Petőfi Népe, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-16 / 12. szám
1974. Január IB. • PETŐFI NÉPE • 3 Elkészült az új érettségi vizsgaszabályzat A gimnáziumi vizsgaszabályzat megjelent, a szakközépiskoláké a közeljövőben lát napvilágot Az Elnöbi Tanács törvényerejű rendelete szerint az általános irányú középiskolai végzettséghez — nem szakképesítéshez — kötött munkakörök betöltéséhez a középiskola negyedik osztályának elvégzése elegendő, ebből következik, hogy az érettségi vizsga mindkét középiskola-típusban önkéntes. A felsőoktatási intézményekbe történő felvételhez továbbra is szükséges a sikeres érettségi vizsga. A szakközépiskolában az érettségi egyet jelent a szakképesítés megszerzésével. ) l Ma fizetik ki az év első főnyereményét Az öttalálatos asszonybrigád A szabályzatok kidolgozásakor' az illetékesek a vizsgák számának csökkentésére törekedtek. A kötelező vizsgatárgyak száma mindkét iskolatípusban kevesebb, mint korábban, a választható tárgyak körét pedig bővítették. Az írásbeli vizsga időtartama valamennyi tárgyból —1 a közös érettségi—felvételi írásbelivel egyezően — 180 perc. A kötelező fogalmazvány megszűnik. A jövőben a jelesek is kötelesek írásbeli vizsgát tenni. Mentesítik viszont az írásbeli alól az adott tárgyból azokat, akik az országos középiskolai tanulmányi versenyen, vagy valamely országos szakmai tanulmányi versenyen első—tizedik helyezést értek el. A gimnáziumban minden tanulónak összesen négy tárgyból kell vizsgáznia, a vizsgatárgyak megbatározott körében a diákok maguk dönthetik el, hogy írásban vagy szóban kívánnak-e számot adni tudá- sukról. A gimnáziumi kötelező érettségi vizsgatárgyak kijelölésében — az oktatáspolitikai határozat alapján — a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika kiemelt fontosságát érvényesítették. Ennek megfelelően az egyik kötelező tárgy a magyar nyelv és irodalom — szóban és írásban. (A nemzetiségi gimnáziumokban a nemzetiségi nyelv és irodalom is.) A másik a matematika. A tanuló választhat, hogy írásban vagy szóban kíván-e .érettségizni. A gimnazista diák a két kötelező tárgy mellett két további tantárgyat válaszd ‘ az >alábbiak közűi: történelem, .földrajz, idegen nyelvek, fizika, kémia vagy biológia. Történelemből vagy földrajzból csak szóbeli vizsga lesz, a többi felsorolt tárgyból. a jelölt döntése szerint írásbeli vagy szóbeli a vizsgáztatás módja. Ä gimnáziumokban az írásbeli érettségi vizsgák tételeit a Művelődésügyi Minisztérium tűzi ki. Emellett a minisztérium minden év február 28-ig közli a gimnáziumokkal, hogy abban az évben az érettségi vizsgákon az egyes tantárgyak törzsanyagának mely részei alkotják a szóbeli vizsgák anyagát. A szóbeli érettségi vizsga tantárgyanként 20—20 témakörét a minisztériumi útmutató alapján a szaktanár az érettségi vizsgára jelentkezett tanulókkal március 1—15. között közli. Minden érettségiző egy- egy felelete előtt legalább 30 perc gondolkodási időt kap. Egy- egy tantárgyi felelet időtartama 20 percnél több nem lehet. A szóbeli érettségi vizsgán a tételeket az érettségizők húzzák. Az érettségi fokozatait és az egyes tanulók átlagának kiszámítását egy korábbi miniszteri utasítás megszüntette. Ennek megfelelően mindkét iskolatípusban — az írásbeli és a szóbeli vizsgákon egyaránt —megváltozik az egyes érettségi vizsgatárgyak minősítése is. Az öt fokozatú skála helyett a maturáló diákok teljesítményét a vizsgabizottság tantárgyanként: :,.Dicsérettel megfelelt” . (d), „Megfelelt (m), „Nem felelt meg (0) minősítéssel értékelheti. Az érettségiző azokból a tantárgyakból, amelyekből nem felelt meg, javítóvizsgát tehet. Ha egyetlen tantárgyból sem felelt meg, mindegyikből javítóvizsgát tehet Az új szakközépiskolai érettségi vizsgaszabályzat hatálya nem terjed ki a művészeti szak- középiskolákra, ezek érettségi vizsgáit külön utasítás szabályozza. Kiterjed viszont a szakmunkásképző iskolák I! jó emeltszintű (B) tagozatát végzett dolgozók részére szervezett kétéves szakközépiskolákra, valamint a bányaipari aknászképző technikum növendékeire is. Az úgynevezett régi típusú ipari és mezőgazdasági szakközépiskolák érettségi vizsgáin az 1973—74. tanévtől kezdődően magyar nyelv és irodalomból (írásbeli és szóbeli), szakmai elméletből (írásbeli és szóbeli), szakmai gyakorlatból és egy választott tantárgyból kell vizsgázni. Választott tantárgyként a matematika (írásbeli), történelem (szóbeli) vagy fizika és elektrotechnika (szóbeli) tantárgyból lehet vizsgázni. Az új típusú szakközépiskolákban az érettségi részel: írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsga. Ebben az Iskolatípusban a kötelezd érettségi vizsgatárgyak: magyar nyelv és irodalom (szóban és Írásban); a szakképesítéshez elengedhetetlenül szükséges egy-két szakmai elméleti tantárgy; szakmai gyakorlat az adott szak igénye szerint (amely a szakmunkásképesítést nyújtó szakokon egyben szakmunkásvizsgát Is jelent). A kötelező vizsgatantárgyak mellett egy további tantárgyat kell választani az alábbiak közül: történelem, politikai gazdaságtan (csak szóbeli vizsga), matematika. műszaki rajz vagy szakrajz (csak írásbeli vizsga), idegen nyelv, fizika, kémia, biológia (írásbeli vagy szóbeli vizsga). Ha a jelölt felsőfokú oktatási intézménybe pályázik, a kötelező vizsgatantárgyakon felül azokból is köteles érettségizni, amelyek azonosak a felvételi vizsga tantárgyaival. Ebben az esetben más tantárgyat választani nem lehet. Az idén közös írásbeli érettségi—felvételi vizsga lesz matematikából és fizikából. Ezen részt vesznek és országosan egységes feladatsort kapnak mindazok, akik olyan felsőoktatási intézménybe jelentkeznek, amelyben a matematika, vagy a fizika, illetve mindkettő felvételi tárgy. Ugyanezen az írásbelin vizsgáznak a régebben érettségizettek, valamint a dolgozók középiskoláiban az idén érettségizők közül a továbbtanulásra jelentkezettek is. Az a jelölt, aki egy vagy két vizsgatárgyból a kőzete írásbeli vizsgán vesz részt, az érettségin ebbő1 az egy vagy két tantárgyból már nem vizsgázik, kivéve, ha a teljesítményét nullára minősítették. Ha az érettségi írásbeli,‘dolgozat nem felelt meg, illetve — közös írásbeli esetén — a minősítés nullás, a tanuló szóbeli érettségi vizsgával javíthat C lőször arról értesültünk a •*-' hírközlő eszközökön keresztül hogy az új esztendő első játékhete lottószelvényeinek értékelése közben öttalálatos szelvényre akadtak. Száma: 7 081 204. Majd megtudtuk, hogy a karcagi FELISZ szövetkezet öttagú asszonybrigádja a szerencsés nyertes. „Hivatalból” — az OTP Szolnok megyei igazgatóságától — elsőként Erdészné Rónai Erzsébet szervezési főelőadó kereste fel a boldog munkásnőket, akik három éve dolgoznak együtt a szövetkezet mechanikai részlegében. Neki is elmesélték életük legújabb szenzációját. Január 4-én, pénteken 11 óra három perckor minden gép leállt abban a kis műhelyben, ahol az öt betanított munkásnő tevékenykedik. Alig kezdte olvasni a rádióbemondó a nyertes számokat, máris szinte visszhangként kiáltotta a legfiatalabb, a 20 éves Kis Marika. — Egy találat! — Kettő — vágta rá Vad Im- réné. — Három! — csatlakozott vidáman Murányi Ferencné. — Négy!!! — harsant öt felkiáltójellel Dúsa Sándomé hangja. A következő pillanatban már ugráltak, ujjongtak örömükben, s Mátyus Istvánnét is közrekapva táncoltak, ölelkeztek. Alig bírták annyira ocsúdni, hogy a „Tehát megismétlem.. ,”-nél az ötödik száinra is odafigyeljenek. — Nem igaz! Hihetetlen! — Bele kell pusztulni! — Ötös találatunk van. lányok! Képtelenek voltak tovább dolgozni. Szaladtak a főnökhöz, aki magától értetődően „felmentette” őket az aznapi munkából. Siettek a helyi OTP-fiókba, hogy nyomban letétbe helyezzék a drága szelvényt Ott lesz az biztonságban. A fiókvezető éppen ebédről jött. Már messziről mutogatták neki a boldog mámorban várakozó munkásnőket. — öttalálatos szelvényük van! ^apok múlva is egymás sza- ^ ' vába vágva újságolták a hihetetlen esemény mozzanatait. — Több mint kétmilliónk van! Alig merjük még most is elhinni. Bizony nehéz egyik napról a másikra megszokni a gazdagság tudatát. De mit is csinálnak eny- nyi pénzzel? Egyhangúlag döntöttek: valamennyien takarékba teszik, későbbi célokra. — De azért először tessenek csak kifizetni. Megszámoljuk. Hadd lássuk a pénzünket. Eny- nyit elképzelni se tudunk egy csomóban — kérték a főelőadónőt. Aki — mint e sorok írójának elárulta — lottófőnyereményként szintén csak fényképen látott ennyi bankót. Pár évvel ezelőtt egy'házaspárnak fizettek főnyeremény! 3—4 éves kisfiúkat is felállították az asztalra, s a pénzoszlopok magassága a gyerekével vetekedett. Az a kép járta be az országot. — Volt valpmi „szisztémájuk” a számok kiválasztásánál? — érdeklődött tőlük Erdészné Rónai Erzsébet. — Hacsak az nem — nevetett Dúsa Sándorné —, hogy az én évszámom is — 41 — benne van. — Marikának meg jó lesz vigyáznia — tréfálkozott a főelőadó —, mert mint a legfiatalab- bat, sok fiú szívesen körüldongja — ekkora „hozomáhyért”. — Van nekem komoly választottam, akitől a pénz nem távolít el — más fiúk szép szeméért — vallotta Kis Marika. — Nem változtatja meg életvitelünket a sok pénz. — Ezután is dolgozunk, csak így könnyebben élünk, mint eddig. így vélekedtek az asszonyok *■ akiket a mámoros öröm sem szédített meg annyira, hogy munkásemberi tartásukat feladták volna. Havonta 1200—1400 forint között keresnek. A lottózást akkor kezdték, amikor a szövetkezetbe kerültek. Hatan játszottak. A hatodik a múlt év decemberében ment el tőlük — brigádvezetőjük volt. Mivel öten maradtak, gondoltak egyet: új számokat tesznek meg. Sikerült. S a hatodik társuk, aki pont most szállt ki? Akivel együtt reménykedtek éveken á! és szurkg&ákjki.azt mas és néhány kenés talafatot? — Nem feledkeztünk -meg róla sem — mondotta Vad Imréné. — Ha meg nem sértjük, gondolunk rá is.... Egy-egy szelvénnyel játszottak. Nyereményüket ma fizetik ki. Tóth István Emlékezetes hangverseny Purcell: Arthur király Kecskemét zenei életének is mindig ünnepi eseménye egy-egy ének- és zenekarra, szólistákra komponált nagyszabású alkotás előadása. Különösen akkor válik emlékezetes élménnyé egy hangverseny, ha olyan gyönyörű, meg- ragadóan szép mü hangzik el, s olyan illúziót keltő, alapvetően muzikális előadásban, mint amilyen Purcell angol barokk zeneszerző Arthur király című operájának koncert-előadása volt Kecskeméten, a Katona József Színházban. • Csodálatosan sokrétű zene a Purcellé. Mindenre van hangja: a természetfestő-ábrázoló muzsikának éppen úgy nagymestere, mint a népies-pasztorális derű hangulatának vagy a gazdagon áradó lírának. Néhány hangszerrel és egy-két énekhanggal, akárcsak -a teljes kórussal és zenekarral mesterien bánik. Áradó dallamosság, lüktető ritmus, harmónia, lelemény — mindez a legmagasabb szinten van jelen Purcell színpadi zenéjében. Az emberek és a mondái, mesebeli lények zenei ábrázolása egyaránt az élet szeretetéről vall, s túl a muzsika hangzásának szívderítő voltán éppen ez a humánus tartalom teheti Purcell remekművét a ma embere számára is kedvessé. Az előadás sikerének két alapvető tényezője a színesen, tisztán, muzikálisan éneklő kiváló Ifjú Zenebarát Kórus (karigazgató: Ugrin Gábor) és az előadást irányító kitűnő karmester Lehel György volt. Lehel igen nagy szeretettel, a változó karakterek határozott, de soha nem erőszakolt megragadásával vezényelt. Mindent előre elhatározott, mégis maradt valami hamvasan üde,, rögtönzött jelleg a zenében. A népes szólistagárdából (némelyikük az opera több szerepét is megjelenítette) elsősorban Csengery Adrienn telt hangú, de derűsen fiatalos szereplését, muzikális formálását és ' ‘Sólyom Nagy Sándor sokszínű éneklését kell kiemelnünk. Kisebb-nagyobb szerepeikben a többiek is jól helytálltak, s legalább egy-egy részletben felemelkedtek az előadás főszereplőinek színvonalához. Valamennyien a remekműhöz illő alázattal és szeretettel énekeltek: Szőkefalvy Nagy Katalin, Budai Lívia, Lugosi Melinda; Fülöp Attila, Kovács Péter. A MÁV Szimfonikus Zenekar sok tagjának is jutott szólistaszerep. A kisegyüttesek két állandó tagjának nevét jegyezzük még fel: a continuo kettősét Mezey Erzsébet (gordonka) és Margittay Sándor (csembaló) játszották. Ittzég Mihály ISTENEK, ÁLARCOK ÉS TRAGÉDIÁK Görögországi jegyzetek II. Athén Éjszaka érkeztünk Athénba, repülővel. A fényben úszó márványépület olyan előkelő és megközelíthetetlen, mint egy jéghegy, fázunk á' forró éjszakában:- Még szállásunk sincs. Es mindaz, amit tudunk erről az országról, nemhogy kevés, de a megérkezés első perceiben használhatatlan. Sajnos, a MA- LÉV-gépek éjjel fél egykor szállnak le Athnéban, az utolsó autóbusz pedig éjféli 12-kor indul a mintegy 30 kilométernyire fekvő fővárosba. Nincs más megoldás, taxiba ülünk. Meghozzuk az isteneknek az első anyagi áldozatot. így kezdődött. Aztán mindennap drága leckéket vettünk abból a jelenkori anyagból, amelyet nem tanítanak a történelem- és művészettörténeti könyvek. Magyar nyelvű útikönyv pedig, sajnos, nem létezik! Az első napokban megfejthetetlen volt számunkra, hogy hol és mikor esznek a görögök, mert a déli óráktól leállt az élet, bezártak a boltok, hivatalok, a város, mint egy monumentális emlékmű, mozdulatlanságba dermedt a tűző napon. Alkonyat- kor aztán sorra nyíltak a nappal láthatatlan, parányi kis vendéglők — tavernák —, ahol az asztalok mellett, a vendég szeme láttára sült a bárány, a ropogós malac, a darált juhhús, amelyet kerek lángosra. kennek, nyers hagymával, paradicsommal megszórnak, tölcsért sodornak belőle és a vevő markába nyomják. Egész Athén rotyog, serceg, táplálkozik, vagy az utcán tolong. Alkalmi árusok kuporognak a földre és fülhasogató ordítással kínálják áruikat. Nappal bezárkózik a város, este kiárad az utcákra, a terekre. Ilyenkor nincs forgalmi rend, egyetlen, hatalmas áradattá duzzadnak autósok és gyalogosok, a kivilágított üzletekből pedig csillogó áruhullám zúdul a járdákra. Van itt minden: cicomás bóvli és vagyont érő aranyékszerek, elemmel kivilágítható zseb-Ak- ropolisz és valódi, megfizethetetlen műkincsek, tarka gyöngysorok, angol felirattal: „A legszebb ajándék az ön lovának” és nagyszemű rózsafüzérek, amelyeket a turisták a nyakukba akasztanak, a görögök pedig az ujjaik közt pergetik egész nap, megállás nélkül. A kiszolgálás mindenütt villámgyors és előzékeny. Ha a vendég egy kávézóban harapna valami! nem küldik el. A pincér átrohan a szomszéd bisztróba, s perceken belül ott a kedves vendég előtt a paradicsomos sajtszelet, frissensül! szézám- maggal ízesített cipóba ágyazva. A vendég szent, mert ő hozza a pénzt. A pénz pedig a legszentebb dolog Görögországban. Igaz, nem szerzik könnyen, de nem is hajigálják meggondolatlanul. Láttam fárad! öreg- pincért lóhalálában vágtatni egy guruló kétdrachmás — 2—3 forintnak megfelelő összeg —' után. És találkoztunk milliomos háztulajdonossal. aki csak a legolcsóbb helyen issza meg a délutáni kávéját, s taxiban még soha non ül! mert az drága. Van is háza kettő, akkor épült a harmadik. Athén: fényes, hatalmas és eleven város. Alapszíne hófehér. Vakítóan fehérek a művészettörténeti könyvekből jól ismert márványszobrok, a modern, már- ványburkolatu épületek, a város fölött romjaiban is fenséggel trónoló Akropolisz. Olyan fényesre, síkosra koptatták a turisták, hogy jobban csúszik, mint a jég. Elhelyezkedem egy óriás oszlop terebélyes árnyékában, de nincs maradás, jönnek az őrök, terelik kifelé az embereket: ma este holdtölte lesz. s azt nem lehet kivárni, hogyne! Aki szereti a romantiká! váltson még egyszer belépőjegyet! Holdtölte az Akrópoliszon! Ä pénztáros megállás nélkül blok- koL csoda, hogy görcsöt nem kap a keze. Hullanak a drachmák, fényesen világít a Hold. többen elájulnak a gyönyörűségtől: kár, hogy a látványt nem lehet hazavinni és blondell keretben felakasztani az ágyuk fölé. Helyette köveket, márványdarabkákat szedegetnek össze. Az aztán van bőven! Az oszlopok biztonságban vannak. Egyelőre még ők az erősebbek! De — ahogy egy amerikai turista megjegyezte — már elég rossz „bőrben vannak”! „Nálunk. Amerikában — tette hozzá büszkén — az ilyen vacakot meg sem tűrnék!” Hát az biztos: egyenruhás honfitársai nem az Akropolisz kedvéért vannak Görögországban. De ha már itt vannak, miért ne néznék meg?! ök dollárban is megváltották a belépőjegyet! ... Vadas Zsuzsa (Folytatjuk) szénsavas üdítőt 77 1 Mindig kérje a
