Petőfi Népe, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-16 / 39. szám
M indig azzal - kell foglalkozni, ami adott helyen a legjobb, leggazdaságosabb. Ezt az elvet vallva és követve dolgoznak a solti Szikra Termelőszövetkezet gazdái közösen immár 24 esztendeje. A hagyományos — kezdeti — termelési szerkezetet megtartva érnek el évről évre jobb eredményeket, s olyan hozamokat növénytermesztésben, állattenyésztésben, amilyenekkel az országban is kevesen büszkélkedhetnek. Tehenészetük is nyereséges, fe- jési átlaguk az országosnál ezer literrel magasabb. Az ötszázhúsz szövetkezeti gazda által előállított termelési érték meghaladja a százmillió forintot. Hektáronként 44 mázsa kenyérgabona Az 1950. októberében alakult termelőszövetkezetekben jelenleg 3187 hektár az összes földterület, amiből a szántó 2830 hektár. A termelési szerkezetet kezdettől fogva meghatározza a Duna közelsége, az öntözési lehetőség. Mindig számottevő volt a kalá- ' szosok területe, az öntözött zöldségféléké. takarmánynövényeké. Ez utóbbi a nagy létszámú állat- állományt hivatott ellátni. A megalakulás óta eltelt 23 esztendő alatt a legjobb eredményeket 1973-ban érte el a tsz, annak ellenére, hogy az időjárás a növényeket eléggé megviselte. A tenvészidő kezdetekor 100 milliméternél több volt a csapadék- hiány. Az áprilisi eső valamit segített, de a májusi és az augusztusi csapadék elmaradása súlyos vegetációs vízhiányt okozott. Ez különösen a szárazbórsónál, a búr. gonyánál és a kukoricánál látszott meg. Az átlagosnál többet kellett öntözni, természetesen rangsorolva a növényeket. Az öntözésre még Solton sem tudtak jobban berendezkedni mint az ország legtöbb gazdaságában — a nagy fizikai megterhelés miatt — a Szikrában is kevés volt a munkaerő. Az öntözési törzsgárda és a szerződtetett dolgozók végül is megoldották a problémákat. 1973- ban összesen csaknem 1 millió 100 ezer köbméter vizet juttattak ki a földekre. 138 ezerrel többet, mint 1972-ben. Az erőfeszítéseket a növények magas hozamokkal fizették meg. Félezer hektáron vetettek kenyérgabonát. háromszáz hektáron takarmánybúzát. A jó talaj-előkészítésnek. az erőteljes tápanyagutánpótlásnak is köszönhető, hogy a tervezettnél jobban fizetett mindkét kalászos: negyvennégy mázsát adott a kenyérnekvaló, 47,4 mázsát a takarmánygabona. A 775 hektárról betakarított kukorica átlagosan 52 mázsát termett — májusi morzsoltban számolva. Búzából és kukoricából 32 ezer 200 mázsát értékesített a szövetkezet, a termény nagyobb részét. 38 ezer 700 mázsát tartalékolt az állatállomány számára. A gabonafélék mellett a zöldborsó. a konzervipari és a takarmányborsó is jelentős területe^ foglal el. A zöldségnövények közül pedig fejes- és kelkáposztával zellerrel, paradicsompaprikával és burgonyával foglalkoznak. Az aszály a paradicsompaprikát már 1 a kiültetésnél sújtotta, később azonban mesterségesen pótolták a csapadékot, a növény jól fejlődött. Sok termést, rekordot ugyan nem hoztak a tövek, de nagyon szép, egészséget paprikát adtak, amivel a vevők ugyancsak elégedettek lehettek. A szántóföldi növénvtermesztés egyik legfőbb feladata megtermelni a nagy létszámú állatállomány számára a takarmányt, hogy vásárolni ne kelljen. Így a silókukoricát 313 hektáron vágták lp, a lucernát 380 hektárról takarították be. Ez utóbbit is ellátták mesterséges csapadékkal, s így a szénahozam a kezdeti, a szárazság miatti kilátások ellenére is jó lett. Az ágazat összességében negy- venhétmilliós termelési érték mellett 4 millió 780 ezer forint nyereséggel zárt. A növénytermesztést segítő, kiszolgáló géppark üzemképességéről a javítóműhely dolgozói gondoskodnak. karbantartva a 41 erőgépet, a munkagépeket. Jócskán meggyorsult az aratási munka a nyáron, az 1973-ban beszerzett két NDK gyártmányú, E—512-es kombájnnal, s az őszi munkálatokkal is idejében tudtak végezni.Naponta 30 liter tejet adó magyartarka Az állattenyésztési ágazat a szarvasmarha-, a sertés- a juh- és a lótartásból, tenyésztésből tevődik össze, mindegyiknek hagyományai vannak a szövetkezetben, fejlesztésük 1960 óta egyenletes. A szarvasmarhátelepek épületei között van még az 1950-es években építettből is., de a többi 1961—62-ben készült el. A majoJövedelmező tehenészet a solti Szikra Termelőszövetkezetben • Az 1971-ben befejezett szakosított sertéstelep tenyésztő épületei és hizlaldái. • Lenn: tavaly több mint hatezer hízót értékesítettek. • Jobbra: az istállóból a karámba hajtják a kis ménest. 300 • Tavaly 88 tenyés2Jó volt, februárban már negyvennyolccal több lesz. • Balra: kötetlen tartásos módszerrel hizlalják a bikákat. • Alatta: az 1973-ban elkészült Uni-Lajta típusú berendezés. • A kép sarkában: az Uni-Lajta „agya”, a vezérlőszekrény. 9 Lenn: saját nevelésű magyar tar ka tehén a Hajnal nevet viselő is: naponta 30 liter tejet ad. rokban 1131 szarvasmarhát tartanak. a tehénlétszám 453. Az állomány tbc- és brucellózismentes, kivétel nélkül saját nevelésű magyartarka. A mentesítést a szövetkezet önerőből végezte, vállalva a munka fáradságos voltát, kockázatát. Kitartással, hozzáértéssel sikerült felnevelni olyan állományt. amely ritka a megyében, de országosan sincs belőle sok. A Bánomi-telep két istállójában 408 tehenet fejnek, van olyan stand, ahol a fejési átlag 3900 liter. De itt tartják az ugyancsak saját nevelésű, Hajnal nevű. naponta 30 liter tejet adó tehenet is. Ugyancsak a Bánomi-telepen van az ellető, g profilaktórium, ahol 10 napig figyelik a borjakat. A felügyelet állandó, de szükség is van rá. A borjúnevelőben 100 napos korig itatják az állományt, majd átviszik az üszőnevelőbe. A növendékbikákat már falkásítják, hogy megszokják egymást. A gondozók valóban jól végzik munkájukat, ezt bizonyítja az iá, hogy az elmúlt esztendőben született 458 borjúból csupán 12 hullott el. ami 2.6 százalékot jelent. Az istállókban nők is dolgoznak, 24 tehén vagy 45—50 borjú jut egy-egy gondozóra. A megfiatalított tehénállomány az országos átlagnál ezer literrel több tejet ad egyedenként: átlagosan 3421 liter tejet fejnek^ a tejzsír 4 százaléknál magasabb. Az elmúlt esztendőben 14 ezer 500 hektoliter tejet értékesítettek, jó részét már a DUNATEJ dolgozta fel, amelynek a szövetkezet is alapítótagja. A szövetkezet azon ritka gazdaságok közé tartozik, ahol a tehenészet nyereséges — tavaly 1 millió 100 ezer forintot jövedelmezett. A tehenészet mellett természetesen marhahizlalás is van. kötetlen tartásos módszerrel dolgoznak. A hízó-bikákat a zöldhegyi istállókban tartják. A megfelelő súly elérésekor az Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnak adják el. Tavaly 188 darabot értékesítettek, 960 mázsát. A bikahizlalásból 1973-ban 955 ezer forint nyereség származott. A zöldhegyi istállóban szerelték fel azt a trágyaki- húzót. amit a szövetkezetben készítettek el. s ugyancsak megkönnyíti a munkát. Az ötletes, villanymotorral hajtott kihúzószánt már — éppen a solti Szikrában látottak, tapasztaltak alapján — több szövetkezetben alkalmazzák. A birkaistállókban 2600 az állomány jelenleg, tavaly év végén 2300 volt. Az anyajuhok száma több. mint 1300 és csaknem ennyi az újszülött bárányoké is. Húsvét- ra már lesz pecsenyebárány. Az ágazat eredménye ugyancsak .jó volt az elmúlt esztendőben, s az idei, első hónap sem. látszik rossz indításúnak: a 300 újszülött bárányból csak hét hullott el, ami 2,3 százaléknak felel meg. Az ágazat bevételei a pecsenyebárány, a hízott juh és a gyapjú értékesítéséből származnak: 1973-ban 764 ezer forintot jövedelmeztek. A sertéstartás a legkorszerűbb a gazdaságban, hiszen 1971-ben fejezték be teljesen a dirdombi szakosított telep építését. Az istállókból tavaly 6640 hízó került ki. Az angollapály középnagy kocákra éves átlagban 15,5 .felnevelt malac jut. Az elhullás is alatta marad a tervezettnek. A hízósertéseknél sikerült javítani a munkát, a napi súlygyarapodás 526 gramm. 16 grammal több az 1972- ben elértnél. A sertéstenyésztési ágazat eredménye az elmúlt esztendőben 3 millió 770 ezer forint volt. Bár az idén is jócskán gyarapodott a géppark vontatókkal és tehergépkocsival is, a tagságnak a szállítások zömét lófogatokkal végzik. Nyolcvannyolc lovat tartanak, február során pedig várhatóan még huszonkilenccel gyarapodik az állomány. Ez az ágazat is kifizetődő a gazdaságban: tavaly 169 ezer forint jövedelmet hozott. Keverőüzem és szolgáltatások A legnagyobb beruházás a sertéstelep elkészülte óta a forrólevegős szárító és a keverőüzem volt. A betakarított 24 ezer 600 mázsa pillangóst már itt dolgozták fel lucemalisztté. Az Uni-Lajta típusú berendezéssel. Készítettek takarmánykeveréket, granulátumot is. Lucemalisztből már 1973-ban 20 vagonnal szállítottak a Bács- Kiskun megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnak. Ax idén 100 vagon lucemalisztet kívánnak készíteni. Az előállított granulátumból pedig 50—60 vagonnal értékesítenek, a többit saját maguk használják fel. A Szikra Termelőszövetkezet dirdombi keverőüzemében pillanatnyilag hétféle granulátumot gyártanak. A gyors, pontos kivitelezés a szövetkezet építőbrigádjának köszönhető. A lakatos-szakipari brigáddal karöltve végezték a munkát. Az Uni-Lajta lucernaszárítón kívül a Sirokkó szemester- mény-szárítót, s több kisebb-na- gyobb építési, karbantartási munkálatot is befejeztek. A szabad kapacitást a gabonafelvásárló vállalatnál és a kiskőrösi KPM-nél kötötték le a munkát határidőre be is fejezték. A szövetkezetben van még villanyszerelő, gumijaví- ló. asztalos és tekercselő műhely is. Természetesen elsősorban a gazdaságnak szükséges szakipart munkálatokat végzik el, de segítenek a lakosság ellátásában is szolgáltatásaikkal. A dolgozók 49 százaléka szakmunkás Ismervén, mennyire fontos a hozzáértés, a szaktudás, a szakember-utánpótlásról a szövetkezet többféleképpen gondoskodik. Az évek során - elérték, hogy a • dolgozók 49-. százaléka szakmai végzettséggel rendelkezik. Pillanatnyilag tizennégy fiatalnak fizetnek ösztöndíjat: hárman egyetemen. kilencen technikumban és ketten szakiskolán tanulnak. A bizonyítványok megszerzése után a Szikra Termelőszövetkezetben dolgoznak maid. Nem feledkeznek meg azokról sem. akik régebben a gazdaság dolgozói voltak, de most már nyugdíjasok, járadékosok. Két- száznegyvennyolcan vannak, jövedelmüket a szövetkezet anyagi ereiéhez mérten évről évre kiegészíti. Tavalv erre a célra 310 ezer forintot fordítottak. Nehéz a munka a szántókon, de a szakosított állattenyésztő telepeken sem könnyű, szükség van hát a pihenésre, kikapcsolódásra. Sokan jártak a solti gazdák közül az elmúlt évben az ország különböző részein. Harkánvfürdőre két alkalommal szerveztek két-két napos kirándulást s ezen nyolcvan- négyen vettek részt. A Velenceitóhoz negyvenegyen utaztak, s ugyanennyien mentek el a háromnapos nyugat-dunántúli túrára is. A baráti, csehszlovákiai termelőszövetkezet vendéglátását negyvennyolc solti gazda élvezte. A hagyományos Apaj-pusztai lovas napokon 230-an voltak. A versenyen a tsz fogatai is indultak. A megfontolt, hozzáértő gazdálkodás évről évre meghozta az eredményt. Ebből jutott az egyéni jövedelmek növelésére és a közös vagyon gyarapítására is. 1971-ben 44.6 millió. 1972-ben 79 millió, az elmúlt évben pedig 81,2 millió forint volt a solti Szikra Termelőszövetkezet tiszta vagyona. Termelési értékük 108 millió 200 ezer forint, a nyereség pedig 10 millió 700 ezer forint. A nyereség felosztása a józan megfontolt gondolkodás ie«vében történt. A fejlesztési alapon levő összeghez 3 millió 400 ezer forintot tettek még. a biztonsági alapon levőhöz pedig több. mint 5 milliót. Így szinte egyedülálló. 8,6 millió forintos tartalékalappal rendelkeznek. A solti Szikra Termelőszövetkezet gazdái megteremtették a továbblépés szakmai és anyagi feltételeit egyaránt. A tervek nem fogytak el. gazdálkodásukat a jövőben is fejlesztik. Néhány nagyobb beruházásra már ?. közeljövőben sor kerüL bővítik a gépműhelyt fejlesztik, korszerűsítik a tehenészetet átépítik a karámokat és a takarmánytároló teret A sertéstelepén hizlaldát fiazta- tót és kocaszállást építenek.
