Petőfi Népe, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-19 / 41. szám

/. " VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évf. 41. szám Ára: 90 fillér 19*4. február 19. kedd Ülésezik a Béke-világtanács v népünkön az elnökségben balról az első Pethő Tibor, a BVT tagja, az Országos Béketanács elnökhelyettese, a magyar delegáció ve­zetője. (Telefoto—BTA—MTI—KS) A Béke-világtanács szófiai ülés­szaka bizonyos módosításokat eszközölt a tanács felépítésében. Határozat született arról, hogy a BVT eddigi vezető szervei — az elnökség és a titkárság — mel­lett megalakítják az elnökség irodáját is. Az iroda, amely éven­te három-négy alkalommal tartja üléseit, de sürgős esetben rend­kívüli ülésre is összehívható, az elnökségi határozatok végrehaj­tásáért lesz felelős; választott tagjai között helyet foglal a BVT főtitkára is. A küldöttek határozatot hoztak arról is, hogy a BVT elnöksége és az egyes nemzeti békemozgal­mak vezetői között rendszereseb­ben. évente két-három, alkalom­mal tartanak találkozót. Az ülés négyes számú, a Közel- Kelet és Indokína kérdéseivel foglalkozó bizottságában Romesh Chandra főtitkár bejelentette, hogy a BVT aktívan részt vesz a Stockholmban március végén megrendezésre kerülő nemzetközi Vietnam-konferencia és az ugyan­csak márciusban tartandó kam­bodzsai szolidaritási hét lebonyo­lításában. A BVT és a nemzetkö­zi szervezetek kapcsolatait elem­ző bizottság döntése értelmében az Egyesült Nemzetek Szerveze­tével és az UNESCO-val való együttműködés koordinálása cél­jából a világtanács irodát nyit New Yorkban. Párizsban és Genfben. A nemzetközi biztonság, a bé­kés egymás mellett élés és a le­szerelés összefüggéseit vizsgáló hármas számú bizottság, amely­nek munkájában a részt vevő ma­gyar küldöttséget Pethő Tibor, az Országos Béketanács elnökhelyet­tese vezeti, rendkívül konstruk­tívnak minősítette a szovjet kor­mánynak azt a javaslatát, hogy a Biztonsági Tanács állandó tag­jai katonai költségvetésüket csök­kentsék tíz százalékkal, s az ily módon megtakarított összeg egy részét a fejlődő országok megse­gítésére fordítsák. Hétfőn megkezdték munkáju­kat az ülésszak regionális bizott­ságai is, amelyek az egyes konti­nensek békéjével és biztonságá­val összefüggő kérdéseket vitat­ják meg. / A bizottsági ülésekkel párhuza­mosan folytatódnak a szakmai és rétegtalálkozók. (MTI) A huszonnegyedik zárszámadás Hartán • Oláh Pál a vezetőség beszámolóját tartja. Hétfőn tartotta a huszonne­gyedik évzáró közgyűlését a har­tal Lenin Tsz. Gazdagon termő fává serdült évek során át az a facsemete, amit egykor az ala­pítók elültettek. Az 1949-ben még 65 hektáron működő szövetkezet 1973-ra 3,7 ezer hektáros nagy­üzemmé, új termelési eljárásokat és gépeket alkalmazó, azokat széles körben bemutató gazda­sággá növekedett. Nyolcszázhetvenkét téeszgazda, közöttük kétszáznál több nyug­díjas tülajdoná és munkahelye ez a termelőközösség, amelynek el­nöki tisztét húsz éven át Oláh Pál országgyűlési képviselő, a Bács-Kiskun megyei pártbizott­ság tagja töltötte be. Az idei zár­számadás a két évtizedes megfe­szített munkában elfáradt szö­vetkezeti vezető búcsúja is volt. Sokan eljöttek erre az alka­lomra a hartal művelődési házba. A Lenin és a helybeli szövetke­zetek gazdáin kívül részt vették a közgyűlésen a megye, a járás, a község párt- és gazdasági ve­zetői. Ott volt Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára, Csehszlovákiából és az NDK-ból a testvérszövetkezetek küldött­sége. Oláh Pál a vezetőség beszámo­lójában részletesen ismertette, hogy az elmúlt negyedszázad alatt milyen intézkedéseket foga­natosítottak a szövetkezetben a tagság éiet- és munkakörülmé­nyeinek javítására. Bács-Kiskun megyében az elsők között a Le­nin Tsz-ben vezették be a fize­tett szabadságot, a betegségi já­rulékot. Lakásépítési akciót in­dítottak a tagság számára. A szövetkezetben működő szakem­berek 90 százaléka a Lenin Tsz tagjainak hozzátartozói, akiket a közösség ösztöndíjjal segített az egyetemi, főiskolai tanulásban. Ma valamennyien jól megállják a helyükéit. Százhuszonhét fiatal dolgozik a szövetkezetben, hat­vannyolcán szakmunkás-bizonyít­ványt szerezték, akik közül ti­zennégyen középiskolában tanul­nak tovább. Rudnyák Lajos termelési el­nökhelyettes a Lenin Tsz gaz­dálkodását elemezte, amely az aszály ellenére kielégítő volt. A búza 38,4, a kukorica 34, a cu­korrépa 407,6 mázsás átlagter­mést adott hektáronként. A har- tai szövetkezet tagja a bojári ser­téshizlaló és a solti Dunatej tár­sulásnak. Mindkettő túljutott a kezdeti gondokon, a tejfeldogozó társulás már nyereséget is ho­zott. A továbbiakban Égéi Tamás az ellenőrző bizottság, Vörös Mi- hályné a szövetkezet nőbizottsá­gának tevékenységéről számolt be, majd vita következett. Az elsőként felszólaló Klein Péter a nyugdíjba vonuló Oláh Pált kö­szöntötte, Szathmári Ferenc KISZ-titkár és Wéber Fer/enc műhelyvezető a szövetkezeti fia­talság igyekezetéről beszélt. Ger­hard Meixner, a theinschentali Szocializmus Győzelme Tsz el­nöke az NDK-beli. Tamaskovics Károly a Szelőcei Egységes Föld­művesszövetkezet elnöke a cseh­szlovákiai testvérszövetkezet ne­vében köszöntötte a közgyűlést. A szövetkezet zárszámadása al­kalmával vezetőségválasztás is történt. A közgyűlés az eddigj termelési elnökhelyettest, Rud­nyák Lajost választotta meg a hartai szövetkezet elnökévé. Oláh Pált a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter a-Mezőgazda­ság Kiváló Dolgozója címmel tün­tette ki, amelyet Horváth István, a megyei pártbizottság első tit­kára adott át a nyugdíjba vonult szövetkezeti vezetőnek. K. A. 9 A közgyűlés résztvevői. (Pásztor Zoltán felvételei) Készül az V. ötéves népgazdasági terv Az év közepére kialakul a tervkoncepció Az 1976—80-as évekre szóló V. ötéves népgazdasági ter­vet két szakaszban dolgozzák ki. Először a több éves tapasz­talatok felmérése, az előkészítő munka alapján kialakítják a főbb tervcélokat tartalmazó tervkoncepciót — ez a munka 1974 közepére befejeződik —, majd kidolgozzák a tervja­vaslatot. Az V. ötéves terv elkészítésé­hez a felkészülést már 1972-ben megkezdték. Eleinte főleg szer­vezési, módszertani kérdésekre keresték a megoldást, majd a népgazdaság IV. ötéves tervidő­szaki fejlődésének már meglevő eredményeit elemezték, felmér­ték a tervidőszakot megelőző években hozott, elsősorban beru­házási, nemzetközi együttműkö­dési pénzügyi döntések és folya­matok hatásait. Ehhez az elem­zőmunkához az ágazati miniszté­riumok értékelései is nagy segít­séget nyújtottak. Az érdemi tervmunka a múlt év első felében megkezdődött. Meghatározták azt is, hogy ebben az ötéves tervidőszakban milyen gazdaságpolitikai elgondolások érvényesüljenek. A tervelőkészí­tés sokoldalú munkát igényel. Ezek közül a két legfontosabb a műszaki-gazdasági koncepció és a gazdaságpolitikai részkon­cepció kidolgozását szolgálja. Az Országos Tervhivatal, az OMFB és az ágazati minisztériumok köz­reműködésével 37 műszaki-gaz­dasági téma kidolgozását tűzte ki célul, így többek között a tü­zelőanyag-ellátást, az energia- szükséglet kielégítését, a villa­mos energiai, vaskohászati, építő­ipari fejlesztést, a számítástech­nikai program továbbfejlesztését, a gyógyszeripari, a cementgyár­tás bővítését, a tejtermelés és-forgalmazás fejlesztését, a fővá­rosi kiskereskedelmi üzlethálózat bővítését stb. Az ezekről a té­mákról készült komplex tanul­mányok fejlesztési javaslatokat, elemzéseket és prognózisokat tar­talmaznak. így elkészült a terve­zéshez nélkülözhetetlen, megala­pozó anyag egy része. A néngazdasági terv koncep­ciója a fejlesztési célkitűzések mellett megszabja az elkövetke­zendő öt év gazdaságpolitikájá­nak fő elemeit is. Ezek megala­pozását szolgálják a gazdaságpo­litikai részkoncepciók, 'melyeket nyolc témára dolgoztak ki, pl. az életszínvonalról, foglalkoztatás­ról, területfejlesztésről, nemzet­közi gazdasági kapcsolatok fej­lesztéséről, árpolitikáról készült tanulmányban. A múlt évben megkezdődtek a KGST-országokkal a tervegyez­tetések. Ez fontos része mind az •előkészítésnek, mind a terv rész­letes kidolgozásának. A nemzet­közi tervkoordináció első szaka­szában többek között a szocialis­ta integráció elmélyítésének kü­lönböző lehetőségei, termeléssza­kosítás, kooperációs együttműkö­dés, a kölcsönös áruszállítás, a nyersanyag- és energiaellátás kér­dései kerülnek szóba. A szocia­lista országokkal folyó tervegyez­tetés egyébként folyamatos. Az ötéves tervek nemzetközi koordi­nálásánál a korábbi kétoldalú egyeztetések mellett most a több oldalú tervegyeztetés is nagy hangsúlyt kap, jó példa erre a KGST-országok tervezett közös kőolaj- és gázvezetéke, kohásza­ti együttműködése stb. E tervidő­szakban az együttműködés egyik új vonása az is, hogy egy-egy nagy beruházást, egyes ágazati fejlesztéseket egy ország terüle­tén közösen oldanak majd meg. Ezekben a hónapokban mind­ezen előkészítő munkák adatai­nak feldolgozása, rendszerezése, egyeztetése folyik. Ezek felhasz­nálásával kezdik meg a tervkon­cepciók kialakítását, megfogal­mazását, s az 1975 januárjában életbe lépő kiigazított szabályozó rendszerrel való összehangolását. Az V. ötéves terv koncepciójá­val. tehát a tervezés első szaka­szával 1974 első felében elkészül­nek, majd megvitatják a külön­böző párt- és kormányfórumo­kon. A tervelőkészítés és -kidolgo­zás nemcsak a népgazdasági ter­vező szervek (OT, minisztériu­mok stb.) közreműködése után valósul meg, hanem most első ízben az ország gazdasági életé­ben különösen fontos jelentőség­gel bíró vállalatok az előkészítés­től bekapcsolódtak a kidolgozás­be. Egy-egy műszaki-gazdasági koncepció kidolgozásában az érin­tett vállalatok közvetlenül, vagy szakértőik bevonásával közremű­ködnek. Ez év második felétől megkez­dik az ötéves tervkészítés máso­dik szakaszát Ennek a munká­nak kiinduló pontja a népgazda­sági tervkoncepció, továbbá fi­gyelembe veszik a gazdasági fej­lődés újabb eredményeit, tapasz­talatait. (MTI) v ^ 1*0 jdi a Ol naffv ülés Búd apcs Huszonhat évvel ezelőtt, 1948. február 18-án írták alá a Szov­jetunió és a Magyar Népköztár­saság barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződését. A történelmi évforduló­ról hétfőn barátsági nagygyűlésen emlékeztek meg az Alumínium­gyár kultúrtermében. Az ünnepi nagygyűlés elnöksé­gében foglalt helyet Hollai Imre külügyminiszter-helyettes, Kato- na Imre, az MSZMP KB tagja, a budapesti pártbizottság titkára, Nagy Mária, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára, továb­bá a zuglói párt-, tanácsi, és tö­megszervezetek vezetői, a kerü­leti vállalatok képviselői, szocia­lista brigádvezetők, munkások. Ugyancsak az elnökség tagja volt B. D. Sevikin, a budapesti szovjet nagykövetség követtanácsosa. A magyar és a szovjet Himnusz hangjai után Regős Gábor, az MSZBT titkára ünnepi beszédé­ben hangsúlyozta: — Több mint negyedszázad távlatábóL mondhatjuk, hogy a magyar—szovjet barátság és együttműködés —. amely kezdet­től a marxizmus—leninizmusra, a szocialista internacionalizmusra, a teljes egyetértésre és a kölcsö­nös megértésre épül — megfelel a magyar és a szovjet nép alap­vető érdekeinek, s támasza a Ma­gyar Népköztársaságnak. Az élet minden területén hozzájárul szo­cialista építőmunkánk program­jának eredményes végrehajtásé-: hoz. A- továbbiakban méltatta a Szovjetunió, a szovjet nép szere­pét a napjainkban végbemenő nemzetközi enyhülési folyamat­ban. Ezt követően beszédet mondott a nagygyűlésen B. D. Sevikin, a Szovjetunió budapesti nagykö­vetségének követtanácsosa. Tavaszi előkészületek A kedvező időjárás lehe­tővé teszi, hogy a szokásos­nál korábban kezdjék meg a mezőkőn a munkát. Ké­pünk a kalocsai Iszkra Ter­melőszövetkezet területén készült. Dimitrov József traktoros és Illés János ra­kodó a leendő kukorica- földre szórják a vegyes mű­trágyát. (Tóth Sándor felvétele.) Hazánkba érkezett a Csehszlovák Állami Tervbizottság elnöke Lázár Györgynek, a Miniszter- tanács elnökhelyettesének, az Or­szágos Tervhivatal elnökének meghívására hétfőn Budapestre érkezett a Csehszlovák Állami Tervbizottság küldöttsége. A dele­gációit Václav Hula, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság mi­niszterelnök-helyettese, az Állami Tervbizottság elnöke vezeti. A magyar és a csehszlovák központi tervező szervek elnökei megbeszélést folytatnak a gazda­sági együttműködés időszerű és távlati kérdéseiről, valamint az ezzel kapcsolatos feladatokról. A küldöttség fogadására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Lá­zár György, jelen volt Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság budapesti nagy­követe is. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents