Petőfi Népe, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-07 / 31. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1974. tebruár 7.

Hasznos munka jó szakismerettel

Látogatás a lakiteleki Szikra Tsz-ben

A Tiszához néhány kilométernyire fekvő település mindig arról volt nevezetes, hogy lakossága milyen nagyra becsüli a kertészkedést. A táj természeti adottsága, a mostoha homoktalaj, de az öntözővíz viszonylagos közelsége szintén arra késztették, hogy a nagyobb szakismeretet és fáradságos munkát igénylő zöldség-, gyümölcstermesztésből éljen meg. A lakitelekiek e szerint tettek. Messze vidéken, sőt külföldön is megismerték a nagyközség határában termett szőlőt, zöldséget, gyümölcsöt. Ezt a nemes hagyományt ápolják napjainkban a termelőszövetkezet gazdái.

A Szikra Tsz bora, almája, paprikája számos kiállításon, termékbemutatón szerzett díjat és nevet. A szövetkezet a Tisza menti társulás tagjaként közeljövőben tovább fejleszti a zöldségtermesztést, amely jelenleg is számottevő ágazata a gazdaságnak. Ugyan ez a jövője a szőlő- és .borgazdaságnak. A szövetkezet tagsága folyamatosan korszerűsíti a nagyüzemi ültetvényt, amelyet az 1960-as évek elején és közepetáján telepített. Tápanyagban gazdagítják a talajt, hogy jobban teremjen. Szélesítik a tőkesorokat, átalakítják a támberen- dezést, hogy az ültetvény a gépi művelésre, majdan a gépesített szüretre alkalmas legyen.

Dékány István elnökhelyettes a felsoroltakat mindjárt ki is egészíti néhány új adattal.

— A bevételünk zöme már évek óta a kertészetből származik — mondja. — Tavaly a közös ültetvényen, az előzetes elképzelést 60 vagonnal túlszárnyalva, 170 vagon szőlőt szüreteltünk. A termés biztonságos helyen van. 16 ezer hektoliter bort Nyárlőrin- cen a Szikrai Állami Gazdasággal közösen tárolunk.

tudunk beületni. A kertészet más ágazatai kiegyenlítik ezt a veszteséget. Téli almából például kétszer annyi termett, mint ameny- nyit terveztünk. Összességében a Szikra Tsz nyereségesen gazdálkodott 1973-ban.

Az elnökhelyettes éppen idáig ért a mérleg adatainak az ismertetésében, amikor betoppant a helyiségbe Gödény Jánosné. Két hónapi távoliét után aznap dolgozott újra a szövetkezet tehenészetében. Kaposvárott tanult. Örömmel mutatja Dékány Istvánnak az intézettől kapott oklevelet A díszes kivitelű bizonyítványra az van írva, hogy Gödény Jánosné, a lakiteleki Szikra Tsz gépi fejőnője kitűnő minősítéssel vizsgázott a betanított munkás-tanfolyamon. A tízgyermekes asszony 1970. óta tehenész. Már eddig is nagy ügybuzgalommal, jó eredménnyel látta el a munkáját, 47 tehenet fejt naponta. A tanfolyam elvégzése ismereteit gazdagította.

— Százhúsz vizsgakérdésre kellett választ adni — mondja Gödény Jánosné. — Alaposan felkészültem, egyedül én kaptam kitűnő osztályzatot. Pedig a társaim mind fiatalabbak voltak nálam. Néhányan 1973-ban végezték el az általános iskolát Ismereteik nyilván frissebbek. Ügy gondoltam, tanulással töltöm az időt, ha a szövetkezet elküldött a tanfolyamra. Magam látom majd a hasznát meg a tehenészet, ahol igen sok a munka. Akik távollétem alatt helyettesítettek, nem ismerhették eléggé a munkakörüket, mert a tizenöt hete ellett tehenek alig adnak néhány liter tejet. Rendet kell teremteni.

Az elnökhelyettes hozzáfűzi, hogy a fejőnő családjának négy tagja dolgozik a szövetkezetben az asszonyon kívül. Valameny9 Téli faápolás a szövetkezet gyümölcsösében.

(Tóth Sándor felvétele)

A kajszi 1,9 millió, a paradicsom 249 ezer, a fóliás kertészet 177 ezer forint terven felüli bevételhez juttatta a szövetkezetét. Egyedül a paradicsom alakú paprika termesztése lett veszteséges, de ebben sem a növény, hanem a mélyen fekvő talaj volt a ludas. Sokáig víz borította pritaminpaprika területének a nagy részét. Mire any- nyira felszikkadt, hogy palántál- ni lehetett, már kifutottunk az időből. Csak egy kisebb területet

nyien derék, szorgalmas emberek. A Szikra Tsz-ben rendszeres a szakmai továbbképzés. 1973-ban zöldségtermesztő, állattenyésztő, szőlész-borász tanfolyamon járt a szövetkezet néhány tagja. A szervezett tanulást 1974-ben folytatják. Ez gyümölcsözik már több mint fél évtizede a lakiteleki szövetkezetben, a Szikra Tsz nyereséges gazdálkodásában. A szövetkezet tagjai ezt a hagyományt is ápolják.

K. A.

Solti tárcsásboronák

A vállalkozás elismerésre méltó

A MEZŐGÉP solti gyáregysége tavaly hozzákezdett a CPS kukoricatermesztési rendszer tárcsásboronáinak gyártásához. A kezdeményezés figyelemre méltó, annál is inkább, mert a kivitelezés nem volt könnyű. A gyártás szigorú technológiai előírását hazai körülmények között nehéz volt betartani. A sok próbálkozást végül is siker koronázta, és az elmúlt esztendőben már 120 tárcsásboronát szállítottak el a megrendelőkhöz. Az idén újabb kétszázat gyártanak.

A gyáregység technikusainak vállalkozása annál is inkább elismerést érdemel, mert segítettek a hazai takarmánytermesztés gépesítésének megvalósításában, ugyanakkor kezdeményezésük devizamegtakarítást jelentett a népgazdaságnak.

Ez év januárjában újabb lépést tettek a zártrendszerű kukoricatermesztés támogatásában. Hozzákezdtek a CPS-rendszer kultivátorainak gyártási előkészítéséhez;. A prototípus előreláthatólag már tavászra kész van. Említést érdemel az is, hogy a Bábolnai Állami Gazdaság kérésére a 300 lóerős amerikai gyártmányú Steiger traktorhoz tár- csásborona-összekapcsoló szerkezetet készítetted. Ezzel az egy időegység alatt végzett talajmunkát megkétszerezik.

• A tárcsásborona-összekapcsoló szerkezet, háttérben a munkagéppel.

(Tóth Sándor felvételei)

9 Ez a kultivátor váza.' Kollár János lakatos túrátokat készít. ,

9 Készül a kultivátor, egyelőre még csak a rajzasztalon. Képünkön balra Csordás János, Maróli István és Máyer József technológusok munka közben.

Szerviz és záróra a vetőmagszállítást

Pestiek panaszolták, hogy Kecskeméten járya — egy pénteki nap, délután 4 óra ; tájt — meghibásodott autójukhoz alig-ahg találtak*/ szerelőt«. Mint; helyismerettel .nem rendelkező idegenek; érdeklődtek,' hogy kocsijukat hol javíttathatnák meg. Az egyik nagy szervizhez irányították őket. Meglepetésükre azonban a szerviz már zárva volt. Egyik dolgozója még ott tartózkodott. A bajbajutott embereket úgy tájékoztatta, hogy Kecskeméten olyan időpontban már egyetlen javítóüzem sincs nyitva. Hiábavaló keresgélés helyett felajánlotta, hogy odahaza szívesen segít a bajon. Szavát be is tartotta, gyorsan és olcsón elhárította az aprócska hibát.

Utánajártam, hogy fővárosi ismerőseim jótevője igazat mondott-e a megyeszékhelyen működő autójavítók nyitvatartását illetően. Az AFIT, az Autó- és Gépjavító Ktsz és a Dózsa Tsz által üzemben tartott szerviz a hét öt napján délután 4-kor zár. Az Űj Tavasz autójavítója már fél 4-kor becsukja kapuját, a megkérdezett öt közül csupán a Magyar—Szovjet Barátság Tsz műhelye tart 17 óráig nyitva. A legnagyobb, az AFIT-szerviz, szombaton csupán délelőtt 11-ig fogad megrendelőket, délben pedig a többiek is leteszik a szerszámokat. Hétfő reggelig szünetel mindenféle szolgáltatás.

Az autó és az autózás természetére gondolva a fentebb vázolt helyzet aligha tekinthető ideálisnak. A baj bekövetkezhet délután 5 órakor és szombaton 12 óra utánzás. Ha súlyosabb, akkor az átutazó gépkocsi-tulajdonosnak is be kell látnia, hogy járművét egy időre le kell adnia, útját nem folytathatja vele tovább. Bosszantó azonban, ha egy félórás munka, egy filléres alkatrész hiánya miatt ugyanez a sors vár rá — Kecskeméten. Bizonyára hálásak lennének az autósok, ha az említett szervizek egymással összehangolva, vagy egyénileg tennének valamint szolgáltató tevékenységük eme hiányosságának megszüntetésére, és a gyorsan elhárítható hibák javítására legalább ügyeletet tartanának. A. T. S.

Február első napjaiban országszerte megkezdődtek a vetőmagszállítások: A termelők a fáva- lyinál is jobb, egyenletes ellátásra számíthatnak a tavaszi kalászos növényekből. Az elsők között elvetésre kerülő tavaszi árpából ezer vagonos a kínálat, ebből a mezőgazdasági üzemek saját készletük felújítására 650 vagonnyit szánnak, s a vállalat raktáraiban 350 vagonnyi tartalék marad, amire pótmegrendeléseket is felvesznek. Zabból 250 vagonos igényt jelentettek be a termelők, ezt a vállalat kielégíti.

A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat összesen kétezer vagonnyi hibridvetőmagot bocsát a tsz-ek rendelkezésére. Ez ugyan nem több. mint az elmúlt évben, de a fajtaválasztékot sikerült megjavítani. A korai vetésű borsóból is kielégítik a megrendeléseket. A tavalyinál több évelő pillangósnövény-vetőmagot küldenek a termelőüzemekbe. A tavaszi árpa és a zab vetőmagját már- cius 1-ig mindenhol átvehetik a gazdaságok, a kukoricahibrideket március végéig szállítják el a megrendelőkhöz.

MÓDOSÍTOTT ÉS KIEGÉSZÍTETT RENDELET

a téeszek támogatására

A Pénzügyminisztérium és a MÉM együttes rendelete módosítottá, illetve kiegészítette a kedvezőtlen adottságú tsz-ek megkülönböztetett támogatásáról szóló korábbi rendeletet. A módosításra legfőképpen azért volt szükség, mert a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek termelési szerkezetét úgy igyekeznek átalakítani, hogy az adott éghajlati, talaj-, gazdasági stb. viszonyokhoz a lehető legjobban alkalmazkodjék, s ily módon lehetővé tegye a gazdaságos termelést. A negyedik ötéves terv hátralevő időszakában változatlan marad a kedvezőtlen adottságú tsz-ek köre; a rendelkezéssel ezeknek az üzemeknek a fejlődését gyorsítják meg, mégpedig oly módon, hogy kisebb mértékben változtatják az egyes támogatási formák mértékét, illetve az ezzel kapcsolatos feltételeket.

A rendelettel életbe léptetett változások a következők: A kedvezőtlen termőhelyi adottságú tsz-ek ezentúl a szőlő- és gyümölcstermelés termékei, illetve a nagyüzemi toj őstermelés után is árkiegészítést számolhatnak el. (Ennek mértéke a szántóterület átlagos aranykorona értékétől függ.) A kedvezőtlen termőhelyi adottságú szakszövetkezetek szintén kaphatnak a tagok egyéni gazdaságában termelt, de a közös gazdaságon keresztül értékesített főbb állattenyésztési termékek árbevétele után árkiegészítést.

A kedvezőtlen adottságú tsz-ek- nek nyújtandó támogatási formák közül a jövedelemkiegészítéses támogatásnál változás történt; a szőlő- és gyümölcstermelés termékei után folyósítható árkiegészítés növekedése miatt a jövedelemkiegészítési támogatást csökkenteni kell. A többi kedvezőtlen adottságú tsz-ben á jövedelemkiegészítés összege 1974-ben és 1975-ben az eddigihez hasonló marad. Az egyéb okból kedvezőtlen adottságú tsz-ek közül azoknak az üzemeknek, amelyekben a szántó átlag aranykoronaértéke a tízet nem éri el. az 1973-ban folyósított jövedelemkiegészítést kell engedélyezni az idei és a jövő évre is.

Á támogatás harmadik eleme, a fejlesztési hozzájárulás a következő években előtérbe kerül. A fejlesztési hozzájárulás engedélyezésének egyik feltétele, hogy fejlesztési tervet kell készíteni, s ebben azokatv az intézkedéseket kell felsorolni, amelyeknek megvalósításától reálisan várni lehet a gazdálkodás korszerűsödését, a jövedelmezőség növekedését. A termelési szerkezet átalakításához nagy segítséget nyújt a módosítás során bevezetett új támogatási forma, .az úgynevezett visszafizetendő fejlesztési támogatás, amelynek az a célja, hogy a kihasználatlan munkaerővel rendelkező tsz-ekben a foglalkoztatási gondok enyhítésére kiegészítő tevékenységet folytassanak. A visz- szafizetendő fejlesztési támogatást a kiegészítő tevékenységre kirótt termelési adó terhére lehet visszafizetni.

A módosító rendelet lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági szak- szövetkezetek tagjai által felajánlott. nagyüzemi művelésre alkalmas egyéni földterületek átvétele esetén a megyei tanács végrehajtó bizottsága fejlesztési alapkiegészítő támogatást adhasson.

(MTI)

Papp

Zoltán

T .PUPQn

á

iJUUv/Dy

az

Lagsorba

dif — Ajaj — torpant meg egy pillanatra Bódi —, itt aztán ugyancsak régen szellőztethettek. Olyan szag van, akár egy kriptában.

De azért csak bementek. És első dolguk volt, hogy a földszinten ablakot nyissanak.

Az életnek semmi nyomát nem lelték a lakásban, ahol mindent vastag por borított.

— Legalább három hónapja nem járhatott itt senki — jegyezte meg Frank.

— De aki utoljára itt járt, az mindenesetre alapos munkát végzett — tette hozzá Bódi, aki szimatoló vadászebként cselekedve, egy szempillantás alatt körbefutotta és feltérképezte az egész lakást.

Mint kiderült, már az emeleten is járt.

— Hogy érti ezt?

— Tessék csak megnézni, szakaszvezető úr. Ott látszik a képek helye a falon. Biztos szép

képek lehettek, valakinek megtetszhettek. Aztán ott vannak a fiókok. Azok is üresek. De én bekukkantottam a szekrényekbe is. Hát a java dolog bizony onnan. is hiányzik. Csak egy helyütt találtam néhány ócska holmit. Biztos abban dolgozgatott a kertben a főorvos úr, ha kedve támadt egy parasztizálásához.

Frank kajánul .bámult Bódira.

— Mindebből két tanulságot lehet levonni. Az egyik az, hogy ezek szerint vannak magánál nagyobb és ügyesebb csirkefogók is. — Majd kis szünet után: — Akik, lám, meg is előzték. A másik pedig: ezzel legalább lehetetlenné tették a maga számára, hogy rablóként egy újabb égbekiáltó gazemberséget kövessen el.

Bódi rezzenéstelen, sőt sunyi arccal tűrte a nyilvánvalóan sértő szándékú ócsárlást.

— Csak egy baj van, alázatosan jelentem, szakaszvezető úr kérem — vetette közbe, amikor úgy érezte, hogy Frank kifogyott a szóból. — Hogy eközben veszedelmesen múlik az idő... Ezért alázatosan azt javasolnám,

hogy helyezzük gyorsan biztonságba az alezredes úr holmiját. Még mielőtt besötétedik. És még mielőtt egy őrjáratnak kedve támadna bekukkantani ebbe az elhagyatottnak tűnő utcába.

S Frank most az egyszer — bár nem minden kényszerűség nélkül — egyetértett vele.

Gyakorlott rakodók lévén — akik az elmúlt hónapok vándorlásai során hozzászoktattak már a gyors helyváltoztatás rájuk rótta feladatokhoz és megpróbáltatásokhoz — szakavatott, kiszámított, szinte már-már rutinos mozdulatokkal dolgoztak.

Fél óra sem telt bele, és az alezredes úr minden hóbelevanca — pedig meg kell hagyni, volt belőle éppen elég — ott volt fölhalmozva a földszinti hallban. Méghozzá nem is akárhogyan. Szépen rendberakva. Még a ponyvát is behozták, és gondosan letakarták vele.

— Most pedig a lovak következnek. Tessék csak várni egy pillanatra, szakaszvezető úr...

Azzal szélesre tárta a teniszpálya drótkapuját.

Szerencsére szép széles kapuja

volt a pályának. Egy ilyen szekér könyedén átjuthatott rajta.

— No rajta — paskolta meg tenyerével Bódi az egyik ló farát —, indulás befelé. Ha nem kárhoztok el, ha tehát egyszer bejuttok majd - a lómennyországba, még ott se lesz ilyen fáintos dolgotok.

Aztán becsukta a kaput. Majd kiment az utcára. És. a szemközti drótkerítés előtt levő dúsan burjánzó bokrokról tördelni kezdte a nagyobb, bő lombú ágakat.

— Hát most meg mit csinál, maga ütődött? — kiáltott oda neki Frank.

— Egy kis álcázás, alázatosan jelentem. Ahhoz kell. Majd szépen megtűzdeljük ezzel a zöldséggel a teniszpálya elejének dróthálóját... Nem muszáj azt mindenkinek tudni meg látni, akipek erre vezet az útja, hogy egy ilyen előkelő, salakkal behintett pályán két ló meg egy szekér is tartózkodik... Nem segítene a szakaszvezető úr? Mert akkor, alázatosan jelentem, jóval hamarébb elkészülhetnénk...

Franknak újfent el kellett ismernie — persze csak úgy magában —, hogy ez a kacskarin- gós eszű Bódi tényleg mindenre gondol.

Mit tehetett? Bódi szaporán, ölnyi mennyiségben hordta oda az ágakat, ő meg szépen kezdte őket betűzdelni a drótkerítésbe.

Tíz perc múlva már olyan volt a teniszpálya eleje, mintha egy sűrű erdő kezdődnék itt egyenes vonalban.

Mikor távolabb mentek, hogy kellő perspektívából még egyszer szemügyre vehessék gyors munkájuk eredményét, láthatták, hogy a szekérből és a két lóból az égvilágon semmi nem látszik.

— Most még el kell látni szegény jószágokat. Majd kapnak jó zabocskát, arra rá finom kis vizet... ’ Elvégre megszolgálták alaposan a mai porciót. Meg az-, tán az is lehet, hogy holnap már újra nagy. szükség lesz minden erejükre... Aztán meg, ha a szakaszvezető úr is úgy gondolja, bemegyünk a házba, és megnézzük azt a bizonyos ládikát, amiért már annyit tetszett engem szidni máma..

(Folytatjuk)