Petőfi Népe, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-17 / 40. szám
i V ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! far. MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évi. 40. szám Ára: 90 fillér 1074. február 17. vasárnap Megkezdődött a BVT ülése Fock Jenő üzenete a részvevőknek Szombaton a bolgár fővárosban megnyílt a Béke-világtanács ülésszaka. Az ülés munkájában a BVT-be tartozó nemzetközi és országos szervezetek mintegy hatszáz képviselője vesz részt. A résztvevőket Todor Zsivkov, a Bolgár KP Központi Bizottságának első titkára az államtanács elnöke üdvözölte. Fock Jenő. a Magyar Népköz- társaság kormányának elnöke üzenetet intézett a BVT ülésének résztvevőihez: — Baráti szeretettel üdvözlöm a Béke-világtanács szófiai ülésének résztvevőit, a haladás és a béke híveinek e fontos tanácskozását. A szocializmust építő magyar (Folytatás a 2. oldalon.) A háztartásod 1 nagyobb részébe eljutott a gáz Dél-Magyarország területén a gázellátás aránya már most elérte azt a 65 százalékos szintet, amely — a meghirdetett programból adódóan — 1975 végéig szóló Célkitűzés volt. A DÉGÁZ körzetébe tartozó három megye — Bács-Kiskun, Csongrád és' Békés — között szűkebb hazánk továbbra is előkelő helyet foglal el a fejlesztési elképzeléseket tekintve Ez derült ki abból a tájékoztatásból, amelyet a közszolgáltatást végző vállalat igazgatója, Varga János adott. Míg az említett terület háztartásainak 56,4 százalékában használnak propán-bután gázt, ez az arány Bács-Kiskunban 6 százalékkal meghaladja az átlagot. Az ország legnagyobb tanyás megyéje — a sok helyütt érezhető feszültségek ellenére —i előnyt élvez. Itt még az idén kielégítik mindazokat az igényeket, amelyek tavaly december 31-ig futottak be, hogy ezzel is csökkenjen a települések szétszórtságából adódó hátrány. A gázvezetékre kapcsolt lakások számát nézve Kecskemétet — ahol 6500 fogyasztót tartanak nyilván — csupán Szeged előzi meg a sorban. Bács-Kiskun megye székhelyén viszont jóval magasabb értéket mutat az úgynevezett fajlagos felhasználás, ami azt jelenti, hogy nem csupán főznek. vagy vizet melegítenek a gázzal, hanem szinte minden alkalmazási területét kamatoztatják ennek az energiahordozónak. Ugyanez a helyzet Kiskunfélegyházán. ahová a tervezettnél sokkal korábban, már 1972 végén eljutott a fölgáz. A kiskun városban az idén további 300, a megyeszékhelyen pedig 860 család jut földgázhoz. Félegyházán őszre elkészül a DÉGÁZ új kirendeltsége. korszerű telephelye is. A gyors fejlődés mellett a végletek jelei sem hiányoznak a Duna—Tisza közéről. Kalocsa és Kiskunhalas azon kevés város közé tartozik, ahol nincs vezetékes gáz. Nehéz helyzet állt elő Baján, ahol azzal a gázzal tüzelnek. amelyet évi 5 ezer tonna benzinből bont le a helyi üzem. Ezen a télen elérték a kapacitás csúcspontját, és félő. hogy a 60-as években felújított gázmű már nem képes kielégíteni a növekvő igényeket. Egyik távlati lehetőségként az vetődik fel hogy a tervezett, az alföldi lelőhelyeket a Dunántúllal összekötő vezetékre csatlakoztatna a megye déli része, elsősorban Baja városa. A kecskeméti szalagházban levő. kihasználatlan bemutatóterem sorsáról, a DÉGÁZ igazgatója elmondta: — Tárgyaltunk a VI- DIA Nagykereskedelmi Vállalat vezetőivel. A megegyezés szerint még az első negyedév végéig megszervezik, hogy a kiállított gázkészülékeket a helyszínen megrendelhessék a vásárlóit. H. F. Púja Frigyes befejezte bécsi tárgyalásait Tegnap befejezte bécsi lá_ togatását és tárgyalásait Púja Frigyes, hazánk külügyminisztere, aki dr. Rudolf Kirschläger osztrák külügyminiszter meghívásának tett eleget. Tegnap, mint már előzetesen is jelentettük, sajtómegbeszélésekre került sor, majd Púja Frigyes megtekintette az ENSZ-város építkezéseit. Délben külügyminiszterünk viszonozta osztrák kollégája pénteken adott munkaebédjét, majd a délutáni órákban hazautazott Magyarországra. Képünkön: Franz Jonas osztrák köztársasági elnök hivatalában fogadja Púja Frigyest. (Telefoto — AP—MTI—KS.) Számadás 99 szövetkezetben Űj kezdeményezés a szociális gondoskodásra Számos intézkedés történt az utóbbi másfél évtized alatt a mezőgazdasági szövetkezeti tagok élet- és munkakörülményeinek javítására, a családot alapító fiatalok, a munkában megfáradt idős emberek támogatására. A társadalombiztosítás kiterjesztése, a lakásépítési akció, a segélyezés, a fizetett szabadság, a nyugdíjévek megváltásának a lehetősége, a nyugdíj- és járadékkiegészítés mind ezt a célt szolgálja. Dicséretes elhatározás volt az 1960-as évek elején a Bácskában az öregek napközi otthonának a megnyitása. Onnan terjedt el a kezdeményezés egész Bács-Kiskun megyében, sőt hazánkban másutt is. Vámos Ferenc tsz-elnök a vaskúti termelőszövetkezet évzáró közgyűlésén újabb bácskai kezdeményezésről adott hírt. A Bácska Tsz ezentúl jövedelemkiegészítéssel is támogatja az idősebb szövetkezeti tagokat. # Munkaalkalmat teremtett a bugaci Szőlő-Mező Szakszövetkezet termékfeldolgozója a helybeli asszonyoknak, lányoknak. (Tóth Sándor felv.) Mint ismeretes, a mezőgazda- sági szövetkezetben dolgozó nőknek hatvan, a férfiaknak hatvanöt év a nyugdíjkorhatáruk. A vaskúti szövetkezet azonban a kétheti átlagkeresetnek megfelelő összeggel egészíti ki minden esztendőben az ötvenöt évet betöltött nőknek a hatvan évet megért férfiaknak a jövedelmét A Bácska Tsz. a bajai járásban az elsők között vezette be a nyugdíj- és járadékkiegészítést, az üzemi étkeztetést, a munkaruhajuttatást. Harmincezer forinttal jutalmazta az idősebbeket és keresetükön felül' 56 ezer forintot fizetett ki a munkában évek óta helytálló törzsgárdatagoknak. A vezetőség arról is beszámolt a közgyűlésen, hogy a Bácska Tsz a részesedési alapból 219 ezer forinttal járult hozzá az üzemi konyha fenntartásához, tagjainak betegségi, illetve szülési segély címén összesen 926,8 ezer forintot fizetett ki. A fiatalság rendszeres testedzését a helyi sportkörnek adott 58 ezer forinttal támogatta. Az elmúlt héten 99 mezőgazda- sági szövetkezetben zajlott le a mérlegzáró közgyűlés. A vezetőség valamennyi gazdaságban a szociális gondoskodás újabb eredményeiről adhatott számot. Több szövetkezet támogatta a helyi gyermekintézményeket, valamint az öregek napközi otthonát, újabb szakszövetkezetek közös gazdaságai vállalták át a gazdák helyett a nyugdíj- és betegségi biztosítás személyi hozzájárulásának a fizetését. A jó gazdálkodás teremtett alapot a soltvadkerti Rákóczi Szakszövetkezetben is az idősebb tagok nyugdíj-hozzájárulásának a kiegyenlítésére amely személyenként 600 forintot tesz ki évente. Nyugdíj, táppénz és más szociális támogatás címén tavaly 699 ezer forintot juttatott a soltvadkerti szakszövetkezet a tagjainak és január elsejétől kezdve a személyenkénti 840 forintos betegségi biztosítási hozzájárulást is a szakszövetkezet fizeti tagjai he-- lyett. A kiskőrösi Petőfi Szakszövetkezet a külterületi villamosítást támogatta. A szövetkezet televíziót vásárolt két külterületi iskolának. ahová a környékbeli lakosság az őszi. téli és a kora tavaszi hónapokban rendszeresen eljárogat műsomézésre, valamint a szakelőadások meghallgatására. K. A. A Kiss család birodalma S. oldal A szállás lakója 4. oldal Kockázat — menet közben 4. oldal Művelődés, irodalom, művészet 5. oldal Kedden összeül a megyei pártbizottság ■ A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága február 19-én, kedden ülést tart. Az ülésen a megyei pártvégrehajtó bizottság javasolja az 1973. évi gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásáról és az 1974. évi feladatokról szóló jelentés megtárgyalását. Hidroglóbuszok a Fémmunkásból A Fémmunkás kecskeméti gyárának termelésében jelentős szerepet játszik a hidroglóbuszgyártáa. A múlt évben 60 darab különböző méretű, tartályoszloppal is ellátott víztornyot készítettek el a lakatosokból és hegesztőkből álló brigádok. Az 1974- re beérkezett megrendelések nagyrésze külföldről érkezett. Csehszlovákiába hetvenegy darab, ötven, száz és kétszáz köbméteres hidroglóbuszt szállítanak. Bulgáriába egy 400, két 200 és három 100 köbméteres kecskeméten készült víztornyot állítanak szolgálatba. A Szovjetunió a 400 köbméteres tartályából rendelt négy darabot. Hazai megrendelés kilenc víztoronyra érkezett. A hidro- glóbuszgyártásból várható 35 millió forint a gyár idei termelési tervének mintegy tíz százalékát teszi ki. Képeinken a 200 köbméteres víztárolók készítése látható. (Pásztor Zoltán felvételei.) Tizenkilenc esztendővel ezelőtt a szaratovi gépgyárban érdekes kísérlet kezdődött. Az üzem mérnökei és közgazdászai feltárták azokat a 'hibákat, amelyek a gyár termelésében a legtöbb problémát okozták. Ezután új munka- rendszert dolgoztak ki, amelyben — a vezérigazgatótól a portásig — mindenkinek meghatározták teendőit. Ennek nyomán olyan eredmények születtek, amelyekre az egész világ odafigyelt. A szovjet üzemben ugyanis valami egészen új született — a dolgozz hibátlanul munkarendszer. Nem sokkal később az Egyesült Államokban „zéró defekt” néven indult hasonló munka- szervezési folyamat. Nem véletlen, hogy a NASA űrhajózási programját kiszolgáló üzemekben vezették ezt be először, ahol nemcsak nagy pontosságú berendezések gyártását végezték, hanem dollár- milliárdokkal is gazdálkodtak. E két helyről szerzett tapasztalatok eredményeit összegezve tett javaslatot l$69-ben a Kohó- és Gépipari Minisztérium, valamint a Vasas Szak- szervezet a dolgozz hibátlanul munkarendszer bevezetésére. A kísérletre a Villamosszigetelő és Műanyaggyárat szemelték ki. Ily módon megyénkben elég hamar téma lett az ügy, hiszen az anyagyár 2. számú gyáregysége Kiskunfélegyházán van. .. Hazánkban — így megyénkben is — kezdetben mozgalomként indult az új munka- rendszer. Nemcsak azért, mert a Vasas Szakszervezet volt az egyik kezdeményező, hanem hogy minél többen kapcsolódjanak be elterjesztésébe. Emiatt bizonyos szemléletbeli torzulás következett be. Sokan úgy vélték, 'hogy mint mozgalomnak a kampányfeladatok teljesítését kell elősegítenie és amikor az sikerrel zárul, abba lehet hagyni. Ezért a gazdasági vezetők jó része nem is foglalkozott vele kellő alapossággal. Csakhogy ez esetben nem kampányfeladatok elvégzéséről, hanem az egész vállalat termelését érintő rendszer- szervezésről, vezetési koncepciók kialakításáról van szó. Ennek pedig magában kell foglalnia a műszaki, gazdasági, szervezési, s ezen belül a nevelési tevékenységet. Az utóbbi azért nagyon fontos, hogy mindenkivel (valóban a vezérigazgatótól a portásig) megértessék, miről is van szó. A cél a munka minőségének és hatékonyságának javítása, ami a vállalat versenyképességét hivatott növelni. A munkarendszer kidolgo - zására receptet adni nem lehet, hiszen két teljesen azonos feltételekkel rendelkező vállalat nem létezik. Minden üzemnek a maga területén, a sajátosságainak megfelelően kell tehát kialakítani munka- rendszerét. Két ismert módszer kínálkozik a DH munkarendszer bevezetésére. Az egyik: megkeresni az üzemen belül a legkritikusabb pontokat, eredményeket rontó tényezőket, és megfelelő szervezési intézkedéseket kidolgozni felszámolásukra. A Villamosszigetelő és Műanyaggyár kiskunfélegyházi gyáregységében például a folyamatos karbantartás és az anyagelőkészítés területén értek el ily módon számottevő sikereket. A másik módszer: egy-egy gyártmányféleségre kidolgozni, — a piackutatástól a termelési folyamatokon át az értékesítésig — a munka- rendszert'. Ha bevált, más gyártmányoknál is meg lehet kezdeni a tapasztalatok gyü- mölcsöztetését. A dolgozz hibátlanul munkarendszer bevezetésével kapcsolatban nem lehet elhamarkodott intézkedéseket tenni, hiszen nagyon sok tényezőt kell figyelembe venni. Ezek között is a. legfontosabbak a személyi, a tárgyi és az anyagi feltételek, amelyek egyben meghatározzák a tartalékok feltárásának lehetőségeit. A DH munkarendszer egyébként olyan komplex módszer, amelynek keretében elengedhetetlen a feladatok különböző vezetési szintekre való lebontása. Nem nélkülözheti a széles körű üzemi demokráciát sem. Az MSZMP Központi Bizottsága 1971. decemberi üzem- és munkaszervezésről szóló határozata kimondja, hogy termelési tanácskozásokon, műszaki konferenciákon, szakszervezeti taggyűléseken, brigádértekezleteken kell megtárgyalni a szervezési feladatokat. A DH munkarendszer pedig nem más, mint az üzem- és munkaszervezés egyik hatékony változata. Természetesen ennél is minden dolgozó véleményére szükség van, s a munkapadokig kell lebontani a terveket. Sőt a szocialista munkaverseny még szélesebb körű kibontakoztatása is elengedhetetlen feltétel. Nem könnyű feladat tehát az új munkarendszer meghonosítása. Ilyen irányú kezdeti lépéseknek tanúi lehetünk a SZIM kecskeméti, a Kismotcrés Gépgyár bajai gyárában, valamint a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárban. Azoktól, akik ezzel foglalkoznak, tudományos elmélyültséget igényel. A DH-t megkerülni, figyelmen kívül hagyni ma már nem lehet, mert világszerte teret hódít. Köny- nyítené bevezetését ha — amiről még csak óhajként beszélhetünk — a számítástechnika is rendelkezésünkre állna. Remélhetően erre is sor kerül majd. Az utóbbi időben egyébkent divatossá vált a DH munkarendjeiről beszélni. Ha azonban a szavak megalapozatlanok, s nem követik őket a tettek, az egész munkarendszerrel való foglalkozót az else- kélyesedés mocsarába süllyedhet. Amelyik vállalatnál viszont a munkaszervezés igényesebbé válik, bizonyos, hogy minőségi ugrást ér el a hatékonyabb termelésben. N. O.
