Petőfi Népe, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-23 / 45. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1974. február 23.

A népesedés kérdőjelei

Járások és városok statisztikája

Fiatalok és öregek számarányának alakulása

Keressük az összefüggést

(II.) De lássuk most ne csak ezer lakosra számítva, hanem abszolút számokban is megyénk népességének alakulását. Ezek szerint a községekben összesen 193 fő volt 1972-ben a természetes szaporodás (az élveszületések száma 4973, a halálozásoké 4780). A városokban ugyanakkor 8130 új honpolgár született és 7058-an távoztak az élők sorából, a különbözet 1072 fő

Érdemes szemügvre venni a járások. községek és városok adatait is. A bajai járásban a fogyás 59 fő s ez tíz község adataiból tevődik össze: Hercegszántón 20 fő. Bácsalmáson és Bácsbokodon 16—16. Bátmonostoron 19. Katy- máron 15. Szeremléh és Vaskú- ton 10—10. A sükösdiek 23 fővel (hetven élveszületés és 47 halálozás). a csátaljaiak és bácsborsó- diak 14—14 fővel javítanak ezen a statisztikán.

A kalocsai járás 24 községéből 13-ban .fogyást mutat a népmozgalmi statisztika, s a végeredmény: 14 fő szaporodás a járásban. Solton 40 fő. Dusnokon 26, Hartán 16. Dunavecsén 12 fő a természetes ' szaporodás, a többi helységben ennél kevesebb.

majsán 38 fő a természetes szaporodás. Gyarapszik Szánk (20) és Kunfehértó (29), s a járási végeredmény 50 fő gyarapodás.

Csak felsorolásszerűen: Kecskeméten 520. Kiskunhalason 147, Kiskunfélegyházán 108. Kalocsán 79 és Baján 25 fő volt a természetes szaporodás a jelzett esztendőben.

*

Az elmondottakból, illetve a vázlatosan felsorolt adatokból is kiderül. hogy a népesedés alakulása nem kizárólag a születések számán. gyakoriságán múlik. Szemben áll ezzel mindig az elhaltak száma, s nyilvánvaló, hogy ennek aránva is sokféle tényezővel van összefüggésben. Az elöregedett falvakban, ahonnét nagyobb volt az elvándorlás, s az idősebbek maradtak vissza, az elhalálozás is nagyobb számmal jelentkezik. Közrejátszanak az egészségügyi körülmények, s az életmódbeli különbségek is. Hasonlóképpen a születési adatokat is befolyásolják különböző tényezők. (Előzetes orvosi felügyelet, intézetben történt, születés, s a koraszülöttek életben maradása stb.)

soló ' tényezők, például a nőorvosok, gyermekgyógyászok száma stb. Az egészségügyi felvilágosítás hatékonyságával, az abortuszok számának gyakoriságával hozható összefüggésbe a koraszülések igen magas száma, mely hazánkban 11 százalék, majdnem kétszerese a legtöbb európai országénak.

*

Az összefüggések keresése felelősségteljes munka, s annál is nehezebb a feladatok meghatározása. s fokozatosan az eredmények elérése. Az utóbbi időben számos olyan országos intézkedés történt, amelynek feladata a népesedési helyzet javítása, a fokozott családvédelem. Január elsejével lépett életbe az egyszeri anyasági segély és babakelergye- juttatás együttes összegének felemelése 1100 forint helyett 2500 forintra. Felemelték a gyermekgondozási segélyt az első gyermek után 800. a második után 900. a harmadik után ezer forintra. Hosszabb ideig jár a gyermekápolási táppénz, s több lett a fizetett szabadnap. Június 1-től száz forinttal felemelik a második gyermek után járó családi

Ki a példaképed?

Nyári történet: a kecskeméti Aranyhomok kerthelység bejárata előtt álldogáló fiatalok közül odaléptem az egyik tinédzserhez, s ízléstelen Ben Quick-trikójára mutatva megkockáztattam a kérdést: talán ő a példaképed?

— Jé hecc és kész — hangzott a válasz. — Ez most a divat. A példakép egészen más. Pontosan nem tudom megfogalmazni. De jé ha van...

Tulajdonképpen nem is az a lényeg, hogy valaki ismeri-e a példakép fogalmának értelmező szétár szerinti pontos meghatározását, vagy sem. Sokkal érdekesebb az, hogy e fogalom tartalmának milyen jelentőséget tulajdonít a mindennapi életben. Erről beszélgettünk a Kcskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat fiatal kommunistáival.

— Ki a példaképed?

— Személy szerint nem tudok megnevezni senkit — válaszolt Marssó Tiborné, a csomagolóüzem szakmunkása. — De véleményem szerint a példakép nemcsak valóságos személy lehet. Én nem X. Y-hoz, hanem azokhoz az emberekhez szeretnék hasonlítani, akiknek határozott egyéniségük, akaraterejük van, meg tudják valósítani terveiket, nem tétováznak, ha fontos kérdésekben kell dönteniük Ezzel tulajdonképpen arra a kérdésre is válaszoltam, hogy milyen szeretnék lenni. Többé-kevésbé mindenki tisztában van saját tulajdonságaival, erényeivel és hibáival is.

— Sokat kell olvasnom, tanulnom. Erre korábban kevés lehetőségem volt. Az orgoványi szülői házban nyolcán voltunk testvérek. Szüleim inkább a férjhez- menést tanácsolták, mint a középiskolai továbbtanulást. Persze nem hibáztatom emiatt apámé- kat. Kevés jövedelmükből nyolc gyereket neveltek föl. Az orgoványi Sallai Imre Termelőszövetkezet ösztöndíjasaként szereztem meg Kiskunfélegyházán a baromfitenyésztő szakmunkás-bizonyítványt. Jelenleg a közgazda- sági szakközépiskola esti tagozatán a harmadik osztályba járok.

Huszonegy éves. Egy éve párttag. Egyik ajánlója a KlSZ-szer- vezet volt. Marssó Tibornét, mint aktív, rátermett KlSZ-alapszer- vezeti titkárt ismerik a gyárban. Decemberben ünnepi taggyűlést tartottak, s az alapszervezet felvette a Katona József nevet. Az ünnepi műsorra a Katona József- Színház KISZ-eséit is meghívták. A 32 tagú alapszervezet legutóbb pályaválasztási vándorkiállítást rendezett. Minden kecskeméti általános iskolában bemutatták a gyár munkáját, eredményeit tükröző fényképes tablókat.

— Miért hasznos az. ha valakinek van példaképe?

— Szerintem azért, mert mindig viszonyítani tudja önmagát valakihez, olvan emberhez. aki jó tulajdonságokkal rendelkezik.

— Éppen ezért véleményem szerint csakis olvan embert választhatunk példaképül, akit nagyon jól ismerünk — kapcsolódott a beszélgetésbe Tukacs Ferenc, a hűtőraktár segédmunkása. — De ez nem azt jelenti, hogy a példaképül választott személyt minden vonatkozásban kpvessük. Ez utánzás lenne, s erre nincs szükség. Személy szerint ugyan nekem sincs példaképem, de igyekszem azokhoz a munkatársaimhoz hasonlítani, akik becsületesen dolgoznak, élnek és jó közösségi emberek.

— Ki a jó közösségi ember?

— Példaképpen elmondom az eddigi élettörténetem: 15 éves voltam, amikor a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalathoz kerültem. Gyerekfejjel nem ismertem a munkahelyi szokásokat. Néhányon csak annyit mondtak: ezt tedd ide. ezt oda. De többen voltak, akik segítettek is. Megmutatták a gyárat, az egyes munkafolyamatokat, elmagyarázták az itteni szokásokat. Miután leszereltem a katonaságtól, a pártszervezetbe jelentkeztem. Nem vettek fel. Felhívták a figyelmemet a munkámmal, magánéletemmel kapcsolatos hibákra, de éreztem, hogy ezt jó szándékkal teszik. Sokat segítettek mindenben. Egy év múlva a KISZ- szervezet ajánlott a pártba. Egy éve vagyok párttag. Akik támogattak, meghallgatták problémáimat. őszintén bátorítottak, segítettek, igazi közösségi emberek. A példaképeim.

— Lehet-e" tudatosan példaképet választani?

— Igen, mint ahogy például barátot is lehet tudatosan választani. De sokan nem egy, hanem több ember tulajdonságaiból választják ki a számukra legszimpatikusabb jellemvonásokat, amelyek szerint dolgoznak, élnek. S szerintem ez a lényeges.

Tárnái László

A kecskeméti járásban a legtöbb élveszületést Lajosmizsén jegyezték fel az 1972-es évben (182 fő), de az elhalálozottak száma szintén magas volt (148). hasonlóképpen Tiszakécskén, ahol 151-en születtek és szintén 148-an hunytak el. Így azután a természetes szaporodás statisztikájában Szabadszállás adatai a legjobbak, 142 élveszületés áll a lakosság gyarapodásának jeleként a Statisztikában. míg az elhunytak száma 87. De kedvezőnek mondható Városföld 31 és Kerekegyháza lakosságának 27 fős természetes szaporodása is. A járás 24 községéből mindössze négy helységben mutat mínuszt a statisztika. amelynek összegező oszlopában 250 fő a végeredmény.

A kiskőrösi járás 14 községéből nyolc helyen következett be fogyás. a székhelyen viszont nullát kellett írni ebbe a rubrikába (187-en születtek, s ugyanennyien hunytak el), az összegezés is fogyást mutat. 53 fővel.

A halasi járásban Jánoshalmán legrosszabb a népesedési mutató, 45 fő fogyást jelez, míg KiskunAZ EZER LAKOSRA JUTÓ ÉLVESZÜLETÉS MAGYAR- ORSZÁGON

1880 1900'W1920 1930 1940 1950 1940 19.72

Ilyen vonatkozásban tehát feltétlenül szerepet játszik az egyes helységek lakosságának életkor szerinti megoszlása, összetétele, a fiatalok és öregek számaránya. Ezt pedig tudvalevőleg szintén sók körülmény motiválta és van hatással rá ma is. Elsősorban gazdasági körülmények, a helyben megtalálható, s a fiatalok számára is kedvezőnek tartott munkalehetőségek. Közvetve vagy közvetlenül a családosok munkába állását könnyítő bölcsődei, óvodai ellátottság, a lakás- helyzet. s a már említett egészségügyi körülményeket befolyáCA Gondosan bezárta maga mögött az ajtót, majd fölnyitotta a konyhában levő csapóajtót. Föltárult előtte a lépcső. A lépcső, amely az alagsorba vezetett.

Nem kallantyúzta ki a csapóajtót. Ügy gondolta, jobb, ha szépen leereszti maga után. Elvégre soha nem lehet tudni. Olyan is előfordult már, hogy akik kétnapos útra elindultak, valami ok miatt néhány óra múlva visszatértek a lakásba. S ha netán a csapóajtót nyitva találnák. nem lenne nehéz föltételezniük, hogy valaki járt a lakásban, netán azt, hogy esetleg még itt is tartózkodik.

Ha viszont lecsukja, akkor még egy ilyen malőr esetén is egér- utat nyerhet. Hiszen akár két- napig is észrevétlenül meghúzódhat odalent. S ennyi idő alatt csak adódna egy alkalmas pillanat arra, hogy észrevétlenül kisurranhassan a lakásból.

De hát ilyesmitől — az előjepótlékot, így együttesen 600 forint jár két gyermek után. Kedvezőbb helyzet teremtődött a három és annál több gyermekkel rendelkező családok lakáshoz juttatásában is. Időszerű és nagyon jelentős anyagi kihatású intézkedések ezek. de önmagukban mégsem elegendők. Ennél is többre van szükség itt helyben, a központi intézkedésekre támaszkodva és azoktól függetlenül.

Vajon milyen választ tudunk adni a megyében a korábban felsorakoztatott népesedési kérdőjelekre?

F. Tóth Pál (Folytatjuk.)

lekből ítélve — egyáltalán nem kellett félnie.

Zseblámpával világította maga előtt az utat, és rögvest rátalált a pincefakkra, ahová huszonhat esztendővel ezelőtt a kincseidet magába záró ládát elásták.

S amiben biztos volt, abban tényleg nem csalatkozott. Csakhogy ezért legszívesebben káromkodni támadt volna kedve. Ugyanis a tüzelőt tényleg abban a pincerekeszben halmozták föl. Úgyhogy — első saccra — legalább tíz mázsányi szenet kellett megmozgatnia ahhoz, hogy egyáltalán nekifoghasson az ásásnak.

Mindenekelőtt azonban a lomkamrába ment. Keresett — és talált — egy nagy ócska zsákdara- bót, ezzel gondosan elfüggönyözte az elég magasan levő alagsori rácsos ablakot.

Ha netán valakit mégis erre enne a fene — gondolta, és az illetőnek kedve támadna a kí- váncsiskodáshoz, akkor ne láthasson semmit.

Dannerék apró szemű lengyel

Pj fajta útburkoló anyag

Annak arányában, ahogyan bolygónk felületének egyre nagyobb részit borítja aszfalt, egyre kevesebb éltető esővíz jut a talajba. Ezt a problémát akarja, ha csak részben is, megoldani az az új „ökológiai” útburkoló anyag, amelyet a philadeplhiai „Franklin” intézet és az amerikai környezetvédelmi hivatal dolgozott ki.

Ez az útburkoló anyag speciális nagyszemcsés aszfaltbeton, amely eléggé szilárd ahhoz, hogy bármilyen súlyú gépkocsi áthaladhasson rajta, és eléggé szemcsés, hogy átengedje a vizet, ezenkívül biztonságosan megóvja az utakat az eláradástól még tropikus esőzések esetén is.

szenet hozattak ebben az évt>en, úgy hogy annak lapátolása nem ütött különösen nagy zajt. Meg Bódi egyébként is nagy óvatossággal és körültekintéssel, már- már nesztelenül dolgozott.

Nem siette el a dolgot, nem kapkodott, de rtiindvégig folyamatosan tartotta a magára erőszakolt ritmust, attól nem tért el.

És két óra telt el csupán, amikor végre földet ért a lapát. A szénhalom már a lépcső tövénél tornyosult, el is lepve jó néhány lépcsőfokot. A szenessufni pedig üresen ásított.

.Bódi alaposan szemrevételezte a távolságokat. Emlékezete szerint a ládát az ablak alatti fal tövében ásták el. Jó másfél méternyi gödörbe süllyesztették bele. Úgyhogy pontosan meg akarta a helyet határozni, nehogy egy esetleges tévedés miatt még egyszer el kelljen végeznie ezt a nehéz munkát.

Bizony az elmúlt évek során eléggé összetömörült, megkeményedett a széntároló talaja. Meg aztán tekintetbe kellett venni azt is, hogy különösebb zajt nem üthetett, mert azzal könnyen magára vonhatta volna az emeleten lakók, netán az utcai járókelők figyelmét.

Ezért az első órában csak nehezen, lassan haladt előre.

De semmi fáradtságot nem érzett. Lankadatlanul lapátolta, lazította fel ásóval a földet, mert tudta, hogy minden egyes mozdulattal közelebb férkőzik a ládához.

És nemsokára elérkezett az a pillanat, amikor a tábori ásó éle beleütközött az első hasábfába.

Bódi jól emlékezett rá, hogy

HÁRSLEVELŰ, KÉKFRANKOS, LEÁNYKA

Szőlőrekonstrukció Kiskőrösön és környékén

Cél: a nagyüzemi táblák kialakítása

annak idején hasábfákkal bélelték ki a gödröt. Került belőlük a láda alá is, fölé is.

Most két kézzel kaparta le róluk a földet. És egymás után szabadította ki mindegyiket eredeti helyzetéből.

Az idő megkorhasztotta, szinte iszétporlasztotta ezeket a hasábfákat, de azért megvoltak. Védték a ládát.

A ládát, amely néhány perccel később előbukkant alóluk.

Bódit izgalom kerítette hatalmába, amikor megpillantotta. Reszketett a keze, majd reszketni kezdett az egész teste, úgyhogy kénytelen volt leülni a gödör szélére és kis ideig pihenni. Megvárni, hogy csillapodjék a reszkefés.

Különben is nagy munka várt még rá. Frank utasítása ugyanis úgy szólt, hogy el kell tüntetni minden nyomot. Ami gyakorlatilag annyit jelentett, hogy be kellett temetni a gödröt, és a pince újra elegyengetett talajára vissza kellett lapátolni a tíz mázsányi lengyel szenet.

Hogy aki esetleg lejönne az alagsorba és szemrevételezné a dolgokat, mindent úgy találjon, ahogy az Bódi ideérkezése előtt állt.

Kivette hát és megtisztogatta a ládát a rárakódott szennytől, aztán hozzáfogott a gödör betemetéséhez.

— Csak nyugalom, nyugalom — mondogatta magában. — Hamar elkészülök én ezzel. Aztán csak az estét kell megvárni. Amikor észrevétlenül távozhatom innen. Lám, mondtam én a Robinak, hogy elég egy nap, de ő kötötte az ebet a karóhoz.

(Folytatjuk)

Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy Kiskőrös és környéke a megye egyik legnagyobb , szőlő- és bortermelő területe. A városhoz összesen 2510 hektár szőlő tartozik, ami a megye szőlőter- rületének 4,3 százaléka. Ebből azonban mindössze csak 380 hektár a nagyüzemi ültetvény, s ez a szövetkezetek kezelésében van. A többit, a 87,8 százalékot kisüzemi módszerekkel művelik. A termőterületek 50—70 százalékán százéves, vagy annál régebbi ültetésű tőkéket találhatunk, s természetes, hogy hozamuk egyre csökken, s amint az utóbbi évek felmérései bizonyítják, az átlagtermés alig haladja meg a hektáronkénti 40 mázsát. Kézenfekvő tehát a felismerés és a törekvés, hogy ebben az ágazatban az alapvető változást csakis a nagyüzemi művelésre alkalmas ületvények- kel, illetve az ültetvények korszerűsítésével, a termőképesség növelésével iehet elérni.

A város vezetői — a pártbizottság és ennek nyomán a tanács végrehajtó bizottsága — 1967. novemberében tárgyalta a témát (akkor Kiskőrös - még község volt) és meghatározta a szőlő rekonstrukcióval kapcsolatos feladatokat. A szakszövetkezetek a rekonstrukcióra vonatkozó szerződéseket 1968. januárjában meg is kötötték. A megállapodás értelmében a feladat kétirányú: egyrészt az elöregedett szőlők kivágása és újak telepítése, másrészt viszont a meglevő még jó hozamú szőlők korszerűsítése. A rekonstrukció értelmében az úgynevezett öregszőlő területét jelölték ki a feladat végrehajtására, mintegy 570 hold területtel. A végrehajtásnak az első három évben 50 holdas lépcsőkben, aztán pedig évenként 100 holdas lépcsőkben kellett volna megvalósulnia. A tervek értelmében — amelyeket a talajvizsgálatok alapján állítottak össze az Országos Minőségvizsgáló Intézetben — 100 hold kajszibarackot, 50 hold meggyet és 420 hold szőlőt kellett volna telepíteni.

A szőlőfajtákat illetően olyan javaslat született, hogy leginkább a Hárslevelű, a Leányka, a Kocsis Irma és a Kékfrankos, ezen kívül pedig csemege és étkezési szőlők kerültek volna az említett területekre. A mai napig azonban csupán 70 hold kajszit telepítettek csak el, 40 hold szőlőre előkészítették a talajt és 57 holdon tereprendezést végeztek. Figyelembe véve a terveket.

403 holdra vonatkozóan eddig semiféle intézkedés nem történt. Ennek oka, hogy időközben a homoki területekre megszüntették az állami támogatást, ami eredetileg 5Ö százalékos lett volna, de csak a talaj előkészítésére, javítására. Magának a telepítésének a költségeit 70 százalékig fizette volna az állam.

Csakhogy ez a támogatási rendszer módosult, s jelenleg átlagosan 30 százalékra mérséklődött. Ennek megfelelően tehát módosultak a rekostrukciós tervek is. A megyei tanács végrehajtó bizottságának 143/1973. számú határozata alapján a szőlőtermelés korszerűsítéséihez, fejlesztéséhez végre kell hajtani olyan felméréseket, mint a jelenlegi szőlőtermés, meg kell határoznia minden termelő üzemnek, hogy mekkora területen akar rekonstrukciót végrehajtani teljesen és részlegesen, hány hektár új telepítéssel akarják kiegészíteni a már meglevő területeket 1976-ig éves bontásban.

Ezeket a felméréseket 1,973. december 31-ig kellett megküldeni a megyei tanács vb. mező- gazdasági osztályhoz. A kiskőrösi szakszövetkezetek a területi szövetséggel és a városi tanács ellátásfelügyeleti osztályával egyeztetve ezeket a felméréseket a megszabott határidőre elküldték, s a negyedik ötéves terv hátralevő időszakára vonatkoztatva éves bontásban állapították meg a rekonstrukció ütemét, mértékét. Ennek megfelelően a közös nagyüzemi rekonstrukció során 1975-ben a Petőfi szakszövetkezet 30 hektár újtelepítést létesít (a Toldi szakszövetkezet 4973-ban 9 hektár újtelepítést létesített).

A rekonstrukció természetesen nem csak új kultúra telepítését jelenti, hanem a korszerűsítést is. Az elmúlt évben a város területéhez tartozó szőlőkben. — közös, nagyüzemi, tagsági nagyüzemi és tagsági kisüzemi részletezésben — összesen 105 hektáron végezték el a korszerűsítésit, 1974-ben további 40, jövőre pedig újabb 86 hektár szerepel a korszerűsítési tervekben. Az új telepítéseknél pedig tavaly 126 hektáron végezték el ezt a munkát, 1974-ben 40 hektár, 1975-ben pedig további 92 hektár szőlő telepítése a cél. A rekonstrukció további feladatai már majd az ötödik ötéves terv előirányzataiban fognak szerepelni.

G. S.-i:

1