Petőfi Népe, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-08 / 32. szám
*- r ~ Átvonuló felhőzet, elszórtan havazás- P» f I I A B A S sal, hózáporral, «lónk. majd megerő*1 z». kJ södó, Időnként viharossá fokozódó «száknyugati, nyugati szól. További lehűlés. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 0—mínusz 5, fok között, szélvédett helyen kevéssel mínusz 5 fok alatt, legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 1 —plusz 4 fok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évi. 32. szám Ára: 90 fillér 1974. február 8. péntek A demokratikus centralizmus időszerű kérdéseiről Az MSZMP KB Politikai Főiskoláján csütörtökön kétnapos tanácskozás kezdődött a demokratikus centralizmus időszerű elméleti és gyakorlati kérdéseiről. Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Politikai Főiskola rektora megnyitó szavai után Vértes Imre, a Népszabadság rovatvezetője, a pártépítési tanszék tanára megtartotta vitaindító referátumát. Ezt követően korreferátumok hangzottak el. majd a résztvevők — vezető pártmunkások, a pártépítés oktatásával foglalkozó szakemberek, a tömegszervezetek képviselői — hozzászólásukban foglalkoztak a X. pártkongresszus határozatai végrehajtásának helyzetével. Horváth István látogatása a bajai járásban Csütörtökön délelőtt Bajára látogatott Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára, ahol Szabó Imre, a járási párt- bizottság első titkára tájékoztatta a járás politikai, gazdasági életéről. Délelőtt Horváth elvtárs meglátogatta a Bajai Állami Gazdaságot, ahol a sertésprogramról kapott információkat. Délután a megyei pártbizottság első titkára a Bácsalmási Állami Gazdaság vendége volt, ahol részt vett a „Falu a szocializmus útján" című kiállítás megnyitásán, majd a bácsalmási művelődési központban pártnapot tartott a társadalmi és politikai élet időszerű kérdéseiről. . Sz. F. Kitűzték az angol választások időpontját LONDON Február 28-ára kitűzték Nagy- Britanniában az alsóházi választásokat. Az időpontot Heath miniszterelnök hivatala jelentette be. A parlamentet pénteken oszlatják fel, az új alsóház március 12-én tartja meg első ülését. A kormány mandátuma 1975 júniusában járt volna le. A villámválasztás, menekülés az ország elhatalmasodó gazdasági gondjai elől. amelyek már a bányászok szombaton éjfélre kitűzött sztrájkjának bejelentése előtt nyomasztóan jelentkeztek. Heath a választásokról hozott döntését leveTben közölte Harold Wilsonnal, a Munkáspárt vezérével és Jeremy Thorpe-pal, a Liberális Párt vezérével. Levélben fordul Joe Gormleyhoz, a bányászszakszervezet vezetőjéhez. Arra kérte a bányászok képviselőit, hogy halasszák el sztrájkjukat a választások utáni időkre. Wilson válaszul a parlamentben képviselt politikai pártok vezetőinek tanácskozását javasolta a kérdés megtárgyalására. Joe Gormley, az angol bányászszakszervezet vezetője csütörtökön délután bejelentette: a szakszervezet végrehajtó bizottságát péntekre összehívták. A testület a miniszterelnök kéréséről határoz. Gormley közölte, hogy személyes véleménye szerint a meghirdetett sztrájkot el kellene halasztani. A fák, a virágok, parkok 3. oldal Dunatetétleni tűnődések 4. oldal Emberségből: jeles 4. oldal Emlékezés Móra Ferencre 5. oldal Sport 7. oldal Szakszövetkezeti aktívaülés Kecskeméten Fülkék M <3.jSáTÓ1 Az MSZMP Központi Bizottsága Szövetkezetpolitikai Munkaközössége az elmúlt évben megtárgyalta a szakszövetkezetek helyzetét, majd a munkaközösség állásfoglalása alapján a Minisztertanács határozatot hozott a szakszövetkezetek további fejlesztésére. A szakszövetkezetekre hosszabb távon is szükség van, tevékenységükre és munkájukra számítani lehet. A határozat végrehajtása érdekében a megyei tanácsok szakosztályainak irányításával bizottságok jönnek létre. Feladatuk, hogy a szakszövetkezetek helyzetét elemezzék és egyúttal a további fejlődés útját is megjelöljék. A szakszövetkezetek nagyobb fokú segítésének első lépéseként csütörtökön Kecskeméten, a megyei pártbizottság székházában szakszövetkezeti aktivaülést hívtak össze. Az összejövetelen nemcsak a megye szakszövetkezeteinek vezetői, hanem a helyi párt- és tanácsi vezetők, valamint a szövetkezetek területi szövetségeinek képviselői is jelen voltak. Erdélyi Ignácnak, a megyei pártbizottság titkárának bevezető szavai után dr. Matos László, a pártbizottság . gazdaságpolitikai osztályának vezetője ismertette a megye szakszövetkezeteinek helyzetét, és utalt a fejlesztés lehetőségeire. Hangoztatta, hogy megyénkben van az ország szakszövetkezeti területének 42 százaléka. A közösen művelt föld jóval nagyobb az országos átlagnál. A megyében van az ország szakszövetkezeti közös vagyonának 47 százaléka. Az egy szakszövetkezetre jutó közös vagyon 12 és fél millió forint, ami 56 százalékkal magasabb az országos átlagnál. Nálunk van a szakszövetkezetek kezelésében levő közös szőlőültetvények 50, a gyümölcsöskertek 30 százaléka. Az utóbbi években számottevő a fejlődés. Jelentős beruházásokkal pincék, szőlőfeldolgozók és palackozók épülték. Híresek a szakszövetkezeti borok, a nemzetközi versenyeken több elismerésre méltó helyezést értek el. Legjelentősebb állattenyésztő szakszövetkezet a kiskunmajsai Petőfi, ez a gazdaság megoldotta a nagyközségben, sőt az iskolákban is a tejellátást. A lajosmizsei Kossuth Szakszövetkezet megállapodást kötött tagjaival, melynek alapján teheneket helyezett ki gazdaságaikba. Ezzel különösebb beruházás nélkül növelte a tehénállományt. A szakszövetkezetek megerősödéséhez hozzájárult tevékenységi körük kiszélesítése. Több gazdaság ipari üzemágat hozott létre, vagy kereskedelemmel és szállítással foglalkozik. A legtöbb szövetkezet a mezőgazdasági alaptevékenység fejlesztésére fordította az'itt megszerzett jövedelmet és ennek eredményeként anyagilag megerősödött. Ezek a munkahelyek kereseti lehetőségeket is biztosítottak a tagságnak, amelynek rendkívül nagy a jelentősége. Igaz az is, hogy néhány szak- szövetkezetben a hozzá nem értés, a meggazdagodni vágyás miatt olyan üzemágakat is létrehoztak, amelyek sem gazdasági, sem szövetkezetpolitikai szempontból nem indokoltak. A közelmúltban 24 szakszövetkezet egyesült a megyében, így jelenleg 57 a számuk. Az egyesülések indokoltak. Maradt még jó néhány kis területű gazdaság, amelyeknél érdemes lenne mérlegelni az előrelépés lehetőségeit. Továbbra sem mondhatunk le a szakszövetkezetek egymás közötti és más szektorokkal történő együttműködéséről. Az előadó foglalkozott a szak- szövetkezetekben működő bizottságokkal, valamint a termelés bővítésének további lehetőségeivel. A szakszövetkezetek jelentős részében eddig is meghatározó volt a szőlő- és gyümölcstermesztés. E kultúrák fejlesztése mind az üzemek, mind a népgazdaság szempontjából indokolt. Az a cél, hogy a korszerű nagyüzemi telepítések pótolják a kisüzemi ültetvények kipusztulása miatt jelentkező terméscsökkenést. A gyenge termőképességű talajok hasznosításának fon'os módszere továbbra is az erdőtelepítés. A mezőgazdasági szakszövetkezetek egy része olyan földeken gazdálkodik, amelyeken a termelés alig, vagy egyáltalán nem jövedelmező. Ilyen esetben bátran foglalkozzanak az ipari tevékenység fejlesztésével, elsősorban az élelmiszergazdasághoz tartozó termékfeldolgozásban, tárolásban lehet további lépéseket tenni, s ennek érdekében érdemes összefogni. Ritkán tapasztaljuk, ugyanis, hogy a kevés anyagi eszközzel rendelkező szakszövetkezetek társulnának a fejlesztési elképzelések kivitelezésére. Az összefogás egyik útja lehet a jól átgondolt, alaposan előkészített egyesülés is. A szakszövetkezetek specialitása, hogy az érdekeltségi területükhöz tartozó földek egy részén közös nagyüzemi, más részén a tagok ’ gazdaságaiban kisüzemi termelés folyik. A szakszövetkezetek vezetői legtöbb helyen felismerték a tagok kezelésében levő gazdaságok árutermelési lehetőségeit. Hiszen ez utóbbi is a szakszövetkezeti gazdaság szerves része. A szakszövetkezetek vezetőinek érdemes úgy megszervezni i a tagsági gazdaságok termelését, hogy az eddiginél töba bet, és olyan árut adjanak, amire a népgazdaságnak szüksége van. Figyelemre méltó, hogy 1974- től a tagi gazdaságokban termelt és a közös közvetítésével értékesített sertésre, szarvasmarhára és tejre a termelőszövetkezeteké- val azonos árkiegészítést kapnak a szakszövetkezetek. Az előadó végezetül felhívta a gazdaságok pártszervezeteinek, kommunistáinak a figyelmét arra, hogy az eddiginél még nagyobb mértékben segítsék a fejlesztési célokat. A vitában a szakszövetkezeti vezetők örömmel nyugtázták a fokozottabb támogatást és maguk is számos javaslatot tettek a további előrehaladásra, a tartalékok feltárására. K. S. A kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat kiskunmajsai gyára karosszériaelemek előállítására rendezkedett be. Évek óta készítik már teherautókra, traktorokra a vezetőfülkéket, a kísérleti lépcsőket a legújabb típusú lkarusz- autóbuszokhoz, s január óta foglalkoznak a kombájnosfülkék gyártásával. Az SZK—4-es típusú szovjet arató-cséplőgépre szerelhető vezetőfülkét a MEZŐGÉP Vállalat mérnökei tervezték, Kiskunmaj- sán állították össze tavaly az első kísérleti darabot. Sorozatban az idén kerülnek le a szerelőszalagról. Az. üvegfalú, műanyagte7 tejű, légkondicionált fülkékből az első száz már elszállításra vár, most a második százon dolgoznak. Májusig összesen ötszázat adnak át a forgalmazó vállalatnak. Borászati közös vállalkozás Borászati közös vállalkozás létesült Soltvadkerten 11 mezőgazdasági szövetkezet és egy termelőszövetkezetközi vállalkozás részvételével. A gazdaságok 200 ezer mázsa feldolgozó és csaknem 200 ezer hektoliter tároló- kapacitással rendelkeznek, mintegy 350—400 ezer hektoliter bort forgalmaznak évente. A vállalkozás feladata, hogy összehangolja a tagszövetkezetek árutermelését, megteremtse a legkedvezőbb piaci lehetőségeket. Ezenkívül segíti a borgazdaság komplex fejlesztését, a termék- csoportok bővítését. Növekvő érdeklődés a számítástechnika iránt A MTESZ megyei szervezeté" nek számítástechnikai munkabizottsága tegnap ülést tartott. Megállapította. hogy a szakcsoport- üléseken a különböző vállalatok, gazdaságok, intézmények vezetői igen nagy érdeklődést tanúsítottak a számítógépes adatfeldolgozás, termelésprogramozás és műszaki számítások iránt. Az ilyen jellegű igények olyan gyorsan növekednek, hogy néhány év múlva már nem lesz elegendő csupán a Kecskeméti Gépipari Automatizálási Műszaki Főiskolára letelepítésre kerülő R—20-as számítógép. Ezért tárgyalások folynak egy számítástechnikai vállalat létrehozásáról is. A főiskola és a vállalat azonban nem jelentene konkurrenciát egymás számára. A főiskola ugyanis oktatásra, kutatásra, termelési programozásra és a műszaki számítások elvégzésére, a vállalat pedig a gépi adat- feldolgozásra vállalkozhatna. A számítástechnikai munkabizottság a számítógéppark-telepítés anyagi és technikai lehetőségeinek megteremtését tartja idei legfőbb feladatának. ' • Az utolsó simításokat végző Kovács Lajos a ventillátort ellenőrzi. A hőségtől, a portól kitünően védi majd a kombájnost az SZK— 4-re szerelt fülke. Felnőttek szakmunkásvizsgája a Fémmunkásban • Gyulai Ferenc betanított lakatos vizsgamunkáját készíti. Szabó Mihály üzemvezető, a vizsgabizottság tagja figyeli munkáját A műhelybe lépve a szokásosnál kisebb hangzavar, a mozdulatokat fegyelmező igyekvés azonnal elárulja, hogy nem mindennapos esemény zajlik éppen: a munkapadokon . vizsgamunkák készülnek. A múlt év szeptemberében indított úgynevezett intenzív szakmunkásképző tanfolyam hathónapos tagozatának szerkezetlakatos tanulói adnak számot gyakorlati tudásukról a Fémmunkás kecskeméti gyárában. Ismeretes, hogy a MüM tavaly rendeletet bocsátott ki, amelynek értelmében a szakmai gyakorlat nélküliek egy év, a legalább másféléves i gyakorlattal rendelkezők pedig hat hónap alatt szerezhetik meg a szakmunkásbizonyítványt. Ennek feltétele csupán az. hogy az érdekelt a 20. évét betöltse, s legalább az ‘általános iskola hat osztályának elvégzését igazolni tudja. Ez a rendelet megoldást kínál a szakmunkáshiánnyal küzdő gyárak számára is. A Fémmunkás kecskeméti gyára azon kevesek közé tartozik, amelyek éltek ezzel a lehetőséggel. A lapokban közzétett hirdetésére az ország különböző részeiből özönlöttek a jelentkezők levelei. Sajnos, a hatszáz közül csak százharminc felvételi kérelemre állt módjukban igennel válaszolni. A tanfolyam megszervezése így is sok energiát és pénzt vett igénybe. Egy volt irodaépületet szállássá alakítottak át, amely nyolcvan személynek ad. otthont a tanulás idejére. A 'többieket az IBUSZ segítségével helyezték el. Egy-egy munkás tanfolyam alatti teljes ellátása — beleértve a tanszereket, óradíjakat is — megközelítőleg 40 ezer forintjába kerül a gyárnak. Emellett a tanulóidő alatt 9 forintos órabért fizetnek a résztvevőknek. Azok — a rendkívüli . kedvezmények ellenértéke képpen — szerződésben vállalták, hogy a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után még legalább két évig a kecskeméti gyárban dolgoznak. A Fémmunkás fejlődő gyára 1974 első felében újabb turnusnak ad módot a szerkezetlakatos és hegesztő szakma elsajátításának megkezdésére. Egyébként a most vizsgázók számát a régebben itt dolgozó, már hároméves szakmai gyakorlatot szerzett betanított munkások is szaporítják. Az öttagú vizsgabizottság elégedett mind a betanított munkások, mind pedig az intenzív tanfolyam résztvevőinek szakmai tudásával. A szerkezetlakatosok március 4. és 9. között a 607-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanárai előtt bizonyíthatják, hogy gyakorlati tudásuk elméleti fel- készültséggel is párosul. A. T. S. • Tehenes Ferenc leendő szerkezetlakatos köszörűgéppel dolgozik. (Pásztor Zoltán felvételei)
