Petőfi Népe, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-23 / 45. szám

kßGK/7 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az Elnöki V, AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évf. 45. szám Ára: 90 fillér 1974. február 23. szombat Tanács ülése A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletben szabályozta a külföl­diek ingatlanszerzését. Adás-vétel, csere, vagy ajándékozás útján a jogszabályban meghatározott sze­mélyek csak előzetes engedéllyel szerezhetnek Magyarországon in­gatlant. Az Elnöki Tanács határozatot hozott a hazánk felszabadulásá­nak évfordulója alkalmából az államigazgatásban, a gazdasági és kulturális élet területein, valamint a fegyveres testületekben dolgo­zók számára adományozható ki­tüntetésekről. Időközi országyyűlési képviselő- választást írt ki az Elnöki Tanács a megüresedett Békés megyei 8-as számú országgyűlési képvi­selői választókerületben 1974. áp­rilis 21-re Az Elnöki Tanács végül bírák felmentéséről. megválasztásáról hozott határozatokat és egyéni kegyelmi ügyben döntött. (MTI) EGY MUNKAHELY = 1 MILLIÓ 100 EZER FORINT A halasi nagyberuházás előkészületei A gyorsuló ütemben végbemenő textilipari rekonstrukció jóvoltából új technikai eszközök és feldolgozási módszerek honosodnak meg az üzemekben. Az áruházakban pedig en­nek eredményeként divatosabb, korszerűbb anyagokhoz, fel­sőruházati cikkekhez jutnak a vásárlók. Az idén is több milliárd forintot tesz ki a beruházások ér­téke az országban. Az összeg nagyobb részéből tovább foly­tatódnak a már megkezdett vállalati gépvásárlások és~ épít­kezések, illetve államilag kiemelt, egyedi nagyberuházások kezdődnek. Az egyik színhely Kiskunhalas. Mintegy 1400— 1500 embert foglalkoztató síkkötőgyár létesül itt 1979-re Ha­lasi Kötöttárugyár elnevezéssel, csaknem 800 millió forin­Az idén már 28 lakás alapozásá­tos ráfordítással. A tervezett, kétműszakos ter­melést figyelembe véve egy-egy munkahely létrehozása tetemes pénzbe, körülbelül 1 millió 100 ezer forintba kerül. Az üzemben két év múlva — legalább is rész­legesen — meg kell kezdődnie a munkának. 1976-ban már 33 mil­lió forintos termelési érték létre­hozására szól a terv. ami körül­belül tízszeresére növekszik az évtized végéig. Ennél a modern kötő- és hur­kolóipari vállalatnál a fonal tisz­tításától kezdve mindent, ami a konfekcióáru előállításához szük­séges, egy helyütt végeznek majd el. A kiindulásul szolgáló első, 11 ezer négyzetméteres alapterületű, hatalmas csarnok tető alá került, s várja a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozóit, hogy folytassák a' munkát. Szántóföldön, A kormány által jóváhagyott egyedi nagyberuházás előkészü­letei azzal kezdődtek meg, hogy a megyei tanács ipari osztálya felmérte az adottságokat és ja­vaslatot tett a kötöttárugyár lé­tesítésére Kiskunhalason, ahol igen alacsony az ipari foglalkoz­tatottak aránya. A városban el­készült a munkaerőmérleg, és ki­rajzolódtak annak a 15—20 kilo­méteres vonzási körzetnek a ha­tárai is. ahonnan jelentkezőkre számíthatnak. Ilyen községek so­rakoznak például a kelebiai vas­útvonal mentén. Kiskunhalason ugyancsak sok olyan asszony él, aki szívesen dolgozna a gyárban, ha sikerül óvodában elhelyeznie a gyermekét. A ráfordítási ösz- szegből egyébként erre a célra is jut. akárcsak a lakások építésére. kertészetben hoz látnak hozzá. Bács-Kiskunra elsősorban a szükséges építőipari kapacitásról való gondoskodás, a szakmunkás- képzés megszervezése és általá­ban a munkaerő garantálása vár az előkészületek során. Az intéz­kedési tervek elkészültek. Meg­alakult és hozzáfogott a munká­hoz az a koordinációs bizottság is. amely a párt- és tanácsi szer­vek, a minisztérium, a beruházó, a tervező, a kivitelező vállalatok, valamin^ a patronáló HÖDIKÖT képviselőiből áll. A megvalósí­tásról nemrég a Könnyűipari Mi­nisztérium és Bács-Kiskun megye vezetői tárgyaltak Kecskeméten. Az egyik legsürgősebb feladat a síkkötés gyakorlására alkalmas tanműhely létrehozása, összesen 175 szakmunkástanuló képzése in­dul meg az idén. akikre majd a kötöttárugyárban várnak a szak­mai és emberi boldogulás esélyei. A vidéki tanulók számára kollé­gium épül. Az idősebb és tapasztalt test­vér a Hódmezővásárhelyi Divat­kötöttáru Gvár elvállalta, hogy szakmai és szervezési segítséget nyújt egészen az első. önálló lé­pésekig. Jánoshalmi telephelyén már úgy iskoláznak be szakmun­kástanuló fiatalokat, hogy közü­lük többen a járási székhely nagy üzemében fognak majd dolgozni. 24 ezer hektár fiatal erdő A Kiskunsági. Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdasághoz összesen 64 ezer hektár fenyves, nyárjas és egyéb lombos erdő tartozik. Er­deinek több. mint harmadrésze — 24 ezer hektár — már új telepí­tésű, legfeljebb 20 esztendős. Az idén ismét nagy területen ültetik el a csemetéket, az 1640 hektá­ron — a gyenge talajadottságok miatt — főként fenyveseket ala­kítanak ki. zömében feketefenyőt telepítenek. A lombos fák legna­gyobb része. 70 százaléka a nyár, a többi pedig akác. Tölgyes csu­pán Mélykút és Kunpeszér hatá­rában található másutt nem na­gyon él meg. Tavaly 166 ezer köbméter fát értékesítettek, illetve dolgoztak fel. A papíriparnak, a mohácsi farostlemezgyárnak szállítottak, de vittek külföldre is; Ausztriába, Svájcba, Olasz- és Görögországba, az NSZK-ba. Jánoshalmi üze­mükben 55 ezer köbméter fából készítettek rakodólapokat, lap­elemeket. szőlőkarót és oszlopot. A gazdaság csemetekertjeiben 40 millió kis fát neveltek, legna­gyobb részt fenyőt. A csemeték felét termelőszövetkezeteknek, ál­lami gazdaságoknak adták el. a többit pedig saját telepítéseiken használták fel. Nem ment veszen­dőbe a tűlevelű erdők tisztításá­ból származó fenyő sem. 300 va­gonnal szállítottak belőle az illó­olajok előállításával foglalkozó vállalatoknak. • Epiii a fóliasátor a bátyai Pirospaprika Tsz-ben. Az idén 220 hol­don termesztenek paradicsomot. Ehhez a palántát 50 fóliasátorban és 32 hollandi-ágyban nevelik. • Szőke Ferenc traktoros, a bajai Augusztus 20. Tsz S09 holdas ku­koricatábláján már a simítást végzi. Ha az Idő megengedi, szeret­nék a vetést márciusban megkezdeni. Uj, szép formájú víztorony Szokatlan for­májú, a fel­fújt gumitöm­lőhöz hasonló víztornyot sze­relnek Kapos­várott. Az Eu­rópában egye­dülálló, 500 köbméteres acélszerkezetű HIDROTORUS víztornyot az UVATERV ter­vei alapján a Lajosmizsei Vízgépészeti Vállalat készí­tette. A vízto­rony a kapós- hegyi új város­rész lakóinak biztosítja az ivóvizet. (MTI Foto — Kozák Albert felv. — KS) Hazánkba látogat Ion Gheorghe Maurer Fock Jenőnek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnöké­nek meghívására a közeli napokban hivatalos, baráti látogatásra Ma­gyarországra érkezik Ion Gheorghe Maurer, a Román Szocialista Köz­társaság Minisztertanácsának elnöke. (MTI) Nyers Rezső hazautazott Lengyelországból Vetőmag­termesztés tizenkétezer hektáron A Vetőmag-termeltető és Érté­kesítő Vállalat Duna—Tisza közi Központja a megyében a tavaszi vetésű növényekből 12 ezer hek­táron termeltet szerződéses ala­pon különböző magféleségeket. Az idén tovább javul a kapcso­lat a vállalat és a mezőgazdasá­gi nagyüzemek között. Először történik meg, hogy borsómag ter­mesztésére több éves együttmű­ködési szerződést köt a terme­lőkkel. Az öt évre szóló megálla­podás mind a két fél számára előnyös. A szerződés szerint a vál­lalat térítésmentesen ad szakta­nácsot. száz hektáronként egy bor­sóadaptert. vagy egyéb célgép ese­tén 4 ezer forintot saját fejlesz­tési alapjából. Ezen kívül a ter­melő mázsánként 50. exportra történő szállítás esetén 80 forint felárat kap. Eddig tizenkét termelőszövetke­zet és egy állami gazdaság hatá­rozta el. hogy ilyen együttműkö­dést alakít ki a vállalattal. Eb­ben az évben 1350 hektáron ter­mesztenek borsómagot. A követ­kező esztendőkben ez a terület emelkedni fog és eléri a 2000 hek­tárt. A felvásárlási árak 850—1050 forint között mozognak mázsán­ként a borsóvetőmagnál. Ha a gazdaság fémzárolva adja át a szaporítóanyagot, mázsánként to­vábbi 200—250 forinttal többet kan a termékéért. Nagy az érdeklődés az étkezési paprikamag termesztése iránt is. Ezer hektáron termesztenek lu­cerna-. ugyanekkora teriileten somkóróvetőmagot a megye gaz­daságai. A szója iránt is egyre több gazdaság érdeklődik. Ezt is ezer hektáron termesztik az idén. Vetőmag céljára az újsolti Kos­suth Termelőszövetkezet. A sza­badszállási Egyesült Lenin Ter­melőszövetkezet pedig 374 hektá­ron ipari célra. Az olajos magvak közül a nap­raforgó érdemel említést. Kétezer hektár mag termesztéséire szer­ződtek. A különböző takarmányfélesé­gek vetésére 60 vagon magot ren­deltek a gazdaságok, ebből negy­venet már kiszállítottak. A többi szállítása folyamatosan történik ezekben a napokban. Üj dolog, hogy a hibridkukori­ca-vetőmagoknál a csíraszámot ■fizetik a gazdaságok, nem a mennyiséget. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak erre vonatkozó rendelkezése messzemenően a mezőgazdasági üzemek javát szolgálja. A leszál­lított tételekről vetőmagminősítő bizonyítványt adnak, így a meg­rendelő teljes mértékben tájéko­zott a szaporító anyag csíraképes­ségéről. használati értékéről. En­nek birtokában pontosan be tud­ja állítani a vetőgépet úgy, hogy a kívánt tőszámot elérje. Eddig összesen 150 vagon hib- ridkukorica-vetőmaeot rendeltek az üzemek, ebből több mint 50 vagon már a helyszínen van. A vállalat megyei központjában ka­pott információ szerint legkésőbb március 25-ig az összes hibridku­korica-vetőmagot kiszállítják az üzemekbe. K. S. Nyers Rezső, az MSZMP PB tagja, a KB titkára háromnapos lengyelországi látogatásának be­fejeztével pénteken délelőtt ha­zautazott Varsóból. Búcsúztatására a repülőtéren megjelent Jan Szydlak, a LEMP PB tagja, a KB titkára. Zbigniew Madej. a párt kb gazdasági osz­tályának vezetője. Jelen volt Né­Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter olaszországi hivata­los látogatása befejeztével pénte­ken elutazott Rómából. A római repülőtéren Áldó Moro olasz kül­ügyminiszter és más hivatalos személyiségek búcsúztatták. Elutazása előtt .Andrej Gromi­ko a következő nyilatkozatot tet­te; Befejeztük megbeszéléseinket és tárgyalásainkat az olasz állam­férfiakkal. A látogatás eredmé­nyeiről ma közleményt hoztak nyilvánosságra. Egészében véve elégedett vagyok a létrejött talál­kozók eredményeivel. Feltétele­zem, hogy találkozóink hozzájá­meti József, hazánk varsói nagy­követe. Nyers Rezső a KGST-együttmű- ködés témaköréről, a szocialista gazdaság tervezési és irányítási rendszerének kérdéseiről, és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésé­ről folytatott eszmecserét a len­gyel testvérpárt vezetőivel. Meg­tekintett néhány üzemet és épít­kezést is-. (MTI) rultak az országaink közötti kap­csolatok fejlődéséhez, a Szovjet­unió és Olaszország államférfiai közötti megfelelő kontaktusok bő­vítéséhez. Felhasználom az alkalmat, hogy ismét megemlítsem: Aldo Moro olasz külügyminisztert a szovjet kormány meghívta, látogasson el országunkba, örömmel számolha­tok be arról is, hogy a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének nevében megerősítettem Giovanni Leone olasz köztársasá­gi elnök szovjetunióbeli látoga­tásra szóló meghívását. Mint is­meretes. mindkét meghívást elfo­gadták. (TASZSZ) Gromiko befejezte Olaszországi látogatásait Tulajdonosok közgyűlései Ma kezdődnek a mérlegzáró közgyűlések Bács-Kiskun me­gye ipari szövetkezeteiben. Elsőként Mélykúton és Kis- kunmajsán jön össze a tag­ság, hogy meghallgassa a ve­zetőség számadását az el­múlt gazdasági évről. Az 1973- as esztendő jövedelmezően alakult, átlagban mintegy 12 százalékos nyereséget hozott. Csupán Bácsbokon vesz­teséges a mérleg, de egészen minimális deficitről van szó. A többi szövetkezetnél körül­belül 20 munkanap bérének megfelelő nyereségrészesedést fizetnek. A közgyűlések új vonása, hogy a vezetőség értékelése, valamint az ellenőrzéssel meg­bízott felügyelő bizottságok be­számolói mellett a nő bizott­ságok véleménye is hangot kap. Mélykúton — ahol ma van a közgyűlés — egyébként már olyan létesítmények könnyítik meg a háziasszo­nyok életét, mint például az önköltségi áron rendelkezésre álló mosoda, vagy az üzem területén felállított, a legfon­tosabb élelmiszeripari és ház­tartási cikkeket árusító bolt. A megye ipari szövetkezetei­ben a többgyermekes anyák többletrészesedéshez is . jut­nak, amiben ugyancsak a nőkről való fokozottabb gon­doskodás nyilvánul meg. Az egymilliárdv 600 millió forintot meghaladó árbevétel forrásai közül számunkra kü­lönösen azok az adatok érde­kesek, amelyek a lakossági szolgáltatás és javítás helyze­téről vallanak. Az ágazat fej­lődését esetleges visszamara­dottságát a szövetkezet tagjai ugyanúgy érzékelik, mint bárki más a községben vagy a városban. A beszámolók jelentős változásokról tanús­kodnak, ami egyaránt megnyilvánul a kormány által kiemelt főbb te­vékenységekben: a textiltisz­tításban, a gépkocsiszervizek bővítésében, a háztartási gé­pek, rádiók, tévék javításában, valamint a személyi szolgál­tatásokban. A szükséghez ké­pest lemaradt — sőt kis mér­tékben vissza is fejlődött — a lakáskarbantartás, amit sürgősen pótolni kell. Tavaly további új egységek, korszerű szolgáltató részle­gek és szervizek kezdték meg működésüket. A háziasszonyok munkáját könnyíti például a Kecskeméten megnyílt gyors- mosoda. Üj textiltisztító üzem várja a megrendelőket Kis­kunhalason. Rövidesen Kis­kőrösön is avatnak egy ilyen üzemet. Kiskunfélegyházán pedig több tevékenységet át­fogó szolgáltatóház épül. Az ÁFÉSZ-ekkel való együttmű­ködési program keretében ma már 55 közös felvevőhely áll a lakosság rendelkezésére. Az úgynevezett személyi szol­gáltatásoknál — ide tartozik egyebek között a fodrászat — kulturáltabb körülményeket teremtettek a szövetkezetek, így jöttek létre vonzó fodrász- és kozmetikai szalonok, töb­bek között Tiszákécskén, va­lamint Kecskemét új lakóne­gyedében, a Széchenyivár Ói­ban. A javító-szolgáltató tevé­kenység csaknem 10 százalék­kal növekedett 1972-höz mér­ten. A fejlődés újabb lépcső­fokát jelenti annak a folya­matnak, hogy az ember sza­badabban gazdálkodhasson az idejével. Az eredményeket nagy vo­nalakban valahogy az eddig elmondottak alapján érzékel­tetik majd a beszámolók. A .február végén és márciusban zajló közgyűléseken a rész­letek megvitatása közben és a további tennivalókra vonat­kozóan bizonyosan jó néhány javaslata lesz a tagságnak, valamint a helyi pártbizottsá­gok, a tanácsok és a megyei szövetség képviselőinek is. A tagok felelősséggel döntenek majd a részesedési és fejlesz­tési alapok felhasználásáról, a még céltudatosabb gazdálko­dás érdekében. Ez természe­tesen a szövetkezetek tulaj­donosainak és társadalmunk­nak egyaránt érdeke. H. F.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents