Petőfi Népe, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-22 / 44. szám

r __ r ~ 1 várható időjárás ma estig: időnként i nni ÁR As felszakadozó felhőzet, néhány helyen Jl mJ V/ «J JA- XV ílkJ kisebb eső, a magasabb hegyeken hó­szállingózás. Éjszaka mérsékelt, napközben időnként megélénkülő északi, északkeleti szél. Néhány mélyebben fekvő helye”Ítalnkaí,z reggeli köd. Legmagasabb nappali hőmérséklet 5—10 fok kozott. (MTI) ______________________________ VI LÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évf. 14. szám Ára: 90 fillér 1974. február 22. péntek Kádár János fogadta Abduszalem Dzsalludot Elutazott hazánkból a líbiai küldöttség Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára csütörtö­kön délelőtt a Központi Bizott­ság székházában fogadta Abdu­szalem Dzsalludot, a Líbiai Arab Köztársaság miniszterelnökét, a Forradalmi Parancsnoki Tanács tagját. A találkozón jelent volt Focic Jenő, a Minisztertanács elnöke. A Líbiai Arab Köztársaság el­nöke tegnap délben ebédet adott Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének tiszteletére, majd dél­után elutazott hazánkból. Dzsal- luddal együtt elutaztak kíséreté­nek tagjai, köztük Taha Serif Be- namer közlekedésügyi és villa­mossági miniszter és Dzsadalla Azzuz Talhi iparügyi miniszter. A mozgalom kétéves tevékenysége a Hazafias Népfront megyei bizottságának jr* __jj A Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei Bizottsága teg­nap Kecskeméten dr. Bodóczky László elnökletével ülést tar­tott. A megtárgyalandó problémák között elsőként szerepelt „A Hazafias Népfront-mozgalom feladatai a népesedéspoliti­kai munkában”, amelynek előadója Antalfia Jenő, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának osztályvezetője volt. A na­gyon időszerű, s egyben érdekes előadást alapos vita követte, amelynek során kirajzolódtak a népfrontmozgalom ezzel kap­csolatos megyén belüli tennivalói. HAGYOMÁNYOS ÉS KORSZERŰ MÓDSZEREKKEL Fejleszteni kell a zöldségtermesztés megvizsgálják, milyen akadályai vannak a munkának, s mik a to­vábblépés .lehetőségei. A tanács­kozáson megjelent dr. Glied Ká­roly, a megyei tanács elnökhe­lyettese, dr. Matos László, a me­gyei pártbizottság gazdaságpoli­tikai osztályvezetője, a MÉM ku­tatási főosztályát pedig dr. Sza- lóczy Bálint képviselte. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes előadásában az élelmiszer-gazda­ság általános fejlődéséről szólt, majd a zöldségtermesztés és -for­galmazás gondjaival foglalkozott. Elmondotta, hogy tavaly Magyar- országon az egy főre jutó zöld­ségfogyasztás 80 kilogramm volt, ugyanakkor a táplálkozási kultú­(Pásztor Zoltán felvételei) rában magas színvonalat elért országokban 150—160 kilogramm jutott egy lakosra. Hazánkban 125 ezer hektáron termett zöld­ség, ebből 15 ezer hektár volt a paradicsom. A termesztési kedv nem növekedett, sok helyütt fel­hagytak a hagyományos módsze­rekkel, a korszerűt pedig nem fejlesztették kellőképpen. A ház.- táji gazdaságok sem kaptak ele­gendő támogatást. Elemezve a tapasztalatokat, nyilvánvalóvá vált, hogy nem le­het csak a konzervipar számára, \ vagy csak friss fogyasztásra ter­melni, a kettővel együtt kívána­tos foglalkozni. A miniszterhe­lyettes szólt a szaporítóanyag­gondokról, majd a háztáji terme­lésről. Jó példaként említette a Galga menti községeket, ahol a 15 hektárt is meghaladja a kis­gazdaságok fóliafelülete. A fo­gyasztói árakkal kapcsolatosan el- mondbtta, hogy mérlegelik az ál­lami beavatkozás lehetőségeit an­nak érdekében, hogy a vásárlók kevésbé érezzék az ármozgást. Báldy Béla, a ZKI tudományos főosztályvezetője előadásában át­tekintette a paradicsomtermesztés, -nemesítés fejlődését, összefoglal­ta a gondokat, a tennivalókat. Elmondotta, hogy az ágazat fej­lődése másfél évtizede kezdődött; akkor a termőterület H—14 ezer hektár között váltakozott, a ho­zam hektáronként 130 mázsa volt. Tavaly líj ezer hektárról takarí­tottak be átlagban 220 mázsát hektáronként. Megállapítható, hogy a termelés színvonala nö­vekedett, s ebben nagy szerepe van az ' új fajtáknak és a kor­szerű agrotechnikai módszerek­nek is. Jellemző azonban a ha­gyományos és a teljes gépesíté­sen alapuló termesztési mód egy- másmellettisége. valamint az üze­menként nagymértékben válto­zó hozam. Az összes termőterü­let mintegy 5—6 százalékán fo­lyik gépi betakarításra alapozott termelés, és az erre való teljes áttérésnek ma még sem az anya­gi, sem a tudományos-műszaki feltételei nincsenek meg. Ugyan­akkor a mind jobban korszerű­södő mezőgazdasági nagyüzem szervezetébe egyre nehezebből illeszthető a hagyományos, kézi szedéses módszer. Ahhoz, hogy a népgazdasági igényeknek meg­felelő mennyiségű és minőségű ■paradicsom álljon rendelkezésre, ki kell fejleszteni — lehetőleg a feldolgozó üzemek közelében — a bázisgazdaságokat, s ezekben az üzemekben alkalmazni a ku­tatás és termesztés legújabb eredményéit. Az elfedő ezután részletesen ismertette az intézet­ben folyó kutatási munkát. Az előadásokat hozzászólások és vita követte. D, É. Több gépet vár a mezőgazdaság a takarmánytermesztéshez Az ülés második témaként meg­vitatta és elfogadta azt a beszá­molót, amelyet a népfront me­gyei bizottsága az V. kongresszus óta végzett. A beszámoló hangsú­lyozta, hogy jelentősen erősödött a népfrontmozgalomnak a köz­életben elfoglalt helye és szere­pe. Éppen ezért a megyei bizott­ság is hivatásának és kötelessé­gének érzi, hogy minden olyan kérdést napirenden tartson, amely a megye lakosságának egészét, egyik vagy másik osztályát, il­letve rétegét foglalkoztatja. A beszámoló megállapította, hogy az eltelt csaknem két esz­tendő alatt a népfrontbizottsá­gok jól éltek a lehetőségekkel, munkájuk rendszeresebbé vált és hasznos fórumaivá váltak a köz­életnek. A számvetés nagyon ha­tározottan foglalkozott azokkal a tennivalókkal, amelyek szüksége­sek a szocialista nemzeti egység A Hazafias Népfront megyei bi­zottsága február 25. és március 6. között rnagyar—bolgár, illetve magyar—NDK barátsági napokat rendez Kiskunfélegyházán, Kecs­keméten, Baján és Kelebián. A magyar—bolgár napok meg­nyitójára február 25-én kerül sor Kiskunfélegyházán, ahol a Bolgár Kultúra képviselője áru- és aján­dékkiállítást nyit meg az aján­dékboltban. A nap folyamán a Móra Ferenc Gimnáziumban elő­adás hangzik el a bolgár ifjúság életéről és a bolgár ifjúsági moz­galom feladatairól. Az előadást filmvetítéssel teszik színesebbé. A városi művelődési házban feb­ruár 25-én este hat órakor nyílik meg a bolgár ikonfestészet leg­jobb alkotásait bemutató kiállí­tás. Ugyan ebben az időpontban Gátéron magyar—bolgár barátsá­gi nagygyűlést tartanak a községi művelődési házban. Ezt követően Kiskunfélegyházán, a művelődési házban az Állami Déryné Szín­ház előadásában az érdeklődők megtekinthetik Koljo Georgiev: önmagad bírája című kétrészes színpadi művét. 1 Február 26-án Kecskeméten folytatódnak a magyar—bolgár barátsági napok .eseményei. A továbberősítése érdekében. Ezzel kapcsolatosan megállapította, hogy tovább erősödik a munká­sok részvétele a népfrontbizott­ságokban ; együttműködési meg­állapodás alapján akciók szer­vezésével javult a kapcsolat a szakszervezetekkel; az értelmi­ség újabb és újabb erőit vonják be a közéletbe és határozottab- bak a törekvések a kispolgári ré­tegekben végzett politikai mun­kára. A számadás szól arról is, hogy a nőbizottságok hatékonyabban tevékenykednek a lakóterületi munkában. Egyre több nő kap­csolódik be a közéletbe, amely­nek egyik bizonyítéka az is, hogy a népfrontbizottságok tagjainak 31 százaléka nő. A megyei népfrontbizottság az elmúlt két esztendő során első­rendű feladatként kezelte az if­júság, a jövő nemzedék közélet­megyeszékhelyen délután négy órakor az óvónőképző intézeti dísz­termében magyar—bolgár barát­sági nagygyűlést tartanak. Március 3-án Kecskeméten, a Katona Jó­zsef Színház előcsarnokában mu­tatják be a bolgár ikonokat. Ugyancsak ezen a napon a szín­házban délelőtt 10 órakor Pancso Pacsev: A négy süveg című me­sejátéka kerül színre. Az előadást baráti beszélgetés követi. A magyar—NDK barátsági na­pok megnyitójára március 4-én kerül sor. Az MSZMP megyei oktatási igazgatóságán előadás hangzik el a magyar—NDK kap­csolatokról. az NDK bel- és kül­politikájáról. Másnap — március 5-én — délelőtt 10 órakor Baján a Frankel Leó Gimnázium tan­testületével és diákjaival talál­koznak a barátsági napok német vendégei. Délután barátsági nagy­gyűlés lesz • a Férfi Fehérne­műgyárban. Március 6-án Kis­kunhalason kerül sor barátsági nagygyűlésre. Ugyanezen a na­pon — március 6-án — Kelebián a művelődési házban előadás hangzik el a magyar—NDK kap­csolatokról. valamint levetítik a X. VIT című filmet. G. S. napirendjén re való nevelését. Jó munkakap­csolat alakult ki a KISZ megyei bizottságával, amelyet ugyan­csak együttműködési megállapo­dás alapoz meg. A népfrontbi­zottságoknak jelentős szerepe volt az ifjúsági klubok létreho­zásában és a KISZ-en kívüli fiatalok közéletbe való bevonásá­ban. Ennek egyik eredménye az, hogy a fiataloknak különösen ki­emelkedő az aktivitásuk a köz­ségpolitikai munkában, a község­szépítésben, fásításban és a hon­ismereti mozgalomban. Az értelmiség közreműködése a bizottságok munkájában na­gyon jelentős és egyre számotte­vőbb a mezőgazdasági értelmi­ség, állatorvosok, egészségügyi dolgozók, prógyszerészek, jogá­szok részvétele is a mozgalom- ban. De még tovább kell lépni: több műszaki értelmiségit és több közgazdászt szükséges bevonni a mozgalom különböző területein. A beszámoló megállapította: „Erősödött mozgalmunk közéleti fórum jellege ... Számos témát vitatták meg a szákemberek rész­vételével városokban, községek­ben. A viták és a jelzések alap­ján sikerült sok kérdésben előre jutni az utóbbi időben. Különö­sen jelentős volt a közlekedés, a kereskedelem, az egészségügyi ellátással kapcsolatos vitasorozat, a közélet tanyaterületű fóru­mai ... A mozgalom jelentős munkát fejt ki a közéleti demok­ratizmus fejlesztése érdekében, széles körű tájékoztatást nyújt a törvények ismertetésével...” A jelentés megállapította, hogy a megyében működő 64 tanyai népfrontbizottság többsége rend­szeresen működik és a tájékozta­tás a társadalmi erők mozgósí­tása szempontjából is jelentős fó­rumot biztosít a mostohább ellá- tottságú területeken is. Részletesen szó esett a társa­dalmi és gazdaságpolitikai prob­lémákról, az alkotmányos fel­adatok ellátásáról, a nőpolitikái tevékenységről, a művelődéspoli­tikát befolyásoló munkáról, vala­mint a béke és barátsági tevé­kenységről. A Hazafias Népfront megyei bizottságának ülése végül elfo­gadta az 1974. évre szóló munka­tervet. Az élelmiszer-gazdaság és ezen belül a mezőgazdaság a vártnál jobban fejlődött az elmúlt esz­tendőben. A zöldségtermesztők azonban változatlanul gondokkal küszködtek, eredményeik koránt­sem voltak olyan jók, mint az egyéb ágazatokban. Az egyik leg­fontosabb konzervipari növény, a paradicsom termesztésével fog­lalkozó gazdaságokban is számos probléma akadt. Dr. Balázs Sándor, a Zöldség- termesztési Kutató Intézet igaz­gatója nyitotta meg azt a tanács­kozást, amelyet tegnap Kecske­méten rendeztek. A mezőgazda- sági üzemek, a feldolgozó ipar, a kereskedelem és a kutatóintézetek szakemberei gyűltek össze, hogy • Váncsa Jenő előadását tartja. • A tanácskozás résztvevői Többszörösen kiválók 3. oldal Rólad van szó 4. oldal Tárgyalóteremből 4. oldal A népesedés kérdőjelei 5. oldal Sport Tavaly négy százalékkal emelte termelését Bács-Kiskun megye mezőgazdasága. A negyedik öt­éves terv eddigi szakaszában az állattenyésztés fejlődött gyorsab­ban. Az állatszámlálás adatai szerint december végéig 868 ezer­re emelkedett a megyében a ser­tésállomány, ami 17 százalékos növekedésnek felelt meg. A szarvasmarha-állomány egv év alatt 3,3 ezerrel gyarapodott. Az emelkedés üteme 2,4 százalék. 1973-ban megkezdődött! a nö­vénytermesztés felzárkózása, de csak az ötödik ötéves tervben áll helyre az egyensúly a két gazdál­kodási ág között. Akkor zavarta­lan az állattenyésztés, ha a ter­melő a szükségletnek megfelelő mértékben és választékban juthat hozzá a takarmányhoz. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, az Ag­rártudományi Egyesület, az állat- tenyésztési felügyelőség, a Ho­mokhátság) TESZÖV több éves gyakorlat szerint tegnap Kecske­méten megyei takarmánygazdál­kodási tanácskozást rendezett, hogy az idei teendőket megvitas­sa. Gádor József, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője tartott vitaindítót, majd Boór Károly, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője is­mertette a takarmányellátás, gaz­dálkodás helyzetét. Eszerint a ha­zai állatállomány takarmányszük­séglete évente 8,6 millió tonna. A takarmánytermelés ennél maga­sabb, megvan a szilárd alap, de a fehérjeellátás még nem érte el a kívánt színvonalat. A hazai fe­hérjetakarmány-termesztés fej­lesztésével csökkenteni lehetne a behozatalt. Nagy jövője van a szójababtermesztésnek, g. külön­böző hulladékfehérjék, mint ta­karmány-alapanyag feltárásának. Máté János, az Országos Ta­karmányellenőrző Felügyelőség igazgatója az intézet tavalyi vizs­gálatainak tapasztalatait elemez­te. A keveréktakarmányok, tá-ok készítésénél nem mindig ragasz­kodtak a recept szerinti összeté­telhez. A minták 6 százalékát fe­hér jehiányosnak találták a Bács- Kiskun megyében megvizsgált ké­szítményeknél is. Patay János, a SZÖVOSZ elnökhelyettese a fo­gyasztási szövetkezetek takar-' mányforgalmazási szerepét mél­tatta. Tavaly már 300 ezer tonna táptakarmányt adtak el az AFÉSZ-boltok az országban a , háztáii és kisgazdaságoknak, két­szer annyit mint egy évvel ko­rábban. A választék azonban hiá­nyos. A gabonafelvásárló vállala­tok nem tudtak elegendő nyúl- nevelő tápot szállítani az ÁFÉSZ­szakcsoportoknak. Még két előadás hangzott el a tanácskozáson. Kezdi Pál, a Ga­bonatröszt osztályvezetője a ke- veréktakarmány-gyártás további terveiről beszélt. Dr. Szabó Szűcs János, a PHYLAXIA Vállalat igazgatója a takarmánykiegészí­tők és tápszerek gyártásának helyzetét ismertette. A vitában felszólalók kifogásolták többek között, hogy a szálas takarmány­termesztés fejlesztéséhez kevés a gép. Az AGROKER alig kap gé­pet a külkereskedelemtől. A csá- volyi Egyesülés Tsz-ben például, ha a két NDK-gyártmányú, E— 281-es és E—300-as típusú kom­bájn tönkremegy. 600 hektár lu- cernaföld termése megy veszen­dőbe. Hasonló helyzetben számos mezőgazdasági nagyüzem van Bács-Kiskun megyében. Ezen a tarthatatlan helyzeten kell sürgő­sen változtatni. Különben meg- torpan az állattenyésztés, elsősor­ban a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése. K. A. Barátsági napok a megyében 7. oldal Készülnek a villamosmotor­alkatrészek • Az ÉVIG bajai gyárában dolgozik a Venus szocialista brigád, amely villamosgépek alkatrészeit készíti. Jelenleg a villanymotorok szén- kefenyilását lezáró burkolatokat szerelik. Felvételünkön Burkovies József, Máriás János és Gabler' Ferenc, a szocialista brigád tagjai burkolatok készítése közben.

Next

/
Thumbnails
Contents