúlt és valami elkez­dődött.” Indul a rádió könyvklubja és Az idei esztendő jó néhány, nagy érdeklődésre számottartó irodalmi produkciót ígér a rádió több milliós hallgatótáborának. Mint Dorogi Zsigmond, az iro­dalmi osztály vezetője elmondot­ta az MTI tudósítójának, számos új sorozatban, folytatásos műsor­ban kívánják megismertetni az érdeklődőkkel a magyar irodalom klasszikusait, nem utolsósorban a kortárs írónemzedékeket. Bizo­nyára sokan kapcsolódnak be a havonta egy alkalommal 30 per­ces időtartamban jelentkező Iro­dalmi kirándulások című soro­zatba, amely a szépirodalom se­gítségével képzeletben bejárja az ország egész területét Budapest­től a legtávolabbi vidékekig. A sorozatban többek között felidé­zik Petőfi kiskőrösi emlékeit, Móra Ferenc szegedi éveit. Már­ciustól a tervek szerint kétha­vonta sugározzák A rádió könyv­klubját. Ebben a közönség előtt felvett műsorban, amelynek egy- egy vidéki művelődési központ ad majd ottjiont, az adott időszak legjelentősebb könyvei lesznek „a főszereplők”, de sor kerül könyv­vitákra, író—olvasó találkozókra, írók bemutatására is. Az adások célja az adott irodalmi muiikák népszerűsítése, illetve a könyvtá­rak munkájának segítése. Áprilisban indul — egyenlőre kéthavonta — a Versszínpad cí­mű új sorozat, amelyben a. vers­elemzések, a versírás műhelytit­kai kerülnek terítékre, s maguk a költemények is. A meghívott vendégek legkiválóbb hivatásos előadóművészeink, illetve az amatőr versmozgalom élenjárói lesznek. Áprilistól havonta köz­ük a rádió noveUapályázatára beérkezett műveket. Összesen 43 novella kerül a mikrofon elé áp­rilis 4-től. A tervek szerint he­tente egy alkotás kerül sorra 15— 20 perces terjedelemben. a versszínpad A hagyományokhoz híven az idén is megrendezik egy-egy klasszikus reaüsta írónk ciklusát. Ezúttal Sarkadi Imre műveiből készül sorozat, amely csaknem két hónapon át szólaltatja meg a kiváló író műveit. Érdeklődésre tarthat számot a dráma, amelyet Siklósi Olga írt az író több drá­matöredékéből. Folytatódik az trószobám című adás is. Ebben többek között Csorba Győzőt, Mes­terházi Lajost, IUés Endrét, Ju­hász Ferencet, és Szabó Magdát szólaltatják meg A rádió irodalmi osztálya már javában készül 1975-re is. Ebből az alkalomból olyan programo­kat állítanak össze, amelyek mél­tó módon köszöntik felszabadulá­sunk 30. évfordulóját, József At­tila születésének 70. évfordulóját, nem utolsósorban pedig a ma­gyar rádiózás megszületésének félévszázados jubileumát. (MTI) Öntözőfürtök Máris érezteti jótékony hatását a Tisza H- víz­lépcső az Alföldön. Tiszaföldvár és Mezőhék hatá­rában öt öntözőfürt épül 180 milüó forintos beru­házással. Az öntözőfürtök 1975-ben lépnek üzembe, így több mint hatezer hektár föld váük majd öntözhetővé Szolnok megyében. Képünkön: Gépek­kel ássák ki az öntözőcsatornát. Fejőedény háztáji használatra Háztáji tehenészetekben használható fejőedénytk gyártását kezdte meg a Felsőbagodi Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat. A húszliteres edényeket a Kaposvári MEZŐGÉP Vállalatnál kis teljesítményű, tehát háztájiban jól használható fejőgépekre szereük. Mint köztudott, tejtermelé­sünk jelentős hányadát még ma is a háztáji gazda­ságok produkálják. A két vállalat összefogásának az volt a célja, hogy egyrészről megkönnyítse a háztáji állattartók munkáját, másrészt hozzájá­ruljon a fejés és a tejkezelés higiéniájának javítá­sához. ' Új gyógyszálló lesz Hévízen Üj gyógyszálló alapozását kezdték meg Hévízen. \ Erdő szélén, páratlan panorámájú környezetben épül. A hotel üvegfalain át közelről szemlélhető a tófürdő is. A 10 szintes épület 7. szintjén 31—31, több­ségében egy- és kétágyas szobát, továbbá két-két lakosztályt képeznek ki. Minden szobához loggiát is építenek. Az új szálló egyidejűleg csaknem 400 vendéget fogadhat. A hotel, amelynek a beruházási költsége több, mint 300 millió forint, a terv sze­rint 1975 végére készül el. A beruházási költség az előzetes kalkulációk szerint 7,5 év alatt térül meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents