Petőfi Népe, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-12 / 9. szám

4 • PETŐFI N£PE • 1974. január 12.

AZ ŰJ JOGSZABÁLYOKRÓL

DINAMIKUS FEJLŐDÉS JELLEMEZTE AZ ELMÚLT ÉVET

A népesedéspolitikai határozat nyomán

A több gyermekes családok helyzetének javítása érdekében a Minisztertanács népesedéspolitikai határozata nyomán 1974. január 1. napján fontos új jogszabályok léptek hatályba. Az új rendelkezések a társadalombiztosítás keretében több tekintetben növelik a kedvezményeket, ezenfelül a fizetett szabadnapok bevezetésével új munkaügyi rendelkezések is születtek.

Gyermekápolási táppénz

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1973. évi 27. számú törvényerejű rendeletével — végrehajtásáról a Minisztertanács 30/1973. és a SZOT 4/1973. számú rendelete, illetve szabályzata intézkedik — újonnan szabályozta a gyermekápolási táppénzre való jogosultságot. Eszerint táppénzre jogosult az a dolgozó nő, illetőleg az az egyedülálló dolgozó férfi, aki egy évesnél fiatalabb, beteg gyermekét ápolja, továbbá az a dolgozó nő, aki kórházi ápolás alatt álló egy évesnél fiatalabb gyermekét szoptatja és emiatt foglalkozását nem folytathatja.

Táppénzre jogosult az a dolgozó nő, illetőleg az az egyedülálló dolgozó férfi is, aki 1 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja, és emiatt foglalkozását nem folytathatja. Ilyen esetben a gyermek 3 éves életkorának betöltéséig gyermekenként és évenként 60 nap, ha a gyermek 3 évesnél idősebb, gyermekenként és évenként 30 nap táppénz jár. Egyedülálló dolgozónak 1 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek betegsége esetén évenként és gyermekenként 60 nap táppénz jár.

A dolgozó nő, valamint a családtag terhessége, illetőleg szülése esetében díjtalan orvosi kezelésre, szülésznői ellátásra és kórházi ápolásra jogosult. A dolgozó nőt szülési szabadsága idejére terhességi-gyermekágyi segély ifs megilleti-.'f>Ha átdolgozó nő a szülést megelőző 2 éven belül 270 napon át biztosított volt, a terhességi-gyermekágyi segély a munkabér teljes összege, ha pedig legalább 180 napon át volt biztosított, a munkabér 65 százaléka. A kórházi ápolás Idejére a terhességi-gyermekágyi segély 80 százaléka jár.

Anyasági segély

Az orvosi gyógykezelésre jogosult dolgozó nőnek, valamint a családtagnak szülése esetében anyasági segély jár. A csecsemőkelengyét is magában foglaló anyasági segély összege gyermekenként 2500 forint. Ennek feltétele, hogy a szülő nő terhességének ideje alatt négyszer, koraszülés esetén egyszer terhességi orvosi vizsgálaton részt vett és az első, illetőleg koraszülés esetén az egyszeri terhességi orvosi vizsgálat a terhesség kezdetétől számított 140 napon belül volt. Az anyasági segély összege 1000 forint, ha a szülő nő a fenti feltételeknek

nem felel meg, de legalább egyszer részt vett terhességi orvosi vizsgálaton. Nem jár anyasági segély annak, aki terhességének ideje alatt terhességi orvosi vizsgálaton egyszer sem jelent meg. 1974. január 1. és június 31-e között bekövetkezett szülés esetén az anyasági segély fenti összegekben akkor is megilleti gyermekenként a dolgozó nőt, ha terhességének ideje alatt háromszor — koraszülés esetén egyszer — terhességi orvosi vizsgálaton részt vett, illetve a csökkentett összeg, ha ezen feltételeket nem teljesítette.

Orvosi gyógykezelésre nem jogosult nőnek szociális helyzete alapján különös méltánylást érdemlő esetben a lakhelye szerinti tanács' szakigazgatási szerve javaslatára, ha terhességi orvosi vizsgálaton részt vett, anyasági segély folyósítható.

Gyermekgondozási

segély

A munkaügyi miniszter 11/1973. számú rendeletével kiegészítette a gyermekgondozási segélyről szóló korábbi rendeletét. A kiegészítés szerint a dolgozó nőt gyermekgondozási segély címén havonta első gyermeke után 800 forint, második gyermeke után 900 forint, a harmadik és minden egyes további gyermeke után 1000 forint illeti meg. A mezőgazdasági ter- melőszövetkezet nőtagja, valamint a mezőgazdasági termelő- szövetkezettel munkaviszonyban’ álló dolgozó nő részére járó gyermekgondozási segély havi összege gyermekenként a fentiekhez képest 100 forinttal kevesebb.

A második, vagy további gyermek után a gyermekgondozási segély megállapításakor a segélynek akkor is magasabb ösz- szege jár, ha a dolgozó nő idősebb gyermeke után gyermekgondozási segélyt nem igényelt, vagy arra nem is tarthatott igényt, illetőleg, ha az idősebb gyermeke után megállapított segély folyósítása bármilyen oknál fogva megszűnt Ikerszülés esetén, vagy ha az anyának több gyermekgondozási segélyre jogosult gyermeke van, a segély mindegyik gyermeke után kü- lön-külön megilleti.

A családi pótlék

A Minisztertanács 31/1973. számú rendelete szerint 1974. június 1. napjától gyermekenként 100 forinttal emelkedik a

kétgyermekes családokat megillető. családi pótlék összege, ezen túlmenően 100 forinttal emelkedik az egy gyermek után járó családi pótlék összege azokban az esetekben, . amikor lfét vagy több gyermek után jár eredetileg családi pótlék, de a nagyobb gyermekek jogosultságának megszűnése folytán már csak egy gyermek után jár a családi pótlék.

A családi pótlék összege havonta két gyermek után 600 forint, három gyermek után 960 forint, minden további gyermek után gyermekenként 320 forint. Egy győrinek jogosultsága esetén a családi pótlék havi 300 forint. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok esetében a családi pótlék két gyermek után összesen 500 forint, három gyermek után összesen 810 forint, minden további gyermek után gyermekenként 270 forint. A már említett egy gyermek utáni jogosultság esetén havi 25,0 forint családi pótlék jár.

Fizetett szabadnapok

A munkaügyi miniszter 12/1973. sz. 1974. január 1. napján hatályba lépett rendeletével rendezi a dolgozó anyák és a gyermeküket egyedül nevelő apák szabadnapját. A dolgozó nőt és a gyermekét egyedül nevelő apát évenként az egyébként meghatározott fizetés nélküli szabadnapon túlmenően a 14 évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után öt, három és ennél több gyermeke után kilenc fizetett szabadnap illeti meg.

Dr. Kerék Lajos csoportvezető ügyész

A téesz-szövétségek munkája

A téesz-szövetségek munkáját sokszor nehéz értékelni. 'Feladatukból adódik ez, hiszen cselekedeteik eredménye a köréjük csoportosult mezőgazdasági üzemekben jelentkezik. Tevékenységükhöz a szövetkezetek érdekvédelmén kívül hozzátartozik a gazdálkodás minden részére kiterjedő tanácsadás, az új termelési módszerek elterjesztése, a munkaszervezésben és irányításban alkalmazandó legújabb eljárások megismertetése. Megkértük Perczel Jánost, a Duna menti és Kiskunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkárát, válaszoljon kérdéseinkre, értékelje munkájukat és szóljon az idei tervekről.

— Hetedik éve, hogy létrejöttek a tsz-szövetségek. A megalakulástól ön a titkára a Duna menti és Kiskunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének. Az elmúlt években napról napra végigkísérte a mezőgazdaság/átalakulását.

— Az érzelmi szálak erősen hozzákötnek a parasztsághoz. A csikériai földeken magam is szán- tottam-vetettem. Így hát azok közül való vagyok, akikért munkatársaimmal együtt akartam és akarok is tenni. A szövetkezetek ma már erős és fontos bázisai hazánk gazdaságának. A párt politikája lehetőséget ad a parasztságnak az állandó fejlődéshez és a gazdálkodás színvonalának javításához. Az eltelt időben olyan nagy léptekkel haladt előre a mezőgazdaság amilyenre talán senki sem számított. Szövetkezeteink általában dinamikusan fejlődnek. Azonban vanak olyan gazdaságok, amelyek — elsősorban a vezetés elégtelensége miatt — egyhelyben topognak. Ez okozza- a szövetkeztek közötti különbségeket, egyenetlenségeket. Mély, messze nyúló gyökerek ezek ha az okokat kutatnánk.

— A szövetséghez 48 szövetkezet tartozik. Milyen a kapcsolatuk a tsz-ekkel?

— Egy családot alkot a csaknem félszáz szövetkezet a mintegy 20 ezer tagjával. Az együvé tartozást, a közösségben rejlő erőt — 3—4 tsz kivételével — érzik a szövetkezeti gazdák és igénylik munkánkat. A mi ..radaremyőnkön” sok információ rajzolódott ki. A gondok megoldását segítjük, s minden esetben -elmondjuk a véleményünket. Egyre inkább tapasztaljuk, hogy bíznak bennünk, s a gazdaságokban nem megoldható dolgok rendezését ránk bízzák. Ezenkívül ágazati témákban is segítünk.

— Kérem, említsen néhányat ezek közül.

— Segítjük a kormány szarvas- marha- és sertésprogramjának megvalósítását. Angliába és Dániába tanulmányútra vittük el a szarvasmarha-tenyésztés iránt érdeklődő szakembereket. A hartai Űj Élet Termelőszövetkezet segítségünket kérte, hogy „mintatehenészetet” alakíthassanak ki, ahol megvalósítják a külföldi tapasztalatokat. Hartán a komplex sertéstelep beruházásában is közreműködtünk. Sürgettük a gazdaságokat, hogy a kukoricatermesztést zárt rendszerhez csatlakozva végezzék. Az elmúlt két évben a BKR-hez tizenhat szövetkezetünk csatlakozott. A szóját az idén már ezer hektáron termesztik területünkön. A szövetségünk1 szervezésében a Szekszárdi Állami Gazdaságban jártak a szakemberek, s az ott szerzett ismeretek alapján határozták el ennek a fehérjében gazdag növénynek a termesztését. Javaslatunkra négy termelőszövetkezet — a fajszi Kék Duna. a dusnoki Egyesült Munkás-Paraszt, a bátyai Piros- paprika. a miskei Egyetértés — összefogott a fűszerpaprika termesztésére. A feldolgozó vállalat

igényének 40 százalékát biztosítják.

— Az elmúlt évet az is jellemezte, hogy a tsz-ek összefogtak a nagyobb feladatok megvalósítására. Módosították a termelésszerkezetet. Egy-egy növényt az a gazdaság termeszt, nagy mennyiségben, ahol a legmegfelelőbbek a termesztési és közgazdasági feltételek. Szövetségünk szakemberei a kajszitermesztés rendszerét most dolgozzák ki a dunavecsei Virágzó Tsz technológiája alapján. Szeretnénk létrehozni egy vertikumot, amelyben hat szövetkezet mintegy hatszáz hektáron évente 5—6 ezer vagon árubarackot termel. Mindezek még csak kezdeti lépésnek tekinthetők. Ä szövetkezetek az együttműködésben levő lehetőségeket még nem használták ki kellőképpen. Ezért az idén. s a következő években is a gazdaságok erőinek jobb, célszerűbb összevonását.látom szükségesnek. Ne apróznák el pénzüket, hanem a legkorszerűbb és gazdaságos beruházásokat együtt valósítsák meg.

— Ebben segít a szövetség is?

— Feltétlenül. Az évi több száz millió termelési értéket produkáló szövetkezeti vetőmagüzem a megvalósítás előtt áll. Megteremtjük a szövetkezetek kölcsönös támogatási alapját. Számításaink szerint öt év múlva mintegy 40 millió forinttal rendelkezünk, amelyet a nagyobb beruházásokhoz,, vagy a szorult helyzetbe került gazdaságoknak adunk.

— A tervek megvalósításához

van-e elegendő szakember?

— Területünkön az elmúlt négy évben nyolcvannal több a diplomás szakember mint korábban, s így számuk megközelíti a háromszázat. Sok fiatal is dolgozik a tsz-ekben. A szellemi tőke koncentrálódása. növekedése tehát jelentős. Gondot az okoz. hogy kevés még a szakmunkás. Képzésük érdekében még többet szükséges tenni.

Csabai István

Sióagárdi terítő — fehér gyolcs alapon

A megyében működő díszítő- művész szakkörök vezetői között a solti Kiss Irén az egyik legszorgalmasabb, legtehetségesebb. Kiállításokon is sikerrel szereplő munkái közül most egy sióagárdi színeshímzéssel díszített női ing mintájából tervezett térítőt mutatunk be.

Sokan azt tartják, hogy a sió- agárdiak színes, lapos hímzéssel díszített ingei, pruszlikjai nagyon hasonlítanak a kalocsaihoz. Kicsit is figyelmes vizsgálódás után szembetűnő különbségek láthatók. Ritmikusan ismétlődnek a motívumok. Szigorú rend uralkodik a minták között.

Egy központi rózsából indulnak ki a virágok és ellentétben a kalocsai mintákkal, a motívumok a rózsa mindkét oldalán tökéletesen egyformák. Ha a minta közepén húzunk egy vonalat, akkor az egyik oldal tükörképe a másiknak. Színezésben sem olyan tarka, mint a kalocsai hímzés. Egész tónusa inkább sötét. A hímzés fő színei: bordó, kevés sárgát is használnak. Alappiros, egészen sötét zöld, sötét- anyaga fehér gyolcs, kék és permetkék. Elenyészően Dr. Nagy Györgyné

Danner már otthon volt, • sőt már kényelembe is helyezkedett. Ült a konyhában egy sámlin és meleg vízben áztatta fájós bütykeit.

— Majd meglátod, hogy néhány napon belül változni fog az idő. Hiába süt most olyan szépen a nap. Majd jönnek a felhők, aztán meg ag eső. A meteorológusok beszélgetnek, amit akarnak, én csak tudom. Ha az én bütykeim elkezdenek sajogni,

akkor másmilyen idő lesz. Erre akár mérget is vehetsz.

Felesége a konyhaasztalnál ült, éppen kezét manikűrözte. Nem mutatott túlságos érdeklődést az időjóslás iránt. Igaz, hosszú házasságuk során ez már körülbelül az ezredik alkalom volt, hogy férje teóriaalkotó képességeiben elgyönyörködhetett.

— Nekem aztán édesmindegy — mondta valamivel később, miközben nagy körültekintéssel lenyisszantott esgy keskeny félkört bal keze gyűrűsújjának körméről. — Tőlem akár eshet is. Én már nem járok a strandra.

Ami nem is lett volna túlontúl ajánlatos. Lévén, hogy Dan- nerné valaha viszonylag szabályosnak mondható formáit az évek múltával igencsak eldeformálta a lassú öregedés,

Fehér bőrű, vörös hajú teremtés volt. Akinek arcára még fiatal korában az első napsütés kicsalta a szeplőket, amelyek aztán ott is maradtak. Csak számuk nőtt és színük mélyült el kissé idővel.

Magasabb volt valamivel férjénél, és negyvenkettes cipőt hordott. Valahai derekát mát teljesen benőtte a háj. Miközben megereszkedett kebled valóságos ágyúgolyókká súlyosbodtak.

S ha a kellő önkritika maximálisan vissza is tartotta Dan- nemét attól, hogy bármilyen strand - közelébe merészkedjék, önnön külsejének e reális szemlélete egyáltalán 'nem gátolta abban, hogy büszke, rátarti, sőt hogy kifejezetten gőgös legyen.

Teljes mértékben, az önkontrollnak még a lehetőségét is félrerúgva meg volt győződve önnön hatalmas értékeiről, amelyek — véleménye szerint — őt messze a többi ember fölé emelték.

S ha már az élet ilyen sorssal sújtotta .— mikor ez eszébe jutott, eközben mindig férje felé pillantott, távolról sem titkolt szemrehányással —, legalább a lánya, egyetlen lánya kerülhessen majd olyan körülmények közé, amelyek méltán és joggal megilleti.

— Sziasztok! — viharzott be a konyhába Edit. — Van valami kaja? Mert rohanok.

És már rúgta is le magáról a cipőt, gombolta is ki a blúzt, meg a szoknyát.

— Dög meleg van- odakint.

— Mit mutogatod itt magad?! Nem megmondtam már, hogy nagylány létedre ne illégesd magad folytop apád előtt?!

Edit formás kis melltartóban és tenyérnyinél nem nagyobb bugyiban állt a konyha közepén.

— Miért, tán azt hiszed, hogy nem látott még ilyet?... Mondd, apa, te tényleg nem láttál még

bH fSM

ilyet? — fordult Danner felé enyhe incselkedéssel a hangjában, de közben azért magára kapott egy pongyolát.

De Danner fel se nézett. Rendületlenül áztatta a lábát, és böngészte eközben az újságot.

Persze mit is mondhatott volna? Hiszen neje mellett a visszautasítás számtalan procedúráját elszenvedte még akkor, amikor az efféle gesztusok egyáltalán napirendre kerülhettek.

Dannerné meg nem titkolt büszkeséggel szokta bizalmasabb körben barátnői előtt hangoztatni: — Én tisztességes asszony vagyok. Engem ugyan még nem látott ruha nélkül az uram, pedig már huszonhat éve vagyunk házasok. És nem is fog.

Edit jó étvággyal és főképp gyorsan evett.

— Örökké rohansz — korholta az anyja.

— Sajt nincs?

— Persze, mert már megint abba a vacak presszóba mész...

— Akkor kérek még egy kis parizert.

— Mi volt a hivatalban?

— Az a dög Varjas már megint

úgy telepakolt munkával, hogy a fejem se látszott, ki belőle. S miért? Mert hiába hív randevúzni.

— Fáradt vagy?

— Már elmúlt. És most megyek letusolni.

Aztán sokáig állt a tükör előtt. Egy bronz nyakéket próbálgatott, amit múlt héten, fizetéskor vett az iparművészeti boltban. Szépen megmunkált darab/ Karkötő is járt hozzá. És viszonylag nem volt túl drága.

De milyen ruhát vegyen fel hozzá?

Végül a rövid újjú nadrágkosztümöt választotta. Amely derékban karcsúsított volt, a nadrág pedig trapézbő. De ő elsősorban a mintázata miatt szerette. Szabálytalanul egymás_mellé illesztett fehér és narancssárga foltok díszítették.

Csak egy volt ilyen az egész városban. Akárcsak belőlem — gondolta, miközben fejére illesztette a hosszú, vörös parókát.

— Tízre aztán itthon légy! — kiáltotta utána az anyja. De Edit akkor már messze járt.

(Folytatjuk.)

s