Petőfi Népe, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-10 / 34. szám
r VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-K1SKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évf. 34. szám Ára: 90 fillér 1974. tebraár 10. vasárnap Erdőt telepítenek, készülnek A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI: Megvalósultak Bács-Kiskun megye társadalmi-gazdasági célkitűzései Bács-Kiskun megye gazdasági életét 1973-ban a termelés emelkedése és a foglalkoztatottság mérsékelt növekedése jellemezte. Tovább javultak a lakosság életkörülményei. A társadalmi, gazdasági fejlődés üteme egyes területeken meghaladta az országos átlagot. Az ipari termelés növekedése a vártnál magasabb volt. Kismértékben, de nőtt a megyei kivitelező építőipar termelése. Tovább javultak a mezőgazdaságban a termésátlagok. A megye 564 ezer főnyi lakosságán belül a keresők számának növekedése alapot teremtett a lakossági pénzbevételek, a takarékbetétek, a kiskereskedelmi forgalom növekedéséhez. t Tavaly már nagy sorozatban gyártotta a Kecskeméti Magnetofongyár az MK—25-ös kismagnókat. Az enyhe, napfényes idő kedvez a mezőgazdasági üzemeknek, dolgoznak a szántókon, az ültetvényekben. Megyeszerte végzik a fejtrágyázást, ültetik a szőlőt, a facsemetéket, készítik a talajt a tavaszi vetések alá. A mezőgazdasági ellátó vállalat. az AGROKEH eddig már 82 millió forint értékű műtrágyát- szállított a mezőgazdasági üzemeknek, többet, mint az elmúlt évben. Gyomirtószerből, gomba- és rovarölőszerből mintegy 50 millió forintos a forgalmuk. A Kiskunhalasi Állami Gazdaságban folytatják a szőlősök korszerűsítését, a tajói kerületben a támrendszert. módosítják, a beton9 Szőlőtelepítéshez készítik elő a talajt. Mint ismeretes, a Zsiguli személygépkocsikhoz jó néhány szerelvény készül Magyarországon. A tartozékok listája a műszerfalaktól az ajtózárakig terjed. Az együttműködés tovább bővül az idén. A kooperáció keretében 1974-ben a tavalyinál már jóval több kedvelt Zsiguli érkezik be hazánkba. A megrendeléseket adó Mechanikai Mérőműszerek Gyára révén a Császártöltési Vegyesipari Szövetkezet is részesévé vált a közös programnak. Tavaly például 100 ezer, a nyomtatott áramkörökkel és a szükséges izzókkal fölszerelt Zsiguli-műszerfalat szállított le a bácskai szövetkezet. Az idei évre szóló tervek ennél jóval magasabb értéket irányoznak elő. Ugyanakkor minden eddiginél nagyobb mennyiségű, csaknem félmillió darab kilométer-számlálót állítanak elő. Műszertekercs- testekből összesen 320 ezret szerelnek össze, amelyek a tartályban levő benzin szintjének kimutatásához szükségesek. Részben az úgynevezett Zsiguoszlppokat akácra cserélik ki. A telepítést sem hagyták abba, a talajt készítik elő a szőlővesszők számára. A Helvéciái Állami Gazdaságban önálló ágazattá válik a szőlő- és gyümölcstermesztés, a borászat mellett az erdőgazdálkodás. Háromezer hektáron lesz nyárjas, fenyves- és lomberdő. Helvéciái határban most is dolgoznak a gépek, a talaj mélyfor- gatása után ültetik el a csemetéket 32 hektáron. A jakabszállási fiatal cellulőz-nyárjasokban most nyesik a fákat. A gazdaságokban az 1973-as esztendő munkájának értékelése mellett nagy ütemben folyik az idei előkészítése is. Egyik feladati-programra állt át a Villamos Berendezés és Készülék Művek kunszentmiklósi akkumulátor üzeme is. Az itteni telephelyen a múlt év végétől készítik a népszeBeruházás Az 1973. évi beruházások ösz- szetétele kedvezően változott. A korábbi évekhez képest csökkent az építés és jelentősen nőtt a gépvásárlás, A tanácsi beruházásokon belül emelkedett a kommunális ágazatok részaránya. az öntözésre tűk az öntözési tervek kialakítása: Lakiteleken a Szikra Termelő- szövetkezetben niár papírra vetették az elképzeléseket. A szövetkezetben tavaly több, mint 300 hektárra juttattak mesterséges csapadékot: zöldség- és gyümölcsféléket. burgonyát, cukorrépát és takarmánynövényeket öntöztek, hordozható berendezésekkel. A Tiszakécskei Vízgazdálkodási Társulat által szolgáltatott vízből több, mint 400 ezer köbmétert használtak feL Az idén már 500 hektáron öntöznek, elsősorban takarmánynövényeket, s előreláthatólag a tavalyinál lényegesen több, mintegy 750 ezer köbméter vizet szórnak ki a szántókra. rű szovjet autóba való savas akkumulátorokat, a gépkocsi villamos berendezéseinek elektromos „forrásait”. H. F A mezőgazdasági termelőszövetkezetek beruházási kifizetései, az 1972. évihez viszonyítva, folyóáron 8 százalékkal emelkedtek. A gépvásárlásra fordított összeg 33 százalékkal emelkedett. A megye területén az elmúlt évben 39 olyan beruházás állt kivitelezés alatt, amelyek költségelőirányzata meghaladta a 25 millió forintot. Ezek közül az év folyamán hetet fejeztek be, mintegy 500 millió forint értékben. Valamennyi gazdasági ágazatban tovább nőtt a termelés A megye szocialista iparának termelése 1973-ban 9,4 százalékkal emelkedett. Ezen belül a minisztériumi élelmiszeripar és a tanácsi nehézipar termelési értéke 14 százalékkal nőtt. Az iparban előállított fontosabb cikkek közül a magnetofongyártás több mint kétszerese az előző évinek. A kedvező nyersanyagellátás az élelmiszeriparban lehetővé tette, hogy savanyúságból másfélszer többet termeljenek és ez ellensúlyozta a gyümölcs- és főzelékkonzervnél tapasztalható csökkenést. A jobb élelmiszer-ellátás érdekében hozott intézkedések nyomán emelkedett a vágottbarom- fi- és kismértékben a csontos nyershústermelés. Az egészségesebb táplálkozási szokások elterjedésének hatására a megyei húsfogyasztás a baromfifélék javára változott. Jelentősen növekedett az állami ipar exportja. A minisztériumi élelmiszeripar közel kétszer arrriyi értékű terméket adott át a külkereskedelemnek, mint a belkereskedelemnek. A megye szocialista ipara több mint 68 ezer főt foglalkoztatott. Az előző évhez mérten 3 százalékkal nőtt az iparban dolgozók száma. A termelés növekedésének 64 százaléka a termelékenység emelkedéséből származott. A munkások átlagbére a párt- és kormányhatározatok nyomán végrehajtott márciusi béremelés következtében 9 százalékkal emelkedett. Ez a legnagyobb mértékben a minisztériumi ipart érintette, ahol a növekedés 11 százalék volt, míg a tanácsi iparban .9 százalék, a szövetkezeti iparban — amelyet a határozatok nem érintettek — 4 százalékkal nőtt a munkások átlagbére. 1973-ban a kivitelező építőipar építési-szerelési munkáinak értéke megközelítette az 1,5 milliárd forintot. Az építőipar mintegy 124 millió forint értékű építési igényt nem tudott kielégíteni Elsősorban a tanácsi vállalatok voltak kénytelenek visszautasítani a megrendeléseket annak ellenére, hogy termelésük 15 százalékkal növekedett. Míg országosan az építőipari foglalkoztatottak száma csaknem 2 százalékkal emelkedett, a megye építőipara a termelésnövelést 3 százalékos létszámcsökkenés mellett valósította meg. A termelékenység valamennyi szektorban jobb volt az egy évvel korábbinál. Az építőipari szervezetek az elmúlt évben 494 új (HM) ezer forint feletti) építmény kivitelezését kezdték meg, 113-mal kevesebbet, mint 1972-ben. A létesítmények összértéke azonban 27 százalékkal magasabb az előző évinél. A szélsőséges időjárás, a járványos állatbetegségek ellenére a megye mezőgazdasága eredményesen valósította meg a párt és a kormány, valamint a megyei pártbizottság által meghat tározott feladatokat. A termelés korszerűsítése, a hatékonyság növelése, az üzem- és munka- szervezés javítása következtéből emelkedtek a hozamok. Évről évre emelkedő mezőgazdasági termelés mellett azonban továbbra sem kielégítő a megye feldolgozó és tároló kapacitásának fejlődése. 1973-ban is gondot okozott a vágóállat átvétele és feldolgozása, valamint a szőlő, illetve a must tárolása. A megyei tanács előzetes számításai alapján 1973-ban a jelentős kertészeti ágazatokat is figyelembe véve, mintegy 4 százalékkal nőtt. a mezőgazdaság termelése. A termelőszövetkezetek fejlődése változatlanul dinamikus volt, és az összes nagyüzemi gazdaság által megtermelt bruttó termelési érték 82 százalékát állították elő. A búza 84, a kukorica 43 százaléka a termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban termett, ahol a búza termésátlaga 36,9 mázsa volt hektáronként, jelentősen felülmúlva nemcsak az előző évi, hanem az országos átlagot is. A kormány- intézkedések hatására egynegyedével emelkedett a termelőszö- (Folytatás a 3. oldalon) 9 A kunszentmiklósi üzem munkásai az ólommérgezés ellen védőálarcban forrasztják az akkumulátort. 9 Marin Tamásné azzal- a géppel dolgozik* amelyet az NDK-ból vásároltak a kilométer-számlálók alkatrészeinek hegesztéséhez. Az idén meggyorsul az élet- színvonal-emelés üteme az előző évekhez képest. Az egy keresőre jutó reálbérek tavaly 2,5—3, az egy lakosra jutó reáljövedelmek pedig 4,5—5 százalékkal növekedtek 1972- höz képest. Az idei terv' 3,7 százalékos reálbér- és 5—5,5 százalékos reáljövedelem emelkedést irányoz elő az 1973. évi tényleges szinthez mérten. Ezek az előirányzatok összhangban állnak mind a gazdaság fejlesztésével, mind a negyedik ötéves terv életszínvonalpolitikai célkitűzéseivel. Ha az életszínvonal alakulását jelző két mutatót szemügyre vesszük, mindenekelőtt figyelemre méltó a reálbérnövekedés gyorsulása. Az idén — a tavalyi lépések folytatásaként — sor kerül újabb munkásrétegek központi béremelésére az állami szektor iparon kívüli területein. Növelik a kisegítő állományúak és még néhány más dolgozó réteg bérét. Az előző évek átlagánál nagyobb arányú reálbérnövekedés magyarázatát az idei árpolitika-tervekben találjuk meg. Tavaly 3,5, azt megelőzően \ 1972-ben 3 százalékkal nőtt az átlagos fogyasztói árszínvonal. Viszont az idén és — az 1972 novemberi párthatározat szerint — 1975-ben az átlagos fogyasztói árszínvonal növekedése nem haladhatja meg a 2 százalékot. A fogyasztói árszínvonal viszonylagos stabilizálása nem lesz könnyű feladat. Mindenekelőtt az energiaválság hatására meggyorsult tőkés világpiaci infláció határainknál való megállítása okoz gondot és a költségvetésnek többlet- kiadásokat. Ma még pontosan számba sem tudjuk venni a kibontakozóban levő tőkés gazdasági válság várható hatásait hazánkban. A gyorsuló tőkés infláció, s a petrolkémiai termékek különösen magasra szökött árai miatt keletkezett új helyzetet bonyolítja a növekvő turistaforgalom. Csupán gazdasági megfontolásból sem örülhetünk a tőkés világ olajkrízisének, a „fogyasztói társadalom” csődjének. De örülhetünk — ha nem is önfeledten — a hazai árpolitika szerény eredményeinek, az önként kínálkozó összehasonlításokban jobban és többre értékelhetjük azókaf. A különbségek eltúlzása azonban felesleges és káros. Mert az árstabilizálásnak nálunk is ára van, s mert az olajválság és a gyorsuló infláció hatásának ránk nézve is lehetnek negatív következményei. De térjünk vissza témánkhoz, a reálbér alakulásához, illetve az életszínvonal-politikához. Az idén — éppen a fogyasztói árszínvonal mérsékeltebb növekedésének hatására — csökken a reálbérek és reáljövedelmek nem kívánatos differenciálódása. Azzal, hogy a forint vásárlóértéke legfeljebb két százalékkal csökken 1974-ben, így azok, akik az idén sem béremelésben, sem a növekvő szociálpolitikai juttatásokban nem részesülnek, kevésbé kerülnek hátrányos helyzetbe, mint nagyobb mértékű árszínvonal-emelkedés esetén. A béremelések értéke — köztük a tavalyi munkásbéremeléseké, továbbá az új szociálpolitikai juttatásoké — pedig növekszik. Mindez lehetővé teszi, hogy a vállalati saját erőből származó béremeléseket fokozott mértékben a teljesítményeknek megfelelően, differenciáltan hajtsák végre. Tehát az kapjon többet, aki maga is többet ad a vállalatoknak, a társadalomnak. Az anyagi ösztönzés elvének következetes érvényesítése a jó munka, a tehetség, a szorgalom, erkölcsi elismerésének is alapja. Ha a béremelésekre szánt összegekkel mindenütt jól sáfárkodnak, s ennek hatására növekednek a teljesítmények, hatékonyabbá válik a munka, a gazdálkodás, akkor létrejön az életszínvonal-növelés és a viszonylag stabil árszínvonal anyagi fedezete. K. J. 9 A kiskunfélegyházi Petőfi Termelőszövetkezet szántóján szórják a műtrágyát. Zsiguli-alkatrészeket gyártanak
