Petőfi Népe, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-07 / 31. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1974. tebruár 7. Hasznos munka jó szakismerettel Látogatás a lakiteleki Szikra Tsz-ben A Tiszához néhány kilométer­nyire fekvő település mindig ar­ról volt nevezetes, hogy lakos­sága milyen nagyra becsüli a kertészkedést. A táj természeti adottsága, a mostoha homokta­laj, de az öntözővíz viszonyla­gos közelsége szintén arra kész­tették, hogy a nagyobb szakisme­retet és fáradságos munkát igény­lő zöldség-, gyümölcstermesztés­ből éljen meg. A lakitelekiek e szerint tettek. Messze vidéken, sőt külföldön is megismerték a nagyközség határában termett szőlőt, zöldséget, gyümölcsöt. Ezt a nemes hagyományt ápolják napjainkban a termelőszövetke­zet gazdái. A Szikra Tsz bora, almája, paprikája számos kiállításon, ter­mékbemutatón szerzett díjat és nevet. A szövetkezet a Tisza menti társulás tagjaként közel­jövőben tovább fejleszti a zöld­ségtermesztést, amely jelenleg is számottevő ágazata a gazdaság­nak. Ugyan ez a jövője a szőlő- és .borgazdaságnak. A szövetkezet tagsága folyamatosan korszerűsíti a nagyüzemi ültetvényt, amelyet az 1960-as évek elején és köze­petáján telepített. Tápanyagban gazdagítják a talajt, hogy job­ban teremjen. Szélesítik a tőke­sorokat, átalakítják a támberen- dezést, hogy az ültetvény a gépi művelésre, majdan a gépesített szüretre alkalmas legyen. Dékány István elnökhelyettes a felsoroltakat mindjárt ki is egé­szíti néhány új adattal. — A bevételünk zöme már évek óta a kertészetből származik — mondja. — Tavaly a közös ültetvényen, az előzetes elkép­zelést 60 vagonnal túlszárnyalva, 170 vagon szőlőt szüreteltünk. A termés biztonságos helyen van. 16 ezer hektoliter bort Nyárlőrin- cen a Szikrai Állami Gazdaság­gal közösen tárolunk. tudunk beületni. A kertészet más ágazatai kiegyenlítik ezt a vesz­teséget. Téli almából például két­szer annyi termett, mint ameny- nyit terveztünk. Összességében a Szikra Tsz nyereségesen gazdál­kodott 1973-ban. Az elnökhelyettes éppen idáig ért a mérleg adatainak az is­mertetésében, amikor betoppant a helyiségbe Gödény Jánosné. Két hónapi távoliét után aznap dolgozott újra a szövetkezet te­henészetében. Kaposvárott tanult. Örömmel mutatja Dékány Ist­vánnak az intézettől kapott okle­velet A díszes kivitelű bizonyít­ványra az van írva, hogy Gö­dény Jánosné, a lakiteleki Szikra Tsz gépi fejőnője kitűnő minősí­téssel vizsgázott a betanított munkás-tanfolyamon. A tízgyer­mekes asszony 1970. óta tehenész. Már eddig is nagy ügybuzgalom­mal, jó eredménnyel látta el a munkáját, 47 tehenet fejt napon­ta. A tanfolyam elvégzése isme­reteit gazdagította. — Százhúsz vizsgakérdésre kel­lett választ adni — mondja Gö­dény Jánosné. — Alaposan fel­készültem, egyedül én kaptam ki­tűnő osztályzatot. Pedig a társaim mind fiatalabbak voltak nálam. Néhányan 1973-ban végezték el az általános iskolát Ismereteik nyil­ván frissebbek. Ügy gondoltam, tanulással töltöm az időt, ha a szövetkezet elküldött a tanfo­lyamra. Magam látom majd a hasznát meg a tehenészet, ahol igen sok a munka. Akik távol­létem alatt helyettesítettek, nem ismerhették eléggé a munkakö­rüket, mert a tizenöt hete ellett te­henek alig adnak néhány liter tejet. Rendet kell teremteni. Az elnökhelyettes hozzáfűzi, hogy a fejőnő családjának négy tagja dolgozik a szövetkezetben az asszonyon kívül. Valameny­9 Téli faápolás a szövetkezet gyümölcsösében. (Tóth Sándor felvétele) A kajszi 1,9 millió, a paradi­csom 249 ezer, a fóliás kerté­szet 177 ezer forint terven fe­lüli bevételhez juttatta a szövet­kezetét. Egyedül a paradicsom alakú paprika termesztése lett veszteséges, de ebben sem a nö­vény, hanem a mélyen fekvő ta­laj volt a ludas. Sokáig víz bo­rította pritaminpaprika terüle­tének a nagy részét. Mire any- nyira felszikkadt, hogy palántál- ni lehetett, már kifutottunk az időből. Csak egy kisebb területet nyien derék, szorgalmas emberek. A Szikra Tsz-ben rendszeres a szakmai továbbképzés. 1973-ban zöldségtermesztő, állattenyésztő, szőlész-borász tanfolyamon járt a szövetkezet néhány tagja. A szer­vezett tanulást 1974-ben folytat­ják. Ez gyümölcsözik már több mint fél évtizede a lakiteleki szövetkezetben, a Szikra Tsz nye­reséges gazdálkodásában. A szö­vetkezet tagjai ezt a hagyományt is ápolják. K. A. Solti tárcsásboronák A vállalkozás elismerésre méltó A MEZŐGÉP solti gyáregysége tavaly hozzákezdett a CPS ku­koricatermesztési rendszer tár­csásboronáinak gyártásához. A kezdeményezés figyelemre méltó, annál is inkább, mert a kivite­lezés nem volt könnyű. A gyár­tás szigorú technológiai előírását hazai körülmények között nehéz volt betartani. A sok próbálko­zást végül is siker koronázta, és az elmúlt esztendőben már 120 tárcsásboronát szállítottak el a megrendelőkhöz. Az idén újabb kétszázat gyártanak. A gyáregység technikusainak vállalkozása annál is inkább el­ismerést érdemel, mert segítettek a hazai takarmánytermesztés gé­pesítésének megvalósításában, ugyanakkor kezdeményezésük de­vizamegtakarítást jelentett a nép­gazdaságnak. Ez év januárjában újabb lé­pést tettek a zártrendszerű kuko­ricatermesztés támogatásában. Hozzákezdtek a CPS-rendszer kultivátorainak gyártási előké­szítéséhez;. A prototípus előrelát­hatólag már tavászra kész van. Említést érdemel az is, hogy a Bábolnai Állami Gazdaság kéré­sére a 300 lóerős amerikai gyárt­mányú Steiger traktorhoz tár- csásborona-összekapcsoló szer­kezetet készítetted. Ezzel az egy időegység alatt végzett talajmun­kát megkétszerezik. • A tárcsásborona-összekapcsoló szerkezet, háttérben a munkagéppel. (Tóth Sándor felvételei) 9 Ez a kultivátor váza.' Kollár János lakatos tú­rátokat készít. , 9 Készül a kultivátor, egyelőre még csak a rajz­asztalon. Képünkön balra Csordás János, Maróli István és Máyer József technológusok munka közben. Szerviz és záróra a vetőmagszállítást Pestiek panaszolták, hogy Kecskeméten járya — egy pénteki nap, délután 4 óra ; tájt — meghibásodott autójukhoz alig-ahg találtak*/ szerelőt«. Mint; helyismerettel .nem rendelkező idegenek; érdeklődtek,' hogy kocsijukat hol javíttathatnák meg. Az egyik nagy szervizhez irányították őket. Meglepetésükre azonban a szerviz már zárva volt. Egyik dolgozója még ott tartózkodott. A bajbajutott embereket úgy tá­jékoztatta, hogy Kecskeméten olyan időpontban már egyetlen javító­üzem sincs nyitva. Hiábavaló keresgélés helyett felajánlotta, hogy odahaza szívesen segít a bajon. Szavát be is tartotta, gyorsan és ol­csón elhárította az aprócska hibát. Utánajártam, hogy fővárosi ismerőseim jótevője igazat mondott-e a megyeszékhelyen működő autójavítók nyitvatartását illetően. Az AFIT, az Autó- és Gépjavító Ktsz és a Dózsa Tsz által üzemben tar­tott szerviz a hét öt napján délután 4-kor zár. Az Űj Tavasz autó­javítója már fél 4-kor becsukja kapuját, a megkérdezett öt közül csu­pán a Magyar—Szovjet Barátság Tsz műhelye tart 17 óráig nyitva. A legnagyobb, az AFIT-szerviz, szombaton csupán délelőtt 11-ig fogad megrendelőket, délben pedig a többiek is leteszik a szerszámokat. Hétfő reggelig szünetel mindenféle szolgáltatás. Az autó és az autózás természetére gondolva a fentebb vázolt hely­zet aligha tekinthető ideálisnak. A baj bekövetkezhet délután 5 óra­kor és szombaton 12 óra utánzás. Ha súlyosabb, akkor az átutazó gép­kocsi-tulajdonosnak is be kell látnia, hogy járművét egy időre le kell adnia, útját nem folytathatja vele tovább. Bosszantó azonban, ha egy félórás munka, egy filléres alkatrész hiánya miatt ugyanez a sors vár rá — Kecskeméten. Bizonyára hálásak lennének az autósok, ha az említett szervizek egymással összehangolva, vagy egyénileg tennének valamint szolgáltató tevékenységük eme hiányosságának megszünte­tésére, és a gyorsan elhárítható hibák javítására legalább ügyeletet tartanának. A. T. S. Február első napjaiban ország­szerte megkezdődtek a vetőmag­szállítások: A termelők a fáva- lyinál is jobb, egyenletes ellátásra számíthatnak a tavaszi kalászos növényekből. Az elsők között el­vetésre kerülő tavaszi árpából ezer vagonos a kínálat, ebből a mezőgazdasági üzemek saját kész­letük felújítására 650 vagonnyit szánnak, s a vállalat raktáraiban 350 vagonnyi tartalék marad, amire pótmegrendeléseket is fel­vesznek. Zabból 250 vagonos igényt jelentettek be a termelők, ezt a vállalat kielégíti. A Vetőmagtermeltető és Értéke­sítő Vállalat összesen kétezer va­gonnyi hibridvetőmagot bocsát a tsz-ek rendelkezésére. Ez ugyan nem több. mint az elmúlt évben, de a fajtaválasztékot sikerült megjavítani. A korai vetésű bor­sóból is kielégítik a megrende­léseket. A tavalyinál több évelő pillangósnövény-vetőmagot külde­nek a termelőüzemekbe. A tava­szi árpa és a zab vetőmagját már- cius 1-ig mindenhol átvehetik a gazdaságok, a kukoricahibrideket március végéig szállítják el a megrendelőkhöz. MÓDOSÍTOTT ÉS KIEGÉSZÍTETT RENDELET a téeszek támogatására A Pénzügyminisztérium és a MÉM együttes rendelete módosí­tottá, illetve kiegészítette a ked­vezőtlen adottságú tsz-ek megkü­lönböztetett támogatásáról szóló korábbi rendeletet. A módosításra legfőképpen azért volt szükség, mert a kedvezőtlen adottságú ter­melőszövetkezetek termelési szer­kezetét úgy igyekeznek átalakítani, hogy az adott éghajlati, talaj-, gazdasági stb. viszonyokhoz a le­hető legjobban alkalmazkodjék, s ily módon lehetővé tegye a gaz­daságos termelést. A negyedik öt­éves terv hátralevő időszakában változatlan marad a kedvezőtlen adottságú tsz-ek köre; a rendelke­zéssel ezeknek az üzemeknek a fejlődését gyorsítják meg, mégpe­dig oly módon, hogy kisebb mér­tékben változtatják az egyes tá­mogatási formák mértékét, illetve az ezzel kapcsolatos feltételeket. A rendelettel életbe léptetett változások a következők: A ked­vezőtlen termőhelyi adottságú tsz-ek ezentúl a szőlő- és gyü­mölcstermelés termékei, illetve a nagyüzemi toj őstermelés után is árkiegészítést számolhatnak el. (Ennek mértéke a szántóterület átlagos aranykorona értékétől függ.) A kedvezőtlen termőhelyi adottságú szakszövetkezetek szin­tén kaphatnak a tagok egyéni gazdaságában termelt, de a közös gazdaságon keresztül értékesített főbb állattenyésztési termékek ár­bevétele után árkiegészítést. A kedvezőtlen adottságú tsz-ek- nek nyújtandó támogatási formák közül a jövedelemkiegészítéses támogatásnál változás történt; a szőlő- és gyümölcstermelés termé­kei után folyósítható árkiegészítés növekedése miatt a jövedelemki­egészítési támogatást csökkenteni kell. A többi kedvezőtlen adott­ságú tsz-ben á jövedelemkiegészí­tés összege 1974-ben és 1975-ben az eddigihez hasonló marad. Az egyéb okból kedvezőtlen adottsá­gú tsz-ek közül azoknak az üze­meknek, amelyekben a szántó át­lag aranykoronaértéke a tízet nem éri el. az 1973-ban folyósított jö­vedelemkiegészítést kell engedé­lyezni az idei és a jövő évre is. Á támogatás harmadik eleme, a fejlesztési hozzájárulás a követ­kező években előtérbe kerül. A fejlesztési hozzájárulás engedé­lyezésének egyik feltétele, hogy fejlesztési tervet kell készíteni, s ebben azokatv az intézkedéseket kell felsorolni, amelyeknek meg­valósításától reálisan várni lehet a gazdálkodás korszerűsödését, a jövedelmezőség növekedését. A termelési szerkezet átalakításához nagy segítséget nyújt a módosítás során bevezetett új támogatási forma, .az úgynevezett visszafize­tendő fejlesztési támogatás, amelynek az a célja, hogy a ki­használatlan munkaerővel rendel­kező tsz-ekben a foglalkoztatási gondok enyhítésére kiegészítő te­vékenységet folytassanak. A visz- szafizetendő fejlesztési támogatást a kiegészítő tevékenységre kirótt termelési adó terhére lehet vissza­fizetni. A módosító rendelet lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági szak- szövetkezetek tagjai által fel­ajánlott. nagyüzemi művelésre al­kalmas egyéni földterületek átvé­tele esetén a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága fejlesztési alap­kiegészítő támogatást adhasson. (MTI) Papp Zoltán T .PUPQn á iJUUv/Dy az Lagsorba dif — Ajaj — torpant meg egy pillanatra Bódi —, itt aztán ugyancsak régen szel­lőztethettek. Olyan szag van, akár egy kriptában. De azért csak bementek. És első dolguk volt, hogy a föld­szinten ablakot nyissanak. Az életnek semmi nyomát nem lelték a lakásban, ahol mindent vastag por borított. — Legalább három hónapja nem járhatott itt senki — je­gyezte meg Frank. — De aki utoljára itt járt, az mindenesetre alapos munkát vég­zett — tette hozzá Bódi, aki szi­matoló vadászebként cselekedve, egy szempillantás alatt körbe­futotta és feltérképezte az egész lakást. Mint kiderült, már az emele­ten is járt. — Hogy érti ezt? — Tessék csak megnézni, sza­kaszvezető úr. Ott látszik a ké­pek helye a falon. Biztos szép képek lehettek, valakinek meg­tetszhettek. Aztán ott vannak a fiókok. Azok is üresek. De én bekukkantottam a szekrényekbe is. Hát a java dolog bizony on­nan. is hiányzik. Csak egy he­lyütt találtam néhány ócska hol­mit. Biztos abban dolgozgatott a kertben a főorvos úr, ha ked­ve támadt egy parasztizálásához. Frank kajánul .bámult Bódira. — Mindebből két tanulságot lehet levonni. Az egyik az, hogy ezek szerint vannak magánál nagyobb és ügyesebb csirkefogók is. — Majd kis szünet után: — Akik, lám, meg is előzték. A másik pedig: ezzel legalább le­hetetlenné tették a maga számá­ra, hogy rablóként egy újabb égbekiáltó gazemberséget köves­sen el. Bódi rezzenéstelen, sőt sunyi arccal tűrte a nyilvánvalóan sér­tő szándékú ócsárlást. — Csak egy baj van, alázato­san jelentem, szakaszvezető úr kérem — vetette közbe, amikor úgy érezte, hogy Frank kifo­gyott a szóból. — Hogy eközben veszedelmesen múlik az idő... Ezért alázatosan azt javasolnám, hogy helyezzük gyorsan bizton­ságba az alezredes úr holmiját. Még mielőtt besötétedik. És még mielőtt egy őrjáratnak kedve tá­madna bekukkantani ebbe az el­hagyatottnak tűnő utcába. S Frank most az egyszer — bár nem minden kényszerűség nélkül — egyetértett vele. Gyakorlott rakodók lévén — akik az elmúlt hónapok vándor­lásai során hozzászoktattak már a gyors helyváltoztatás rájuk rótta feladatokhoz és megpróbál­tatásokhoz — szakavatott, kiszá­mított, szinte már-már rutinos mozdulatokkal dolgoztak. Fél óra sem telt bele, és az alezredes úr minden hóbelevanca — pedig meg kell hagyni, volt belőle éppen elég — ott volt föl­halmozva a földszinti hallban. Méghozzá nem is akárhogyan. Szépen rendberakva. Még a ponyvát is behozták, és gondo­san letakarták vele. — Most pedig a lovak követ­keznek. Tessék csak várni egy pillanatra, szakaszvezető úr... Azzal szélesre tárta a tenisz­pálya drótkapuját. Szerencsére szép széles kapuja volt a pályának. Egy ilyen sze­kér könyedén átjuthatott rajta. — No rajta — paskolta meg tenyerével Bódi az egyik ló fa­rát —, indulás befelé. Ha nem kárhoztok el, ha tehát egyszer bejuttok majd - a lómennyország­ba, még ott se lesz ilyen fáintos dolgotok. Aztán becsukta a kaput. Majd kiment az utcára. És. a szemközti drótkerítés előtt levő dúsan bur­jánzó bokrokról tördelni kezdte a nagyobb, bő lombú ágakat. — Hát most meg mit csinál, maga ütődött? — kiáltott oda neki Frank. — Egy kis álcázás, alázatosan jelentem. Ahhoz kell. Majd szé­pen megtűzdeljük ezzel a zöld­séggel a teniszpálya elejének dróthálóját... Nem muszáj azt mindenkinek tudni meg látni, akipek erre vezet az útja, hogy egy ilyen előkelő, salakkal be­hintett pályán két ló meg egy szekér is tartózkodik... Nem se­gítene a szakaszvezető úr? Mert akkor, alázatosan jelentem, jó­val hamarébb elkészülhetnénk... Franknak újfent el kellett is­mernie — persze csak úgy ma­gában —, hogy ez a kacskarin- gós eszű Bódi tényleg mindenre gondol. Mit tehetett? Bódi szaporán, ölnyi mennyiségben hordta oda az ágakat, ő meg szépen kezdte őket betűzdelni a drótkerítésbe. Tíz perc múlva már olyan volt a teniszpálya eleje, mintha egy sűrű erdő kezdődnék itt egye­nes vonalban. Mikor távolabb mentek, hogy kellő perspektívából még egyszer szemügyre vehessék gyors mun­kájuk eredményét, láthatták, hogy a szekérből és a két lóból az égvilágon semmi nem látszik. — Most még el kell látni sze­gény jószágokat. Majd kapnak jó zabocskát, arra rá finom kis vizet... ’ Elvégre megszolgálták alaposan a mai porciót. Meg az-, tán az is lehet, hogy holnap már újra nagy. szükség lesz minden erejükre... Aztán meg, ha a szakaszvezető úr is úgy gondol­ja, bemegyünk a házba, és meg­nézzük azt a bizonyos ládikát, amiért már annyit tetszett en­gem szidni máma.. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents