Petőfi Népe, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-24 / 46. szám

VILÁG PBOLETAftJAI, EGYESÜLJETEK! ír M ü cn m ^I Koszorúzást Ünnepség Kecskeméten AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évf. 46. szám Ara: 90 fillér 1974. február 24. vasárnap Tegnap délelőtt Kecske­méten, a Szabadság téri em­lékműnél koszorúzási ünnep­séget tartottak a szovjet fegyveres erők napján, a szovjet hadsereg és hadi­tengerészeti flotta megalaku­lásának 56. évfordulója al­kalmából. Megjelent a koszorúzási ünnepségen Ka- tanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Tohai László, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese, dr. Cserháti László, a munkás­őrség megyei parancsnoka. Koszorút helyeztek el az em­lékmű talpazatára a rendőr­ség, a magyar néphadsereg, valamint a hazánkban ideig­lenesen állomásozó szovjet alakulatok parancsnokai, il­letve képviselői is. Áz em­lékmű előtt díszőrséget áll­tak a fegyveres alakulatok tagjai. 0 A Magyar Honvédelmi Szövetség küldöttsége megkoszorúzta a szovjet hősök emlékművét. Nyitott szemmel a Kéttemplom közben 3. oldal Országos védelem a Szelidi-tónak 3. oldal Hazánk a nagyvilágban 3. oldal Üj vonások a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek támogatásában 3. oldal A népesedés kérdőjelei 4. oldal Negyedszázad után 4. oldal Művelődés—Irodalom —Művészet 5. oldal Sport—Rejtvény 7. oldal ÁFÉSZ küldöttgyűlés Kiskőrösön 8. oldal Várakozáson felüli eredmény 8. oldal f A vezetőség beszámolóját Katona Miklós, a termelőszövetkezet elnöke ismertette. Dimény Imre látogatása Kunszentmiklóson • Dr. Dimény Imre: — Elisme­rést érdemelnek az eddigi erő­feszítések. A kunszentmiklósi Szabadság Tsz szombaton délelőtt tar­totta az elmúlt esztendő ered­ményeit értékelő zárszámadó közgyűlését. A nagyközség mozi­helyiségében tartott eseményen részt vett dr. Dimény Imre me­zőgazdasági és. élelmezésügyi mi­niszter. Jelen volt dr. Gajdócii István, a megyei tanács elnöke, dr. Matos László a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osz­tályvezetője, a kecskeméti járási valamint a nagyközségi párt- és tanácsi vezetők, a termelőszövet­kezetek területi szövetségének képviselői, a közös gazdasággal kapcsolatban álló élelmiszergaz­dasági vállalatok vezetői. A vezetőség beszámolóját Ka­tona Miklós elnök ismertette. Az elmúlt év januárjában a Kiskun­ság és a Bösztöri termelőszövet­kezet egyesüléséből jött létre a jelenlegi Szabadság. Mostoha te­rületen gazdálkodnak, nagyrészt, homokos, szikes talajon. Az aranykorona érték hektáronként 5,3, hatezer-háromszázhatvan hek­tár átlagában. A két termelőszö­vetkezet egyesülését sürgette az idő, másként nem tudtak előre­lépni. Már az első esztendő bebizo­nyította, hogy helyes volt a lé­pés, jobban ki tudták használni a nagyüzemi lehetőségeket. Szako­sították a termelést, kevesebb nö­vényt vetettek és intenzívebben tudták fejleszteni az állatte­nyésztést. Sajnos az aszály ta­valy sok kárt okozott. Ehhez já­rult esetenként a vezetés mu­lasztása is. Mindez együttvéve 4 millió forint kiesést jelentett, ami főként a növénytermesztés­ben mutatkozott. A többi ágazat a tervezettnél valamivel több nyereséget hozott. A kedvezőtlen termőhelyi adottságok miatt a termelőszövetkezet állami dotá­cióban részesült. Ennek összege meghaladja a 3 millió forintot. A vezetőség beszámolója rá­mutatott a további teendőre is. A növénytermesztésben az idén tovább szakosítanak, fejlesztik az állattenyésztést, elsősorban a ju­hászától A termelőszövetkezet ellenőrző és nőbizottságának elnöke is be­számolt a tavaly végzett munká­ról. A vitában a tagok elismerően szóltak a vezetőség eddigi erőfe­szítéseiről és számos javaslatot tettek a munka további javítá­sára. Dr. Dimény Imre felszólalá­sában hangoztatta, hogy a tava­lyi eredmények annál is inkább elismerést érdemelnek, mert ked­vezőtlen körülmények között gazdálkodik a termelőszövetke­zet. A vezetés erőfeszítése és a tagság szorgalma igyekezett el­lensúlyozni az aszályos időjárás okozta gondokat. Az is igaz, hogy még sok kiaknázatlan tartalék Van a gazdaságban, amelyet a tagok hozzászólásukban is em­lítettek. A vezetőség beszámolójá­ból kitűnt, hogy érzékelik a gon- doikat, látják a tennivalókat, és levonták' a tanulságokat a tava­lyi esztendő gazdálkodásából. A termelőszövetkezet vezetősé­ge és tagsága jó úton halad, ösz- szefogással közös erővel tovább növelhetik eredményeiket. A zárszámadási közgyűlés vé­gén értékelték az elrpűlt évi munkaversenyt és kitüntették, jutalmazták a legjobbakat. K. S. (Tóth Sándor felvételei) A HUNYADIVÁROSIAK ÖRÖMÉRE Üj óvoda nyílt Kecskeméten Kecskemét új, modern lakóne­gyedeiben az elmúlt években so­kat tett a tanács, hogy a gyer­mekes szülők égető gondján se­gítsen. hogy az óvodás korú gyer­mekeket el tudják helyezni gyer­mekintézményekben. A leninvá- rosi és a széchenyivárosi tágas, szép óvodák után most a Hu­nyadivárosban büszkélkedhetnek a kívül-belül szép. emeletes in­tézménnyel. Elképzelhető, meny­nyire örülnek az úi létesítmény­nek a környék lakói, különösen azok, akik reggelenként ide kí­sérhetik el gyermeküket. Az ünnepélyes átadás előtt Vu- jovits Ferencné vezető óvónő tár­saságában ismerkedtünk az in­tézménnyel. Első látásra szembe­tűnő, milyen korszerű, minden igényt kielégítő az Óvoda beren­dezését. felszerelését tekintve. Megtudjuk, hogy társadalmi ösz- szefogással készült el: több üzem és intézmény anyagi támogatá­sával. a városi tanács biztatására és annak irányításával. A gázfűtéses, konyhával, meg­felelő öltözőkkel, mellékhelyiség­gel. irodákkal stb. rendelkező in­tézményben négy nagy méretű foglalkoztató terem áll rendelke­zésükre az oktató-nevelő munka végzéséhez. A százszemélyes óvodában máris százharminc gyermek kapott helyet. (Ez is mutatta, milyen nagy szükség volt már rá a városnak ezen a pontján.) Igaz. hogy ünnepélyes külsőségek között csak tegnap délben adták át az intézményt, de a gyermekek két hét óta itt tölthetik önfeledt játékkal érde­kes foglalkozásokkal naponta ide­jüket. Hét óvónő és öt technikai dol­gozó (dajka) tevékenykedik e fa­lak között. Mindannyian elége­dettek''érthetően. 'hisz 'jóleső ér­zéssel „nyugtázhatták”, hogy szép, kedves hangulatú munka­helyük lehet. Beszélgettünk szü­lőkkel is: róluk ugyanez mond­ható el. Közös összefogással elkészült intézmény négymillió forintos költséggel épült fel. Az üzemek, vállalatok támogatását minden jel szerint ezentúl is érezhetik majd. Az UNIVER Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezettel pél­dául máris szocialista szerződést írtak alá. A szövetkezet patronál­ja az óvodát. * Tegnap délben eljöttek az ün­nepségre a part és tanács veze­tői. munkatársai, a társadalmi szervek képviselői és sokan a szülők közül. Igó Elekné óvodai igazgató elismerő szép szavakkal mondott köszönetét azoknak, akik az intézmény elkészüléséhez segítséget nyújtottak. Azután Mező Mihály, a városi tanács el­nökhelyettese hivatalosan is átad­ta az intézményt a lakosságnak. Az UNIVER ajándékait Bordos Lajos elnök adta át (televízió, mosógép, szép könyvek stb.). s ezt Vujovits Ferencné vezető óvónő meleg szavakkal köszönte meg. Az óvodások hangulatos műsorral köszöntötték a vendé­geket. V. M. Fontos esemény zajlott le a hét elején. A megyei párt- bizottság összeült, hogy meg­vitassa gazdasági fejlődésünk .elmúlt évi eredményeit, és meghatározza az idei felada­tokat. Már hagyomány, hogy minden esztendőben ez a té­ma kerül elsőnek a púrtbi- zottsági ülés napirendjére. Bács-Kiskun közvéleménye pedig nemcsak megszokta ezt, hanem már várja is: hogyan értékeli szűkebb hazánk leg­főbb politikai testületé a ta­valy végzett munkát, hol tar­tunk jelenleg, s mit kell ten­nünk a gyorsabb előrehaladás érdekében? Lényeges megállapítása volt az ülésnek,* hogy az élet min­denben igazolta a Központi Bi­zottság 1972. novemberi, va­lamint a megyei pártbizott­ság erre épülő 1973. februári határozatát. Jó úton hala­dunk. A pártbizottság tagjai az előre megkapott írásos je­lentésből megtudhatták, hogy az ipar termelése (az orszá­gos átlagot meghaladó mér­tékben) 9,4 százalékkal, a mezőgazdaságé 4 százalékkal, a kereskedelem áruforgalma 10 százalékkal, a lakosság készpénzbevétele 13 százalék­kal emelkedett. A megyei pártbizottság tit­kárának szóbeli beszámolója lényegében alátámasztotta az eléggé terjedelmes, sok fontos adatot, összehasonlító számot tartalmazó írásos jelentést. Ennél azonban jóval tovább­ment. Sorra vette azokat ■a gátló tényezőket, amelyeket még nem sikerült gíhárítani a gyorsabb fejlődés útjából. Telte ezt nemcsak a jelenle­gi, hanem a hosszabb távú tervekre vonatkozóan is. Felmerül a kérdés — mon­dotta többek között —, hogy most, amikor az V. ötéves terv területi szervezé­sével foglalkozunk, vajon a megye jellegének megfelelően alakul-e az ipar ágazati struktúrája? ... Rendelke- zünk-e a fejlődéshez szüksé­ges feltételekkel? Igen fontos többek között a munkaerőhelyzet helyes megitésélfi. A helyenként ta­pasztalható szűklátókörűség és kényelmesség a későbbiek során súlyos károk okozója lehet. A megye igenis jelen­tős munkaerő-tartalékokkal rendelkezik. Részben, mert napjainkban is több ezren járnak el városaink körzeté­ből jóval távolabbra dolgoz­ni. részben pedig, mert 1981- ig a nagyarányú korszerűsítés eredményeképpen előrelátha­tóan mintegy 35 ezerrel csök­ken a megye mezőgazdaságá­ban dolgozók száma. A vál­lalatok jó részének vezetői azonban keveset tesznek azért, hogy a vonzáskörzetük­ben levő szabad munkaerő az üzemükbe kerüljön. Jogos panasz a szakmunkáshiány is. Képzésüket azonban gyá­ron belül kell megoldani, a gazdasági vezetők helyett ezt a feladatot sem végzi el senki. A vállalatok nem tártak fel minden lehetőséget a műsza­ki fejlesztésre. Az elavult gé­pek lecserélésére is több ener­giát kell fordítani. Az indo­koltnál lassúbb ütemben ja­vult a termékek minősége, pedig mind a bel-, mind a külkereskedelem igényesebbé vált. Megyei pártbizottségi hatá­rozat rögzíti, hogy: az építő­ipar termelését — a beruhá­zási egyensúly megteremtése érdekében — az országos át­lagot meghaladó ütemben kell növelni. E feladat végrehaj­tásában késlekedés tapasztal­ható — mutat rá a beszámo­ló. és ismételten fontos fel­adatként jelöli meg a taná­csi építőipari vállalatok fej­lesztését, kapacitásuk és szer­vezettségük növelését. A mezőgazdaságban haté­konyan érvényesül a szako­sodás, elsősorban a kukori­ca- és a gabonatermelésben. A gyümölcsfélék, a cukorré­pa és a burgonya ^termelése, a juhtenyésztés azonban nem tart lépést a fejlődéssel. Csak néhány példát ragad­tunk ki a megyei pártbizott­ság ülésén elhangzott kriti­kai észrevételekből. Tettük ezt csupán emlékeztetőül — anélkül, hogy a jó eredmé­nyek feletti örömet el akar­nánk rontani —, s azért, hogy mindenki a maga helyén te­gyen meg mindent az egyen­letes és gyorsabb fejlődés ér­dekében. N. O.

Next

/
Thumbnails
Contents