Petőfi Népe, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-07 / 31. szám

TÖBB EZER HEKTÁR A SZERZŐDÖTT TERÜLET VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Február 12. a chilei nép melletti nemzetközi szolidaritási nap A Szakszervezeti Világszövet­ség Titkárságának januári ülése felhívással fordult a világ dolgo­zóihoz, szakszervezeteihez, hogy február 12-ét tekintsék a fasiszta katonai diktatúrával elnyomott és üldözött chilei nép melletti nemzetközi akció és szolidaritás napjának. A magyar szakszerve­zeti mozgalom nevében a Szak- szervezetek Országos Tanácsa csatlakozott az SZVSZ felhívásá­hoz és a következő nyilatkozatot tette: A Szakszervezetek Országos Tanácsa csatlakozva a Szakszer­AZ MSZMP BACS-K1SKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxix évf. 3i. szám Ára: 90 fillér 1974. február 7. csütörtök Fock Jenő fogadta Virgil Trofint Szerdán délelőtt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke hivatalá­ban fogadta Virgil Trofint a Ro­mán Szocialista Köztársaság mi­nisztertanácsának elnökhelyette­sét. A szívélyes, baráti légkörű eszmecserén részt vett dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnök- helyettese és loan Cotot, a Ro­mán Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövete. (MTI) A káderpolitika rangja 3. oldal Beszélik, hogy... 3. oldal Kiváló szakismeret, eredményes munka 4. oldal Solti tárcsásboronák 4. oldal Szerviz és záróra l. oldal A Bolond vasárnap a kecskeméti színházban 5. oldal Korszerűsítésre vár a baromfi- és juhtenyésztés Két fontos állattenyésztési ága­zat helyzetét, és a további ten­nivalókat vitatta meg szerdai ülésén a megyei termelési és el­látási bizottság. Mégpedig a juh-, valamint a baromfitenyésztés ala­kulását. Dr. Glied Károlynak, a bizott­ság elnökének bevezető szavai után megkezdték a vitát az írás­ban már előzőleg kiadott előter­jesztések felett. A jelentés, valamint a hozzá­szólók egyöntetűen megállapítot­ták, hogy nagy lehetőségeink van­nak a juhtenyésztés fejlesztésére. A megye rét- és legelőterülete mintegy 140 ezer hektár. Ennek fele elsősorban jufotartóesaf-hasz­nosítható. Sajnos, az elmúlt évek­ben az állomány minden szektor­ban csökkent. 1966-ban az összes létszám kereken 380 ezer juh volt, tavaly már csak 240 és fél ezer. A csökkenés mértéke na­gyobb az országosnál. A legna­gyobb mérséklődés az állami gaz­daságok állományánál következett be. A mezőgazdasági nagyüzemek elhanyagolták — a húsbárány kedvező értékesítési lehetőségei miatt — a tenyészanyag-utánpót- lást. Emiatt az anyajuhállomány elöregedett, minősége romlott. Szükség van tehát néhány intéz­kedésre, hogy előre lehessen lép­ni. EHhez a gazdasági alapot a kormányrendelet már megterem­tette. Fontos tennivaló a korszerű juhtenyésztés megvalósítása. A megyei vezetés segíti a kedvezőt­len adottságú, de a juhászat fej­lesztéséhez megfelelő lehetőségek­kel rendelkező termelőszövetke­zetek törekvéseit. A szövetkezetek területi szövetségei tapasztalat- cserékkel, bemutatókkal támogat­hatják az elképzeléseket Érde­mes megvizsgálni az üzemek kö­zötti együttműködési lehetősége­ket. A megye juhtenyésztésének fellendítéséhez számos összehan­golt intézkedés szükséges. Ezek végrehajtása érdekében a megyei tanács -szakosztálya, - az állatte­nyésztési felügyelőség és a ter­melőszövetkezetek területi szö­vetségei rövid időn belül meg­teszik a kezdő lépéseket. A baromfitenyésztés az utóbbi időben kedvezően alakult. A tyúkfélék létszáma több, mint 1 millió 200 ezerrel emelkedett. Többszörösére nőtt a libaállo­mány, gyors ütemben fejlődött a kacsa és a pulykatenyésztés. A baromfiállomány döntő több­sége jelenleg is a háztáji gazda­ságokban található. A pecsenye­csirke előállításával viszont fő­ként a mezőgazdasági nagyüze­mek foglalkoznak. vezeti Világszövetség nyilatkoza­tához. felhívja a magyar szerve­zett dolgozók millióit, a szakszer­vezeteket és más társadalmi szer­vezeteket, hazánk közvéleményét, hogy a chilei dolgozók egységes szakszervezeti központja — (CUTCH) megalakulásának 21. évfordulóját. 1974. február 12_ét tekintsék a fasiszta katonai dik­tatúra által kíméletlenül elnyo­mott és üldözött chilei nép mel­letti szolidaritási akció napjának. Legyenek aktív részesei a chilei nép igazságos ügye érdekében ki- (Folytatás a 2. oldalon) A Varsói Szerződéshez tartozó államok honvédelmi miniszterei bizottságának ülése Bukarestben szerdán megnyílt a Varsói Szerződéshez tartozó ál­lamok honvédelmi miniszterei bizottságának soron levő ülése. A bizottság ülésén részt .vesz­nek: Bulgária. Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Né­met Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió hon­védelmi minisztere, Iván Jaku* bovszkij, a Szovjetunió marsall- ja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főpa­rancsnoka és Szergej Styemenlio hadseregtábornok, a Varsói Szer­ződés tagállamai egyesített fegy­veres erőinek vezérkari főnöke. (MTI) Bajaiak a liftprogramban A megyében 15 keltetőüzem és 55 magánkeltető működik. A legnagyobb ütemű fejlődés a kö­zös gazdaságok kezelésében levő keltetőüzemeknél következett be. Az utóbbi években lényegesen növekedett a baromfihús-terme­lés, s ennek eredményeként a fel­vásárlás is. A tojáskínálat viszont nagymértékben csökkent, oka az alacsony felvásárlási jár. Kedve­zőtlenül hatott a tartási kedvre a baromfitáp árának emelkedése. Ez utóbbi a nagyüzemi gazda­ságoknál is éreztette hatását, több helyen felszámolták a tojó­állományt és az épületeket más célra alakították át. A ' vita során ' megállapították, hogy az üzemek mintegy felében kellene korszerűsíteni a baromfi- tartást. Ebben az ágazatban is szükséges, hogy á tenyésztő gaz­daságok átadják egymásnak leg­jobb tapasztalataikat. Fontos az is, hogy a felvásárló és "feldolgozó vállalat jobb kapcsolatot alakít­son ki a partnerekkel. A világ­piacon jelentkező keresleti inga­dozásokat nagyrészt az üzemek érzik, a kockázatvállalás tehát egyoldalú. Ebben a témában is javaslatokat tesznek a felvásárló vállalatnak. K. S. A Ganz Villamossági Művek bajai gyára bekapcsolódott az or­szágos liftprogramba. A célkitű­zés az, hogy megjavuljon a fel­vonók minősége, hosszabb távra legyenek működőképesek a liftek, ne kelljen akár több napig lép­csőket mászni, mert elromlott va­lamelyik alkatrész. A korszerű és megbízható típusokat a svájci li- cenc alapján készítik a hazai üze­mek. A fővállalkozó szerepkörét a Ganz-MÁVAG tölti be. Baján a különféle vezérlőberendezéseket, elektromos készülékeket és alkat­részeket állítják elő ezekhez a négyszemélyes, kétsebességű, úgy­nevezett SCHINDLER-liftekhez, amelyek szerte a világon elter­jedtek a városokban. A felkészülés igen alapos volt. Még 1972 őszén tanácskoztak itt a helyszínen a nagyvállalat és az üzem vezetői, amikor megszabták az évtized végéig szóló tennivaló­kat. Tavaly beszerezték a szüksé­ges. többszázféle szerszámot. A technológia elsajátítását a svájci cég szakemberei segítették taná­csokkal. Végül, két hónappal ez­előtt elkészült a liftvezérlő áll­vány prototípusa, majd az első, nullszéria is kifutott, amit azóta a sorozatgyártás követ. 0 Raity János elektroműszerész a jelfogók bekötését végzi. A Duna-parti városban négyfé­le — hét-, nyolc-, tíz- és tizenegy­szintes házakba beépítendő — lift tartozékait készítik össze jelenleg. és szerelik H. F. Fűszerpaprika a háztájiban 9 Az elkészült liftállványokat Csáki Dénes műve­zető vizsgáztatja a próbapadon. (Pásztor Zoltán felvételei) 0 Eckert Ferencué a vezérlőállványok másolóbe­rendezéseinek beállítását ellenőrzi. A különböző kapcsolók arról gondoskodnak, hogy a felvonó a kívánt emeleten álljon meg. Rács-Kiskun megye az ország egyik szá­mottevő zöldségtermesztő Vidéke, itt talál­ható az összes zöldségterület 14 százaléka. Még jelentősebb a szerepe a fűszerpaprika­termesztésben, mert e növény vetésterüle­tének 45 százaléka van a megye gazdasá­gaiban. Indokolt a fűszerpaprika termeszté­sének növelése, hiszen keresi a lakosság és az exportálási lehetőség is jő. 0 Űj paprika­fajták termesz­tési kísérlete Kalocsán a ZKI fűszer­paprika-kuta­tó állomásán. A Kalocsavidéki Fűszerpap­rika- és Konzervipari Vállalat ezekben a hetekben keresi fel körzetének gazdaságait, hogy megkösse velük a szerződést. Várható, hogy a vállalat az elő­irányzott 4600 hektáros területre megköti a termelési szerződést. A szövetkezetek, állami gaz­daságok fűszerpaprika-termelése mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni az egyéni és ház­táji földek termését sem. Ennek szellemében végzi a kalocsai üzem szerződéskötési tevékeny­ségét. Három esztendővel ezelőtt a háztáji fűszerpaprika szerző­déses területe alig haladta meg a 600 hektárt, 1973-ban már el­érte az ezret, s az idén túl­szárnyalja az 1200-at is. A vál­lalat előmozdította a nagyobb terméseredményű, új fajták ter­mesztését, javította az átvételi körülményeket. Faj szón, Miskén például 0,2— 0,3 hektárnyi fűszerpaprikaföldön több háztáji gazdaság T7—21 ezer forintos bevételt is elért, s hektárra átszámítva 150—200 mázsa lett a fűszerpaprika ter­mésátlaga. Akadt gyengébb ho­zam is. Egy esztendő kudarca azonban nem csökkentette- a ter­melési kedvet, ezzel magyarázha­tó, hogy 1973-hoz képest növe­kedett a háztáji gazdaságok szer­ződött fűszerpaprika-területe. A megyei pártbizottság a múlt év végén úgy foglalt állást, hogy a zöldségtermesztés fejlesztése érdekében az eddiginél is na­gyobb figyelmet kell fordítani a háztáji gazdaságokra. A vállalat úgy is támogatja a kisüzemi ter­melőket, hogy növényvédelmi hozzájárulást fizet a szerződött területért. Épp ezekben a na­pokban kezdte meg az 1974-es esztendőre érvényes hozzájárulás kifizetését. Akik szerződés nél­kül termesztik a fűszernövényt, elesnek ettől a támogatástól. A jó minőségű vetőmag be­szerzésében szintén közreműkö­dik a vállalat. Az Országos Ve- tőrnagfelügyelőség által ellen­őrzött, megfelelő tisztaságú, csí­raképességű vetőmag csomagolá­sát megkezdte a kalocsai üzem, s rövidesen éljuttatja a terme­lőkhöz. Mindemellett fontos:, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek is szervezzék a háztáji gazdaságok zöldségtermesztését. P. G. Tanyai, falusi, városi isko­lák osztálytermeiben időről időre összegyűlnek az apukák, anyukák, hogy tájékozódja­nak az iskola, az osztály éle­téről, terveiről, gondjairól, ér­deklődjenek gyermekük ma­gatartásáról, tanulásáról. Kis túlzással leírhatjuk, hogy a szülői értekezlet egyidős . az iskolával. Bács-Ksikun megye iskoláit járva, mind gyakrabban ta­pasztalhatjuk, hogy a szülök és a nevelők találkozásai nem csupán a havonkénti, negyed­évenkénti értekezletekre kor­látozódnak. Az iskolai mun­katervekben sok helyen elő­fordul a „szülők iskolája", „szülők akadémiája” kifeje­zés, s ha az érdeklődő veszi a fáradságot, és ellátogat egy ilyen rendezvényre, meggyő­ződhet arról, milyen igény nyilvánul meg mind a szülök, mind a • pedagógusok részéről a rendszeres eszmecsere iránt. Az otthon és az iskola, az ifjúság nevelésének e két leg­fontosabb „műhelye” nem nélkülözheti a szoros kapcso­lattartást, együttműködést Ezt bizonygatni szükségtelen, de annál inkább meg kjtlj^em­líteni, hogy szerencsére egy­re kevesebb hitele van an­nak a téves elképzelésnek, mely szerint a család csak a kenyeret, az iskola pedig csak a szellemi táplálékot adja a gyereknek. „Én ruházom és etetem, a tanító meg nevelje, azért fizetik." Es a másik szélsőség: „édes fiam, ha té­ged otthon nem tanítottak meg, hogy evés előtt moss kezet..." Az ehhez hasonló nézetek lassan kiszorulnak a köztu­datból, és ebben nagy része lesz az említett rendszeres ta­lálkozásoknak. Jó volt hall­gatni, amikor az egyik falusi iskolában a fiatal tanár a gyerekek tisztálkodási, öltöz­ködési, egészségügyi problé­máiról beszélgetett a szülők­kel, majd szóba került a te- leviziónézés, az otthoni ta­nulás, és sok olyan fontos dolog, amelyben a szülőnek és a nevelőnek szót kell ér­tenie egymással, hogy a kö­vetkező nemzedék még egész­ségesebb, még fejlettebb, még műveltebb legyen, mint a mostani. A Bács-Kislcun megyei Pá­lyaválasztási és Munka­pszichológiai Tanácsadó mun­katársai az elmúlt hónapok­ban sorra járták a, kecskemé­ti járás iskoláit, hogy szemé­lyes részvételükkel, hasznos, szakértő tanácsaikkal is segít­sék megoldani a szülők gond­ját: mi legyen, hol tanuljon a gyerek az általános iskola befejezése után. Rendkívül nagy igény van az ilyen és hasonló beszélgetésekre, a hozzáértőkkel váló ‘ minél gya­koribb „konzultációkra”. Hogy valóban létrejöjjön a szülők és a pedagógusok min­dennapos, alkotó együttmű­ködése, ennek érdekében az filső lépést a tanítóknak, ta­nároknak kell megtenniük. Jó formája a kapcsolúttartás­nak a rendszeres családláto­gatás, amelyet az osztályfő­nöknek újra és újra meg kell töltenie tartalommal, hogy ne váljon ez a látogatás „rutin­beszélgetéssé”. Jó kezdemé­nyezés volt a szülök akadé­miája is. Meg kell becsülni ezt a fórumot, s ahol még nincs, meg kell teremteni. Ebben a megyében már csak a településszerkezet miatt is sok gondjuk, bajuk, tennivalójuk van a nevelők­nek., De még a száz tenni­valóra is vállalni kell a száz­egyediket, a szülői házzal való együttműködést, mert ez az együttr-üködés nélkülöz­hetetlen. K. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents